Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-22 / 145. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 12 1985. június 22., szombat A Hősök kapuja a Jurisics téren Ahányszor Kőszegen jár­tam, mindig rossz idő volt. esett az eső, hűvösség áramlott az Alpok felöl. Azt hitlem, csak én vagyok ilyen peches, de mikor két évvel ezelőtt a televíziós gyermekíilmszemle vendé­geként ott jártam, a legil­letékesebbnek tartott ide­genvezetőtől hallottam, hogy Kőszeg az ország legcsapadékosabb városa. Most újra ott voltam má­jus végén, már felkészül­tem, meleg ruházattal, meg esernyővel, s bizony nem ok nélkül, de volt három nagyon szép napunk is. Igaz, a Jurisics Miklós véd­te várban, ahol a szemle eseményei folytak, nem áz­tunk, de ez a kedves kis város, ahol szinte minden kőkocka történelmet és messzi letűnt évszázadokat idéz, napfényben bizony még kedvesebb, még szebb. A 883 méteres Irottkő tö­vében csodás a nap fény­játéka. Egyébként e hegy­csúcson megy át az oszt­rák—magyar határ. A látogató délelőtt meg­lepve kapja fel a fejét a déli harangszó hallatán. Hitetlenkedve néz hol az órájára, hol a plébánia- templom tornyára, ahon­nan a harangszó szálldos. Ugyanis 1532-ben, augusz­tus 30-án délelőtt 11 óra­kor hagyta el Kőszeget az utolsó török csapatrész. II. Szulejmán török szultán kénytelen volt visszavonul­ni a Jurisics Miklós védte 'vár alól huszonöt napos kemény, de sikertelen ost­rom után, s erre az ese­ményre emlékeztet a dél­előtt 11 órai harangszó. Kőszegnek napjainkban 12 ezer lakosa van, de napközben legalább 18—17 ezren járják az utcákat. Nagy az idegenforgalom, hazai felnőtt és iskolás csoportok járják a történel­mi emlékeket, csodálják Jurisics Miklós várát, a város szépségeit. Hatvan­nyolc műemlék, ötvennél több műemlék jellegű épü­let található a város belte­rületén, közvetlenül a vár körül, megannyi megcso­dálni való. A Köztársaság tér mintha csipkékkel len­ne szegélyezve, olyanok a házak, s köztük egy minia­tűr házacska, amely nem egészen másfél méter szé­les. (Kőszeg volt egyébként 1945. március végéig a nyi­las magyar hatóságok utol­só székhelye, de ezt már senki sem emlegeti. Itt van eltemetve Kiss János altá­bornagy is, akinek emlé­két viszont kegyelettel ápolják.) Gyakori a német szó. Az A jelű autók, az osztrák szomszédok ottho­nosan mozognak itt. Vásá­rolni is át-átruccannak, vagy akárcsak egy jó va­csora kedvéért a Bécsikapu sörözőbe. A boltokban a kiszolgálás udvarias. Rész­ben. a betévedő külföldiek Kőszeg környéki noteszlapok miatt, részben azért, mert kevés a helyi vásárló, nincs nagy forgalom, fogni kell a vevőt. Egy újságjegyzetben kí­sérletet sem lehet lenni ar­ra, hogy az ékszerdoboz­hoz hasonlatos város látvá­nyosságait akárcsak legki­sebb részletben is bemutas­suk. A csipkesorhoz hason­ló házak és a komor vár­falmaradványok váltakozá­sa, a várfalakon belüli védett bel’ áros egységes városképe Sopron belváro­sára, a budai várnegyedre és a felvidéki szepességi városok magjaira emlékez­tet. A történelmi emlékű épületek között szembetű­nő az 1932-ben, Jurisics Miklós győzelmének 400. évfordulója tiszteletére épí­tett Hősök kapuja, vagy Városkapu, amely ugyan méreteiben elüt a környe­zettől, mégis Kőszeg egyik jelképévé vált. Amikor legutóbb ott jár­tam, a környékből a vá­rostól északra eső Fertő­vidéket, a íertőrákosi kő­fejtőt, a fertődi Esterházy Kastélymúzeumot ismerhet­tem meg. Igaz, ezek köz­igazgatásilag may nem ide tartoznak, a szomszédban, Győr-Sopron megyében vannak. Most. délre, Vas megyébe indultunk, Kő- szeg-Hegyalja megejtően szép falvaiba, öt község — Cák, Bozsok, Kőszegszer­dahely, Kőszegdoroszló, Ve­lem — alkotja azt a ter­mészeti és történelmi táj­egységet, amelyet Kőszeg- Hegyaljának neveznek. Ap­ró, egyutcás faluk, nagyjá­ból azonos építési karak­terrel. Cáknak mindössze háromszáz lakosa van, a XIII. században Szent Vid várához tartozott, napja­inkban legfőbb látványos­sága az a pincesor, amely védett épületekből áll, né­hány közülük a Savaria Múzeumhoz tartozik, mint annak helyszíni néprajzi részlege. A pincékre jel­lemző, hogy általában egy helyiségből állnak, tetőze­tük zsúpfedelű, üstökösen előreugratott. Borászati fel­szerelések láthatók az egyik múzeum-pincében, a vörös­bort múzeumi szolgáltatá­son kívül lehetett megkós­tolni. Kőszegszerdahely. amely a településcsoport központjának tekinthető, XIV. századi származású település, legalábbis első említése akkorról szárma­zik. Látványossága á falu közepén álló, magaslatra épüli és a XVIII. század­ban átalakított erődtemp­lom. Az ásatások korábbi templomelőzmények jelen­létét igazolják. E falu pin­céi hasonlítanak a céklák­hoz. Velem nevét igen sokan ismerik az országban, kü­lönösen, akik a népművé­szet iránt érdeklődnek. A 400 lakosú falu ugyancsak Szent Vid várához tarto­zott u XIII. században, a vár helyén épült Szent Vid kápolna kellemes hegyi sé­tával elérhető, megtekint­hető, jó időben onnan a Balatonig ellátni, állítólag. Mai nevezetessége a falu­nak az 1979-ben felavatott népművészeti alkotótábor, ahol fazekasműhely, ko­vácsműhely, textilműhely és fafaragóműhely találha­tó, s ahol nyáron váltott turnusokban dolgoznak az amatőr népművészek, de hétvégeken egész évben működik minden műhely, s várja az alkotókat. Ve­lem nevezetessége még az a vízimalom, amely ma is működik, noha igen keve­set őröl — a benne őrölt lisztből sütött kenyeret meg is kóstolhatjuk —, s mel­lette egy malommúzeum ad tájékoztatást az érdeklő­dőknek a környék egykori ma 1 omku 11úrájá róI. Kőszeg­doroszló is XIII. századból való, 400 lelkes település,, számos műemlékkel, a kü­lönálló kamraépületek elé helyezeti borospincékkel. Bozsokra. azt hiszem, a későbbiekben sokan fel fognak figyelni. Ötszáz la­kosú XIV. századi falu. igen sok műemlék jellegű épülettel, templommal, il­letve templomrommal, s várhatóan megnövekszik a közeljövőben az idegenfor­galma. Az egykori Sibrik- kaslélyt, amely a Vas Me­gyei Tanács továbbképző intézménye és üdülője, ősztől nyár elejéig újab­ban az IBUSZ útján üdü­lőként hasznosítják. A kö­zépkori épület földszintjén nagyobb helyiségek, emele­tén lakószobák voltak; föl- tételezések vannak, amely szerint a kastély helyén egykor római castrum ál­lott. 1970-ben került sor a teljes helyreállításra, illet­ve a korábbi helyreállítá­sok korszerűsítésére, s most remek, korszerűen felsze­relt, kényelmes üdülő a fa­lu szélén, hét és fél hek­táros parkerdővel, amely valósággal belenő a Kősze­gi-hegység erdeibe. Történelmi emlékű fal­vakból térünk vissza az ugyancsak történelmi em­lékű kisvárosba, Kőszegre. Újjászületett a közelmúlt­ban a kétszáz éves Arany Strucc szálloda. Jó elüldö­gélni kávéházának tera­szán, s nem jó, hogy a plé­bániatemplom órájának ütései — éjfélkor tizenha­tot ül — nem hagynak aludni; viszont az sem utolsó dolog, hogy a szál­loda zenés kávéházában es­te citromos teát is felszol- gálnák, mindössze 6 forin­tért. Benedek Miklós A Jurisics-vór kapuja a várhiddal A velemi vízimalom COCA kontra PEPSI Pepsi-reklóm az utcán Furcsa jogi háborúskodás zajlott le nemrég az Egye­sült Államokban. Geraldine Ferraro, aki tavaly Walter Mondale oldalán a Demok­rata Párt színeiben alelnök- jelöltként indult, fellépett egy televíziós reklámban, ki­jelentve, hogy ő is a Pepsi- generációhoz tartozik. Igen ám, de egy New York-i tv- társaságnak adott másik nyi­latkozata során a szemfüles riporterek — micsoda vétek! — egy Coca-Colás üveget fe­deztek fel íróasztalán. Mivel a Pepsi-Cola céggel kötött 750 ezer dolláros szerződése értelmében a politikusnő semmilyen más üdítőitalt nem fogyaszthat nyilvános­ság előtt, fel kellett, hogy kérje a műsor szerkesztőit a jelenet kihagyására, mond­ván, hogy az üveg nem az övé, hanem titkárnőjéé volt. Apró, ám korántsem kivé­teles adalék ez ahhoz a ki­terjedt konkurrenciaharchoz, amely az Egyesült Államok két legismertebb üdítőitalát gyártó cége között folyik. Akadnak persze más terüle­tek is, ahova a reklámkam­pányok átcsapnak. A Pepsi- Cola például népszerüségfo- kozó fogásként bejelentette, hogy finanszírozza a pályája csúcsán álló énekesnő, Tina Turner 70 várost érintő tur­néját. Á Coca-Cola válasza sem sokat késett: a cég töb­bek közt Julio Iglesiasszal és a Duran Duran együttes­sel kötött megegyezést. Ám a legváratlanabb és legnagyobb szabású húzás az üzleti csatározásokban más téren következett be: május közepén a Coca-Cola ünne­pélyes külsőségek között hi­vatalosan is megkezdte új összetételű italának forgal­mazását. (Az új termék az eddiginél édesebb, kalória­tartalma magasabb, de még így is elmarad a Pepsi szint­je mögött.) A közvélemény megdöbbenten reagált, hisz a Coca-Cola szinte elválaszt­hatatlan részévé vált az amerikai életformának, így bármilyen apró változás gya­korlatilag a hagyományokkal való szakításnak tűnik, nem pedig jelentéktelen gyártási módosításnak. Nem vitás, a Coca-Cola óriási karriert futott be az­óta, hogy a múlt század vé­ge felé egy atlantai gyógy­szerész, dr. John Styth Pem­berton először kínálta saját keverésű italát fáradtság és letörtség ellen. A hamar népszerűvé vált üdítő össze­tétele azóta is titok: a pon­tos gyártási leírást ma is egy atlantai bank széfjében őr­zik. Annyi közismert csak, hogy alapanyaga a colabokor leveléből és a coladióból ké­szült őrlemény, de tartalmaz fahéjat, karamellt, vaníliát, koffeint és zöldcitromot. Utánozni sokan, sok helyütt próbálták — ám siker nél­kül, így a gyártás mindenhol importált koncentrátum fel- használásával folyik. Az idők folyamán azonban — s ez nem mond alapvető­en ellent a népszerűségnek — az ízlések, szokások vál­toztak. Megjelent a fő ve- lélylárs, a Pepsi, majd a koffein- és cukormentes üdí­tők egész regimentje. A Co­ca-Cola piaci részesedése az elmúlt években folyamatosan csökkent, bár az amerikai piacon még napjainkban is az első helyen áll. De a for­galmazási adatok, a sokkal dinamikusabb kampányt folytató, s elsősorban a fia­talokat célba vevő Pepsi fel­futása jelezte, hogy valamit tenni kell, Nos, a Coca-Cola vezetői a jelek szerint úgy vélték, hogy egy ilyen átfo­gó, gyártási-forgalmazási lé­pésváltással tudják továbbra is biztosítani vezető szerepü­ket. Ami saját házunk táját il­leti, Magyarországon még jó ideig várni kell arra, hogy összehasonlíthassuk az új aromát a tradicionálissal. Az amerikai piacon ugyan már csak az új terméket palac­kozzák, Európában azonban még legalább egy évig a ha­gyományos típus marad for­galomban. Akkor majd mi is dönthetünk, melyik izük job­ban: a Pepsi, vagy az (új) Coca-Cola?

Next

/
Thumbnails
Contents