Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-07 / 132. szám

1985. június 7., péntek ÉSZAK MAGYARORSZÁG 3 más útja, mint a különböző társadalmi rendszerék békés egymás mellett élése, és a vi­tás nemzetközi kérdések tárgyalásos megoldása. Ezt a politikát képviseli a mi ha­zánk. a Szovjetunió, ezt képviselik a Varsói Szerző­dés tagállamai, a szocialista országok. Mély meggyőző­désünk. hogy ebben a kér­désben egész népünk támo­gatását élvezzük. Ügy gon­dolom. hogy szombaton, a választás napján békeaka- ratunkat is kifejezésre jut­tatjuk: a békéié szavazunk. Pártunk és kormányunk ebben az öt évben is állhata­tosan dolgozott a békéért, népünk biztonságáért. Ezt szolgálja az az alapvétő ál­lásfoglalásunk is, hogy mi az erőegyensúly fenntartásának hívei vagyunk, erőfölényre nem törekszünk, de azt sem engedjük meg, hogy bárki erőfölénybe kerüljön velünk szemben. Meggyőződésünk, hogy ez az álláspontunk nemcsak a magyar nép, a szocialista országok népei­nek biztonságát szolgálja; hanem megfelel minden or­szág lakossága érdekeinek is. Az erőegyensúly az egész emberiség érdeke, ezért dől-1 gőzünk oly kitartóan megőr­zéséért. Leginkább csak néhány mondatos sajtóközlemények jelzik, de ezek sokaságából nyomon követhető: pártunk és kormányunk napról nap­ra fellép a nemzetközi küz­dőtéren azért, hogy biztosít­suk népünk számára a bé­két és a biztonságot, a nyu­godt építőmunka feltételeit. Itthoni körülményeinket tekintve tudjuk, érzékeljük, hogy az elmúlt öt év nem volt könnyű. A párt 1980- ban tartott XII. kongresszu­sa idejében számot vetve a helyzettel, elég szigorú prog­ramot hirdetett. Nyíltan és becsületesen tette ezt, mert a fő kérdések megoldására kívánta mozgósítani a dol­gozókat. E program megva­lósítása meghozta az ered­ményét; kritikus és nehéz helyzetben megőriztük az or­szág fizetőképességét, csök­kentettük az ország adóssá­gát. Ez • nagyon fontos volt. Ugyanakkor — bár a terme­lés fejlesztésének ütemét az egyensúly elsődlegessége mi­att alacsonyabban kellett meghatározni — ezekben az években sem toporogtunk egy helyben, a nemzeti jö­A Csepel Művek pártszer­vezetei, a társadalmi szerve-» zetek, a csepeli dolgozók a döntés végrehajtásakor fele­lős magatartást tanúsítottak, segítették az átszervezést. S máris jó és biztató eredmé­nyek mutatkoznak, amelyek közül csak egy tényt szeret­nék említeni: 1984-ben a Csepel Müvek üzemeinek összes nyeresége 1 milliárd 200 millió forint volt. Ez a kétszerese az előző évinek! . Ügy gondoljuk, hogy a to­vábbfejlődés még csak ki­bontakozóban van, de a kez­deti eredmények örömmel tölthetnek el mindnyájun­kat. Megragadva az alkal­mat, hogy ezen a gyűlésen a csepeliek a házigazdáink, szeretnék a csepeli párt-, ál­lami és társadalmi szervek vezetőinek, s valamehnyi dolgozónak gratulálni a ha­tározott, jó helytálláshoz és szívből kívánok további si­kereket. Kedves Elv társak! A továbbiakban szólni sze­retnék munkánk néhány erős és gyenge pontjáról. Ha előre akarunk jutni, akkor meg kell tanulnunk a szo­cialista rendszer erőforrásai­ra támaszkoni, és az attól idegen, gyenge pontjainkat Kedves Elvtársak! Most, a választás idősza­kúban pártunknak, kormá­nyunknak, a Hazafias Nép­frontnak, a képviselő- és ta- nácslagjelölteknek is szám­adást kell készíteniük. Szól- niok kell arról —, s ez rész­ben a jelölőgyűléseken és a .választási gyűléseken meg­történt —, hogy a legutóbbi választás óta eltelt öt évben az akkor hirdetett progra­mok szerint éltünk és csele- kedüink-e? A válaszunk egy­értelmű igen: az öt évvel ez­előtti választási ígéreteknek megfelelően dolgoztunk és cselekedtünk, s nem kevés eredményt értünk el. vedelem 8 százalékkal növe­kedett. A pénzszűke öt éve alatt is nem kevés új létesítmény- nyel gyarapodtunk. Közöt-» tűk van a Paksi Atomerő­mű, egy olajfinomító üzem; modernizáltunk kohászati és acélgyárakat, felújítottunk bányákat; tovább épült a metró, hidak, utak építésé­vel és rendbehozásával is fejlesztettük a tömegközle­kedést. Szekszárdon hús­kombinátot, sok más he­lyen nagyon fontos élelmi­szerfeldolgozó üzemeket lé­tesítettünk és bővítettünk. Más iparágakban is a haté­konyabb termelés fejleszté­séért dolgoztunk, így öl év alatt elértük, hogy a munka termelékenységének növeke­dése meghaladta a termelés növekedését, és most egy egységnyi termék előállítá­sára 9 százalékkal kevesebb energiát használunk fel. És végül — bár sajnos nem si­került teljes mértékben meg­valósítani azt a célt, hogy az elért életszínvonalat meg­őrizzük — ezen a területen is értünk el eredményeket. A lakosság fogyasztása növeke­dett, fél évtized alatt fel­épült 300 ezer lakás és több. igen fontos, az életkörülmé­nyeket javító intézkedés tör­tént: általánossá vált az öt­napos munkahét, az ipar je­lentős területein bevezették a 40 órás munkahetet. Mindehhez a többi közölt arra volt szükség, hogy ha­tározottabban megköveteljük a hatékony termelést. Hogy miként, arra éppen a Csepel Müvek nyújt jó példát. Ez elsősorban nem az üzemek nagyságrendjétől függ. Le­het nekünk bármily gigászi üzemünk is, ha a hatéko­nyabb termelés azt igényli, akkor át kell szerveznünk. Így történt Csepelen is. megszüntetni vagy legalábbis csökkenteni. Vannak olyan vívmánya - iink, amelyeket a köznapo­kon. a mindennapi munka menetében nem nagyon szok­tunk emlegetni. így például inem sókat beszélünk a Ma­gyar Néphadsereg, a Belügy­minisztérium, a Határőrség, a Munkásőrség és az igaz­ságszolgáltatási szervek te­vékenységéről, de azért min­denki tudja, hogy mit kö­szönhetünk az ő tisztességes munkájuknak. Néphadsere­günk eleget tesz a reá há­ruló feladatoknak és gondos­kodik népünk biztonságáról. A Határőrségtől is nagy mun­kál követel a megnöveke­dett idegenforgalom, hiszen évenként már több külföldi tartózkodik hazánkban, mint amennyien idehaza élünk. Biztosan minden gondolko­dó magyar állampolgár nagy­ra értékeli, még ha nem is beszél róla, hogy Magyaror­szágon törvényes rend van. Érvényesül a szocialista tör­vényesség mindkét oldala, tehát a vétlen embert az ál­lam, törvényeink ereje, a társadalom védi, de a bűnös­nek lakoznia kell. Elismerés jár azoknak, akik ezt bizto­sítják. és a jövőben is biz­tosítani fogják. A nagygyűlés résztvevői A termelőmunkában, a társadalom mindennapi éle­tében az eddiginél többel kellene tennünk a szocialis­ta normák teljesebb érvé­nyesítéséért. mert azok még nem valósulnak meg a szük­séges mértékben. A társadal­mi igazságosságnak a jelen­leginél jobban kellene ér­vényt szereznünk. Ehhez persze törvényes rendelkezé­sek. kormányzati, gazdasági intézkedések kellenek. De ezek végrehajtását segítheti a megfelelő közszellem, a társadalom fellépése és tá­mogatása is. A gazdasági életben bizo­nyos követelményeknek las­san már kezdünk eleget ten­ni. Helyes az az elv, hogv nálunk csak a becsületes dol­gozó boldoguljon, s a fize­tés a teljesítmény, a szociá­lis támogatás a rászorultság, a közteherviselés és az adó­zás pedig a jövedelmek sze­rint történjék. Ez felel meg a társadalmi igazságosság­nak, és érvényesüléséért még sokat kell tennie a pártnak, a társadalmi szerveknél. a kormányzatnak, és nem ke­veset magának a társada­lomnak. Erre azért is szükség van, hogy a becsületes munká­nak meglegyen a vonzereje. De tennünk kell- annak ér­dekében is, hogy a dolog másik oldala is rendben le­gyen: az, aki a köz terhére és mások rovására — hogy úgy mondjam — ingyen él, , ne boldoguljon a mi társa­dalmunkban. Aki a törvényt kijátssza, a jogszabályokat vesztegetésekkel megkerüli, a fogyasztók becsapásával és más módon harácsol, azt fe­lelősségre kell vonni, meg kell büntetni-, és a harácsolt javat vissza kell venni tőle a társadalom és a nép szá­mára. Ily módon — a tör­vénykezéssel, megfelelő in­tézkedésekkel és a közszel­lemmel — tegyük lehetetlen­né az ingyenélést, a hará- csolást, a köz megkárosítá­sát, a befolyással való visz- szaélést, a'vesztegetést, mind­azt. amit népünk igazságér­zete nem visel el. lesítése. Ez arra is módot ad, hogy a kollektívák, a tár­sadalmi szervek jobban bele­szólhassanak abba, mi tör­ténjék a munkahelyeken. Kedves Elvtársak! Hosszabb időszakra visz- szatekintve a társadalmi krí­zis. az ellenforradalom elle­nére is jelentős a fejlődés. Ha összehasonlító számokat nézünk, 1950-hez viszonyítva a nemzeti jövedelem ötszö­rösére, az ipari termelés ki­lencszeresére, a mezőgazda- sági termelés kétszeresére növekedett. Gyarapodott a dolgozók műveltsége, kultú­rája, a reáljövedelem is 3,5- szeresére növekedett 1950 óta. S még valamit: jelen­leg Magyarországon a laká­sok 60 százaléka 1950 után épült. Ez nem rossz arány. Ennek a politikának, és ha egészen pontos akarok len­ni, akkor úgy mondom, hogy a párt politikájának, a nép­front-politikának és népünk megértésének, helytállásának ilyen óriási eredményei van­nak. Amikor gondjainkat, tennivalóinkat vesszük szám­ba, gondoljunk arra, milyen nehéz feladatokat oldottunk meg, amikor meg volt hozzá az akarat, a felelősség és a hozzáértés. A küzdelem, a harc soha nem hiábavaló. S Ennek eredménye, hogy bel- és »külpolitikánk révén népünk békében és bizton­ságban él. nyugodt körülmé­nyek között dolgozunk a fej­lett szocialista társadalom felépítésén. Van távlatunk. Már folyik az új. a jövő év január l-ével kezdődő öt­éves terv előkészítése. Lehe­tőségeinkkel reálisan számot vetve most úgy tűnik, hogy ha az 1985-ös népgazdasági tervet megfelelően teljesít­jük, a hetedik ötéves terv már egy újabb lépés lesz elő­re a mögöttünk levő öt év­hez képest. Mostani ismere­teink szerint a nemzeti jö­vedelem 14—17 százalékos, az ipari termelés 13—16 száza­lékos. a mezőgazdasági ter­melés 12—14 százalékos, a lakosság reáljövedelmének és fogyasztásának 16—13 százalékos növelését irá­nyozhatjuk elő. Ez attól is függ. hogy az idén a tervet megfelelően teljesítsük, le­gyen ikellő kiindulási ala­punk. A lehetőségek meg­vannak rá. Nagy tartalékok­kal rendelkezünk ahhoz, hogy a munkateljesítménye­ket még magasabb színvo­nalra emeljük. Kedves Elvtársak! Június 8-án. szombaton vá­lasztás lesz. Azt kérjük ál­lampolgárainktól, választó- polgárainktól, honfitársaink­tól. hogy szavazzanak a szo­cializmusra. a békére, rend­szerünkre. politikánkra, s mint ahogy eddig is, a tár­sadalmi igazságosság na­gyobb fokú érvényesítésére. A választási előkészületeket idén egy új elem is élénkí­tette: most nemcsak szava­zunk, hanem a politikánk, a közügyek képviseletére vál­lalkozó jelöltek közül vá­lasztunk is. Ezt segíti elő a kötelező többes, jelölés. Leg­alább két jelöltet mindenütt állítottak, de némelyik or­szággyűlési választókerület­ben hármas, sőt négyes je­lölés is történt. A tanácstag- jelölteknél még nagyobb arányban fordult* elő többes jelölés. Mindez egy lépést jelent előre, nemcsak a vá­lasztás, hanem egész szo­cialista rendszerünk demok­ratizálása útján. Mert igaz — és ez helyes is —. hogy a jelöltek mindnyájan vál­lalták a Hazafias Népfront országépítő, szocialista prog­ramját, de nagyon fontos, hogy az egyéni választóke­rületekben a lakosság való­ban kiválassza azokat az em­bereket. akik a legalkalma­sabbak a kozéieu i.v ___- , e é s akikben a legjobban bí­zik. Olyan országgyűlésre és ha elég állhatatosak, követ­kezetesek vagyunk, és nem tágítunk céljainktól, nem hunyjuk be a szemünket a nehézségek láttán, akkor ezentúl is megvalósíthatjuk terveinket. Ilyen szellemben, ilyen hozzáállással bizakod­va nézhetünk a jövőbe. Politikánk marxista—leni­nista, szocialista, kommunis­ta, népfront-politika. Ez mind együtt igaz. A marxis­ta—leninista elmélet, a szo­cialista társadalmi rendszer célja az, hogy a népnek bol­dogabb és jobb élete le­gyen, az ország virágozzék, a nemzet boldoguljon. Ez a mi politikánk. Ehhez szük­ség van arra a nagy erőre, amit mi úgy hívunk, hogy szocialista nemzeti egység. Nagy erő ez, miért a nemzet fiai és leányai, mindazok, akik felismerik a nép érde­keit, s azt szolgálni készek, összefognak és dolgoznak. A szocializmus a munkásosz­tály eszméje, amelyet egész népünk magáévá tett. A szocialista cél, és maga a mű. a szocializmus, ami épül, már a mi népünk célja és műve. Elmondhatjuk: pár­tunk Vezetésével, népünk be­csületes, tisztességes mun­kájával biztatóan fejlődik szocialista társadalmi rend­szerünk. tanácsokra van szükségünk, amelyek képesek hatéko­nyan előmozdítani népünk alapvető törekvését, a szo­cializmus építését, békénkéi biztonságunk védelmét. Magukról a jelöltekről ter­mészetesen nem tudok szól­ni. őket választóik — így a csepelieket az itt levők — ismerik. De a tanácstag­jelöltekkel kapcsolatban ál­talában szeretnék utalni ar­ra. hogy sokszor hallhatjuk a tanácstagok, és még inkább a tanácsi tisztviselők bírála­tát. De olyat én sehol nem hallottam, hogy valaki iri­gyelte volna őket. Azt kérem tehát önöktől, hogy támogassák azokat, akik vállalták a köz szolgá­latának nem mindig hálás, nehéz feladatát, és "készek ezt a munkát tisztességgel elvégezni. Megérdemlik ezt a támogatást. Az országos listán jelöltek melletc nem kívánok agitál­ni. mert úgy tűnne, mintha magam mellett is szólnék, hiszen én is köztük vagyok. Szeretnék azonban utalni arra. amit az előttem szólók is mondottak: e lista politi­kánk tükre, a rajta szereplő személyiségek részvételére szüksége van az országgyű­lésnek. Az országos listán a 35 jelölt közölt a pártonkí- vüliek aránya egyébként na­gyobb, -mint amilyen az ará­nyuk a jelenlegi országgyű­lésben. Kedves Elvtársak! A szocialista nemzeti ösz- szefogás egyik eredménye, hogy a társadalmilag aktív emberek jobban megismer­ték egymást a közös küzde­lemben, a közös vállalások­ban. Jobban összeforrtunk, közelebb kerültünk egymás­hoz. Ez végső soron azt je­lenti, hogy különböző világ­nézetű emberek, párttagok, pártonkívüliek, fizikai dol­gozók, értelmiségiek foghat­nak össze az egész népünk érdekeit szolgáló közös és nemes célokért. A szombati választás vál­jék népünk szocialista törek­véseinek segítőjévé; olyan megmozdulássá, amely erő­síti egységünket, összefor- rottságunkat és növeli ha­zánk megbecsülését hatá­rainkon kívül is. Ami engem illet, én bízom abban, hogy ez így lesz. Kádár János nagy taps­sal fogadott beszédét köve­tően a nagygyűlés Kállai Gyula zárszavával, majd a Szózat hangjaival fejeződött be. . . ..... • . .. Kereset és teljesítmény A becsületes, tisztességes munka védelmében és ösz­tönzésére be kellett vinnünk a köztudatba — s ez nem volt könnyű —, hogy a fize­tés, a kereset, a jövedelem a teljesítmény szerint ala­kuljon. Ennek kapcsán meg­említem: a szocializmus ere­deti célja a társadalmi egyenlőség. De mi nem a sze­génység egyenlőségét akar­juk, hanem azt az egyenlő­séget, amely megfelelő meny- nyiségű javak birtokában alakul ki. Ehhez a szívvel- lélekkel végzett termelőmun­kát értékén kell megfizet- münk. így teremthetjük meg mindazt, amire a társada­lomnak szüksége van. Kedves Elvtársak! A választási ciklus öt esz­tendő, de mi olyan politika támogatását kérjük, amely nem öt évvel ezelőtt szüle­tett. Hazánkban hosszabb ideje töretlen a politikai irányvonal, és biztos vagyok abban, hogy még sokáig tö­retlenül érvényesül az a gya­korlat, amely eddig is je­lentős eredményeket hozott. Politikánk nagy eredmé­nye, hogy a nép kivívta és megvédte hatalmát. Ez volt* az első és döntő lépés abba az irányba, hogy Magyaror­szág a szocialista fejlődés útjára léphessen, és azon is haladhasson tovább. Ennek során leraktuk, majd jelen­tősén tovább fejlesztettük a szocialista' társadalom alap­jait. Gondoljanak vissza e munka egyik rendkívül fon­tos részére, a mezőgazdaság szocialista átszervezésére. Bi­zony akkor nem volt min­denki az első szóra száz szá­zalékig híve a szocialista át­szervezésnek. Az persze több éves folyamat volt, s a meg­alakult szövetkezeteknek ál­lami támogatást is "kellett adni. Akkoriban a munkás- emberek közül sokan men­tek falura, segítették a szövet­kezetek megalakítását, gépe­sítését, de közben szóvá tet­ték, hogy mégis drága a zöld­ség. A zöldség ma is drága, de azért ma már egyértel­műen bebizonyosodott: ér­demes volt a munkásosztály­nak megfogni paraszttestvérei kezét, és a parasztok helye­sen döntöttek, mikor ezt el­fogadták. s így végbement a mezőgazdaság szocialista át­szervezése, létrejött egy mo­dern, korszerű, szocialista gazdasági ág. Ez bizonyítja, hogy van értelme az ilyen munkának, küszködésnek. Átalakítottuk a gazdaság- irányítási rendszeri is. Ez sem volt olyan egyszerű: so­kan nálunk sem értették és mások is tűnődtek rajta. Lépéseink lényege mindig az volt és ma is az, hogy Ma­gyarországon szocialista terv- gazdálkodás folyik. Az üze­mek inagyfokú önállósággal rendelkeznek. Ez találkozik azzal a törekvésünkkel -is, hogy a dolgozók kollektívái felelősen dönthessenek saját terveikről. Olyan hatékony szocialista tervgazdálkodásra van szükség, amely figye­lembe veszi a piac követel­ményeit. Volt idő, amikor növeltük a termelést, de a termék egy része raktárakba került, mert kiderült, hogy sem itthon, sem külföldön senkinek nem kell. Hát ilyen termelésre a szocializmusnak nincs szüksége. Gazdaságunknak megfelelő minőségű, alacsony önkölt­ségei, korszerű termékeket kell gyártania a hazai fo­gyasztás. a szbcialista orszá­gok és minden kereskedelmi partnerünk számára. Érjük el. hogy keressék a magyar árut. legyen értéke, becsüle­te. Gazdaságirányítási rend­szerünk most már több mint 16 éve működik sikeresen. A továbblépés egyik eleme a vállalati önállóság kiszt"-

Next

/
Thumbnails
Contents