Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-06 / 131. szám
1985. június 6., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A svédországi megállapodás értelmében, miként a Föld sok, más országa, mi is környezetvédelmi vir láiginapot tartunk. A cél érthető, nemes: fokozottabban ráirányítani a figyelmet környezetünkre, hangsúlyozni a védelem szükségességét, fokozását. Miként általában :a különféle „napoknak”, ennek is célja, hogy aiz év egyéb napjaiban is tegyünk erőnk szerint — talán azon felül is elkelne — a bennünket körülvevő környezet, természet óvásáért, valójában ennem .magunkért, hiszen részei, lényei vagyunk mindannak, mit védünk, vagy védenünk kellene. Kiváló törvényeink egyike éppen a környezetvédelemről majdnem tíz évvel ezelőtt született meg. Nem előzmények nélkül valóan, hiszen korábban is léteztek helyénvaló rendeletek, jogszabályok a témával kaosolatosain, de jóval vissza is mehetnék az időben, mert Mária Terézia idején is hoztak környezetvédelmi jogszar bolyokat, az új törvény viszont átfogóan, részletesen tartalmazza a tudnivalókat és természetes, hogy az anbivilágban még nem is létező szennyezésekre, védelmi munkákra is gondol. Törvényünk tehát van. Jó, hogy van, szükséges volt megszületése, mely születéshez az egész társadalom bábáskodott. Már csak eszerint kellene tenni dolgunkat. Tesszük is, nem mondható, hogy nem, de persze csak az adott, éppen lehetséges körülmények szerint, ezek a körülmények pedig leginkább az anyagiakkal azonosak. Az anyagi lehetőségekkel, melyek viszont, miként tudjuk: szűkösek. Annyira azért mégsem! Annyira mégsem szűkösek. Büszkélkedhetnénk azzal üs, hogy a mi szépséges megyénkben lehet a legtöbbet tenni a környezetvédelemért. Bizony! Itt, az iparosított, talán-talán 'túlzottan is iparosított területen, ahol kohászati üzemek, vegyi gyárak, széntüzelésű erőművek ontják a port, a pernyét, a kéndioxidot, a széndioxidot a levegőbe, ugyancsak ezek az üzemek és a nyílt színi kavicsbányák — már mi sem . igen tudjuk számukat —, hatalmas sertéstelepek engedik a szennyet a vizekbe, bányák meddőhányói magasla- nak, meg ilyenek. Tudunk a merkaptán- ról, érzékeljük — amíg egyáltalán tudjuk érzékelni — a sok-decibeleket, már a gyerekek is hallottak a zacskós vízről, a nitrátról, ia káliról, bizonyára pontos kimutatások vannak a szilikózisról, egy-egy területen élők légúti megbetegedéseiről. Ismeretes mindezekkel szemben sok minden. Például az ózdi kémények elcsendesülése. Látható, érezhető — iszó szerint — a korábbi állapotokhoz«képest a különbség. Ugyanígy Tiszapalkonyán, akárcsak ia Borsodi Hőerőműnél. Az LKM- nél .a levegő, a víz tisztaságánál is érezhető, látható különbség. Az üzemek, gyárak minden évben rendszeresen munkálkodnak a környezetvédelemért is. A legtöbb helyen megalakították az ehhez illetékes - osztályokat, kidolgozták a terveket, tennivalókat. Az eredmény lassan születik meg, ez igaz, de mégis megszületik. Az eredmények közé tartozik feltétlenül a környezet- és természetvédelmi hivatal helyi felügyelőségének létrejötte is. Mert ez is tevékenykedik megyénkben, illetve ezen túli területeken. Dolgoznak tehát nálunk emberek, akiknek a foglalkozásuk a környezetvédelem. Ez a dolguk, a feladatuk, hivatalosan is. Bizonyos, hogy többet tesznek, mint amennyi látszik ebből a munkából, mint amennyinek híre kel. Tanul hatnának talán mégis valamicskét azoktól a csoportosulásoktól, bizottságoktól, melyek verik a nagydobot, harsányan jelzik jelenlétüket, akár van miért, akár nincs. Mert tudnivaló: a törvény létezése óta a környezetvédelem — divat is. Legfeljebb az aprófalvak iránti aggodalom — főként a városi összkomfortos bérházakban, vagy füstös presszók sörei .melletti aggodalom — előzi meg. Dehogyis baj, ha ^miinél többen érzik kötelességüknek a környezetvédelmet. A baj csak ott van, ha valaki ebbein is csupán szereplési, .meg jelen ülés! lehetőséget lát és erre próbálja {felhasználni. Jönni, menni, követelőzni, fenyegetőzői, szóval: fontosnak látszani. Bizony, ismerősek ezek az emberek is! Megtalálhatók sok helyütt. A sértődöttekkel együtt, akik mindent jobban tudnak és mindent megmondták már jó előre, de nem hallgattunk rájuk, most aztán itt van, úgy kell nekünk! Ellenben: jó lenne többet beszélgetni, szót váltani az érdekelt, az érintett emberekkel. Jó lenne erre fordítani azt az energiát, melyet ima még talán a fentebb említett fontoskodók, fontoskodások kivédésére fordítunk. Például: a megyei környezet- és természetvédelmi bizottság legutóbbi ülésén egyebek között Lenin- városról volt szó. Arról is, hogy a veszélyes hulladékok megsemmisítésére szolgáló létesítményt majd itt építik .meg. A város tanácselnöke elmondta, hogy valóban hallott imái- erről a tervről, úgy fél füllel, innen-oninan, de hivatalosan még senki nem szólt neki, még semmit nem tud. Ami bizony, elég 'furcsa. Mármint, hogy valahol kimunkáltak, vagy elképzeltek egy tervet, de erről a helyiek semmit mem tudnak. Hallanak viszont ezt-azt, és miként az lenni szökött, feltehetően nagyítva, eltúlozva a várható következményeket. Mondani ,is fölösleges: (de hát ezek szerint mégsem fölösleges) jobb lenne az egyenes beszéd, a megfelelő tájékoztatás. Akárcsak a isavas esőkről is. (Ha erről van szó.) Mert hol innen, hol onnan halljuk, olvassuk: pusztulnak, betegszenek erdeink. Tényleg pusztulnak? Mennyire? Mi llehel az oka, mit teszünk — mit próbálunk tenni — mentésükért? Vagy: az éreelőkészílö mű valóban az idők végezetéig szennyez? Tényleg nem tervezik annak az egyetlen magas kéménynek a fii terelését sem? Hány szervnek, vállalatnak, minisztériumnak van ehhez köze és miért nem hallani valami jó hírt? Vagy... vagy... stb. Környezetvédőink belátható időn belül nemigen maradnak munka nélkül. Valahol viszont a táiékoztaitás is hozzá tartozik ehhez a munkához. A tájékoztatás, melynek szükségességéről napjainkban ismét sok szó esik rangos fórumokon. Nem véletlenül. Priska Tibor A széna feketedik Ésőszíinet - kaszálás (Folytatás az 1. oldalról) mutathattunk fel kertészeink dicséretes munkája eredményeként. Elszomorítóbb a helyzet a bodrogolasai Búzakalasz Termelőszövetkezetben, ahol még mindig a kemény tél, s szeszélyes tavasz' csapásait nyögik, a szó legszorosabb értelmében. Egyed András elnök: — A fagy alaposan belénk vájta karmát. Százötvennél több bárány fagyott meg az akiokban, a hegyoldalon pedig a szőlőültetvényünk húsz százalékát pusztította ki, annyira, hogy a tőkéket iki kell vágnunk. De az időjárás korántsem elégedett meg ennyivel. Tavasszal menetrendszerűen jött az ár-, s belvíz. A Bodrogon túli területek kilencven százalékán fojtotta meg az őszi vetést, a májusi melegebb idő ellenére nem tudnak felszáradni a talajok. Mindössze 24 hektárt tudtunk e vidékünkön bevetni, de az is fölösleges munkának bizonyult, a víz ott is kipusztította a növénykéket. Állattenyésztésünk helyzete kritikus, a folyó melletti egy-másfél kilométeres sávot, ahol legelőink vannak, összefüggő tenger borítja. Nem tudjuk használni a kompot, így minden egyes teherautó, erőgép harminchat kilométeres kerülőre kényszerül. Számításaink szerint eddig hat-hét millió forintunkba került a „szeszélyes természet”. Kedvezőbb a kép belvízmentes felső határunkban. A 210 hektáron termesztett kömény jó, esetleg rekordtermést igéi-. Kétéves változata a becslések szerint négy-öt, az egyéves pedig hat-hét. mázsás hektáronkénti terméssel kecsegtet. A betakarítására a hónap utolsó harmadában kerül sor, s nagyon odafigyelünk, hiszen az a legnagyobb árbevételű kultúránk. A fűszernövényt huszonnégy óra alatt rendre vágjuk, s a másik huszonnégy órában bérkombájnok segítségével ki is csépeljük. Megyaszón a meggy a téma. Tóth Károly, az Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke: — Sajnos sok jóról nem számolhatok be. Á fák pont akkor virágoztak, amikor a hűvös, esős időszak beköszöntött. A méhek nem jártak, a beporzás elmaradt. A rossz kötődés eredményeként a tizennyolc hektáros cseresznye—meggy ültetvényünkön 1.50—.200 mázsás „anti- rekord” ígérkezik. Ezt az árbevételi hidegzuhanyt, viszont a kalászosok ígéretes termése pótolhatja. Sajnos az esők kiparancsolták a szántóföldi gépeket a táblákból, így a gombabetegségek elleni védekezést helikopterrel tudtuk csak megoldani. A légi növényvédelem nem olcsó mulatság, hatszázezer forinttal növelte költségeinket, de az elemzések bebizonyították gazdaságosságát, hiszen nagy. több mint 1800 hektáros területen termelünk kalászost. A lucernánk ázik. a betakarítok legnagyobb mérgére, hiszen nálunk hagyományosan. a háztájik ellátása érdekében részesben termeljük az évelő pillangósokat. Most háromszáz család fohászkodik a napsütésért... — kármán — Az alábbiakban bemutatunk három szavazólapmintát. Az egyik az országos választási lista szavazólapja. A másik kettő pedig a választókerületek országgyűlési képviselőjelöltjei és tanácstqgjelöltek olyan szavazólapmintái, amelyeken kettő, illetőleg három jelölt neve szerepel. A szavazólapok: az országos választási listán szereplő országgyűlési képviselőjelöltekre a világoskék színű, nagyobb alakú szavazólap változatlanul hagyásával adható le a szavazat. (A szavazólapmintán az országos választási lista jelöltjeinek nevei szerepelnek.) A rózsaszínű szavazólap az országgyűlési választókerületek képviselőjelöltjeinek megválasztására szolgál. Ezzel úgy kell szavazni, hogy a két jelölt közül a megválasztani kívánt nevét érintetlenül hagyják, a másik nevét kihúzzák. (Ugyanígy kell eljárni a helyi tanácstagok kettős jelölésének esetében is a sárga színű szavazólappal.) A sárga szavazólappal a tanácstagjelöltekre lehet szavazni, akiknél ugyanúgy, ahogy az országgyűlési választókerület képviselőjelöltjeinél, csak egyetlen név maradhat érintetlenül, a többi nevet ki kell húzni. A választók nyilvántartásában szereplő állampolgárok értesítést kaptak arról, hogy melyik szavazóhelyiségben szavazhatnak. A választók a május 29-én kifüggesztett hirdetményekből is tudomást szerezhetnek arról, hogy hol vannak a száva- zóhelyiségek. A szavazás reggel (i órakor kezdődik és 18 óráig tart. A választási elnökség, ha a helyi körülmények indokolják, elrendelheti, hogy a szavazóhelyiségeket már reggel 5 órakor kinyissák, és ettől kezdve szavazhassanak a választók. A szavazatszedő bizottság pedig elrendelheti, hogy a szavazás 19 óráig tartson. A fővárosi kerületekben, a városokban, valamint az üdülőhelyi és turistaforgalmú községekben — az ideiglenes tartózkodási helyükön igazolással szavazni kívánók érdekében — a helyi választási elnökség kijelölt egy-egy szavazókört, ahol a szavazás akkor is 18 óráig tart, ha a választók nyilvántartásába felvett vala- menhyi választópolgár már szavazott. E szavázóhelyi- ségek címeit az ideiglenes tartózkodási helyen szavazók a már bezárt szavazóhelyiség bejáratánál elhelyezett hirdetményből tudhatják meg. A választópolgárok érkezésük sorrendjében szavaznak. Választójogát mindenki személyesen gyakorolhatja. A szavazatszedő bizottság megállapítja a szavazó személyazonosságát és azt, hogy a választók nyilvántartásában szerepel-e. Éppen ezért a választók vigyék magukkal személyi igazolványukat, valamint a választói nyilvántartásba történt felvételükről szóló értesítést, és ezeket mutassák be a szavazatszedő bizottságnak. Azok, akik ideiglenes tartózkodási helyen szavaznak, illetve a választók nyilvántartásának lezárása után változtatták meg lakhelyüket, mutassák be a személyi igazolványukat, és adják át a választójogosultságról szóló igazolást. Az állandó lakóhelyükön szavazók három szavazólapot kapnak. E három szavazólap — az országos választási listán szereplő országgyűlési képviselőjelöltek (nagyobb alakú, világoskék színű), — az országgyűlési választókerületben induló képviselőjelöltek . (kisebb alakú, rózsaszín színű), — a tanácstagjelöltek megválasztására (kisebb alakú, sárga színű) szolgál. Az ideiglenes tartózkodási helyükön szavazók csak az országos választási lista szavazólapját kapják meg. Az országos választási listán szereplő jelöltekre szavazni nevük meghagyásával lehet. A választókerület ország- gyűlési képviselőjelöltjére és tanácstagjelöltjére úgy lehet szavazni, hogy a választópolgár csak annak a jelöltnek a nevét hagyja érintetlenül, akire szavazatát adja, a másik jelölt nevét pedig áthúzza. Ahol három jelölt neve szerepel, ott kettőét, ahol négy jelölt között választhat a szavazó, ott háromét át kell húzni. A szavazat csak így érvényes. Ha egynél több jelölt neve marad a szavazólapon, a szavazat érvénytelen. A szavazólapra a jelöltek neveit ábécésorrendben vették fel, tehát az nem tükröz jelölési, minősítési sorrendet. A választó a szavazólapokhoz borítékot is kap. A szavazás a titkosságot biztosító szavazófülkében történik, ahol a szavazó a fenti szabályoknak megfelelően jár el, és ezt követően a szavazólapokat a borítékba teszi. A szavazófülkében a szavazón kívül senki sem tartózkodhat, kivéve, ha a szavazó írni, olvasni nem tud, vagy testi fogyatékossága akadályozza a szavazásban. Ezekben az esetekben ugyanis más választójogosult, esetleg a szavazatszedő bizottság egyik tagjának segítségét igénybe veheti. A szavazófülkéből kilépve a választó a szavazólapokat tartalmazó borítékot a szavazatszedő bizottság előtt az urnába teszi. A kórházban, illetőleg a lakásukon fekvő betegeket szavazatuk leadása érdekében — kérésükre — a szavazatszedő ■ bizottság két tagja felkeresi. A szavazás titkosságáról ez esetben is gondoskodnak. Ha a szavazó a szavazatszedő bizottság valamely intézkedésével nem éri egyet, kifogásával a helyi választási elnökséghez fordulhat. Ennek a címe a szavazóhelyiségben megtalálható.
