Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-20 / 143. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! H osszú ideig kesereg­tünk a rendkívül hi­deg tél és a gazdasá­got ért veszteség miatt. Kétségtelen: a népgazda­ságnak nagy kára szárma­zott: egyedül a hideg na­pok energiaszámlája 7—11 milliárd forinttal haladta meg az előző évit. Túl ezen, a földgázhiány és az ezzel összefüggő energiakorláto­zások okozta termeléski­esés is jelentős. A hideg azonban már régen elmúlt, mégsem akar a rendes ke­rékvágásba kerülni a nép­gazdaság szekere, nem na­gyon mutatkozik a gazdál­kodás minőségi jellemzői­nek erősödése. Érdemes eltűnődni az esztendő eddigi teljesítmé­nyén. Eszerint, az év első öt hónapjában, külkereske­delmi forgalmunkban több kedvezőtlen jel figyelmez­tet, hogy ez ideig nem sike­rült valóra váltani a nép- gazdasági terv céljait. Az 1985. évi terv ugyanis vál­tozatlanul a külső egyensú­lyi helyzet javítását tekin­ti az egyik döntő feladat­nak; más szóval: az összes kivitel erőteljes, a behoza­tal mérsékeltebb, de a ta­valyinál nagyobb emelke­dését, az áruforgalom ak­tív egyensúlyának további növelését irányozza elő. Ez­zel szemben tények, adatok bizonyítják: május végére olyan helyzet alakult ki, ; hogy az ország nem rubel- j elszámolású kivitele mint- iegy tíz százalékkal elmaradt ja tervezettől, a behozatal : pedig több mint tizenöt százalékkal felülmúlta az előző évi importot. Ez azt jelenti, hogy a konverti­bilis valutákban elszámolt áruforgalomban sok tíz­millió dolláros passzívum keletkezett, holott célul tűztük ki, hogy a múlt évihez hasonló, mintegy 600—700 millió dolláros ak­tívumot érünk el 1985-ben. Vajon, a hátralevő alig több mint hat hónap ele­gendő lesz-e ehhez? Ügy tűnik, mintha lefé­keződött volna az a len­dület, amely az elmúlt esz­tendőben jellemezte a leg­több ipari üzem, vállalat gazdálkodását. Az is kide­rült, hogy a vállalati szán­dékok nem mindenben egyeznek a központi elkép­zelésekkel. Itt van példá­nak a külkereskedelem. Nem egy fórumon elhang­zott már, hogy a vállala­tok által előirányzott nem rubelelszámolású export­értékesítés nem éri el az iparral szemben — éppen az egyensúly biztosítása ér­dekében — támasztott kö­vetelményeket. Hogy konk­rétummal is szolgáljunk: a vállalati megítélés szerint 1985-ben csupán nyolcszáz­millió dollár lesz a gép­ipar tőkés kivitele, szem­ben a népgazdasági terv­ben szereplő több mint ki­lencszázmillió dollárral. Nincs szándékunkban lúl- dramatizálni a helyzetet. Ám annyit szükséges meg­jegyezni: jövőnk alakulását nagymértékben befolyásol­ja, képesek leszünk-e a külső egyensúlyi helyzet javítására. Ezért, szinte a huszonnegyedik órában em­lékeztetünk rá: az ország fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges kül­kereskedelmi aktívum el­érése arra kötelezi a vál­lalatokat, hogy az ipar szá­mára előírt nagyságrend­ben járuljanak hozzá az idei exportcélok valóra váltásához. L. L. Átadták rendeltetésének a kis-balatoni vízvédelmi rendszer első szakaszát Elkészült vízgazdálkodá­sunk egyik jelentős alkotá­sa. a kis-balatoni vízvédelmi rendszer első szakasza. A létesítményt szerdán a terve­zők. kivitelezők, vízügyi szak­emberek. a három Balaton- parti megye párt- és álla­mi vezetői, s a különböző fő­hatóságok képviselőinek je­lenlétében avatták fel. A vé­delmi rendszer Balatonhid- végnél tartott üzembe he­lyezési aktusán részt vett Czinegé Lajos miniszterel­nök-helyettes, Kovács Antal, államtitkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke, Ábra­hám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal elnö­ke és Szakai i József, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke. A védelmi rendszer elkészültéről el­hangzott jelentéstétel után Cztnege Lajos miniszterel­nök-helyettes mondott beszé­det. Többek között hangsú- lyozta: — Hosszú távra szóló kör­nyezet- és természetvédelmi programunk kiemelt célkitű­zése csodálatos természeti kincsünk, a Balaton koráb­ban aggasztó méretekben romló vízminőségének javí­tása, a vízi élővilág létfelté­teleinek gyarapítása. Ebben lesz elsődlegesen nagy szere­pe a készülő vízvédelmi rendszerinek. Czinege Lajos ezután arról szólt, hogy a kis-balatoni vízvédelmi rendszer megépí­tésére vonatkozó döntést szé­les körű vizsgálat előzte meg. A Balaton vízminőségének védelmére a tapasztalatok alapján egyetlen megoldás kínálkozott: a Zala-völgy és a Kis-Balaton területein olyan rendszer létrehozása, amely pótolja az egykori mo- csárvilág vízminőségvédő funkcióját. Az 1981 nyarán megkezdett, félmillióid fo­rintot meghaladó munka fél évvel az eredeti határidő előtt, a költségek túllépése nélkül készült el. Az elvég­zett feladat nagyságát jel­lemzi, hogy a-gátépítésekhez csaknem kétmillió köbméter földet mozgattak meg, szi­vattyúállomásokat. Balaton- hidvégnél nagy áteresztő­képességű zsilipet építettek, a védőrendszer szegélyének ha­tárolására 500 hektár új er­dőt telepítettek, a védőrend­szer élővilágának bemutatá­sára pedig parkerdő és ki­rándulóközpont épült. A vé­delmi rendszer szerdán üzem­be helyezett első szakasza 28 négyzetkilométer területű, és húszmillió köbméter vizet képes egy hónapig tározni. Az itt kialakult mocsári nö­vényzet kiszűri azokat az anyagokat, amelyek a Bala­ton vízminőségét kedvezőtle­nül befolyásolják. Összehívták a CSKP kongresszusát Jövő év március 24-re ösz- szehívták Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusát — így hatá­roztak a CSKP Központi Bi­zottságának szerdán befeje­ződött kétnapos ülésén. A határozat értelmében ezer párttagra választanak egy szavazati jogú, s Ötezer tagjelöltre egy tanácskozási jogú kongresszusi küldöttet. A KB meghatározta a külön­böző szintű pártkonferenciák megrendezésének határide­jét is. AZ MSZMP BORSO^ík^AJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA-------------------------------------------------------Cr-——__________________________________________________________________________ X LI. évfolyam, 143. szám Ára: 1,80 Ft Csütörtök, 1985. június 20. Kádár János látogatása az Országos Baleseti Intézetnél Kádár János, az MSZMP főtitkára szerdán az Országos Trauma­tológiai Intézetbe látogatott. A képen: Manninger Jenő föigaz­Szovjet—szíriai tárgyalások A Kremlben szerdán meg­kezdődlek a szovjet—szíriai tárgyalások. A kél küldött­séget Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, illetve Hafez Asszad, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke vezeti. Hafez Asszad szerdán reg­gel érkezett munkalátogatás­ra a Szovjetunióba. A szíriai vezetőt az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége és a Szovjet­unió Minisztertanácsa hívta meg. Olasz elnökválasztás A különböző olasz politikai pállok képviselői élénk kon­zultációkat folytatnak egy­mással a küszöbönálló el­nökválasztással kapcsolatos ügyrendi, tartalmi kérdé­sekről. S bár hivatalosan még nem beszélnek konkrét jelöltekről, annyi bizonyos, hogy e pártok megpróbálják előre egyeztetni álláspontjai­kat a szóbajöhető személyek jelölésével kapcsolatban. Asszad Moszkvában Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége és a szovjet Minisztertanács meg­hívására szerdán munkaláto­gatásra Moszkvába érkezett Hafez Asszad, az Arab Új­jászületés Szocialista Pártja főtitkára, a Szíriái Arab Köz­társaság elnöke. A szíriai vendéget a repü­lőtéren Nyikolaj Tyihonov. az SZKP KB PB tagia. mi­niszterelnök. Andrej Gromi- ko, az SZKP KB PB tugja, a miniszterelnök első helyet­tese, külügyminiszter, Szer- gej Szokolov marsall, az SZKP KB PB póttagja, hon­védelmi miniszter és más hi­vatalos személyiségek fogad­ták. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára szerdán az Országos Baleseti Intézetbe látogatott. Az elmúlt négy év során tel­jesen felújított, kibővített, s az egyik legkorszerűbb gyó­gyító intézményünkké for­mált kórház megtekintésére elkísérte Radics Katalin, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osz­tályának vezetője. A vendégeket dr. Medve László egészségügyi minisz­ter. Gál János, a VIII. kerü­leti pártbizottság első titkára és az. intézet vezetői fogad­ták. Dr. Manninger Jenő fő­igazgató és dr. Gyárfás Fe*- renc, az. intézet pártbizottsá­gának titkára kalauzolta Ká­dár Jánost a hazánkban leg­magasabb színvonalú baleseti ellátást nyújtó — korábbi nevén Traumatológiai Inté­zetként ismert — kórházban. Elsőként a 11 szintes épület hetedik emeletén az intenzív osztály munkájával ismer­kedtek: itt korszerű műsze­rek segítségével percről perc­re követhetik nyomon a leg­súlyosabb sérültek állapotát az. orvosok. A 868 ágyas intézet néhány kórtermét tekintette meg ezután a párt főtitkára. Ven­déglátói elmondták, hogy a betegek szükség esetén a nő­vérhívó készüléken azonnal beszélni tudnak az ápolónők­kel ; a 3—5 ágyas kórtermek mondhatni összkomfortosak, felszerelésük az. itt fekvők nyugodt gyógyulását segíti. Kenéz József bányász, aki tíz hete szenvedett közúti balesetet, Kádár János ér­deklődésére elmondta, s meg is mutatta, hogy ágyának dő­lésszögét egy gombnyomásra tudja változtatni, igy az elő­írt terápiának megfelelően mozdulatlan maradhat, még­is kényelmesen étkezhet, ol­vashat. Egy másik betegszo­bában egy balesetben meg­gató üdvözli Kádár Jánost. sérült, s nehéz műtéten át­esett asszony gyógyulásáról számoltak be, akinek a csí­pőjébe mindkét oldalon pro­tézist ültettek be. A megújult kórházban két szinten 10 műtőt helyeztek el. így az azonnali beavatko­zást igénylő sérültek ellátása mellett az úgynevezett prog­ramozott — tehát előre meg­tervezett — műtéteket is fennakadás nélkül elvégezhe­tik. Betekintve az egyik lég­kondicionált operálóterembe, megnézték a baleseti sebészet speciális igényeinek megfele­lő modern berendezéseket. A röntgenosztályon fejező­dött be a kórházi körséta. A részleget a többi között olyan készülékkel szerelték fel, amelyen a legbonyolultabb vizsgálatokat, így az erekbe juttatott kontrasztanyagok se­gítségével készülő vizsgálato­kat is elvégezhetik. Megmu­tatták a vendégeknek a rend­kívül összetett feladatot je­lentő orvosi bravúr: a vég- tag-visszaültetés fázisait rög­zítő képeket is; legutóbb egy fiatal nő karját operálták vissza sikerrel. Végezetül az intézet igaz­gató tanácsának tagjaival folytatott kötetlen beszélge­tést Kádár János. Medve László szólt a baleseti ellá­tás országos helyzetéről, a kórház vezetői pedig beszá­moltak arról, hogy a korsze­rűsítés tovább folytatódik; most újítják fel a baleseti sérültek utókezelését végző rendelőintézeti épületet, s a tervek között szerepel egy nővérszálló, valamint a be­tegszállító helikopterek fo­gadására alkalmas leszálló- hely építése is. Kádár János miután megköszönte a tájé­koztatást, elismeréssel szólt a látottakról, a nagy jelentő­ségű rekonstrukciós munka sikeres befejezéséről. A TVK és a DIGÉP példája A SZOT ülése zalékkal magasabbnak kell lennie a termelésnek, mint egy évvel korábban. Az épí­tőiparban különösen nagy erőfeszítést igényel a jelen­tős téli elmaradás törlesz­tése. Biztató viszont, hogy a mezőgazdasági terméskilátá­sok jelenleg' kedvezőek, de nagy gondot okoz az agrár- gazdasági exporttermékek vi­lágpiaci árának visszaesése. Az eddigieknél lényegesen nagyobb erőfeszítésre, vala­mint szervezettebb és fegyel­mezettebb munkára van szük­A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa szerdán ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se is. A testület megtárgyal­ta az idei népgazdasági terv teljesítésének eddigi tapasz­talatait és a tennivalókat. Gól László, a SZOT titká­ra előterjesztésében rámuta­tott, hogy a termelésben dol­gozó kollektívák tiszteletre méltó erőfeszítéseinek elle­nőre sem sikerült eddig népgazdasági szántén pótol­ni a szokatlanul kemény tél és az energiakorlátozások miatt keletkezett termeléski­esést. Az. év első öt hó­napjában a múlt év azonos időszakához viszonyítva az ipar termelése valamelyest emelkedett ugyan, de ahhoz, hogy elérje az idén elő­irányzott növekedést, az év .további részében 4—4,5 szá­Góspár Sándor elnökletével szerdán ülést tartott a Szakszerveie tek Országos Tanácsa. ség ahhoz, hogy az idei terv céljai megvalósuljanak, és jól megalapozzák a VII. ötéves terv indítását. Gál László emlékeztetett arra. hogy a Minisztertanács és a SZOT képviselői né­hány héttel ezelőtt megbeszé­léseket folytattak ezekről a kérdésekről. .Akkor- elhang­zott. hogy a kormány a ked­vezőtlen hatások ellensúlyo­zására. a népgazdaság ez évi tervszerű fejlődésének előse­gítésére különböző ösztönző gazdasági és szervezési in­tézkedéseket tett. Ezeknek az intézkedéseknek indokoltsá­gával a szakszervezetek egyetértettek és továbbra is igénylik a kormányzattól, hogy tegye meg a tervtelje­sítés érdekében szükségessé váló. egyeztetett gazdaság- szervezési lépéseket. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents