Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-12 / 136. szám
1985. június 12., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Tasak helyett cső kell A víziakasztás sokba kerül A víztorony az új települések urbanizálódásának szimbóluma A Heinéd menti községekből Bocsié járó dolgozók nemcsak a „Házi ital”-inak nevezett, kedvezményes árú sört hordják haza, hanem egy-egy fláska vizet is az üzemi mosdóból. Így van ez! — Edelényben töltik azokat a tasakokat, amelyek egészséges innivalóval látják el a csecsemőket. Ez az évente sok millió forintot igénylő akció természetesen csak átmeneti megoldás lehet. Egy ENSZ-statisztika szerint évente ötmillió újszülött hal meg a szennyezett víztől ... De egy-egy tragikus eset elementárisabb erővel hat a közvéleményre, mint a világstatisztika. TRAGIKUS ESETEK Evekkel ezelőtt megdöbbentő riportot sugárzott a televízió. A „Tiszta vizel a pohárba!” című műsorban egy fiatalasszony elmesélte, hogy ikrei hirtelen rosszul lettek. Fulladoztak, elikékültek. elfeketedtek. Egyiküket, a kislányt, sikerült megmenteni. A kisfiú meghalt. A halál oka: oxigén-szegénység. Az orvos azt mondta: methae- moglobinaemia. A köznyelv így fogalmaz: :kékbetegség. Ez a vérsejtkárosító mérgezés korábban ismeretlen volt megyénkben. Ám, bizonyíthatóan, s alapos vizsgálat után (bár a felmérés nem tekinthető teljes körűnek, elsősorban a bejelentési .fegyelmezetlenség és hozzá nem értés miatt) 1975-ben tíz, a következő esztendőben 21. azután 36 csecsemő betegedett ímeg a víz tartósan magas nitráttártalma miatt. A négy északi megyében l!)77-ben hét csecsemő halt meg a kékbetegségben. Tragikus tények ezek. Ám az okok. az előzmények sem hallgathatók el. A nem kellően közművesített falvak szennyvize, az állattartó kis- és nagyüzemek trágyaleve, s a földbe kerülő műtrágya miatt az altalaj telítődik az ammonium bomlástermékeivel. A nitrátszármazékok a felszínre hozott vizekkel poharunkba kerülnek. Ha a víz nitráttartalma meghaladja a literenkénti 40 milligrammot, akkor az már veszélyes az emberi szervezetre. VÁLTOZIK A VAS A nitrátos vizet szabály- szerű forralással nem lehet ..szalonképessé” tenni. A n i trá t tart a lom csökken t ésér e a mai hazai gyakorlat képtelen. A külföldön 'kikísérletezett ion^erélő drága és lassú módszer. Borsodi orvosok ajánlata: növelni kell a veszélyeztetett területeken élő lakosság C-vitamin fogyasztását. Ugyanis az eddigi gyakorlat szerint a nitrátmérgezés miatt légzés-zavarral küszködő és kékülö csecsemő a C-vitamin hatására „föléled". A nitrátveszély nemcsak közvetlenül fenyegeti a csecsemőket. Ha az anya iszik ilyen vizet, akkor a káros hatás az új Szülőt tön is visz- szatükröződik. A négy északi megyét szondázó korábbi vizsgálat megállapította, hogy a tartósan nitrátos vizet fogyasztó kisiskolások két-három centiméterrel alacsonyabbak, s szellemileg (kevésbé fogékonyak, mint azok a gyerekek, akik egészséges vízhez jutnak. N A kékbetegség közvetlen oka és magyarázata tulajdoniképpen egy szabályszerű kémiai folyamat. (Szenvtelen leírása nyilván nem enyhítheti a bajba jutott s sokat vállaló családok gondját, de úgy hisszük, hogy a tisztánlátáshoz pontos diagnózis kell!) Tehát: a szervezetbe jutó. s a kritikus mértéket meghaladó nitrát hatására az oxigént szállító haemoglobin két vegyértékű vasa három vegyértékűvé válik. Az így átalakult vér irreverzibile- sen köti az oxigént, s a normális összetételű vérrel ellentétben nem adja le a szervezetnek. Oxigénhiány, bőr- elszíneződés, fulladás lép föl ebben az esetben. ÉLET, EGÉSZSÉG A felismerésből fakadó radikálisan gyors intézkedések megkezdődtek. A fóliás víz. vagy a sörgyárból hozott egészséges innivaló — mint utaltunk rá — csak alkalmi megoldás lehet. A falu igényli. joggal várja el a komfortosodé életkörülmények között a jó vizet. A Borsod-Abaűj-Zemplén megyei települések ivóvíz- ellátásának távlati terve (megjelent l!)ít4-ben). pontos tényfeltárást és programot a‘d. A vezetékes, tehát egészséges vízzel ellátott népesség száma ez év végéig megyénkben meghaladja az 550 ezret, s ez éppen 202 települést jelent. De ez évben még 123 falu hetvenezernél több lakója, a víz szempontjából „közegészségügyileg veszélyeztetett” területen él. A prognózis 1995-re ígéri a 11 település és háromezer ember híján a teljes ellátást. Csakhogy ennek a vízfakasztó akciónak óriási ára van. A közpénzből egyre nagyobb részt szakít ki az egyre drágább vízbeszerzés lehetőségének megteremtése, s bizony a falusi lakosság — igaz, tízéves részletre — 16— 17 ezer forintot fizet portánként. Megéri? A válasz egyértelmű. Semmilyen költség nem lehet sok. semmilyen harsány kiáltás nem lehet túl hangos, amely az életet, egészséget jelentő vizet hozza, sietteti. Brackó István Jelkép is lehet a gémeskút, de sok helyen még A legjobb korty mindig az egyetlen lehetőség _ Laczó József felvételei Egy régi noteszben lapozgatva érdekes megjegyzésre figyeltem lel. Agronómus ismerősöm négy évvel ezelőtt felcsapott jósnak, megjövendölte a hatékonyság halálát. Így, ezekkel a szavakkal. Indoklása nem nélkülözte a logikát. Szerinte a hozamokat már csak kismértékben lehet fokozni. Mivel a költségek ugrásszerűen nőnek. évről évre zsugorodni fog az a jövedelem, amelyet a növények termesztésén el lehet érni. Következésképpen ha nem változnak a termelői árak. vagy nem fog növekedni az állami dotáció, akkor a mezőgazdaság válságba jut. a gazdaságok eladósodnak. üzemképtelenné válnak. Szerettem volna négy év után találkozni vele. (Nem tudtam, mert más megyébe került.) Már csak azért is. hogy egy jót ékelődjek Mer- viin-tudoimányán. s megnyugtassam, ha már jósnak csapnivaló. agronómusként. azért bárhol el tud helyezkedni. Ugyanis egyenletét jól állította fel. a költségek jobban növekedtek, mint a hozamok, a termelői árak változása arányában ezt nem követte, a dotáció mértéke is csökkent. de mégis legtöbb gazdaságunkban. a növénytermesztés maradt a legsikeresebb ágazat. Ismerősöm egv- gyel ugyanis nem. számolt: a szövetkezetek is képesek voltak megújhodni. A fejlett technológiára alapozott gazdálkodás meghozta a maga gyümölcsét. A7. utóbbi négy évben 32 százalékkal több búza. 26 százalékkal több kukorica termett. mint a megelőző időszakban. a tavaszi árpát kivéve minden kultúrának sikerült fokozni a hozamát. Persze, a termésátlagok növekedése nem jelenti a hatékonyság inövekedését is. hiszen a mezőgazdasági gépek. műtrágyák, növényvédő szerek árai' is ...megtáltosodtak”. szinte minden nagyüzemben csökkentve ezzel a nyereséget. De nem olyan arányban, mint ahogy a borúlátók várták. Gazdaságaink többségében megtalálták a költség- növekedések. s a csökkenő ártámogatások ellenszerét. E „szérumnak” két fontos alapanyaga van. Racionális töldhasználaltal párosuló, ésszerű technológia, s az egyéni érdekeltségi rendszer bevezetése. Kihasználva a jövedelemközpontú gazdálkodás adta lehetőségeket, olyan növények termesztése került előtérbe — napraforgó. gabonafélék —. amelyeket prémiumokkal dotált az állam, vagy kedvező ára elbírta a termesztés megnö- vekedelt költségeit. A technológiákban előtérbe kerültek a ikapcsolt műveletek, például a földet, s energiát kímélve, a lehető legkevesebbszer járják a táblákat a nagy teljesítményű gépek. Kísérletekre alapozva, választották meg a fajtát, s hibridszerkezetet.' Csak a tájnak megfelelő, legnagyobb termést adó fajták kerültek köztermesztésbe. Ahol tudták, elkerülték a mesterséges terményszárítást, a nedves tárolás lehetővé tette az állattenyésztés költségcsökkentését. Újabban agrokémiai centrumok létrehozásával. folyékony szuszpenziós műtrágyák alkalmazásával 20 százalékkal tudják a tápanyag-utánpótlás költségeit mérsékelni. Az energiatakarékos módszerek mindenhol fékezni tudták az alap- anyagár-emelkedések kedvezőtlen költségnövelő hatását. Ráadásul gazdaságaink többségében kialakult az a szemlélet, amely a hozamok fokozását csak másodlagos kérdésnek tekinti, célként a minimális költségszintet határozza meg. Az érdekeltség megteremtése. mint ahogy ma mór bizonyítható, talán szövetkezeteink . legnagyobb tartaléka. A teljesítményben, munkaminőségben, alkatrész- s üzemanyag-megtakarításban igazán érdekelt gépkocsivezető. vagy traktoros százezer forintokkal teheti olcsóbbá a termelést. Van, ahol önelszámoló ágazati formában — Szentistván. Felsővadász — valósították meg ezt az elképzelést, s van, ahol (egyelőre még kísérletképpen) a gépeket adták bérbe. Ez utóbbiban ugyancsak megnyúlik a hanyag erőgépvezető ábrázata, ha nincs felszerelve traktora önindítóval-, mert a gázolajért immáron ő fizet. Érdekeltté válik a részegységek karbantartásában, s javításában, mert minden egyes új alkatrész árát pénztárcája érzi meg.” Ezeknek a kiforrott, vagy még gyerekcipőben járó módszereknek köszönhető, hogy a termelés fajlagos költségei több gazdaságunkban kedvezően alakullak. Példájukat követni kell. mert a melléküzemágak helyzete sem nevezhető rózsásnak, az utóbbi években a hatékonyság ezekben is erősen csökkent. De éppen az alap- tevékenységben elért eredmények mutatják, hogy a sokat emlegetett tartalékokat még korántsem használtuk ki, van még bőven tennivaló. — kármán — A megyében az elsők között alakult meg a vállalati tanács a Borsodi Sörgyárban, ez év áprilisában. Most pedig sor került- az első vállalati tanácsülésre. Erről beszélgetünk Gál Jolánnal, a vállalati tanács elnökével. — Milyen légkörben zajlott az első tanácsülés? — Valahogy oldottabbnak, felszabadultabbnak éreztem a hangulatot, mint a választáson. A tanács tagjai hozzászóltak, kérdeztek, elmondták véleményüket. — Milyen kérdésekről tárgyaltak? — Az első napirendi pontunk a vállalati fejlesztések és a kötvénykibocsátás volt. Ez három fő területre koncentrálódik; a környezetvédelemre, az' energia racionalizálására, s a palacksör- fejtés korszerűsítésére. Ezt a témát a gyár főmérnöke ismertette. A második napirendi pont pedig a vállalat szervezeti és működési szabályzatának elkészítése. — Térjünk egy kicsit vissza az első témához. A kötvénykibocsátás a vállalati gazdálkodás egyik divatos formája ma. Mire akarja a gyár az ebből befolyt összeget költeni? — A palackozás korszerűsítéséhez szükséges pénzt akarjuk ezzel biztosítani, amelyhez a Pénzügyminisztérium engedélye is szükséges. A gépek beszerzése csak tőkés importból lehetséges, de az ez évi keretből erre nem telik. Ezért került új pénzforrásként szóba a kötvény , kibocsátása. Tulajdonosának három évig 11 százalék kamatot fizetünk, s a negyedik évben kezdjük meg — öt év alatt egyenlő részletekben — a visszafizetést. — Kik vásárolhatnak kötvényeket? — Csak magánszemélyek, mert ez lakossági kötvény lesz. — Említette, hogy a második napirendi pont a szervezeti és működési szabályzat elkészítése volt. Hallhatnánk valami bővebbet erről is? — A tervezetet minden tanácstag már előre írásban megkapta. Ezt a szabályzatot ez év december 31-ig kell elkészíteni, ami igazgatói feladat. A tervezettel a tanács tagjai egyetértettek, jónak tartják, — egy formai kiegészítéssel. — Végül is elégedettek lehetnek, hiszen az elmondottak alapján az első tanácsülés tartalmasnak bizonyult. — Igen, de nagyon sokat kell még tanulnunk, hiszen ez egy egészen új irányítási forma. Elégedettek majd talán az első öt sikeres év után lehetünk. (obe) Mese, anno 1985 Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy lovas kocsi, meg még egy. Történt pedig, hogy mindkét fogat azonos úton, de egymással szemben haladt. Hogy, hogy nem, az egyik —, amelyiken frissen kaszált állatcsemege tornyosult elakadt az úton. Valami baj adódott a rúd körül. A szembejövő épp akkor ért oda mellé, s így aztán elzárták az egész utat. De azért elfértek egymás mellett, békével. Ök igen. Nem úgy a megakadt szekér mögött fújtató (mesébe illő) vadonatúj csodamasina! És még hogy, (de hogy!) fújtatott annak irányítója, aki a „gyeplőt” markolta! Ajaj! Hogy így,' meg úgy, a teringettét a lovas életnek! Pont’ ő előle zárják el az utat, no. meg aztán, milyen lassan döcög az a két girhes ... (persze, nem ezeket a kifejezéseket használta, de azok nem is ebbe a mesébe illőek). Egy szó, mint száz, csúnyán méltatlankodott. A két lovas gazda meg csak nézte, hallgatta a ka- pálódzó gépgazdát. S egyre csak csodálkoztak: vajh’ hová siethet annyira e halandó, hogy ilyetén kifaka- dásra ragadtatta magát? De’iszen alig pár szekun- dum telt el. s már arrébb is került a szekér, szabaddá vált az út! A perlekedő még egy mérges mozdulattal a levegőbe döfött, s borzasztó lendületet véve — olyat, hogy a lovak csak úgy nyerítettek az ijedelemtől —. elviharzott. Mert ez a csodagép (melynek „gyomrában” sok-sok ló/erő/ ficánkol t olyan, de olyan gyors, hogy csak a magasban röpködő gépmadarak vehetik fel véle a versenyt... És úgy begyorsult, hogy az alig két perc gyaloglásnyi- val odébb -álló, szürke ruhás emberek azon nyomban meg is sokallották e roppant száguldást. Ök aztán rögvest kiadagolták neki a bugyellárisát erősen megcsappantó ámokfu- tási „adót”... így hát a gépcsoda gazdája elnyerte méltó büntetését. Ha a masina tovább száguldott volna, az én mesém is tovább tartott volna... (mészáros) Az első válla la fi tanácsülés
