Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-08 / 133. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 12 1985. június 8., szombat Március tavaszt hozó le­gényei, Sándor, József és Benedek zsákjából az idén hiányzott a meleg, s az i'gazi, tavaszias jó idő csak májusban, fagyosszentek táján köszöntött ránk. Me­zőgazdászok, meteorológu­sok szerint is ebben az évben — a hosszú tél, a tartós hideg miatt — né­hány hétét késett a ter­mészet tavaszi megújulása. Elődeink egész éven át figyelték a természetet, benne az időjárás változá­sait, s az évenként ismét­lődő jelenségekből bizo­nyos .törvényszerűségeket igyekeztek megfogalmazni. A „Sándor, József. Bene­dek — zsákban hozzák a meleget!” mondóka azon a népi megfigyelésen alap­szik, hogy március 18—19. és 20-a táján erőteljesen felmelegszik hazánk éghaj­lata. Május leghírhedtebb dátumai pedig a fagyos- szentek — Pongrác, Szer­váé, Bonifác — nevét je­lölő napok. Rossz hírüket évszázados tapasztalatok­nak köszönhetik: május 12-e és 14-e között a me­a kollégiumokból, iskolák­ból szünidőre utaznak ha­za a diákok. A Medárd- napi eső sokfelé a gazda­sági élet szokásaira is ha­tással volt: a következő nap vetették el a lent, ke­rült földbe a retek, a ká­poszta magja, mondván, ezeknek a növényeknek kedvez a frissen hullott, Medárd-.napi csapadék. Érdekesség, hogy számos vidéken a népi mondás fordítottját is igaznak tar­tották: ha Medárdkor nem esik az eső, altkor negy­ven napig szárazság sújtja a földeket. Az alföldi Al- győ öregasszonyai, ha az eső szükségességét érezték, nagy kakast fürdettek meg, hogy zápor kereked­jék. A göcsejiek a Me- dárd-napi időjárásról a ter­mésre is következtettek. Ha esik, a fű szépen ki­hajt/ szőlő is bőven terem, de a bőr minősége gyenge lesz. Ha még a. hónap vé­gén is sok az eső, akkor rossz mogyoró- és dióter- més várható. A hajdanvolt magyar időjárási anomáliák közé tartozik Bethlen Farkas História de rebus T.ransyl- vanicis című müvében le­írt eset, amely 1(103. június 3-án történt Kolozsvárott. Bethlen így tudósít: „Hir­telen olyan rettenetes szél­vihar keletkezett, hogy kevés híja volt, hogy az egész várost ki .nem for­gatta sarkaiból. A dühön­gő vihar először is fekete felhőkkel sötétségbe borí­totta az eget, majd a be­álló tornádó hatalmas ere­jű 'rohanásában az épüle­tek tetejét .megrázta, a fe- nyőzsindelyeket leszaggat­ta, széthányta, minden s zétrom'bol h a t ót tönkre tett... Növelte a rettene­tét a mintegy leszakadni akaró égnék recsegése, a mennydörgések, villámcsa­pások, minden elemek együttes erőszakossága és esztelenül dühöngő fékte­lensége. Erre a mértékte­len és szókat lan szélvihar­ra felhőszákadásszerű zápor következett, mit azonban mohón elnyelt a tartós hőségben kiszáradt föld. És ezt a szokatlan légmozgást legtöbben esodajelnék te­kintették." Kiss György Mihály Jeles napok Surányi András Ninive című filmjének jelenete Bemutatjuk Mérik a felhők víztartalmát A világ gyakorlatában el­ső ízben .nyílik lehetőség a kristályos felhők víztartal­mának közvetlen és hiteles mérésére. E célra fejlesz­tették ki szovjet szakembe­rek az IVÓ—I műszert. En­nek alkalmazásával elvben tetszőleges pontossággal le­het .meghatározni a felhők víztartalmát tetszőleges hő­mérséklet és halmazállapot esetén. A műszer bármilyen típusú repülőgépre — Sport­es roboilrepülögépekre is — felszerelhető. A műszer mű­ködési elve annak a villa­mos teljesítménynek a .mé­résén alapul, amely a fel­hőkből *a különleges érzéke­lőelemre kicsapódó víz fel- melegítéséhez és elpárolog­tatósához szükséges. legedö Időjárás hirtelen hűvösre fordul, esetenként fagyot is hoz. , Június egyik, a népha­gyományokban is fontos szerepet kapott napjához, nyolcadikéhoz számos idő­járási jóslás kapcsolódik. A régi öregek azt tartot­ták, ha Medárd napján esik az eső. akkor negyven na­pon át hull majd az ég­ből az áldás, bőséges csa­padék öntözi a földeket. Ezt a népi .megfigyelést a tudomány azzal igazítja ki, hogy valóban ez idő tájt kezdődik Közép-Euró- pában a kora nyári mon- szunos esőzés. A száraz­föld belseje jobban fel­melegszik, mint a tenger. A légnyomáskülönbség ha­tására a hűvösebb, csapa­dékos - levegő a szárazföld fölé áramlik, s az esőzés — megszakításokkal — hete­kig tarthat. Ennek követ­keztében hazánk legcsapa­dékosabb hónapja a június. Előfordul, hogy nem Me­dárdkor, hanem később kezdődik az esőzés. Ezt .tá­masztja alá az a mete­orológiai megfigyelés, hogy június 12-e után rendsze­rint csapadékos az idő. Er­délyben honos népszokás szerint június 12-e előtt kérjünk esőt, mert utána már kéretlenül is jön. Az is erdélyi mondás, hogy a „deákok hordozzák az esőt”, azaz akkor kezdőd­nek az esős napok, amikor A Népszerű Tudományos és Oktatófilm Stúdió már hosszú évtizedek óta szolgál­ja a hazai rövidfilmgyár- lást. Jó néhány filmet láthat­tak a nézők a mozikban, 'köztük remekeket is, olya­nokat, amelyeket nem felej­tenek el. Szediay Pétert, a stúdió vezetőjét arra 'kértük, hogy adjon képet a tudományos ,, kis fi Írnek otthonáról, stúdió­juk munkájáról. — A tudományos kisfilm- gyártásnak természetesen már a felszabadulás előtt is voltak komoly előzményei — mondta Szediay Péter. — Akkoriban mindezt kultúr- filmnek nevezték. A Ma­gyar Filmirodának, elődünk­nek mér nemzetközi rang­ja volt. Magyarországon ugyanis már 19,12-ben gyár­tottak oktatófilméket, meg­előzve jó néhány európai or­szágot. — Hogyan alakult a tudo­mányos rövidfilmgyártás a felszabadulást követő évek-* ben? — Deák György nevéhez kapcsolódik egy igen jelen­tős korszak, egy egész fil­mes nemzedék felnevelése. Itt, a mai filmgyár terüle­tén, a Könyves Kálmán kör­úton jött létre a Budapest Filmstúdió, amely olyan sze­mélyiségeket indított útnak, mint Kollányi Ágoston, Ho­moki Nagy István. Mindket­ten terrnészetfilmjeikkel tör­tek be a nemzetközi élme­zőnybe. De hadd soroljak fel még néhány nevet, olya­nokét, akik munkájukkal hozzájárultak a tudományos rövidfilmgyártás nemzetközi hírnevének megalapozásá­hoz: György István, Czi- gány Tamás, Préda Tibor, Hars Mihály, Bodrossy Félix, Lakatos Vince,. Vas Judit és mások .. . Tapasztalatok­ban gazdag, lehetséges fil­mes nemzedék nőtte ki .ma­* gát. — A televízió megjelenése bizonyára változást jelenteti a rövid filmgyártásban is. — A televíziózás hazai fejlődése sajátos eredménye­ket hozott. Eltérően más or­szágok 'gyakorlatától, nálunk önálló gyártás alakult ki a ■televíziónál és a filmnél. Azért persze voltak példák a'közös együttműködésre is, mint a Mindenki iskolája című, nagy filmsorozat... Vagy a most készülő "Ma­gyar barlangok című soro­zat ... Mi .kezdetben úgy ■gondoltuk, hogy feladjuk az eddigi, elsődleges fontosságú ismeretterjesztő tevékenysé­günket, hiszen azt úgyis át­veszi tőlünk a televízió. Csakhogy a Magyar Televí­zió nem kölcsönözhetett kó­piákat a művelődési intéz­ményeknek. Ök csupán egy­Részlet Dúló Károly Számítógép - közelben című filmjéből .szer sugároztak egy filmet. Mi viszont ki akartuk szol­gálni a művelődés igényeit, hiszen ez volt a dolgunk, kötelességünk. Attól lógva azonban nem annyira isme­retközlésre törekedtünk, ha­nem inkább a szemlélet for­málására. — Stúdiójuk ma is válto­zik. — A legújabb változást a video hozta meg. Ez a szá­munkra új technika a rö­vidfilmek reneszánszát je­lenti. A jövőben bizonyára könnyebb lesz hozzájutni kisfilmjeinkhez, hiszen a ka­zetták egyszerűbben odake­rülhetnek a közművelődés helyszíneire. Az iskolák megkapják a maguk video­magnóját. megelőzve ezzel sok más országot, de meg­szaporítva ezzel a mi eljö­vendő teendőinket is, hiszen ki kell szélesítenünk gyár­tásunkat. Peisze még nem­igen gyártunk, de már elké­szült egy több száz filmcímet tartalmazó lista az elmúlt tizenöt esztendő termésé­ből. A többit még válogat­nunk kell. A gyárban már létézik egy kiejégítőnek mondható, technikai bázis, amelynek segítségével ka­zettára írhatók át a filmek. A Nagy Honvédő Há­• ború éveiben csaknem 400 embert mentett meg Jekalyerlna Mi haj lova. Megkapta a Florence Nigh­tingale .kitüntetést, .melyet a Nemzetközi Vöröskereszt ítél oda a .nehéz és veszé­lyes helyzetekben végrehaj­tott hőstettekért. Több szov­jet kitüntetést is kapott, kö­zöttük kétszer a Vörös Zászló Érdemrendet, a Hon­védő Háború rendjel II. fo­kozatát, és egyéb kitünteté­seket. ...1941. nyarán, amikor megkezdődött a fasiszta Né­metország hítszegő támadása a Szovjetunió ellen, Kátya Breszlbe utazott vendégség­be a fivéréhez. A vonatot bumbatámadás érte, sokan meghallak. Az éleiben mara­dottak eljultottak Szmo- lenszkig. Kátya két évvel ■idősebbnek mondva magát elérte, hogy a frontra küld­jék. Még az 'iskolában elvé­gezte az ápolónő-taníolya- mot. Kiváló oklevelet szer­zett. Rettenetes ütközeték­ben, a legnagyobb golyózá­porban, a vízből, a szöges- drót mögül hozta ki sebe­sült baj társait. Gyakran hangzott a neve: Katyusa. Ez a címe a róla és ba­rátairól szóló' dokumen- tumlilmnck is. A,keresi ten­gerészgyalogos zászlóaljjal, a Kaukázus, a Krím, Prid- nyes/.trovje, a Duna voltak hadié t ján ak állomásai. ... A háború után 1945 végén valóra vált Kátya ál­ma, a leningrádi orvosi egyelem hallgatója lelt. Mi­után elvégezte, a Moszkva környéki Elekitroszlal város­ba került. Harci kitüntetései a „Kiváló Munkáért” kitün­tetéssel gyarapodtak. Hosszú A harcok során a keresi hídfőálláson Katyusa egészség- ügyi katona bekötözi a téngerészgyalogság sebesük har­cosát. 1944. A felvétel J. Gyemína albumából évek óta a városi lanács tagja, az SZKP XXV, kong­resszusán. a moszkvai terü­let kommunistáit képviselte. Gyakran találkozik volt frontharcos társaival. Sokuk számára neve az ifjúságot idézi fel. lekotyerina veterántalálkorón Magyarország felszaboditásá­nők résztvevőivel, 1985 február.

Next

/
Thumbnails
Contents