Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-09 / 134. szám
1985. június 10., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Robbantások, pokolgépek, merényletek, tüntetések, összecsapások, kiújult, fellángolt harcok. Ugye, ismerős fogalmak? Kora hajnaltól késő éjszakáig ontják a világ hírügynökségei a világban történt eseményekről szóló híreket. Egy kis szurkálásra, erőszakra már oda sem figyelünk, hiszen a százak, ezrek életét követelő háborúk, természeti csapások okozta tragédiák akarva-aka- ratlan is eltompítják érzékeink, s végül a fájdalom egy bizonyos ponton túl már nem is fáj. Közel vagyunk ehhez a ponthoz? Esetleg már át is léptük? Fogalmam sincs. Bízom benne, hogy nem, hiszen a Brüsszelben történt tragédia megrázta úgyszólván az egész világot, jelezvén, az emberekben élénken él a szebbre vágyó jobbik felük is. Bár táplálékhoz - sajnos —, elég ritkán jut. A tegnap érkezett hírek ezek közé tartoztak. Fenyegető veszedelmek után az olimpiai mozgalom új erőre kapott. Egymást érik a nyilatkozatok, miszerint a következő (1988- as) olimpiára a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagországai közül a legtöbben képviseltet- ■ ni szeretnék magukat az ötkarikás játékokon. És amíg egypár esztendeje úgy tűnt, lassacskán elfogynak az olimpia rendezésére vágyó jelentkezők, most újból tucatnyi állam jelentkezett a négyévenként sorra kerülő világjátékok házigazdájának. Ami végül is nem meglepő. Hiszen a homo ludens, a játszó, a játékos emberek sohasem vesztek ki az emberiségből. Legfeljebb az erőszak háttérbe szorítja őket. Hosszú évek után talán, most végre ismét a homo lu- des kora következik. (csendes) Néhány nap, és befejeződik az iskolákban a tanítás. Vilmányban az építők is a tanév végére várnak, ugyanis ekkor kezdik el az iskola bővítését. Jelenleg kélműszukos tanítási rend van az iskolában, meglehetősen kedvezőtlen körülmények között. A zsúfoltságot enyhítendő, ebben a tanévben a tanács három terem bérlésével segített a gondokon. 1986. május l-.vel azonban ezek a gondok megszűnnek; ez az építők által vállalt átadási határidő. A 12 millió forintos beruházásra a megyei tanács biztosította a pénzt. A statikai vizsgálatok során kiderüli, hogy a régi iskola falai elbírnak még egy emeletet, így az iskola- bővítés nem új épület felépítésével, hanem emeletráépítéssel valósul meg. Ezenkívül még egy tornatermet is tető alá hoznak. Hogyan tovább? Szakszervezetei! az ifjúságért Ki a fiatal? Egyrészt az, aki annak érzi magát, másrészt különféle statisztikák szerint a harminc éven aluli népesség. Megyénkben mintegy 370 ezren vannak, a lakosság 46 százaléka. Társadalmi összetételük meglehetősen különböző, sokféle szakma, réteg, csoport tagjai. Mintegy 40 százalékuk tagja az ifjúsági szövetségnek és a dolgozó fiatalok döntő többsége tagja a szak- szervezetnek. Közismert, hogy az elmúlt évek nehezebb gazdasági helyzete hátrányosan érintette a fiatalok nagy részét is. Nehezebb lett a pályakezdés, a családalapítás, naponta tapasztaljuk a sokféle módon ismert gondokat. A közelmúltban a Szakszervezetek Megyei Tanácsán készítettek egy elemzési, amelyben összegezték: mi! tettek eddig és mit tudnak, mit akarnák tenni a jövőben a fiatalok érdekében. Az értékelésben önkritikusan fogalmazták meg, hogy néhány módszer — azért is, mert kampányszerűen alkalmazták — nem hozta a kívánt eredményt. Például a szakszervezetek segítették és segítik a pályaválasztást, részesei az üzemlátogatások stb. szervezésének. a pályaválasztási propagandának, de a hiányszakmák száma nem lelt kevesebb az elmúlt években. Rosszul dolgoztak a szakszervezetek? Bizonyára lehetett volna jobban is. A mozgalmi munka lehetőségeit kihasználva lelkiismeretesen dolgoztak, de ezekkel az eszközökkel — például csak propagandával — nem oldhatók meg az. objektív nehézségek. Sokféle, összetett oka van a szakmunkáshiánynak. A televízió Hét című műsora nemrégiben felvázolta azokat az ok- és okozati összefüggéseket, amelyek közrejátszottak és napjainkban is hatnak a szakmunkásképzés minőségére és a s zak m u n ká sh i á ny r a. Egyik tanulság: jobban meg kellene fizetni azokat, akik ezekre a hiányszakmákra jelentkeznek és több kedvezményt igényelnek az ezeket a tanulókat képző kisiparosok, üzemek is. Megyénkben sorra alakulnak az iskolai, tanulói szakszervezeti alapszervezelek (mór Itt ezren vannak). De munkájuk általában még formális. Ismerkednek a mozgalmi munka alapjaival (itt is és a KISZ-ben is), de a tevékenység tartalmán még van mit javítani. A vállalatok különböző kedvezményekkel segítik a pályakezdőket, de jó néhány helyen az ünnepélyes fogadás után elfeledkeznek róluk. Régebben kevésbé ünnepélyes volt a fogadás, de néhány hónapig, vagy akár egy-két évig rendszeresen foglalkoztak velük a brigádvezetök, a munkamódszer-átadók, vagy művezetők. Akik, a vállalatok többségénél anyagilag is érdekeltek voltak abban, hogy a rájuk bízott fiatal minél előbb teljes értékű szakember legyen. A szakszervezeti szervek elég nehezen találják meg a nevelő munka korszerű módszereit. (Ügy tűnik, hogy néhány régi, bevált módszer viszont feledésbe merült.) A propagandisták egy része nem tud választ adni a fiatalokat leginkább érintő, érdeklő kérdésekre. Az elmúlt években nem sikerült elég eredményesen elősegíteni a helyes értékrendek kialakítását, érvényesítését. Sokan lakást építenek (már akinek van rá pénze), sokan gmk- ban dolgoznak stb., persze még többen pihennének, vagy szórakoznának, de az elmúlt években létrejött klubok. sportpályák egy része nincs kihasználva — igaz, hogy karbantartásuk is jelentős gondot okoz. Növekedtek a különböző kulturális rendezvények költségei, drágábbak a belépőjegyek, kevesebb a népművelő. Az SZMT ifjúsági bizottsága bizony nem egy rózsás, hanem nagyon is ellentmondásos helyzetképet vázolt fel. Az agitációs és propagandamunka javítását is szorgalmazva megfogalmazták: a jövőben jobban kell támaszkodni a fiatalok kezdeményezéseire, javaslataira, a munkahelyi beilleszkedésnél erőteljesebben kell számítani a szocialista brigádokra. A szakszervezetek az élet- és munkakörülményeket befolyásoló döntéseiknél még inkább vegyék figyelembe a fiatalok javaslatait. A fiatalokkal sokan foglalkoznak: életük, objektív helyzetük erre készteti a különböző szerveket. A szakszervezet is felismerte: a különböző állami és társadalmi szervek között a jövőben jobb együttműködésre, munkamegosztásra van szükség. A párhuzamosságok, átfedések csökkentésére, hogy a sok „bába” között ne vesszen el a fiatal. Petra József A komáromi Dobi Islvón gyermekvárosban 320 leány és fiú nevelkedik óvodás kortót 18 éves korig. Képünkön: játék oi intőiét olőtt (bal oldali kép); Kettesben: (jobb oldali kép). Ei az öreg kút már megszolgálta a magáét, nemsokára „nyugovóra tér" . . . A 75 esztendős özv. Varga Imréné is a szomszédba jár jó vízért „Ha esik az eső, akkor nagymosás...” A két óvodai gondozó a kicsik körében. A gyerekek iskolás korukra már el is felejtik a nitrátos vizet. Mindazok, akik jó ivó# vizet ereszthetnek naponta a csapokból, nyugodt lélekkel moshatnak, főzhetnek a kellemes ízű vízből, nos, azoknak ez már oly természetes, mint ahogyan mindennap jó kenyeret fogyaszthatnak. * Aki Megyaszón jár, s betekint a portákra, ott láthatja az öreg kutakat, s mindent rendjén valónak könyvelhet el. Ám, azt már csak kevés idegen tudja, hogy a kutak vize fogyasztásra alkalmatlan. Az egyik portán két kisgyerek szöszmötöl a kellemes déli napsütésben, fiatal- asszony mos, és a nagymama a nyári konyha árnyékában varrogat. Szóba elegyedünk, s Füreder Károly- né (aki már három esztendeje nyugdíjas) így vélekedik „vízügyben”: — Bizony nem volt köny- nyű a vízbeszerzés, főleg míg kisebb volt az unokám. A Csorgó-kútról (mely a falu szélén van) hordtuk a vizet napjában a fürdetéshez, mosáshoz. Főzni a kicsinek csak a tasakos vízből lehetett. Nagyon kell a vezetékes. Csak, tudja, a gyerekek nemsokára elköltöznek innen, s én egyedül maradok (férjem két éve meghall). Bizony egymagámnak sok lesz a hozzájárulás ... Hasonló „cipőben jár” özv. hnri Józsefné gondozón*. Az óvoda udvarán van 1 a biztonság miatt minden évben kéri annak vizsgálatát. — Alig várjuk mór a jó vizet! — mondja Lacza Já- nosné, aki szintén az udvaron ügyel az ovisokra. — Én a szomszédoktól hordom, de már restellem kérni... Pedig a hagymosáshoz sok vízre van szükség. Tréfásan mondjuk egymásnak: ha esik, akkor nagymosás lesz Megyaszón . .. Sebő Lajos tanács- s egyben vb-tag így szól a nagy újságról: — Minden fórumon téma volt a víz. Már kézzelfogható eredmények is vannak: megkezdődött a csövek fektetése. Ez a vizkérdés nem nagy szenzáció másutt, de itt az. Én csak attól tartok, hogy kevés lesz a két kút vízhozama, jó lenne a harmadik kút is ... Bodnár István autószerelő fiatal ember. Mint mondja: — A fiatalabb korosztály egyértelmű örömmel fogadta a hírt. Legtöbbjüknek van kisgyereke, s nekik sok gonddal jár a jó ivóvíz beszerzése. ötéves fiam van, akinek annak idején én is gépkocsival szállítottam a főzni-, innivalót Bekecsről, ami — mondanom se kell — fárasztó és költséges volt. Akkor még nem volt tasakos víz, így történhetett meg, hogy öt éve a szomszédból mentő vitt el egy gyereket... * Nem mai keletű probléma a víz Megyaszón. A helyi vezetők már régóta szeretnék, ha a lakosok a falakba épített csövekből engednék a vizet, de erre anyagiak híján ez idáig nem volt lehetőség. 1970-ben aztán megfúrt az első kutat, s a fúrási eredmények biztatóak voltak. Négy esztendő elteltével a másik kút fúrási munkáival is elkészültek. Kronológiai sorrendben 1984 a következő dátum, amikor (november 16-án) megalakulta helyi vizmütársulás, s elkezdődtek a konkrét munkálatok. A versenytárgyaláson a Taktaközi Vízgazdálkodási Társulás nyert, s kezdte a kivitelezést. És a következő dátum, amire már nagyon várnak a helybeliek? Almást László vb-titkár: — A szerződés szerint 1987 ősze. Ekkorra készül el ugyanis községünkben a teljes beruházás. Akkorra megépül a két víztározó medence, a komplett vizműtelep a tisztító berendezéssel, lefektetik a 27 kilométernyi vízvezetéket, elhelyeznek 112 közkutat. 108 tűzcsapot. A felsoroltak 55 millió forintba kerülnek, a pénz a megyei tanács, az intézmények, és a lakossági hozzájárulásokból tevődik össze. Szeretnénk megoldani a vízkérdést társközségünkben, Alsó- dobszán is. A tanulmányterv is úgy készült, hogy ez a község is be lesz kapcsolva a rendszerbe. Ehhez azonban szükség lenne a harmadik kút fúrására is .. . Kiss Dénes tanácselnök: — Hogy elég lesz-e a két kút vize a községnek? Erre a szakemberek — tervekben is rögzített — számításai adnak érdemi választ: a két kút vízhozama együttesen napi 600 köbméter lesz, s a tervezett harmadikkal együtt (melynek fúrására a hetedik ötéves terv időszakában kerül sor), 800 köbméter lesz. Ez, figyelembe véve a lakosság számát, elég. Ami a lakossági hozzájárulás mértékét, a fizetés módját illeti, a következőképpen terveztünk: tíz év alatt kell majd befizetni a portánként esedékes húszezer forintot. Ez évi lebontásban 2 ezer forint. Ezt akár több részletben is kiegyenlíthetik a lakosok (tehát egy éven belül a kétezret). Nyugdíjasok? Előreláthatólag lehetőség lesz a kedvezményre. Amit a napjainkban használatos vízről még tudni kell; havonta kérjük a Köjáltól a vizsgálatot (el is végzik), a szükséges fertőtlenítést, szivattyúzást minden esetben végrehajtjuk, mindaddig, amíg szükséges. * Megyénkben száznál több faluba szállítják a tasakos ivóvizet. Ennek csomagolása, szállítása évente négymillió forintba kerül. Ebben a tervidőszakban 42 település kap „új” vizet. Mészáros István
