Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-19 / 142. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. június 19., szerda Egy kocka a Magyar népmesék című sorozat Székely asszony és az ördög című, kategóriadíjas rajzfilmből. Az elmúlt héten Kecske­métre figyeltek azok — nem lebecsülendő a számúk! —, akik szeretik az animációs filmet, legyen az rajz, báb, gyurma, egyéb eljárással ké­szült alkotás. Szeretik, mert részben megszokták korábban a mozikban a rövid, többség­ben szellemes, többnyire kis történetre épülő látványt; mert a televízió naponta többször is szolgál animációs művészeti élménnyel, legyen az a mese szignálja, a tor­na bevezetője, vagy egyéb, s mert a rajzfilmes és egyéb animációs sorozatok annyi­ra hozzátartoznak minden­napi vizuális élményeinkhez — reklámban, ismeretter­jesztő sorozatban, egyebek­ben —, hogy természetesnek tartjuk jelenlétüket. S nem utolsósorban megjelentek a hazai egész műsort betöltő rajzfilmek is, s ma már nem kizárólag a Százegy kisku­tya, vagy Walt Disney más filmje jelenti az effajta mű­vészetet nálunk, hanem a Pannónia Filmstúdió tizenkét év alatt készült tizenhárom egész estés animációs játék­filmje is. Ugyanakkor az animációs filmművészet miind ez ideig csak valamiféle oldalági rokonként, vendég­ként lehetett jelen a hazai filmművészeti számvetéseken, s noha ott volt mindig a miskolci film- és tévéfesztí- válökon és minden egyéb hasonló fórumon, a natúr- filmek áradó sodrában ne­hezebb volt magát észrevé- tetni, nehezebb volt rá fel­figyelni. Mégis észrevették, díjakat is nyert, de az ön­álló megméretés lehetősége, amikor animációt az animá­cióval lehet és kell egybe­vetni, mind ez ideig hiányzott. E hiány pótlására született a Pannónia Filmstúdió, va­lamint a pács-'Kiskun me­gyei szervek jó összefogásá­val a kecskeméti animációs filmszemle, amit június 13- tól 1-6-ig rendeztek meg elő­ször és amelyet hároméven­ként, triennále szerűen kí­vánnak éltetni a jövőben. A szemle lezárult, odaítél­ték és kiosztották a díjakat, erről a friss híradások már tájékoztatták az érdeklődő­ket. Néhány tanulságra azon­ban érdemes felfigyelnünk. Nyolcvannál több mű szerepelt á versenyprogram- ban, s azok között volt 15 másodperces és volt másfél óránál hosszabb is, jelen volt az animáció minden ágazata. A kikötés az volt, hogy az utolsó három évben készült mű legyen és koc- kázásos eljárással készül­jön, azaz minden egyes koc­kája külön rögzített techni­kával kerüljön filmszalagra A skála hihetetlenül széles volt, s a szemle egésze azt igazolta: valójában eljött az ideje egy ilyenfajta megmé­retésnek. illetve a mérlege­lés lehetőségei megteremté­sének. A két budapesti stú­dió, a pécsi és a kecskemé­ti stúdiók mellett más szer­vek is részt vehettek, sőt kü­lön blokkban vetítették ver­senyben az amatőrök müve­it is. Itt mindjárt örömmel jegyzendő meg. hogy a ka­zincbarcikai Kamera Film­kör színeiben versenyző Nagy Gyula két díjat is nyert és éppen az ő Ujjhul- lám című kis reméke váltot­ta ki egyedül a nézők nyílt­színi tapsát. azazhogy a végét nem várva, többször beletapsoltak a pár perces vetítésbe. A szélesre nyitott kapuk megteremtették a le­hetőségét a műfaj sokszínű feltárulkozásának, a viták pe­dig lehetőséget adtak a gon­dok és eredmények ugyan­csak sokoldalú körüljárására. Sajátosságuk volt a viták­nak, hogy az alkotók, az érintettek közül viszonylag kevesen nyilvánítottak véle­ményt — ez hovatovább minden hazai filmes gondo­latcsere sajnálatosan jellem­ző vonása lesz —, az amatőr körök képviselői szóltak in­kább szakmai-esztétikai-mű- vészeti kérdésekről, nemrit­kán igen keményen, szinte végletesen fogalmazva, a vi­ták egészét azonban inkább az animációs film egészének olyanfajta mérlegelése jelle­mezte, mint ahol művészeti, alkotói gond kevéssé jelent­kezik (a jelenvolt külföldi, többségben japán és ame­rikai, kitűnő technikai lehe­tőségek közölt megvalósult filmekkel összevetve nem is volt sok szégyellnivaló!), a problémák inkább az animá­ciós film társadalmi holléte és elkötelezettsége körül adódnak. Valóban figyelmet érde­mel, hogy míg például a hatvanas évek második fe­lében az animációs filmre a közéletiség volt a jellemző — ekkor születtek például a Magyarázom a mechaniz­must és egyéb, a papi kér­dések megértését segítő so­rozatok —, ez a tendencia a hetvenes évekre feloldódott, kevesebb lett a valóságfel­táró alkotás, s noha a filo­zófiai igényesség változatla­nul jelen van az alkotások döntő többségében, az örök emberi szituációk, a korhoz, a mához kevéssé kötődő té­mák váltak dominánssá. Je­lentősen megnövekedetl a né­pi folklór követése, s noha még ennek túlburjánzását is említették, a népművészet követése csak pozitív elem­ként kerülhet szóba. Meg­mutatta ez a szemle azt is, mennyire nem mindegy, mi­lyen műsorkörnyezetben lát­ja a néző az egyes műveket. Merőben más a hatása egy öt-tíz perces animációs film­nek két riport között a te­levízióban és más a hasonló művek szemle-áradatában, ahol például a gondolati és technilcai ismétlődések is markánsabban kitűnnek. Az első kecskeméti animá­ciós filmszemle hiánypótló rendezvény, a műfaj sok gondjára irányította az ér­deklődés' reflektorát. Jó. hasznos, emlékezetes volt. Folytatást kíván. De nem­csak három év múlva Kecs­keméten. hanem addig is —, az alkotóműhelyekben. Benedek Miklós A Kossuth Kiadó újdonságaiból A második világháborúról már számos könyv látott napvilágot, sőt egy hatalmas, tízkötetes szovjet monográ­fia is, mégsem haszontalan a Kossuth Kiadónak ez az új-vállalkozása most, az év­fordulós esztendőben. Ez az alcíme szerint Rö­vid összefoglaló a maga ne­mében páratlan vállalkozás: magas szintű nemzetközi kommunista párttanácskozás döntése alapján hét szocia­lista ország hadtörténeti­hadtudományi intézete sok olvasóhoz szóló, átfogható terjedelmű, népszerű művet hozott létre, amely nemré­giben már meg is jelent a könyvpiacon. Bolgár, lengyel, magyar, mongol, NDK-beli, román és szovjet had történészek sok- sok vitában kikovácsolódott közös munkája. Mindegyik ország részt vett a háború­ban így vagy úgy, megtá­madottként vagy beleugrasz- tottként, hősként vagy áldo­zatként, a vita tehát nem csodálható. A vitát e mű mintegy kiegyenlíti, lezárja, igyekszik minél objelótívebb képet rajzolni századunk nagy tragédiájáról. A kelet­európai hadszíntér eseménye­it a nyugat-európai, az af­rikai és a csendes-óceáni hadműveletek leírása, érté­kelése egészíti ki. A Népszerű történelem so­rozat új könyve Hahner Pé­ter tollából A Bastille bevé­tele. A szerző a nagy fran­cia forradalom leghíresebb hét napjának, az 1789. július 11-től július 17-ig tartó idő­szakának az eseményeit mu­tatja be. A párizsi nép ek­kor foglalta el a Bastille bör­tönerődjét, a feudalizmus jel­képét, s ezzel döntő csapást mért az abszolút monarchiá­ra. Július 14-e. a Bastille be­vételének a napja Francia- ország nemzeti ünnepe, olyan ünnep, mint nálunk március 15-e. Hahner Péter részletes képet rajzol a korról, le­írja az erőd történetét, elem­zi a forradalom kitörésének okait, föleleveníti a híres­lázas napokat. A párizsi ut­cák kavargó eseményei mel­lett bemutatja a Versaille- ban ülésező Alkotmánvozó Nemzetgyűlés tevékenységéi és a királyi udvar világát is. Megjelenik a lapokon XVI. Lajos király, Marie Antoi­nette, La Fayette. Mirabeau márki, a forradalmár Dan­ton. Marat, Robespierre. Hahner Péter műve méltó társa a Népszerű történelem eddigi sikerkönyveinek. Gy. L. Küldöttgyűlés előtt a népművelők Ez év őszén tartja máso­dik küldöttgyűlését Budapes­ten a Magyar Népmű­velők Egyesülete. Az er­re készülés jegyében talál­koztak az elmúlt hét végén megyénk területi szervezeté­nek tagjai Miskolcon, a Ró­nai Sándor Művelődési Köz­pontban. A résztvevők fel­adata volt, hogy megvitas­sák azt az anyagot, amely majd véglegesített formában és tartalommal beszámoló­ként és programjavaslat­ként a küldöttgyűlés elé ke­rül. Véleményt kellett mon­dani az egyesületi alapsza­bály módosításának terveze­téről és variációiról. Végül a területi szervezet tagjai meg­választották az új vezetősé­get és küldötteiket. Mielőtt még néhány érde­mi felvetést megpróbálunk itt visszaadni, nem érdemte­len ideidézni az Egyesületi Tájékoztató egyik számából az alábbi közlést: „Megelé­gedéssel fogadta az elnökség mindazt, amit a Borsod me­gyei szervezet új vezetőség­gel rövid idő alatt végzett, s amelyről írásos tájékozta­tójuk is számot ad. Elnöksé­günktől és titkárságunktól koordinációban, más szerve-* zetekkel rendezett konzultá­ciós lehetőségekben várnak több segítséget. Arra kérték a szervezet titkárát, Kása Bélát, hogy adja át a me­gyei szervezet vezetőinek és tagjainak az elnökség elis­merő szavait.” Nos, mindezek ismeretében kiszámított fanyalgásnak tetszhet, ha a továbbiakban mégis szóba jönnek gondok, problémák. Például — szó esett erről a mostani talál­kozón is — a valóban ta­pasztalt pezsdülés, a jól si­került rendezvények és ak­ciók ellenére, még mindig nem mondható, hogy terüle­ti szervezetünk egységes, fo­lyamatosságában, az egyesü­leti élet rendszerességében biztos lábakkal állna. Még mindig meglehetősen egyol­dalú az aktivitás; azaz, elis­merésre méltó erőfeszítése­ket tapasztalunk a vezetőség részéről, s néhány megszál­lott tag mozgásából. ..A visszhang azonban nem min­dig felel méltóképpen.” Ez az elmúlt három év, s az utóbbi hónapok jellem­zőjeként is mondható. Vagy­is: marad feladatként to­vábbra is. Most, amikor a küldött- gyűlésre készülnek az egye­sületi tagok, az általánosan — országosan — megfogal­mazott cselekvési program jó összevetést kínált, a mi. he­lyi dolgainkkal. Itt is csak példákra szorítkozhatunk most. A vitaanyagban ezt ol­vashatjuk: „Kezdeményezői voltunk a képesítéssel nem rendelkező népművelők kö­zépfokú Képzése megoldásá­nak, ám tagadhatatlan, hogy e gond megoldásában továb­bi lépésekre lenne szükség, s ezt nemcsak egyesületünk­nek kell megtennie.” — me­gyénkben ugyanezt elmond­hatjuk. Más: „Területi szer­vezeteink egy része bekap­csolódott a helyi közműve­lődéspolitikai döntések elő­készítésébe ... Észrevételein­ket, javaslatainkat általában figyelembe vették, de nem tagadható, hogy tapasztal­hattunk elzárkózást is. Jö­vőre vonatkozó tanulság, hogy ha korábbi vélemé­nyünkhöz a későbbiekben is tartjuk magunkat, akkor vá­laszt kell kérnünk még ak­kor is, ha ez az adott hiva­tal számára terhes. Ugyan­akkor megfontolandó, hoe" melyek azok a kérdések, amelyekben testületünk il­letékes.” — ehhez itthonról, a területi szervezetünk mű­ködéséről azt mondhatjuk: jobban kell összpontosítani a döntéselőkészítésben való részvételre! Amiben minden bizonnyal „illetékes” az egyesület és szervezetei: a népművelők élet- és munkakörülményei. Nos, itt is volt országos kez­deményezés a feltérképezés­re, a szükséges javítanivalók megfogalmazására; s me­gyénkben is megtörtént mind­ez. Ismertek a legszorítóbb gondok, a legfontosabb cse- lekednivalók, méltó tehát a kívánság, a tagok is azt szorgalmazhatják az egyesü­letben: szünet nélkül kell képviselni az érdekeket! Még lehetne folytatni a sort az egyezésekről. Mint a bevezetőben említettük, a borsodi területi szervezet tagjainak mostani találkozó­ja — hivatalosan küldöttvá­lasztó közgyűlése — több al­kalmat is adott a szavazás­ra. Választani kellett. A leg­szimpatikusabb az volt: a személyek (vezetőség, küldöt­tek, stb.) melletti voksolás alapjaiban úgy választott: a tartalmi munkában kell to­vább erősödni. <t. n. j.) ... természetesen, jól nevelt gépmodórhoz illően a Feri­hegyen; ugyanis a Kékcsörü egy Boeing-737-es, és menet­rendszerű járatként ma, június 19-én_ Londonból indul Bu­dapestre. Belsejében pedig 50 kékcsörü récét hoz, no per­sze egyelőre még tojás formájában. A Magyar Madártani Egyesület munkatársai izgalommal várják a földre érést, mert nem mindennap érkezik ho­zónkba - mint azt a gépmadár testére festett felirat is jelzi - Kékcsörü récének keresztelt repülőgép. És bizonyára arra is kiváncsiak, hogy miként vészelték át a tojások az uta­zást. A mai eseménynek természetesen története van .., Az egykoron nálunk is őshonos kékcsörü réce a hotvanas évek elején végleg kipusztult. A magyor ornitológusok pe­dig nagy nemzetközi összefogással, hazai támogatással 1984-töl megpróbálják újra meghonosítani e ritka és szép vizi madarat. Tavaly oz angol Vízivadvédelmi Társaságtól kapott tojásokból már 23 madarat sikerült felnevelni Fülöp- házán, oz egyesület e célra létesített különleges telepén. Egy kékcsörü récepár az állatkerti forgalomban 40 ezer forintot ér. Az ornitológusoknak ennél bizonyára többet je­lent. Munkájuk pedig akkor ér véget, ha ezek a madarak a szabadban is áttelelnek, szaporodnak, szóval visszatele­pülve, Magyarországon újra hazára lelnek. (bea) MUNKAÜGYI SZOLGÁLTATÓ IRODA (MISKOLC, SZEMERE U. 17. I. EM. TEL,: 17-445, 16-663, TX.: 62-666) felvételre keres 31. sz. Állami építőipari vállalat, Kazincbarcika, Bereute, Gagarin u. — vasbetonszerelő, ács, — segédmunkás. BORSODI SÖRGYÁR, Bocs, Rákóczi u. — palackfejtő gép­kezelő, — anyagmozgató segédmunkás. • BORSOD MEGYEI VÍZMÜVEK, VÁLLALAT, Miskolc, Tömüsi u. 2. — autószere­lő, lakatos, hegesztő, — jogügyi előadó. • CEMENT- ÉS MÉSZMŰVEK HEJÜCSABAI GYARA, Miskolc, Fogarasi u. — elektronikai (irányítástechnikai) műszerész, lakatos, — tar- tálytoltö. • CM CEMENTIPARI GÉPJAVÍTÓ, Miskolc, Mész­telep u. I. — esztergályos, lakatos, hegesztő. • CSAVAR­IPARI VALLALAT 2. SZ. GYARA, Onga. — normás, — mun­kaügyi előadó, — esztergályos, meós. '• CSŐSZERELŐIÉ AKI VALLALAT, Leninváros, Tisza u. 2. — központifűtés- és cső­hálózat-szerelő. • DECEMBER I. DRÖTMÜVEK, Miskolc, Be­senyői u. 18. — lakatos, — kábel- és kötélgyártó betanított munkás, drótluiző bet. munkás. ;• DIÓSGYŐRI GÉPGYÁR, Miskolc, Kcrpely A. u. — kovács, — forgácsoló szak- és be­tanítóit munkás, — targoncavezető, — gyors- és gépíró. • A DIÓSGYŐRI GÉPGYÁR TANFOLYAMOT HIRDET AZ ALABBI MUNKAKÖRÖKRE, 8. általános iskolai végzettség­gel rendelkező munkavállalóknak, — forgácsoló, — targonca­vezető, — daruvgzető, — gyors- és gépíró. • ELZETT MÜ­VEK SÁTOR ALJAÜJHELYI GYARA, Sátoraljaújhely, Be- reczki u. 18—28. — forgácsoló betanított munkás. b ESZAK- MAGYARORSZAGI VEGYIMŰVEK, Sajóbábony. — vegyipari szak- és betanított munkás, — géplakatos, villanyszerelő, műszerész. • göngyöleggyArtó és forgalmazó vál­lalat, Miskolc, Fonoda u. 4. — szalagfűrész-kezelő, — anyag- es áru mozgató segédmunkás. # KOSZIG KAZINC­BARCIKAI GYÁRA, Kazincbarcika, Ipari u. 17. — hegesztő. • KISVARDAI SZESZIPARI VALLALAT MISKOLCI LIKÖR- GYARA, Miskolc, Partizán u. 13. — betanított és segédmun­kás, — gyártásközi meós, elektrolakatos, műszerész. t# LE­NIN MGTSZ, Felsőzsolca, Kassai u. 27. —■ traktoros, mező- gazdasági gépszerelő. # MISKOLCI KERTßSZETI VALLA­LAT, Miskolc, Szentpéteri kapu 103. — parkfenntartó segéd­munkás, — nyugdíjas parkőr. • MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VALLALAT, Miskolc, Szondi Gy. u. 1. — autóbuszvezető, — autószerelő. ;• MISKOLCI VÍZMÜVEK, FÜRDŐK ÉS CSA- TORNAZASI VALLALAT, Miskolc, József A. u. 78. — kubi­kos. • országos földtani kutató- és füró vál­lalat, Miskolc, József A. u. 57. — kulcsos II. (fúrómun­kás). • PAMUTFONÓIPARI VALLALAT, Miskolc, József A. U. 74. — fonóátképzős. • BORSOD MEGYEI TEJIPARI VAL­LALAT, Miskolc, Erdélyi u. 1. — szállítmány kísérő, rakodó. «• TAVHÖSZOLGALTATÓ VALLALAT, Miskolc. József A. u. 51. — karosszéria-lakatos. • ÜVEGIPARI MÜVEK SAJÓ- SZENTPETERI GYARA, Sajoszentpéter. — automata gépke­zelő, — üvegosztályozó. •' VOLÁN 3. SZ. VALLALAT. Mis­kolc, József Attila u. 70. — autóbuszvezető, tehergépkocsi- vezető, — autószerelő, autóvillamossági szerelő, — kalauz. — szállítómunkás. • ÉPÍTŐIPARI ÉS SZÁLLÍTÁSI VALLALAT. Miskolc, Besenyői u. 24. — forgalmi szolgálattevő, — admi­nisztrátor, — pénztáros, — garázsmester, — gépkocsivezető, — bet. autószerelő, — rakodógép-kezelő, — segédmunkás, — takarító. .• ALBA REGIA ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLA­LAT, Székesfehérvár, Ady E. u. 9—15. — építőipari szakmun­kás, betanított és segédmunkás. # FOLYAMSZABALYO- ZÓ ÉS KAVICS KOTRÓ VALLALAT, Budapest, XIII., Cser­halom u. 2. — hajós szakmunkás, — gépházi munkakörbe: vasipari szakmunkást, gépkezelői vizsgával, vagy műszaki szakközépiskolával rendelkezőket, — hajós fedélzeti munka­körbe matróznak, 8. ált. isk. végzettséggel. • TAURUS AB­RONCSGYÁR. Budapest. VII. kér., Kerepesi u. 17. — beta­nított munkás. áss APRÓHIRDETÉSEK Eladó egy tőiken két különálló lakás, azon­nal beköltözhető. Meg­tekinthető munkana­pokon 17—19 óra, szombat-vasárnap 8—12 óra között. Miskolc. II. kér.. Szűcs Sándor u. 6, _______________ E ladó a Homok ut­cában új építésű sor­házi kétszintes. 138 mt alapterületű. igényes kivitelezésű ingatlan Ajánlatokat: ÜMK Mezőkövesd, dr. Öaán Károly ügyvédnek. Eladó Miskolc-Ta­polcán. a Júnó fölött 643 m- nagyságú be­építhető telek. Érdek­lődni: ÜMK. Mezőkö­vesd. dr. Baán Kárólv ügyvédnél, vagy Mis­kolcon a 66-470 tele­fonszámon. Eladó SátoraJjaújhe­lyen kétlakásos, csalá­di ház részben lakot­tan. 866 m2 telekkel. Irányár: 350 000 Ft kp. Érdeklődni: MIK Vál­lalat Sátoraljaújhelyi Kirendeltségén. Kos­suth u. 16. sz. Szerdai napokon. Eladó a- III. kerület­ben 2 szoba, komfort nélküli családi ház 120 négyszögöl telekkel. Irányár: 450 000 Ft kp. Érdeklődni: MIK Vál­lalat INKÖZ Iroda. Széchenyi út 56. Kétszobás, több mel­lékhelyiségből álló családi ház eladó. Mis­kolc. Napfürdö u. 12. sz. Szent Anna teme­tőnél. Elcserélném belvá­rosi 1 -f- 2 fétótzobás szövetkezeti lakáso­mat kettő vagy egy kisebbre. Minden meg­oldás érdekel. Ér­deklődni: INKÖZ Iro­da. Széchenyi út 56. sz. Eladó a Mnrtintele- pen régi. felújítást igénylő kertes kis csa­ládi ház. Érdeklődni: Bornemissza u. 20., szombat-vasárnap egész nap. Eladó az I. kerülelt­ben 2 szobás, kom Tort nélküli társasházi öröklakás. Alkalmas iroda, rendelő céljára Irányár: 250 000 Ft kn. Érdeklődni: IN­KÖZ Iroda. Széchenyi út 56. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents