Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-22 / 145. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 12 1985. június 22., szombat A Hősök kapuja a Jurisics téren Ahányszor Kőszegen jártam, mindig rossz idő volt. esett az eső, hűvösség áramlott az Alpok felöl. Azt hitlem, csak én vagyok ilyen peches, de mikor két évvel ezelőtt a televíziós gyermekíilmszemle vendégeként ott jártam, a legilletékesebbnek tartott idegenvezetőtől hallottam, hogy Kőszeg az ország legcsapadékosabb városa. Most újra ott voltam május végén, már felkészültem, meleg ruházattal, meg esernyővel, s bizony nem ok nélkül, de volt három nagyon szép napunk is. Igaz, a Jurisics Miklós védte várban, ahol a szemle eseményei folytak, nem áztunk, de ez a kedves kis város, ahol szinte minden kőkocka történelmet és messzi letűnt évszázadokat idéz, napfényben bizony még kedvesebb, még szebb. A 883 méteres Irottkő tövében csodás a nap fényjátéka. Egyébként e hegycsúcson megy át az osztrák—magyar határ. A látogató délelőtt meglepve kapja fel a fejét a déli harangszó hallatán. Hitetlenkedve néz hol az órájára, hol a plébánia- templom tornyára, ahonnan a harangszó szálldos. Ugyanis 1532-ben, augusztus 30-án délelőtt 11 órakor hagyta el Kőszeget az utolsó török csapatrész. II. Szulejmán török szultán kénytelen volt visszavonulni a Jurisics Miklós védte 'vár alól huszonöt napos kemény, de sikertelen ostrom után, s erre az eseményre emlékeztet a délelőtt 11 órai harangszó. Kőszegnek napjainkban 12 ezer lakosa van, de napközben legalább 18—17 ezren járják az utcákat. Nagy az idegenforgalom, hazai felnőtt és iskolás csoportok járják a történelmi emlékeket, csodálják Jurisics Miklós várát, a város szépségeit. Hatvannyolc műemlék, ötvennél több műemlék jellegű épület található a város belterületén, közvetlenül a vár körül, megannyi megcsodálni való. A Köztársaság tér mintha csipkékkel lenne szegélyezve, olyanok a házak, s köztük egy miniatűr házacska, amely nem egészen másfél méter széles. (Kőszeg volt egyébként 1945. március végéig a nyilas magyar hatóságok utolsó székhelye, de ezt már senki sem emlegeti. Itt van eltemetve Kiss János altábornagy is, akinek emlékét viszont kegyelettel ápolják.) Gyakori a német szó. Az A jelű autók, az osztrák szomszédok otthonosan mozognak itt. Vásárolni is át-átruccannak, vagy akárcsak egy jó vacsora kedvéért a Bécsikapu sörözőbe. A boltokban a kiszolgálás udvarias. Részben. a betévedő külföldiek Kőszeg környéki noteszlapok miatt, részben azért, mert kevés a helyi vásárló, nincs nagy forgalom, fogni kell a vevőt. Egy újságjegyzetben kísérletet sem lehet lenni arra, hogy az ékszerdobozhoz hasonlatos város látványosságait akárcsak legkisebb részletben is bemutassuk. A csipkesorhoz hasonló házak és a komor várfalmaradványok váltakozása, a várfalakon belüli védett bel’ áros egységes városképe Sopron belvárosára, a budai várnegyedre és a felvidéki szepességi városok magjaira emlékeztet. A történelmi emlékű épületek között szembetűnő az 1932-ben, Jurisics Miklós győzelmének 400. évfordulója tiszteletére épített Hősök kapuja, vagy Városkapu, amely ugyan méreteiben elüt a környezettől, mégis Kőszeg egyik jelképévé vált. Amikor legutóbb ott jártam, a környékből a várostól északra eső Fertővidéket, a íertőrákosi kőfejtőt, a fertődi Esterházy Kastélymúzeumot ismerhettem meg. Igaz, ezek közigazgatásilag may nem ide tartoznak, a szomszédban, Győr-Sopron megyében vannak. Most. délre, Vas megyébe indultunk, Kő- szeg-Hegyalja megejtően szép falvaiba, öt község — Cák, Bozsok, Kőszegszerdahely, Kőszegdoroszló, Velem — alkotja azt a természeti és történelmi tájegységet, amelyet Kőszeg- Hegyaljának neveznek. Apró, egyutcás faluk, nagyjából azonos építési karakterrel. Cáknak mindössze háromszáz lakosa van, a XIII. században Szent Vid várához tartozott, napjainkban legfőbb látványossága az a pincesor, amely védett épületekből áll, néhány közülük a Savaria Múzeumhoz tartozik, mint annak helyszíni néprajzi részlege. A pincékre jellemző, hogy általában egy helyiségből állnak, tetőzetük zsúpfedelű, üstökösen előreugratott. Borászati felszerelések láthatók az egyik múzeum-pincében, a vörösbort múzeumi szolgáltatáson kívül lehetett megkóstolni. Kőszegszerdahely. amely a településcsoport központjának tekinthető, XIV. századi származású település, legalábbis első említése akkorról származik. Látványossága á falu közepén álló, magaslatra épüli és a XVIII. században átalakított erődtemplom. Az ásatások korábbi templomelőzmények jelenlétét igazolják. E falu pincéi hasonlítanak a céklákhoz. Velem nevét igen sokan ismerik az országban, különösen, akik a népművészet iránt érdeklődnek. A 400 lakosú falu ugyancsak Szent Vid várához tartozott u XIII. században, a vár helyén épült Szent Vid kápolna kellemes hegyi sétával elérhető, megtekinthető, jó időben onnan a Balatonig ellátni, állítólag. Mai nevezetessége a falunak az 1979-ben felavatott népművészeti alkotótábor, ahol fazekasműhely, kovácsműhely, textilműhely és fafaragóműhely található, s ahol nyáron váltott turnusokban dolgoznak az amatőr népművészek, de hétvégeken egész évben működik minden műhely, s várja az alkotókat. Velem nevezetessége még az a vízimalom, amely ma is működik, noha igen keveset őröl — a benne őrölt lisztből sütött kenyeret meg is kóstolhatjuk —, s mellette egy malommúzeum ad tájékoztatást az érdeklődőknek a környék egykori ma 1 omku 11úrájá róI. Kőszegdoroszló is XIII. századból való, 400 lelkes település,, számos műemlékkel, a különálló kamraépületek elé helyezeti borospincékkel. Bozsokra. azt hiszem, a későbbiekben sokan fel fognak figyelni. Ötszáz lakosú XIV. századi falu. igen sok műemlék jellegű épülettel, templommal, illetve templomrommal, s várhatóan megnövekszik a közeljövőben az idegenforgalma. Az egykori Sibrik- kaslélyt, amely a Vas Megyei Tanács továbbképző intézménye és üdülője, ősztől nyár elejéig újabban az IBUSZ útján üdülőként hasznosítják. A középkori épület földszintjén nagyobb helyiségek, emeletén lakószobák voltak; föl- tételezések vannak, amely szerint a kastély helyén egykor római castrum állott. 1970-ben került sor a teljes helyreállításra, illetve a korábbi helyreállítások korszerűsítésére, s most remek, korszerűen felszerelt, kényelmes üdülő a falu szélén, hét és fél hektáros parkerdővel, amely valósággal belenő a Kőszegi-hegység erdeibe. Történelmi emlékű falvakból térünk vissza az ugyancsak történelmi emlékű kisvárosba, Kőszegre. Újjászületett a közelmúltban a kétszáz éves Arany Strucc szálloda. Jó elüldögélni kávéházának teraszán, s nem jó, hogy a plébániatemplom órájának ütései — éjfélkor tizenhatot ül — nem hagynak aludni; viszont az sem utolsó dolog, hogy a szálloda zenés kávéházában este citromos teát is felszol- gálnák, mindössze 6 forintért. Benedek Miklós A Jurisics-vór kapuja a várhiddal A velemi vízimalom COCA kontra PEPSI Pepsi-reklóm az utcán Furcsa jogi háborúskodás zajlott le nemrég az Egyesült Államokban. Geraldine Ferraro, aki tavaly Walter Mondale oldalán a Demokrata Párt színeiben alelnök- jelöltként indult, fellépett egy televíziós reklámban, kijelentve, hogy ő is a Pepsi- generációhoz tartozik. Igen ám, de egy New York-i tv- társaságnak adott másik nyilatkozata során a szemfüles riporterek — micsoda vétek! — egy Coca-Colás üveget fedeztek fel íróasztalán. Mivel a Pepsi-Cola céggel kötött 750 ezer dolláros szerződése értelmében a politikusnő semmilyen más üdítőitalt nem fogyaszthat nyilvánosság előtt, fel kellett, hogy kérje a műsor szerkesztőit a jelenet kihagyására, mondván, hogy az üveg nem az övé, hanem titkárnőjéé volt. Apró, ám korántsem kivételes adalék ez ahhoz a kiterjedt konkurrenciaharchoz, amely az Egyesült Államok két legismertebb üdítőitalát gyártó cége között folyik. Akadnak persze más területek is, ahova a reklámkampányok átcsapnak. A Pepsi- Cola például népszerüségfo- kozó fogásként bejelentette, hogy finanszírozza a pályája csúcsán álló énekesnő, Tina Turner 70 várost érintő turnéját. Á Coca-Cola válasza sem sokat késett: a cég többek közt Julio Iglesiasszal és a Duran Duran együttessel kötött megegyezést. Ám a legváratlanabb és legnagyobb szabású húzás az üzleti csatározásokban más téren következett be: május közepén a Coca-Cola ünnepélyes külsőségek között hivatalosan is megkezdte új összetételű italának forgalmazását. (Az új termék az eddiginél édesebb, kalóriatartalma magasabb, de még így is elmarad a Pepsi szintje mögött.) A közvélemény megdöbbenten reagált, hisz a Coca-Cola szinte elválaszthatatlan részévé vált az amerikai életformának, így bármilyen apró változás gyakorlatilag a hagyományokkal való szakításnak tűnik, nem pedig jelentéktelen gyártási módosításnak. Nem vitás, a Coca-Cola óriási karriert futott be azóta, hogy a múlt század vége felé egy atlantai gyógyszerész, dr. John Styth Pemberton először kínálta saját keverésű italát fáradtság és letörtség ellen. A hamar népszerűvé vált üdítő összetétele azóta is titok: a pontos gyártási leírást ma is egy atlantai bank széfjében őrzik. Annyi közismert csak, hogy alapanyaga a colabokor leveléből és a coladióból készült őrlemény, de tartalmaz fahéjat, karamellt, vaníliát, koffeint és zöldcitromot. Utánozni sokan, sok helyütt próbálták — ám siker nélkül, így a gyártás mindenhol importált koncentrátum fel- használásával folyik. Az idők folyamán azonban — s ez nem mond alapvetően ellent a népszerűségnek — az ízlések, szokások változtak. Megjelent a fő ve- lélylárs, a Pepsi, majd a koffein- és cukormentes üdítők egész regimentje. A Coca-Cola piaci részesedése az elmúlt években folyamatosan csökkent, bár az amerikai piacon még napjainkban is az első helyen áll. De a forgalmazási adatok, a sokkal dinamikusabb kampányt folytató, s elsősorban a fiatalokat célba vevő Pepsi felfutása jelezte, hogy valamit tenni kell, Nos, a Coca-Cola vezetői a jelek szerint úgy vélték, hogy egy ilyen átfogó, gyártási-forgalmazási lépésváltással tudják továbbra is biztosítani vezető szerepüket. Ami saját házunk táját illeti, Magyarországon még jó ideig várni kell arra, hogy összehasonlíthassuk az új aromát a tradicionálissal. Az amerikai piacon ugyan már csak az új terméket palackozzák, Európában azonban még legalább egy évig a hagyományos típus marad forgalomban. Akkor majd mi is dönthetünk, melyik izük jobban: a Pepsi, vagy az (új) Coca-Cola?