Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-08 / 133. szám
1985. június 8., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Veszteségrendezések után Beszélgetés Faragó Károllyal, a megyei tanács elnökhelyettesével lapunk o köieimúltban több aikolommal is foglalkojolt o megy« meiögaxdaságának elmúlt évi gondjaival, a tar- melöszövotkezetok egy jelentős festenél telhnlmozöcJott ie- stilltségekkel, amelyek a korábbi éveknél súlyosabb pénzügyi hiányokban csúcsosodtak ki. Az elmúlt gazdasági évet 35 termelőszövetkezetünk (tsz-eink egyharmarfo) zátta veszteséggel, s összességében 560 mitFo ípiint pénzügyi hiány keletkezett. Ezekben az üzemekben külső szervek, íelügyeloti hatéságok bevonásával a termelés, a gazdálkodás minden lészletere kiterjedő vizsgalat kezdődött, A veszteségeket kiválté objektív és sztibtektiv okok feltárásával, az ezek kiküszöbölésére tett intézkedésekkel a felügyeleti szetvek igyekeztek a bajba jutott üzemek szekeret kimozdítani a kátyúból, egyben biztosítani a termelés idei - zavartalan feltételeit. Természetesen mind a 35 gazdaságnál egyedi vizsgálatra, elbírálásra voillt szükség, hiszen a gondok .mértéke, összetétele nagyban különbözött egymástól. Huszonegy üzem saját eszkö- zök bevonásával, úgynevezett ön rendezéssel oldotta meg,1 illetve pótolta az elmúlt. évi pénzügyi hiányokat. Ám tizennégy üzemnél — a súlyosabb gondokkal küszküdöknél — veszteségrendezési eljárásra kellett, hogy sor kerüljön. E tizennégy szövetkezet közül kilencnek a veszteségrendezéséről 1985. április 23-án döntött a 'megyei tanács végrehajtó bizottsága, Ennek részléteiről néhány héttel ezelőtt Hartman Bálint, a TESZÖV titkára tájékoztatta olvasóinkat. A fennmaradó 'legsúlyosabb helyzetbe került öl gazdaság — a bekecsi Hegy- alja, a tárcáit Tokaj-hegyal- jai, a vizsolyi Lenin, a pál- liázi Rákóczi és a sárazsadá- nyi Jóreménység' Tsz — sorsáról — sóik szerv bevonásával, s rendkívül széleskörű vizsgálat, után — a minap született végleges döntés. Ezeknek az üzemeknek gondjairól, a veszteség mértékéről, a rendezés módjáról sok mendemonda keringett a megyében, még mezőgazdasági berkekben is. Ezek eloszlatására, s egyben a közvélemény hiteles tájékoz-,, •tatása érdekében megkértük Faragó Károlyt, a megyei tanács elnökhelyettesét —. aki . végig részt vett a vizsgálatokban, s ott volt a döntések megszületésénél — ismertesse a szövetkezetek további sorsát befolyásoló határozatok legfontosabb részleteit — Valóban ennél az öt üzemünknél voll legsúlyosabb a gond, hiszen Bekecsen 127, Tareálon 75, Vizsolyban 49, Pálházán 20. Sárazsadányban (pedig ez egy kis tsz) 9 millió forint pénzügyi hiány ‘keletkezett. Ha ezeknek a szövetkezeteknek az adottságait, nyereségtermelő képességét figyelembe vesszük, ez valóban olyan teher, amit hagyományos veszteségrendezéssel már nem lehetett megoldani. Annál is inkább nem. mert központilag sem állt rendelkezésre ez az összeg. Sajnos, az érintett szövetkezetek termelési szerkezete is olyan — Bekecset 'kivéve —, hogy a jelenlegi körülményeket figyelembe véve, kevés konjunkturális lehetőséggel biztatnak. Például Pálházán döntő az erdő, a fafeldolgozás, márpedig ez az ágazat országosan sincs kedvező pozícióban. De ugyaniilyen gondok elmondhatók Tárcái esetében is. — Úgy hallottuk, hogy a veszteségrendezés során felvetődött ezen szövetkezetek felszámolása is ... — Nem .titok, volt ilyenről szó, sőt a sárazsadányi gazdaság esetében ez a döntés született. Ugyanis, mint mondottam, központi pénzforrás nem állt, áll rendelkezésre e nagyarányú hiány rendezéséhez, másrészt e gazdaságok jelenlegi helyzete, szerkezete sem kecsegtet kedvező fordulattal a jövőt illetően.. Természetesen a félreértések elkerülése végett mondom, a szövetkezetek „felszámolása" nem valami szétosztást jeleni, amikor ezerfelé viszik a közös vagyont. s a föld is visszamegy egyéni tulajdonba. A közös vagyon átkerül az arra igényt tartó, azt megvásárló szomszédos nagyüzemekhez, s ők segítenek a dolgozók foglalkoztatásának megoldásában is. A kis sára- zsadányi termelőszövetkezet esetében is ez történik. A „felszámolás” másik módja az, amikor egyszerűbb szövetkezeti formát választ az üzem, vagyis például szak- szövetkezetté alakul át. Ilyen változtatás — ameny- nyiben ez évben sem történik fordulat a gazdálkodás eredményességében — a pálházi tsz-nél a következő évben elképzelhető. — Ezek után lássuk, milyen konkrét döntések születtek az egyes termelőszövetkezetek esetében! — A vizsolyi Lenin Tsz- ben a teljes vezetés cseréjére kerül sor. egyben hat vezető esetében előírtuk a munkadíjuk 15 százalékának visszafizetését, (i—12 hónap időtartamra. A 49 millió forint veszteség rendezésére a tsz 4,5 .millió saját forrást von be. a többi fedezetére pedig 14 millió forint dotációt, 17 millió veszteségrendezési, és 11 millió fejlesztési alaphiány-rendezési hitelt kapnak. A szövetkezel, egy év haladékot kapott a bizonyításra! Amennyiben ez év végén a mérleg szerinti veszteségük meghaladja a 7 millió forintot —, amely nem objektív okokból ered — a szövetkezet pénzügyi hiányára már nem lesz költségvetési fedezet. Pálháza esetében személyi változásra ugyan nem kerül sor. ám a gazdaság öt vezetőjének fi—12 hónap időtartamra a munkabérük 15 —20 százalékát visszatartjuk. Ez az üzem is egy év bizonyítási időt kapott. Ha az év végén 10 millió forintnál nagyobb lesz a veszteségük, akkor esetükben sem rendezi azt a költségvetés, s akkor az előbb már említett átszervezésre valószínűleg Sor kerül. A bekecsi Hegyalja Tsz a 127 millió forint pénzügyi hiányból 80 milliót saját forrásból, elsősorban nélkülözhető álló- és lofgóeszkö- zök éladásából biztosít. így eladták az eddig tulajdonukban levő szerencsi laktanyát egészségügyi célokra, és értékesítik a görömbölyi téglagyári központjuk épületei! is. A fennmaradó ősz- szegből 20 millió tulajdonképpen a biztosító által meg nem térített elemi kár, ezt állami juttatásként kapják meg. míg 25 .millió veszteségrendezési hitel, 2,5 millió pedig fejlesztési alaphiány- rendezési hitel. Amíg a szövetkezel 80 milliós eladása realizálódik, addig ezt az összeget az Országos Kölcsönös Támogatási Alapból kölcsön formájában ' megkapják. — Bekecs esetében történik személyi változás? — Már történlek. Ezeket ők maguk oldották meg, így sor kerüli elnökhelyettes- cserére. s új a főkönyvelő is. A döntések értelmében az elnök marad, hiszen hosz- szú éveken át szép eredményt produkált vezetésével a szövetkezet. Ügy ítéljük meg, jól felkészült szakember, aki a tanulságokat leszűrve képes lesz a szövetkezetét kivezetni a jelenlegi kátyúból. Természetesen a munkadíj-visszatartás 25 százalékban egy évig őt is, s 20—25 százalékban — különböző időtartamú — még ifi vezetőt érint. Ugyanakkor a termelési szerkezetre is születtek szigorú előírások, Sárazsadányi már említettem. Apró tsz. Esetükben a PM — a MEM-mel egyetértésben — költségvetési fedezetet nem biztosított. A lovábbműkijdés feltételei e szövetkezet esetében nincsenek meg, ezért kerül e gazdaság felszámolásra. Mint jogi személy szűnik meg. az össz-oszthatatlan közös vagyon környező nagyüzemekhez kerül áll, úgy, hogy a tagság sem kerül az utcára. — A megyében a legtöbb mendemonda a tarcali tsz körül kering . . . — Kezdjük u pénzügyi rendezéssel. A 75 millió forint hiányból 35 milliói saját forrásból rendeznek, mégpedig nagyobbrészt eszközök, készletek értékesítésével. Ezen felül 15 millió állami juttatást, 15,4 millió veszteségrendezési és 8 millió fejlesztési alaphiány-rendezési hitelt kapnak. Esetükben ugyan nem lelt előírva az egv év bizonyítási idő, de magától értetődik, ha nem tud a gazdaság lábra állni, más utat kell keresni. Sajnos, Tarcalon több vezető — így a voll elnök .ellen is — a társadalmi tulajdonban bekövetkezett károkért rendőri eljárás folyik. Éppen ezért, hogy a társadalmi tulajdont óvjuk, s a szervezett, folyamatos munkavitelt' biztosítsuk, a szövetkezet élére egy hónapos időtartamra állami biztost neveztünk ki Néposz Péter, a csobaji termelési főmérnök személyében, aki elnöki jogkörrel rendelkezik. Ez idő alatt, de legkésőbb 60 napon belül közgyűlést kell összehívni a tsz-ben, ahol megválasztják az új elnököt, s az első számú vezetőket. A rendőri vizsgálattól függetlenül a szövetkezet tizenkilenc vezetője esetében 10— 12 hónap időtartamra 15— 25 százalékos munkadíj- visszatartást rendeltünk el. s természetesen -itt is előírtuk a termelési szerkezet szigorú, ésszerű racionalizálását. — Ennek az öt tsz-nek ügyével lezárult a megye mezőgazdaságának eddig leg- na gyo b b vesz t eségrendezésc. Az elmúlt évi gondok, hibák — már az idei évre is — milyen tanulságokkal szolgálnak? — A megye mezőgazdasága nincs könnyű helyzetben. Sok az objektív gond- lorrás. De. vagy éppen ezért a személyi felelősségvállalás igen nagy. Az ésszerűtlen kockázatvállalás, szervezetlenség, fegyelem hiánya, vagy éppen az egy helyben topogás, tehetetlenség rendkívül kellemetlen helyzetbe sodorhatja, az üzemeket, s ezzel az ott dolgozó sok száz, ezer embert. Legyen a tavalyi év intő példa! A kárvallottaknak is, de másoknak is! Hajdú Imre A Miskolci Postaigazgatóság területén a kisgépek javítási és karbantartási munkáit a posta javító- és szerelőüzem dolgozói végzik. Felvételünkön Simon István és Beke Gábor műszerészek a Miskolc 1. számú postahivatalban egy utalványfelvevő gépet javítanak. Fotó: Pásztor Károly Emberközpontú gazdálkodás A kongresszusi hatcnotot egyik fejezetében olvasható: I .,. legyen nagyobb a gazdálkodó egységek, ai egyénék tdekelfsége, és éivényesüijön jobban felelésségük is ,. A győri országos propagan- datanácskozásról — ahol a vállalati munka gyakorlatáról esett szó — lapunkban mái' beszámoltunk. Az újságíró jegyzetfüzetében azonban még sok olyan példa található, amely közérdeklődésre tarthat számot. A Magyar Hajó- és Dar u- gyár pártbizottságának titkára — sok felszólalóval egyetemben — egyebek között az emberi tényezőik szerepéről beszélt felszólalásában. Mert igen lényeges, hogy szót értsenek a dolgozókkal. Mindezt egy konkrét példával támasztotta alá. A példa szerint nemrégiben kiderült, hogy egy készülő, nagy értékű úszódarura nem az előirt vastagságú lemezt hegesztettek. A megrendelő — a gyártó cég legnagyobb bánatára — menet közben ellenőrizte a lemezvastágságot. s természetesen kifogásolta az elkövetett hibát. A jogos észrevétel után korrigálni kellett a hiányosságot, ami nem csekély plusz munkaráfordítást igényelt. De csak a dolgozókkal való közmegegyezés révén voltak képesek a hibát helyrehozni. Ugyanezen a fórumon hangzott el, hogy milyen fontos a közvetlen termelésirányítók hatáskörének növelése. Enél- küi ugyanis elképzelhetetlen, hogy a bérezésben, de az anyagi ösztönzés minden formájában érvényesüljön a végzett munka, a teljesítmény szerinti elismerés. És mi van a termelésirányítók munkájának elismerésével. ami ugyancsak nem lehel mellékes szempont? Üj- fent hajógyári példát említek. Nemrég történt, hogy sok jogos észrevétel, panasz nyomán felmérést végeztek a gyárban. A legnagyobb meglepetés azáltal érte a vezetést. amikor kiderült, hogy egyik-másik fizikai dolgozó keresete csaknem duplája volt a művezető, az üzemmérnök fizetésének. Persze, hogy cselekedni kellett, végül is 20—25 százalék béremelést kaptak az arra érdemes közvetlen termelésirányítók. Erre már csak azért is szükség volt, mivel a hatáskörök növelése folytán a döntő szót a közvetlen termelésirányítók mondják ki például a dolgozók felvételénél és elbocsátásánál is. Vagyis övék a felelősség nagy része, éppen ezért illesse meg őket az eddiginél nagyobb kereset is. Horváth Ede. a Győri Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója a köztiszteletben álló vállalatvezetők sorába tartozik. Éppen ezért sokat adnak a szavára, igencsak odafigyelnek véleményére, javaslataira. Ö mondta el a tanácskozáson, hogy a Rába. (és nemcsak a Rába — szerk.) az évek során sok pénzt invesztált a termelőberendezések korszerűsítésére, a megfelelő termékszerkezet íkiala- kítására. Ám. a fejlesztéseket nem minden esetben követte az emberi tényezők erősítésének igénye. A technika ugyanis önmagában még kevés, hiszen a technikát ismerő, a korszerű berendezésekhez értő. azt működtetni képes szakemberekre is igen nagy szükség van. S bizony, sokszor hiába van pénz, ha hiányzik a szakember. Apropó, szakemberek. A vezérigazgató elmondta, hogy amióta a Rába a saját kezébe vette a szakmunkástanuló- képzést, megszűnt az elvándorlás. Mégpedig azért, mert azok a fiatalok, akiket a Rába képez ki valamilyen szakmunkásnak — tavaly például kétszázan kaptak szakmunkás-bizonyítványt —. értik a mesterségüket. Legyen az esztergályos, marós vagy lakatos. üzemi környezetben kiváló mesterek irányításával a szakma minden csjnját- bínját megismerik, s ennélfogva . sikerélményt jelent számukra a nagynevű gyárban Végzett munka, s természetesen a számításukat is megtalálják. Egy másik, igen hosszú idő óta vajúdó kérdés, ami szintén foglalkoztatja a vállalat- vezetőket. hogy sokat vesztett vonzerejéből a műszaki pálya. Többen úgy fogalmaztak: érdekeltségi rendszerünk hiányossága vezetett ahhoz, hogy a műszaki, a mérnöki pálya a legkevésbé vonzó a fiatalok /számára. Pedig úgymond, az .egész világon, kiváltképpen a fejlett tőkés országokban éppen az utóbbi években értékelődött fel a szellemi munka, s ennek megfelelően díjazzák, ismerik el a műszakiak alkotó tevékenységét. Ügy gondolom, a tennivaló kézenfekvő: jobban meg kell becsülni, jobban meg kell fizetni az alkotó műszakiakat, mérnököket, aiki lenek munkájától nagymértékben függ a műszaki haladás meggyorsítása. Ritka manapság az olyan tanácskozás, ahol ne kerülne szóba a vállalatok munkaerő- helyzete. Így volt ez a győri konferencián is. Abban egységes volt az előadók, a vállalatvezetők véleménye, hogy olyan érdekeltségi rendszer működtetésére van szükség, amely egyrészről hozzásegít a munkaerő megtartásához, másrészről a termelőeszközök hatékonyabb kihasználását és fejlesztését eredményezi. Például a Taurusban kialakított belső érdekeltségi rendszer a vállalatra érvényes szabályok követelményeit közvetíti a különböző szervezeti egységekbe. Ebben az évben a vállalatnál a belső érdekeltségi rendszer középpontjába a nyereség alakulását, a hozzáadott érték növelését és a tőkés export teljesítését helyezték. E mutatókkal mért teljesítmény határozza mega termelő-gazdálkodó egységek bértömegfejlesztési lehetőségét, az év végi részesedés mértékét és a megpályázható fejlesztési alap nagyságát. A termelőegységek által kitermelt jövedelemnövekedés általában nagy szóródást mutat: a legjobb és legrosszabb között akár két-két és félszeres különbség is elképzelhető, az átlagos 8—10 százalékos fejlődés mellett. A munkaerőhelyzet témájától elválaszthatatlan a vállalati gazdasági munka- közösségek helyzete. Ahány vállalat, anyiféle vélemény. Például a Fémmunkás Vállalat .korán felismerte a vgmk-kban rejlő lehetőségeket, s támogatta létrejöttüket — mondta a vezérigazgató. Jelenleg 54 .gazdasági munkaközösség működik a vállalatnál, 40 százalékuk a főfolyamatban, másik 40 százalékuk kiszolgáló-előkészítő területen. 20 százalékuk pedig a szolgáltatásban vesz részt. A gazdasági munkaközösségek társadalmi hatása, illetve fogadtatása a Fémmunkás Vállalatnál jóval kevesebb problémát okozott, mint másutt az országban. Ennek legfőbb okaként azt tartják, hogy a vgmk-kat sikerült beilleszteni a vállalati mechanizmusba, de magyarázható az itteni sajátos termelési folyamatokkal is. A Buda-Flax Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál a kényszer szülte a vállalati gazdasági munkaközösségek életre hívását. Közel ezren dolgoznak a vgmk-kban, főként a termelőmunka legkritikusabb területein. A Magyar Hajó- és Darugyárban ugyancsak dinamikusan növekedett a vgmk-k száma, ami azzal az örvendetes eredménnyel járt. hogy mérséklődött a korábban tapasztalt nagyarányú létszámcsökkenés, vagyis a vgmk-k munkaerő-megtartó szerepet is betöltötték. Ugyanakkor számos feszültség forrása éppen a gazdasági munka közösségek mega lakú lásá ra vezethető vissza. Nem egy felszólaló vélekedett úgy, hogy a kisvállalkozásokat nem lehet végleges megoldásnak tekinteni. Arra kell törekedni — hangoztatták többen is —, hogy a főmunkaidőben végzett teljesítmény növekedjék, s kapjon az eddiginél nagyobb anyagi elismerést. A tanácskozás összegezéseként levonható egy olyan következtetés is, hogy a vállalatok ereje egyre inkább az alkotó emberi kollektívákban rejlik, amely tulajdonképpen az eddigi sikerekben is kiemelkedő szerepet töltött be. Ezért, a szellemi kapacitás növelése képzéssel és továbbképzéssel, az alkotóképesség kibontakoztatása megfelelő anyagi és erkölcsi ösztönzéssel. a tulajdonosi tudat formálása és erősítése meghatározó lesz a gazdálkodás eredményességében. Lovas Lajos
