Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-12 / 136. szám

1985. június 12., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Tasak helyett cső kell A víziakasztás sokba kerül A víztorony az új települések urbanizálódásának szimbóluma A Heinéd menti községek­ből Bocsié járó dolgozók nemcsak a „Házi ital”-inak nevezett, kedvezményes árú sört hordják haza, hanem egy-egy fláska vizet is az üzemi mosdóból. Így van ez! — Edelényben töltik azokat a tasakokat, amelyek egész­séges innivalóval látják el a csecsemőket. Ez az évente sok millió forintot igénylő akció természetesen csak át­meneti megoldás lehet. Egy ENSZ-statisztika sze­rint évente ötmillió újszülött hal meg a szennyezett víz­től ... De egy-egy tragikus eset elementárisabb erővel hat a közvéleményre, mint a világstatisztika. TRAGIKUS ESETEK Evekkel ezelőtt megdöb­bentő riportot sugárzott a te­levízió. A „Tiszta vizel a po­hárba!” című műsorban egy fiatalasszony elmesélte, hogy ikrei hirtelen rosszul lettek. Fulladoztak, elikékültek. elfe­ketedtek. Egyiküket, a kis­lányt, sikerült megmenteni. A kisfiú meghalt. A halál oka: oxigén-szegénység. Az orvos azt mondta: methae- moglobinaemia. A köznyelv így fogalmaz: :kékbetegség. Ez a vérsejtkárosító mér­gezés korábban ismeretlen volt megyénkben. Ám, bizo­nyíthatóan, s alapos vizsgá­lat után (bár a felmérés nem tekinthető teljes körűnek, el­sősorban a bejelentési .fe­gyelmezetlenség és hozzá nem értés miatt) 1975-ben tíz, a következő esztendőben 21. azután 36 csecsemő be­tegedett ímeg a víz tartósan magas nitráttártalma miatt. A négy északi megyében l!)77-ben hét csecsemő halt meg a kékbetegségben. Tragikus tények ezek. Ám az okok. az előzmények sem hallgathatók el. A nem kel­lően közművesített falvak szennyvize, az állattartó kis- és nagyüzemek trágyaleve, s a földbe kerülő műtrágya miatt az altalaj telítődik az ammonium bomlástermékei­vel. A nitrátszármazékok a felszínre hozott vizekkel po­harunkba kerülnek. Ha a víz nitráttartalma meghaladja a literenkénti 40 milligrammot, akkor az már veszélyes az emberi szervezetre. VÁLTOZIK A VAS A nitrátos vizet szabály- szerű forralással nem lehet ..szalonképessé” tenni. A n i trá t tart a lom csökken t ésér e a mai hazai gyakorlat kép­telen. A külföldön 'kikísér­letezett ion^erélő drága és lassú módszer. Borsodi or­vosok ajánlata: növelni kell a veszélyeztetett területeken élő lakosság C-vitamin fo­gyasztását. Ugyanis az ed­digi gyakorlat szerint a nit­rátmérgezés miatt légzés-za­varral küszködő és kékülö csecsemő a C-vitamin hatá­sára „föléled". A nitrátveszély nemcsak közvetlenül fenyegeti a cse­csemőket. Ha az anya iszik ilyen vizet, akkor a káros hatás az új Szülőt tön is visz- szatükröződik. A négy észa­ki megyét szondázó korábbi vizsgálat megállapította, hogy a tartósan nitrátos vizet fogyasztó kisiskolások két-három centiméterrel ala­csonyabbak, s szellemileg (kevésbé fogékonyak, mint azok a gyerekek, akik egész­séges vízhez jutnak. N A kékbetegség közvetlen oka és magyarázata tulaj­doniképpen egy szabályszerű kémiai folyamat. (Szenvtelen leírása nyilván nem enyhít­heti a bajba jutott s sokat vállaló családok gondját, de úgy hisszük, hogy a tisztán­látáshoz pontos diagnózis kell!) Tehát: a szervezetbe jutó. s a kritikus mértéket meghaladó nitrát hatására az oxigént szállító haemoglobin két vegyértékű vasa három vegyértékűvé válik. Az így átalakult vér irreverzibile- sen köti az oxigént, s a nor­mális összetételű vérrel el­lentétben nem adja le a szer­vezetnek. Oxigénhiány, bőr- elszíneződés, fulladás lép föl ebben az esetben. ÉLET, EGÉSZSÉG A felismerésből fakadó ra­dikálisan gyors intézkedések megkezdődtek. A fóliás víz. vagy a sörgyárból hozott egészséges innivaló — mint utaltunk rá — csak alkalmi megoldás lehet. A falu igény­li. joggal várja el a kom­fortosodé életkörülmények között a jó vizet. A Borsod-Abaűj-Zemplén megyei települések ivóvíz- ellátásának távlati terve (megjelent l!)ít4-ben). pontos tényfeltárást és programot a‘d. A vezetékes, tehát egész­séges vízzel ellátott népesség száma ez év végéig me­gyénkben meghaladja az 550 ezret, s ez éppen 202 telepü­lést jelent. De ez évben még 123 falu hetvenezernél több lakója, a víz szempontjából „közegészségügyileg veszé­lyeztetett” területen él. A prognózis 1995-re ígéri a 11 település és háromezer em­ber híján a teljes ellátást. Csakhogy ennek a vízfa­kasztó akciónak óriási ára van. A közpénzből egyre nagyobb részt szakít ki az egyre drágább vízbeszerzés lehetőségének megteremtése, s bizony a falusi lakosság — igaz, tízéves részletre — 16— 17 ezer forintot fizet por­tánként. Megéri? A válasz egyértelmű. Semmilyen költ­ség nem lehet sok. semmi­lyen harsány kiáltás nem le­het túl hangos, amely az életet, egészséget jelentő vi­zet hozza, sietteti. Brackó István Jelkép is lehet a gémeskút, de sok helyen még A legjobb korty mindig az egyetlen lehetőség _ Laczó József felvételei Egy régi noteszben lapoz­gatva érdekes megjegyzésre figyeltem lel. Agronómus ismerősöm négy évvel eze­lőtt felcsapott jósnak, meg­jövendölte a hatékonyság ha­lálát. Így, ezekkel a szavak­kal. Indoklása nem nélkülöz­te a logikát. Szerinte a ho­zamokat már csak kismér­tékben lehet fokozni. Mivel a költségek ugrásszerűen nő­nek. évről évre zsugorodni fog az a jövedelem, amelyet a növények termesztésén el lehet érni. Következésképpen ha nem változnak a termelői árak. vagy nem fog növeked­ni az állami dotáció, akkor a mezőgazdaság válságba jut. a gazdaságok eladósodnak. üzemképtelenné válnak. Szerettem volna négy év után találkozni vele. (Nem tudtam, mert más megyébe került.) Már csak azért is. hogy egy jót ékelődjek Mer- viin-tudoimányán. s megnyug­tassam, ha már jósnak csap­nivaló. agronómusként. azért bárhol el tud helyezkedni. Ugyanis egyenletét jól állí­totta fel. a költségek jobban növekedtek, mint a hozamok, a termelői árak változása arányában ezt nem követte, a dotáció mértéke is csök­kent. de mégis legtöbb gaz­daságunkban. a növényter­mesztés maradt a legsikere­sebb ágazat. Ismerősöm egv- gyel ugyanis nem. számolt: a szövetkezetek is képesek voltak megújhodni. A fejlett technológiára alapozott gazdálkodás meg­hozta a maga gyümölcsét. A7. utóbbi négy évben 32 szá­zalékkal több búza. 26 szá­zalékkal több kukorica ter­mett. mint a megelőző idő­szakban. a tavaszi árpát ki­véve minden kultúrának si­került fokozni a hozamát. Persze, a termésátlagok nö­vekedése nem jelenti a ha­tékonyság inövekedését is. hiszen a mezőgazdasági gé­pek. műtrágyák, növényvé­dő szerek árai' is ...megtálto­sodtak”. szinte minden nagyüzemben csökkentve ez­zel a nyereséget. De nem olyan arányban, mint ahogy a borúlátók várták. Gazdaságaink többségé­ben megtalálták a költség- növekedések. s a csökkenő ártámogatások ellenszerét. E „szérumnak” két fontos alapanyaga van. Racionális töldhasználaltal párosuló, ésszerű technológia, s az egyéni érdekeltségi rend­szer bevezetése. Kihasználva a jövedelemközpontú gaz­dálkodás adta lehetőségeket, olyan növények termesztése került előtérbe — naprafor­gó. gabonafélék —. amelye­ket prémiumokkal dotált az állam, vagy kedvező ára el­bírta a termesztés megnö- vekedelt költségeit. A tech­nológiákban előtérbe kerül­tek a ikapcsolt műveletek, például a földet, s energiát kímélve, a lehető legkeve­sebbszer járják a táblákat a nagy teljesítményű gépek. Kísérletekre alapozva, vá­lasztották meg a fajtát, s hibridszerkezetet.' Csak a tájnak megfelelő, legna­gyobb termést adó fajták ke­rültek köztermesztésbe. Ahol tudták, elkerülték a mes­terséges terményszárítást, a nedves tárolás lehetővé tet­te az állattenyésztés költség­csökkentését. Újabban agro­kémiai centrumok létrehozá­sával. folyékony szuszpenziós műtrágyák alkalmazásával 20 százalékkal tudják a táp­anyag-utánpótlás költsége­it mérsékelni. Az energiata­karékos módszerek minden­hol fékezni tudták az alap- anyagár-emelkedések kedve­zőtlen költségnövelő hatását. Ráadásul gazdaságaink több­ségében kialakult az a szem­lélet, amely a hozamok fo­kozását csak másodlagos kér­désnek tekinti, célként a minimális költségszintet ha­tározza meg. Az érdekeltség megterem­tése. mint ahogy ma mór bizonyítható, talán szövet­kezeteink . legnagyobb tarta­léka. A teljesítményben, munkaminőségben, alkatrész- s üzemanyag-megtakarítás­ban igazán érdekelt gépko­csivezető. vagy traktoros százezer forintokkal teheti olcsóbbá a termelést. Van, ahol önelszámoló ágazati formában — Szentistván. Felsővadász — valósították meg ezt az elképzelést, s van, ahol (egyelőre még kísérletképpen) a gépeket adták bérbe. Ez utóbbiban ugyancsak megnyúlik a ha­nyag erőgépvezető ábrázata, ha nincs felszerelve trakto­ra önindítóval-, mert a gáz­olajért immáron ő fizet. Ér­dekeltté válik a részegysé­gek karbantartásában, s ja­vításában, mert minden egyes új alkatrész árát pénztárcá­ja érzi meg.” Ezeknek a kiforrott, vagy még gyerekcipőben járó mód­szereknek köszönhető, hogy a termelés fajlagos költsé­gei több gazdaságunkban kedvezően alakullak. Példá­jukat követni kell. mert a melléküzemágak helyzete sem nevezhető rózsásnak, az utóbbi években a haté­konyság ezekben is erősen csökkent. De éppen az alap- tevékenységben elért ered­mények mutatják, hogy a sokat emlegetett tartaléko­kat még korántsem használ­tuk ki, van még bőven ten­nivaló. — kármán — A megyében az elsők kö­zött alakult meg a vállalati tanács a Borsodi Sörgyárban, ez év áprilisában. Most pe­dig sor került- az első vál­lalati tanácsülésre. Erről be­szélgetünk Gál Jolánnal, a vállalati tanács elnökével. — Milyen légkörben zaj­lott az első tanácsülés? — Valahogy oldottabbnak, felszabadultabbnak éreztem a hangulatot, mint a válasz­táson. A tanács tagjai hoz­zászóltak, kérdeztek, elmond­ták véleményüket. — Milyen kérdésekről tár­gyaltak? — Az első napirendi pon­tunk a vállalati fejlesztések és a kötvénykibocsátás volt. Ez három fő területre kon­centrálódik; a környezetvé­delemre, az' energia racio­nalizálására, s a palacksör- fejtés korszerűsítésére. Ezt a témát a gyár főmérnöke is­mertette. A második napi­rendi pont pedig a vállalat szervezeti és működési sza­bályzatának elkészítése. — Térjünk egy kicsit vissza az első témához. A kötvénykibocsátás a vállala­ti gazdálkodás egyik divatos formája ma. Mire akarja a gyár az ebből befolyt össze­get költeni? — A palackozás korszerű­sítéséhez szükséges pénzt akarjuk ezzel biztosítani, amelyhez a Pénzügyminisz­térium engedélye is szüksé­ges. A gépek beszerzése csak tőkés importból lehetséges, de az ez évi keretből erre nem telik. Ezért került új pénzforrásként szóba a köt­vény , kibocsátása. Tulajdo­nosának három évig 11 szá­zalék kamatot fizetünk, s a negyedik évben kezdjük meg — öt év alatt egyenlő rész­letekben — a visszafizetést. — Kik vásárolhatnak köt­vényeket? — Csak magánszemélyek, mert ez lakossági kötvény lesz. — Említette, hogy a má­sodik napirendi pont a szer­vezeti és működési szabály­zat elkészítése volt. Hall­hatnánk valami bővebbet er­ről is? — A tervezetet minden ta­nácstag már előre írásban megkapta. Ezt a szabályza­tot ez év december 31-ig kell elkészíteni, ami igazgatói fel­adat. A tervezettel a tanács tagjai egyetértettek, jónak tartják, — egy formai kiegé­szítéssel. — Végül is elégedettek le­hetnek, hiszen az elmondot­tak alapján az első tanács­ülés tartalmasnak bizonyult. — Igen, de nagyon sokat kell még tanulnunk, hiszen ez egy egészen új irányítási forma. Elégedettek majd ta­lán az első öt sikeres év után lehetünk. (obe) Mese, anno 1985 Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy lovas kocsi, meg még egy. Történt pe­dig, hogy mindkét fogat azonos úton, de egymással szemben haladt. Hogy, hogy nem, az egyik —, amelyiken frissen kaszált állatcsemege tornyosult elakadt az úton. Valami baj adódott a rúd körül. A szembejövő épp ak­kor ért oda mellé, s így aztán elzárták az egész utat. De azért elfértek egy­más mellett, békével. Ök igen. Nem úgy a megakadt szekér mögött fújtató (me­sébe illő) vadonatúj csoda­masina! És még hogy, (de hogy!) fújtatott annak irá­nyítója, aki a „gyeplőt” markolta! Ajaj! Hogy így,' meg úgy, a teringettét a lovas életnek! Pont’ ő előle zárják el az utat, no. meg aztán, milyen lassan dö­cög az a két girhes ... (persze, nem ezeket a ki­fejezéseket használta, de azok nem is ebbe a mesé­be illőek). Egy szó, mint száz, csúnyán méltatlanko­dott. A két lovas gazda meg csak nézte, hallgatta a ka- pálódzó gépgazdát. S egyre csak csodálkoztak: vajh’ hová siethet annyira e ha­landó, hogy ilyetén kifaka- dásra ragadtatta magát? De’iszen alig pár szekun- dum telt el. s már arrébb is került a szekér, szabad­dá vált az út! A perlekedő még egy mérges mozdulattal a le­vegőbe döfött, s borzasztó lendületet véve — olyat, hogy a lovak csak úgy nye­rítettek az ijedelemtől —. elviharzott. Mert ez a cso­dagép (melynek „gyomrá­ban” sok-sok ló/erő/ ficán­kol t olyan, de olyan gyors, hogy csak a magasban röp­ködő gépmadarak vehetik fel véle a versenyt... És úgy begyorsult, hogy az alig két perc gyaloglásnyi- val odébb -álló, szürke ru­hás emberek azon nyom­ban meg is sokallották e roppant száguldást. Ök az­tán rögvest kiadagolták neki a bugyellárisát erő­sen megcsappantó ámokfu- tási „adót”... így hát a gépcsoda gazdája elnyerte méltó büntetését. Ha a masina tovább szá­guldott volna, az én me­sém is tovább tartott vol­na... (mészáros) Az első válla la fi tanácsülés

Next

/
Thumbnails
Contents