Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-08 / 133. szám
1985. június 8., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 15 sport A budapesti ökölvívó Eu- rópa-ba jnokságon remek ü 1 helytállt Isaszegi Róbert, a Borsodi Bányász sportolója. A fiatal versenyzőt pénteken az egyesület vezetői elnökségi ülésen köszöntötték. A sportág barátai vasárnap délelőtt tapsolhatják meg a rokonszenves ökölvívót, a Borsodi Bányász—MEAEC megyei bajnoki labdarúgó- mérkőzés előtt. Ahol összefogtak a „mecénások” Országszerte és Borsodban is ritkaságszámba megy. ha egy klubot nő irányit. A kivételek azonban erősítik a ..szabályt”. Szalaszenden. az encsi körzet 1200 lelket számláló településén. a termelőszövetkezeti sportegyesület elnöki ..bársonyszékében” Subert Andrásáé ül. Hivatására nézve pedagógus, a helyi általános iskola igazgatója. Amikor leültünk - beszélgetni, eszembe jutottak Csar- ni Endrének, az encsi sporl- lelügyelöség vezetőjének szavai. „Az elnökasszony igazi szívember, s bárcsak mindenhol olyan lelkes emberek állnának a kormány- rúdnál, mint Subertné Szalaszenden!'' — Biztos arra kiváncsi, hogyan kerültem kapcsolatba a sporttal? — nézett rám nevelve. Bólogattam. — Ennek hosszú története van. 1969-ben kiszemeltek a Tsz SE gazdasági vezetőjének. Pézügyeket intéztem, ügyes-bajos dolgokat bonyolítottam. Közben teltek- múltak az évek és négy elnököt szolgáltam ki. Aztán elődöm megbetegedett, s rám maradt minden. Majd jött a 'választás. Tagjaink egyhangúlag mellettem tették le voksukat. Miért is tagadjam,. jólesett.-- Mit ígértem? Odaadó munkát, és nem többet. Csodát ugyanis Szalaszenden nemigen lehet csinálni... — A tanácson hallottam, hogy önt szeretik a községben! — Inkább' úgy fogalmaznék. hogy van tekintélyem. Jó kapcsolatot építettem ki a tanácsi és a tei melöszövet- kezeti vezetőkkel. Elmentem mindenkihez, agitáltam, érveltem. Megértettem: az egyesületet nem lehet magára hagyni. Abból a néhány ezer forintból, ami nekünk jut, vajmi keveset tudnánk produkálni. — Mennyiből gazdálkodnak? — Harmincezerből! — emelte hangját. — Ahhoz képest, hogy csepp vagyunk a tengerben, ez szép pénz. Petsze a felszerelések árai megemelkedtek, takarékoskodnunk kell. Szerencse, hogy a sportolók utaztatása ingyenes. Látta kéidö tekintetemet, s hozzátette: — A fulókércsi Úttörő Tsz biztosítja számunkra az autóbuszát. Megállapodtunk velük. s korrektül tartják szavukat. Korábban 'akadlak nézeteltérések a klub és a társközségekben tevékenykedő tsz vezetői közölt.. Elsősorban azért, mert az egyesüld korábbi elnöke azt hitte, hogy a termelőszövetkezetnek hivatalból kötelessége buszt , küldeni — ha mi éppen utazni akarunk. Utazás, utaztatás. A vidéki kisegyesületek egyik legnagyobb gondja éppen e szavak mögött „húzódik". A szalaszendiek, — nem kevés rugalmassággal, türelemmel — közös nevezőre jutottak. Hová kell rendszeresen menniük? Például Krasznok- vajdára. Abaújkérre. Vil- mányba. Homrogdra, Alsóvadászra. Hidasnémetibe. Szikszóra. Ha nem lenne buszuk — de nem. erről már nincs •szó. — Hány szakosztályi működtetnek? — Harmat. Labdarúgóink a körzeti I. osztályban rúgják a bőrt. Jelenleg a kilencedik helyen tanyáznák. Ifjúsági gárdánk azonban az elsők között foglal helyet a táblázaton. A nagyok feljebb is kapaszkodhatnának, elsősorban akkor, ha többet ed- zenének. Mert ritkán tartanak foglalkozást. A játékosok napközben dolgoznak, bejárak, mire-hazaérnek, beesteledik. Az edzők — Vára- di Lajos és Váradi Ferenc — keresik-kutatják a megoldást. Szeretnének szombati tréningeket beállítani .... Asztaliteniszezöink és sakkozóink a falusi spartakiádo- kon szerepelnek. Nemcsak a körzeti, hanem a megyei döntőkre is- rendszeresen eljutnak. Ha jól tudom, az összesített pontversenyben. Hidasnémeti mögött a második helyen állunk. A nyári spartakiád azonban még elöltünk van, számunkra dicsőség lenne, ha fordítani tudnánk a sorrenden. — Encsen hallottuk, hogy valamennyi városi, körzeti, nagyközségi versenyre beneveznek ... — Igen. Nem hagyunk ki egyetlen ■ szereplési lehetőséget sem. Csak szervezés kérdése az egész. — Hány igazolt sportolójuk van? — Mintegy nyolcvan. Tagjaink egyébként a fiatal generációhoz tartoznak, az egyesületben tevékenykedők átlagéletkora alig haladja meg a húsz esztendőt. A szalaszendiek létesítményeik miatt sem panaszkodhatnak. Fulbullpályájuk rendezel!. öltözőjük a célnak megfelel, s rövidesen köz- művesítik. Szertárukat a tanácsi támogatásból rendszeresen ..feltöltik”. Sportcélokra gyakran igénybe veszik a kultúrházat is. Az elnökasszony terveikről is beszélt. Kézilabda- szakosztályt szeretnének alakítani. Egyelőre azonban nincs pályájuk. Hazafelé Csűrni Endre megnyugtatott. Leszögezte: Subertné majd „elővarázsolja”. Ebben nem is kételkedem. Kolotlzey Tamás Csak röviden... KOSAIM. Alin A. .Június 21—2.1. között Miskolcon, n Kilián Gimnáziumban rendezi meg a DVTK a Molnár Miklós nemzetközi leány ifjúsági emléktornát. A névadó hosszú évekig irányította a vasgyáriak NB I-es női csapatának szakmai munkáját, maid Kazincbarcikán, a főiskolát; tanított és c-dzösködött. Firtrli n autóbalesetet szenvedve balt meg. Az emlékére kiirt tornán a Kecskeméti SC. a Ganz-MA- VAG. a ZTS Kosice és a házigazda. DVTK vesz részt. TENISZ. A Hotel Eger és f. Mátra—bükki Intéző Bizottság vándorkupát irt ki az amatőr felnőtt teniszezők számára. Időpontja: június 21—23. Az eseményre — melyen bárki teszt vehet — Egerben, az Eger Szálló és a kemping műanyag bontású. valamint a közelükben található salakos pályákon kerül sor ÜSZÖTANFOLYAM. Az MVSC úszószakosztálya június 17-től úszólanfolyamot szervez. A iog- lalkozás 5 hetes, s július u-u tart. Hal-tizenntgy éves gyerekek jelentkezését várják. A log- lalkozások naponta 11—10. illetve 10—11 óra között történik. Érdeklődni: a Szabadság-üst. c ban Kiss József vezető edzőnél lehet. A foglalkozás bevezető részében még elkél az edzői segítség, hogy megfelelő helyre kerüljön a parafa. Ezek már az utolsó tanácsok a vizfekvést megelőzően. Mindenki elkészült? Figyelem, hamarosan indulunk! nak, aki minden segítséget megad. Nem a véletlen műve, hogy évek óta ez az iskola nyeri a megyei úttörő-olimpiát. Most legutóbb például magabiztos versenyzéssel kerültek be az országos döntőbe). — Mikor érzik úgy,, hogy hasznosan munkálkodtak? — kapja a kérdési Hop- nyik Nándor. — Három hét alatt a gyerekek többségének ‘ el kell jutnia addig, hogy 9— 15 métert megállás nélkül teljesítsen. Persze, az lenne az ideális, ha egész évben lehetőségük nyílna a gyakorlásra, a többi úszásmód elsajátítására is. Ehhez azonban szükségeltetne jó néhány tanuszoda. — Szeretnek ide jönni a gyerekek ? — Nagy-nagy örömmel érkeznek, alig várják, hogy beugorhassanak a medencébe. (A miskolci úszásoktatás sikere jelentős mértékben köszönhető a Vízmüvek és Fürdők Vállalatnak, amely szívügyeként kezeli. A téli nagy hidegekben is megoldották a fűtést, a hajszárítást, új köteleket vettek, szóval nem itt akartak takarékoskodni.) Néhány csemete az öltözők elől figyeli a többieket. — Az utóbbi napokban betegeskedtem, ezért nem lehetek a vízben a többiekkel — mondja Csontos Zsombor. — Nekem a szemem csi- pásodott. s néhány napot ki kell hagynom — említi Bognár Péter. — En meg elvágtam a lábujjamat a telkünkön — újságolja Orbán Viktória. Látom rajtuk, a legszívesebben ők is lubickolnának. (Kezdetben akadtak szülök, akik idegenkedtek a kezdeményezéstől. Ügy vélték. mire való ez a lubickolás, úgysem tanulnak meg rendszeresen úszni a gyerekek. Részben talán rejlik a megállapításban igazság, de az már rajtuk is múlik, hogyan alakul a későbbiekben a palánták sorsa. Ha nem sajnálják az időt. mindenképpen érdemes az oktatás befejezését ' követően is az uszodába vinni a gyerekeket. Nem azért, hogy bajnokokat neveljenek belőlük, sokkal inkább a rendszeresség miatt.) Dr. Czeglédi Lászlóné véleményére is kiváncsi vagyok. — Azt hiszem, nem szükséges az úszás élettani hatását részleteznem — kezdi. — Azt tartom 'borzasztóan jelentősnek, hogy ezek az apróságok idejében kapják meg az alapokat. Egyetlen dolog okoz fejtörést a számomra ... — Hallhatnám? — A közelmúltban Nyíregyházán jártunk tapasztalatcserén. Az ottani oktatók a gyorsúszással ismertetik meg a gyerekeket. De ahány ház. úgy látszik annyi szokás ... Doros László A hős habokba „rendhagyó” mádon érkeznek a gyerekek. Sorakozás a parton, izgatott tekintetek, várakozás és figyelem, aztán ugrás a vízbe! Fojtán László felvételei A Kruusz György Üti Általános Iskola l a osztálya most is pontosan érkezik. Ezúttal a testnevelő tanárnő, dr. Czeglédi Lászlóné kíséri őket. Az öltözködéssel pillanatok alatt végeznek, aztán irány a viz, ahol három edző. Hor- nyik Nándor, Kecskeméti Istvánná és Götz Györgyné várja őket. — Milyen szempontok szerint osztották három csoportra a gyerekeket? — kérdezem Hornyik Nándortól. — Az elsőbe azok kerüllek, akik láthatóan féltek a víztől. A másodikba osztottuk azokat az apróságokat, akik korábban nem tanultak úszni, de legalább a fejüket bele merik tenni a habokba. Akik korábban valamilyen formában már barátkoztak az úszással, kerültek a harmadikba. (Az úszó sportág fejlesztésére az OTSH és az Oktatási Minisztérium 1975- ben irányelveket adott ki. Az oktatás kiszélesítése az ifjúság körében valójában egyet jelent a sportág alapjainak kiterjesztésével és elősegíti a tehetségek felszínre kerülését. Miskolcon az oktatás a második osztályosoktól kezdődően kötelező, két helyszínen, a Szabadság uszodában és a Városi uszodában történik.) Nagy a csivilelés, pattogó utasítások hangzanak el, a gyerekek igyekeznek megfelelni a követelményeknek. — Ez tagozatos osztály, s eddigi tapasztalataim alapján mondhatom, hogy velük könnyebb együtt dolgozni — jegyzi meg az edző. — Fogékonyak, rátermettek, ügyesek. És útjára indul az apró palántákból álló csoport. Itt-ott még a szemek is behunyva, de megy ez még jobban is. — Mivel kezdik az oktatást? — A hátúszás alapelemeivel ismertetjük meg őket. Ez a a legmegfelelőbb a tanulásra, mert a gyerekeknek kint van a fejük a vízből, s a lévegö- vétel is egyszerű. (A Szabadság uszodában W miskolci iskolából egy tanév alatt 2050 fiatal ismerkedik meg az alapokkal, körülbelül hasonló az arány a Városi uszodában is. A fiatalok 15 órás oktatást kapnak, melynek végén vizsgára kerül sor, s érdemjegyekkel osztályozzák előrehaladásukat. Kezdetben előfordul. hogy egyik-másik gyerek sírva fakad, nem mer a vízbe menni, de gyorsan átlendülnek az idegenkedésen.) Morvái Márk édesanyja árgus szemekkel figyeli csemetéjét. — Nagyon örülök, hogy lehetőség nyílik a gyerekekkel való foglalkozásra — mondja. — Ez az osztály már az ősszel is járt ide, de akkor inkább még csak barátkoztak a vízzel. A mostani 15 órában viszont szép haladásról tesznek tanúbizonyságot. — Hogyan értékeli a kezdeményezést ? — Nézze, manapság egyre kevesebb gyerek mozog rendszeresen. Itt az úszóódában „kitombolhatják” magukat, s hasznos ismeretekre tesznek szert. Jó érzés őket nézni. (A Szabadság uszodában az MVSC szakosztályának edzői működnek közre az oktatásban. A költségeket a városi tanács művelődési osztálya biztosítja. Az edzőktől tudom, hogy a 11- es iskolával kifejezetten ideális a kapcsolatuk, köszönhető ez többek között Sárvári Józsefné igazgató-