Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-01 / 127. szám
1985. június 1., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 Táj, vár - legendákkal Két öreg barát, s én általuk örökre odakötődtem ehhez a tájhoz. A szögligeti Bobay Pista bátyám sajnos, már átköltözött az örök vadászmezőkre, s bizony a színi Izsó Laci bátyám is megette már kenyere javát. ök regéltek, meséltek nekem sokat erről az északi tájról, hol hegy és sík, víz és szikla békésen megtér egymás mellett, s a büszkeség éppúgy, mint a szerénység, a munkaszeretet és barátság egyaránt tulajdonsága mindazoknak, akik erre élnek. Évekkel ezelőtt Pista bátyámmal fönn, a Szádvár tetején szalonnáztunk méteres romfalak, erdőtakarta ölelésében, Patócsy Zsófia egykori fényes udvarában, a nagyra nőtt füvön heve- részve. Itt hallottam először a Szádvár mesés legendáját. — A honfoglalás előtt a jelenlegi Várheggyel szemben az Óvártetőn állt egy hatalmas kővár. A vár ura egy rablólovag volt, aki szövetséget, kötött az ördöggel. Áz egyezség úgy szólt: az ördög minden csatában győzelemre segíti a lovagot, cserébe ő a rabolt kincs felét az ördögnek adományozza. Kezdetben mindkét fél tartotta magát az egyezséghez. Ám egy alkalommal a várúr mégis megszegte ígéretét; s a győztes csata után a rablóit kincseket teljes egészében magának tartotta meg. Amikor az ördög ezt megtudta, éktelen haragra gerjedt. Úgy megrázta a hegyet, hogy a lovag vára romba dőlt. A várúr próbálta újjáépíteni, de amit rakatott nappal, azt az ördög éjjel elbontotta, sőt a köveket áthordta a szemközti hegyre. Ügy, hogy a vár újjáépítéséből nem is lett semmi. A hagyomány szerint az ördög által áthordott kövekből emelte később Bebek, a pásztorból lett gazdag: úr Szád várát. Az ördög aranyai kádakban ma is ott vannak a 'öld alatti üregekben. Régen. amikor még az emberek is tudták, hol vannak ezeknek az üregeknek a bejáratai, az ördög maga vigyázott a kincsre. Ma mór nem őrzi senki. De nem is szükséges. Egyetlen emberfia sem tudja már, hol őrzi kincseit az ördög. A Szádvár alatt kanyargó. kevesek által ismert Ménes-völgy legendáját, a lóvá duzzasztott Ménes patak partján egy régi májusi délutánon hallottam Izsó Laci bátyámtól. — Valamikor hajdanában ezen a vidéken élt szik- lavóróban Sórog Bálint uram, akinek csodálatos szép leánya volt. A lányt Anikónak nevezték. Meglátta őt egyszer a szomszéd várúr fia, Szódvóry Ágoston, s rögtön szerelemre lobbant iránta. El is indult azonnal, hogy Sárog Bálinttól megkérje a leány kezét. Az apa gőgös, büszke úr volt. Kijelentette, csak akkor adja a leányt a deli ifjúhoz, ha az hajón érkezik várához. Az ifjú lovag meghallgatva a kemény parancsot, azonnal lóra pattant, mint a szélvész nyargalt hazafelé. Otthon összekürtöltette vára népét és elrendelte, hogy a völgyben folydogáló kis patakot duzzasszák tóvá. Az ifjú lovag emberei hozzáláttak szaporán a gát építéséhez. Éjjel-nappal folyt a munka. Így is eltelt egy hosszú év. mire végül Szád- váry Ágoston hajóra szállhatott. Amikor Sórog Bálint meglátta, hogy az ifjú teljesítette a lehetetlennek tűnő kérést, elsápadt, de adott szavát nem tagadhatta meg. Anikó beszállt a hajóba, és a két ifjú elindult Szádvár felé. Ekkor történt a tragédia. A lóvá duzzasztott patak nőttön nőtt, miközben Sárog Bálint szeme fénye, a gyönyörű ménes a vízparton legelészett. A csikósok későn vették észre az áradó vizet, s már nem tudtak elmenekülni. A ménes a habokban lelte halálát. Amikor Sárog Bálint meghallotta a szomorú hírt, »széf vesztette, s várának faláról a mélybe vetette magát. A völgyet, ahol a natakot tóvá duzzasztottak. Ménes-völgynek mondják azóta is. azt a helyet periig. ahol a ménes halálát lelte. Patkós-völgynek nevezik az emberek. Történelmünk jeles hajléka... ... a szerencsi gótikus református templom. A tám- pillérekkel erősített épület 1480; körül kapta mai for- máját.i A templom hajóját csúcsíves; kőkeretes ablakok világítják meg. Nyújtott, trapéz alakú a szentély része, amelyet tekintélyes ítámpillérek erősítenek. A kőfallal körülvett református templomban a Kossuth Lajos és Rákóczi út kereszteződésénél levő térről lehet feljutni. Aki Szerencsen jár, főleg ha ideje engedi, ne mulassza el az alkalmat. A templom építészetileg is jelentős érték, de még kiemelkedőbb történelmi szerepe! Bent az épületben tábla hirdeti: „E szent hajlékban szervezkedtek hős elődeink Bocskai István fejedelem vezérlete alatt a nemzeti és vallásszabadság védelmezésére 1605. április 17—20-ig.” A felirat Bocskai híres szerencsi országgyűlésére utal. Ezen az országgyűlésen az összegyűlt főurak és nemesek Bethlen Gábor javaslatára Bocskait Magyar- ország és Erdély fejedelmévé választották. Bocskai fejedelmi előterjesztésének tanúsága szerint arra törekedett ezen az országgyűlésen is, hogy a nemességet a felkelés anyagi terheinek vállalására megnyerje. E fegyveres felkelés indítékait, célját, igazságos v oft át az egész keresztény világ számára feltárta a szerencsi parlament. Kiáltványukban elmondták, hogy a Habsburgok és a klérus megakadályozza Magyarország sikeres harcát a török ellen. Hatalmaskodásuk összetörte az erős országot, s míg a föld népe éhen hal, a császár meggazdagszik. Bocskai ezen az országgyűlésen is bebizonyította, hogy őt nem ábrándok, hanem a helyzethez szabott feladatok vezetik. Tudta, hogy a meglevő belső ellentéteket csak a fegyveres harc sikeres továbbvitelével, a felkelés politikai jelentőségének növelésével lehet ellensúlyozni. • A templomhajó másik nevezetessége egy vörös márvány tumba, szarkofág, amely Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem síremléke. A fejedelem 1608-ban hunyt el, hamvait állítólag 10 évvel később, 1618-ban hozták Szerencsre. A tumba késő reneszánsz stílusban készült, s szépen díszített déli oldalán a reformáció idején megyénkben működő költő-pap Miskol- czi Csulyak István verse olvasható: „Itt fekszik Rákóczi Zsigmond az jámbor felőle jót mond Magyarországnak támasza vala császárunk tanácsa / Szendrő csudálta erejét Eger karját nagy elméjét / Erdély szerette oltalmát az török félte hatalmát / Mi honunkba lakó népek óhajtunk mint igaz hívek / azért Szendrő magyar Eger császár Erdély és minden ember Sirassad édes Atyádot meghalt Rákóczi Zsigmondot.” Előtérben Rákóczi Zsigmond vörösmárvány síremléke Mint a világ teremtésénél Eelsödobsza felső végében, ahonnan hivatalosan út tovább már nem vezet a Hernád mesterséges ágán szerényen megbújva, mind a mai napig működik egy kis vízi érőmű. Helyi információk szerint az erőművel, s mellé a malmot még 1914-ben építette a Bárczay csalód. Az ipartörténeti emlékműnek számító létesítménynél jelenleg építési munkák folynak, így az erre tévedő turistának a szokásosnál is ritkább élményben van része, néhány száz méterrel feljebb a duzzasztónál, a fudernél. Ez szabályozza a Hernád vizét, az erőmű igényének megfelelően. Vagy duzzasztja a mesterséges ágban a vizet, vagy engedi tovább az eredeti folyómederben. Most az építés miatt a zsilip teljesen nyitva van, így a vízlépcsőkön nagy robajjal lezúduló víz nem mindennapi látványt kínál. A zsilipen túl még lustán, zölden, méltósággal mozduló szelíd folyó a fudernél szinte megbokrosodik. Zúgva rohan, s kavarog, félelmetes, mégis lebilincselő döreje messze hangzik. A víz korábbi nyugodt, zöld színe itt tarajos fehérre vált, miközben millió apró cseppre bomolva birkózik a vizfolyam. Akár a világ teremtésénél, forr. kavarog minden. A háttérben hegyek, a túlparton a békés Cserehát. Így együtt mind az ellentétek harmóniája, nekem a megye egyik legszebb természeti látványa. A folyó természetes és mesterséges ága által körülhatárolt sziget, s a túlpart hétvégi házsora akár néhány órára, akár több hétre a nyugodt, halk pihenés örömét kínálja. Mert ott a fuder alján átélt robaj, fenséges dörej néhány száz méterrel arrébb újra csak szelídülés, mint a zsilip túlsó oldalán. Fűzfás part közötti, lassú, méltóságteljes ban- dukolós. Mit nem adnék most egy horgászbotért! „A bátorságnak semmi sem árthat” Nem tudom eldönteni, melyik a híresebb! A kastélya, illetve annak volt tulajdonosai-e, vagy maga ez a park, az ország egyetlen karsztterületen levő arborétuma, tele tájidegen növényzettel. A kastély XVIII. századi eredetű, valószínűleg középkori alapokon épült. 1798-ban például Gyulai grófnő tulajdona. Ez az az esztendő, amikor Robert Towrson angol világutazó megszállt Tornanádaskán. Látogatása emlékét útleírásában örökítette meg. A kastély leghíresebb tulajdonosa kétségtelenül a Hadik család. Ma is úgy emlegetik e XIX. században némileg átalakított épületet, mint Hadik-kas- télyt. Leghíresebb tulajdonosa Hadik András tábornagy volt. aki állítólag még Berlint is megsarcolta. Bátorságáért Mária Terézia számos kitüntetésben részesítette. Hadik András, aki Erdélyben teljhatalmú kormányzó és vezénylő tábornok is volt, rendkívül kedvelte a növényeket. Az általa s családja által alapított, megalapozott arborétum jelentősége napjainkban túlnő a megye határain. Különösen az örökzöld állománya gazdag a kastélyt körülvevő, héthektáros parknak. Mamutfenyők. kaliforniai cédrus, kanadai, himalájai és cirbolyafenyők, óriási és koreai thuják. tiszafafélék gyönyörű példányai mellett, alatt sétálhat az idelátogató. „A kertművészet igazodott az élőfagyűjtemény középpontjában álló műemlék kastély adottságaihoz, mert az épület szép barokk kapuzata alól a kastély belső díszudvarára és a parikra egyaránt jó rálátást biztosított, a karsztos hegyoldal lábánál. Az egzóták telepítésekor nagyon helyesen meghagyták a sziklás táj jellegzetes ősfáit: a magas kőrist, amelyből itt több 100—'150 évnél idősebb példány található” — írta még 1965-ben a Természettudományi Közlöny 10. számában H. Szabó Béla természet kutató. A tornanádaskai kastély homlokzatán a Hadikok jelmondata olvasható: Virtuti nihil injurium — a bátorságnak semmi sem árthat. S lám nemcsak a csatákban tűntek ki bátorságukkal, az egzóták karsztra telepítése is huszáros tettnek számit! S akár a csatákban, itt is győztek. Az összeállítást irta: Hajdú Imre A fotókat készítette: Fojtán László ■Mi Melyik a híresebb?
