Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-05 / 130. szám
1985. június 5., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Sajátos eszközökkel a köz- és az egyéni érdekekért Beszélgetés Józsa Lászlóval, a megyei NEB elnökével Az 1$84. évi 2. sí. törvénnyel módosítottak egy' tizen- hat évvel korábban született törvényt. Eszerint: „A népi ellenőrzés általános hatáskörű állami ellenőrző szervezet, amely feladatait az állampolgárok széles rétegeinek az ellenőrzési munkába való bevonásával, a társadalmi szervezetekkel együttműködve oldja meg." Ez többek között azt jelenti, hogy a népi ellenőrzés gazdasági és társadalompolitikai szempontból fontos kérdésekben véleményt od a Minisztertanács számára a költségvetést, zárszámadást megállapító törvényjavaslatokhoz. Növekedett a NEB hatásköre, javaslatai kötelező érövét bírnak, és azt is jelenti, hogy munkájával jobban hozzájárul a nemzeti vagyon gyarapításához akként, hogy leltárja a jogtalan támogatás, a tisztességtélen haszonszerzés tényét. — Vajon ennek a változásnak köszönhetö-e, hogy az utóbbi időben egyre több úgynevezett „nagy ügyről'' hallunk, amelynek felderítésében a népi ellenőrök tették meg az első lépéseket? Vagy esetleg több lelt környezetünkben a visszaélés? — Bátran kimondhatjuk: a törvénymódosítás és a belső munka színvonalának emelése együttesen azt eredményezte, hogy keményebbek és következetesebbek lettünk. Statisztikáink igazolják, hogy számszerűleg nem több a visszaélés megyénkben, ám az esetek bonyolultabbak, összetettebbek lettek. Míg korábban egy ügy kapcsán egy-két ember volt érintve, ma olyan nagy az összefonódás — melynek alapja gazdasági —, hogy több személy bonyolódik bele megengedhetetlen ügyekbe. — Milyen visszaélések a legjellemzőbbek mai világunkban? — Űj típusú ügyeket termelt ki az élet. Egy múlt évi vizsgálatunk számos szabálytalanságra derített fényt termelőszövetkezeti melléküzemágakban, ipari szakcsoportokban. Volt olyan, amelyikből többvádlotlas bírósági ügy lett, súlyos vádakkal. Ezek a gazdasági szervezetek, kiegészítve a vgmk- kal, gmk-kal, nemes céllal jöttek létre, hiányt pótolnak, jelentős a népgazdasági hasznuk és kedvezőek az egyén számára is. Am az a véleményem, hogy már a megalakuláskor meg kellett volna valósítani azt, ami most van folyamatban: működésük pontos beszabályozását, a törvényes keretek markáns meghatározását. örökzöld téma sajnos a vásárlók megkárosítása, lépten-nyomon találkozunk ilyennel. És itt most az állami kereskedelemre gondolok. Ez azért nagyon veszélyes. mert az állampolgár ha vásárol, az állammal áll kapcsolatban és a visszaélésekből általánosít, a szocialista kereskedelmet ítéli el — általában, noha jól tudjuk, a kereskedők nagy többsége nehéz és becsületes munkát végez. — Nem túl régen vizsgálta a NEB a magánkereskedelmet. — Sajnálatos módon vegyesek a tapasztalataink. A kormány a jobb áruellátás reményében szabályozta rendeletileg a magánkereskedői hálózat fejlesztését. Mi azt tapasztaltuk, hogy korántsem bővült olyan mértékben a kínálat, mint amilyen mértékben bővült a hálózat, nőtt a magánboltok száma. Mivel a magánkereskedőnek joga van az önbizonylatolásra az áru útját illetően, sok esetben a kiskereskedelemből szerzi be készletét, holott elvileg csak a nagykereskedelemtől és kisiparostól vásárolhat. A kisiparos azonban sok esetben. az adózás miatt nem ad számlát, a nagykereskedelmi lerakatoknál pedig csúszópénzt várnak. . . Az áru eredetére legtöbbször az a válasz: „mozgóárustól vettem". Boltból vehet a magánkereskedő akár ötven pár tizenhatos méretű gyermekcipőt is. És az a szomorú, hogy ezekre az államilag dotált árukra 25, vagy ennél több százalékot „rátesz” a magánkereskedő. Vizsgálatunk idején nem lehetett gyermekzoknit kapni az állami boltokban. A kiskereskedőnél megtaláltuk a 9,(10 forintos, államilag dotált zoknik garmadát — 19 forint (10 fillérért. Javítana a helyzeten, ha magánkereskedő a nagykereskedelemtől sem kaphatna olyan árut, amelyet az állam szociálpolitikai megfontolásokból dotációban részesít. — Hogyan, milyen szempontok szerint készül a megyei NEB munkaterve? — Feladatunk, hogy a párt és kormány célkitűzéseinek végrehajtását a mi sajátos eszközeinkkel segítsük elő. Témavizsgálataink egy részét a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság határozza meg, tehát az egész országra kiterjedő vizsgálat részesei vagyunk. Saját elhatározásból téma-, cél- és utóvizsgálatokat végzünk, továbbá tájékoztatásra és beszámolásra kérünk fel gazdasági szervezeteket, intézményeket. A munkaterv elkészítése előtt konzultálunk a párt- és állami szervekkel, a társellenőrző hatóságokkal, valamint a társadalmi és tömegszervezeti vezetőkkel. Egyeztetjük a programot és szelektálunk. Évente hatvan-hetven témajavaslat érkezik az említett helyekről. Vannak témák, amelyeket a városi NEB-ek és a népi ellenőrzési szakcsoportok vizsgálnak meg. — Milyen közérdeklődésre számol tarló témával foglalkozott és foglalkozik a megyei NEB? — Címszavakban: környezetvédelem, a sportegyesületek gazdálkodása, a vállalati bérlakások kezelése, értékesítési lehetősége, az energiaracionalizálás, a juhtenyésztés helyzete, a magánerős építkezők kiszolgálása, a zöldség útja a termelőtől a fogyasztóig ... Mindezek mellett, úgy hiszem, valamennyi vizsgálatunk a közösség, avagy az egyén érdekében történik. A NEB ugyanis nem csupán államérdekeket, népgazdasági érdekeket véd, hanem ugyanilyen erővel védi az egyént, a magánembert is. — SokasodnaJc-e a NEB- nél a különféle beadványok? — Ismét csak azt mondhatom, nincs több beadvány, mint korábban volt, ám az összetételük változott. Évente mintegy ötszáz közérdekű bejelentés, javaslat és magánpanasz érkezik hozzánk. A mostani beadványok küldői élesebben reagálnak a gondokra, a hanyagságra, a demokratizmussal való visz- szaélésekre. Sajnos. még mindig sok a névtelen bejelentés és előfordul nem megalapozott, sőt kifejezetten rágalmazó beadvány is. — Mennyiben élveznek védelmet a bejelentők? — A titoktartás kötelez. Emellett jogvédelmet kap minden bejelentő, ha a jelzése korrekt. Ez utóbbit azért hangsúlyozom, mert volt már rá esel, nem is egy, hogy akkor tett bejelentést valaki, amikor érezte, szorul a nyakán a hurok, hogy saját hibájából rosszul áll a szénája a munkahelyén. Nos, ö a jogvédelemre apellált, de természetesen nem kaphatta meg, még akkor sem, ha beadványában volt egy kevés igazság. Emellett vannak még olyan bejelentések, amelyek megalapozottak, de sajnos gazdasági okok miatt nem teljesíthetőek. Mi nem tudunk segíteni abban, hogy például egészséges ivóvizet kapjon egy utca .. . Sikerélmény volt azonban, amikor a népi ellenőrzés közreműködésével kártérítették a Lázbérci-tó környéki ingatlanok tulajdonosait, akik annak előtte több éven át pereskedtek az állagromlásért, sikertelenül. — Kik ma a népi ellenőrök? — Ezerhatszáz népi ellenőr dolgozik megyénkben, a többségnek felsőfokú képesítése van. Kellő arányban képviseltetik magukat a fizikai munkások, a nők, a fiatalok. Népi ellenőrnek csakis azokat az embereket javasolja a munkahelyi kollektíva, akik feddhetetlenek és alkalmasak erre a nem könnyű feladatra. A párttagokat jelenleg a pártvezető- ség delegálja, de az a terv, hogy a jövőben a taggyűlés döntsön, kit tart a legalkalmasabbnak. Szakcsoportjainkban egyébként több, országosan ismert szakember dolgozik. Feladatunk ugyanis nem csupán a hibák feltárása, hanem a jó tapasztalatok elterjesztése. Évente több száz javaslatot juttatunk el gazdasági, intézményi vezetőkhöz, s ezek kimunkálásában van nagy szerepük a kvalifikált népi ellenőröknek. — Erte-e már vád a megyei NEB-et? — Tizenkét éve vagyok NEB-elnök, azóta két esetben tettek panaszt a felsőbb szerveknél, mindkét esetben nekünk volt igazunk és ezt helyben is hagyták. — Kellett-e már alkalmatlanság miatt visszahívni népi ellenőrt? — Igen, de nem visszaélések miatt, hanem azért, mert a munkahelyen támadtak konfliktusok. — Próbáltak-e megkörnyékezni népi ellenőröket, bizottsági tagokat, az apparátus dolgozói azért, hogy „elsimuljanak” egyes ügyek? — Igen. — önt, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, milyen társadalmi-közéleti konfliktusok foglalkoztatják leginkább? — Engem rendkívüli módon bosszant és a jövőt illetően aggaszt is, hogy állampolgáraink között sokan vannak, akik túlzott követelményeket támasztanak az állammal, közelebbről a tanáccsal, a munkahellyel szemben — hallható ez a választási előkészületek során is —, ugyanakkor közönyösek, sőt fegyelmezetlenül élnek, dolgoznak. Gondolok a parkok, köztéri tárgyak rongálóira, a munkahelyi pazarlókra, azokra, akik mindig a munka köny- nyebb végét keresik. De gondolok azokra a vezetőkre is, akik folyton a körülményeket okolják, holott „csak” tehetetlenek és egy-egy tollvonással óriási károkat okoznak gazdasági, természeti értékeinkben. Léva.v Györgyi A Megyei Tüdőgyógyintézet Harmadszor nyerte el a Kora nyi-vá ndorserleget A szocialista egészségügy egyik leg- • nagyobb vívmánya volt, hogy hazánkban már nem nevezzük a tbc-t népbetegségnek. A sikerhez, az egészségügyön kívül hozzájárult természetesen a szociális életkörülmények változása, javulása is. Az eltelt évtizedekben a tüdőgyógyászat — pulmonológia — több fejlődési szakaszon ment át. Megyénk tüdőgyógyászai szinte mindig az élvonalon levők közt voltak. Az első elismerést 1967-ben kapták: „Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc MJV. TBC Intézetei a tbc elleni küzdelemben 1966-ban elért eredményes munkájukkal elnyerték az Országos Korányi TBC Intézet vándorserlegét...” Ez a szöveg olvasható dr. Sárady Kornél főigazgató főorvos kórházi irodájának falán levő be- rámázott oklevélen. Ekkor még csak a tuberkulózis elleni küzdelem állt a középpontban. Az ezüst Korányi-vándorserleget 1978- ban nyerték el másodszor, a kísérő oklevél indoklása szerint „a tbc és tüdőbetegségek elleni küzdelemben elért eredményes munkájukért.. .” Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 1983-ban Borsod megyét a tbc és tüdőbetegségek elleni küzdelem példamutató szervezéséért és a szakmai munka magas szintű elemzéséért kitüntető elismerésben részesítette. Most pedig, az 1984-ben végzett munkáért harmadszor kapták meg a vándor- serleget. Oi-szágosan egyedülálló, hogy egy megye ilyen tartósan az élvonalban marad. Milyen momentumait lehet kiemelni ennek a magas szintű szakmai tevékenységnek? Mi emeli ki Borsodot az országos átlagból? A serleg átadásakor így fogalmazták a szóbeli indoklást: — Elsőként a szakemberek, mindenekelőtt: a szakorvosok magas színvonalú képzettségét, a bázis intézetben a gyakorlatban szerzett ismeretek színvonalát kell kiemelni. A saját képzés és az orvosmeg- tarló képesség eredménye, hogy 1984-ben három gondozójukba tudtak pulmonológiai osztályokról kikerült szakorvost kinevezni. A szakemberek megfelelő képzettségéhez korszerű szemlélet, a progresz- szív betegellátás elveit szem előtt tartó együttműködési 'készség társul. Dicsérték a rendszeres és eredményes szűrést, a megelőző tevékenységet. A szűrési munka mindenekelőtt szervezettségével, összefogottságával emelkedik ki az országos átlagon belül. Így sikerült leszorítani a betegség krónikussá válását, amely tavaly nálunk 0,4 százalék volt, az országos 6,3 százalékkal szemben. Ez az adat jól bizonyítja a kiemelt szakmai célprogramok, az egy-egy részterületre koncentrált munka tervszerűségének eredményét. A vándorserleg a megye valamennyi tüdőgyógyászának jó munkáját dicséri, mégis külön elismeréssel kell szólnunk dr. Sárady Kornél főigazgató főorvosról, akinek személyesen is nagy érdemei vannak abban, hogy a borsodi pulmonológiai hálózat a jelenlegi fejlettségi szintre jutott. Gratulálunk a harmadszor elnyert Korá- nyi-vándorserleghez, s további eredményes munkát kívánunk. Több munkaruházati cipő Növekszik a munkaruházati cipők iránti kereslet, a Sátoraljaújhelyi Cipész- és Szolgáltatói pari Szövetkezethez a tavalyinál mintegy tíz százalékkal több megrendelés érkezett. A szövetkezet igyekszik eleget tenni az igéteknek. hiszen megrendelőikkel — köztük a Munkaruházati Vállalattal — régi és jó a kapcsolatuk. A sárospataki felsőrészkészítő részlegnél nemrég fejeződött be a beruházás, gépeket is vásároltak, így nőtt a kapacitás. A termelékenységet fjedig akként sikerült növelni, hogy a csoportos darabbérezésről az egyéni darabbérezésre tőitek ál. Ily módon annyit termelnek a részleg dolgozói nyolc óra alatt, amennyit korábban túlórákkal és szakcsoportmunkával együttesen. A beruházás és az ösztönzőbb bérezési mód lehetővé teszi, hogy a kis szövetkezet az idén mintegy 80 ezer pár munkaruházati cipőt gyártson. A minap Hernádnémeti tanácsán több. régi. megsárgult papim könyv akadt a kezembe. Negyven-harminc év távolába vezettek vissza a bejegyzések .... olyan időket idéztek a sorok, mikor még különböző formákban és tapasztalatok nélküli akarattal alakítgatták eleink a demokrácia játékszabályait. Az első bejegyzés még az ország teljes felszabadulása előtt datálódott: 1945. február 3-án és a töldosztó bizottság megalakulásáról szólt. Apáink, nagyapáink emlékeiből ismerjük, hogy micsoda hatalmas jelentőségű tett volt annak idején felparcellázni az egykori grófi, földesúri birtokokat, felparcellázni a kepébe, robotba kényszerítő holdakat. . . Her- nádnémetiben azon a bizonyos ülésen, akkor, 1945. február 3-án Cselényi Endrét választották a bizottság elnökének és nem kisebb emlékek személyiség volt jelen, mint Hónai Sándor, a szociáldemokrata párt titkára, akiről nevét kapta a megyei szak- szervezeti művelődési központ. A sárga lapokat tovább pörgetve, 1950 októberéből találtam bejegyzéseket. A helyi elöljáróság pontos jegy- zőkönyvezője, október 22-én összesítette a választási iegy- zőkönyvet. Arról ugyan nem szól a jegyzőkönyv, hogy az öt évvel korábbi földosztásból jussolók miképpen alakították, alakíthatták az életüket, nem beszéltek arról sem a lapok, hogy milyen, politikai, társadalmi kérdésekre kereshették a válaszokat 1950-ben Hernádnémeti szavazó polgárai, de a vok- sok leadásában bizonyára nagy szerepet játszott a fentebb idézett történelmi pillanat 1950. október 22-én megállapíthatták, hogy 1987 szavazópolgára volt a községnek, akik közül 1984 adott le érvényes szavazatot a népfront jelöltjére. Tömör bejegyzések ezek, de némi ismeretek és képzelet birtokában összerakható a dokumentumból is a község, de tágabb értelemben az ország történelmi fordulói. Most, napjaink értékelő, higgadtan politizáló légkörében nem haszontalan elidőzni a szűkszavú bejegyzések fölött, demokráciánk — ma már történelembe forduló :— kezdeti dokumentumai fölött, hiszen tapasztalatokból él az ember, tapasztalatokból gazdaeszik egy társadalom. Földosztás, választás. Negyven-harminc év távolából . . . növekvő önigazgatás. választás. önkormányzat — az elkövetkező harminc-negyven év lehetősége, programja ... és egyszer megsárgulnak a mai jegyzőkönyvek is. (szendrei)
