Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-18 / 141. szám
1985. június 18., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 „A dérlepte völgyben vályog- és téglatörmelék. És dermedt, szívbe markoló csend. Csupán a jeges szél dudorász valami furcsa, múltat idéző bangón. S valóban: előttünk a múltnak egy döbbenetes emléke. Emberi hajlékok romjai. Nem földrengés, nem medréből kiszökő árvíz vagy háború okozta. Hanem úri passzió. Bár körülötte száz és ezer holdakra terjedő erdőség, vadakban bővelkedő vadászterület. Ám Horthy szerint a kis fáin zavarta a vadat . . . És az emberek, akik a két kezükkel építették a falut, s akiket a hajlékukhoz apáik és nagyapáik emléke fűzött, egyik napról a másikra földönfutókká váltak. így tűnt el a föld színéről húsz esztendővel ezelőtt Dcrenk, az Abaúj-Torna megyei község ...” Képes Újság 1961. február *■ Meleg nyáridőben érkeztünk a mindössze másfél száz lelket számláló István-majorba, az Ernődtől alig öt kilométerre levő kis településre. — Nagyon várják már magukat — szól a társaságunkban levő vb-titkárhoz, Bodnár Józsefnéhez Hudi István, a Hazafias Népfront helyi körzeti bizottságának titkára. — Van itt gond, orvoslásra váró panasz elég. De jobb lesz, ha mindezt ők maguk mondják el. Ezzel a titkár megindult az egykori uradalmi kastély hatalmas kertjének kapuja felé. Ez itt a falu központja. Ebben az épületben van az italbolt, úgyszólván összenőve a vegyesbolttal. Ugyancsak a régi, főúri házban alakították ki a tejbegyűjtő állomást, másik részén pedig az orvosi rendelőt. — Erről az épületről van szó — mutat a rogyadozó létesítményre Hudi István. — Szeretnénk helyrehozni, de nincs rá pénzünk. Pontosabban nincs re kerete az emő- di tanácsnak. Kértük a megyei tanács támogatását — ismétli a már sokszor hallott magyarázatot a vb-titkár—,deelutasitotlák. Hivatkoztak arra a rendeletre, miszerint a kétszáz lakoson aluli településeket nem illeti meg effajta anyagi juttatás. Az emődi tanácsnak viszont meglehetősen behatárollak a lehetőségei. — Mi lesz velünk? —szól közbe Gy. Rémiás János. — Hiszen ha beomlik a tető. nem marad egyetlen hely sem, ahol a falu népe összejöhet. Igaza volt Bubenkó bácsinak. amikor a minap — ahogyan ezt elmondották — ódzkodott bemenni a kultúrterembe, mondván: ..Édes fiam. nem vagyok én már olyan fiatal, hogy kiugorjak az ablakon a veszély esetén. Mit csináltok, ha rám dől a lető? .. ." A félelem jogos, hiszen az S-betű formájára emlékeztető stukatúr és a málladozó falak alapján könnyen elképzelhető egy váratlan beom- lás. Hamarosan be kell zárni a boltot, a kocsmát és mindent, ami ebben az épületben van. Beszélgetésünk a háromasztalos italmérőben folytatódik : — Helyrehoznánk mi a házat, ha bírnánk — mondja Bözsi néni. özvegy Stefan Jó- zsefné —. de már erőtlenek az ujjaink, gyengék a lábai- ink. És ugyan ki mei ne felmenni a tetőre közülünk, hiszen a faluban már majdnem mindenki hatvan éven felüli. A fiatalok nem maradnak meg, elmennek a környezel nagyközségekbe, városokba. Ott alapítanak családot. Csak mi, öregek maradtunk meg István-major- ban. Szeretünk itt élni. pedig mondhatom, igazán nem részesülünk az országos átlagból. Ami másoknak természetes, mint a friss kenyér az asztalon, az nálunk igen ritka. Régen, amikor még magunknak sütöttünk, nem mondom, jókora illatos, ropogós veknik kerültek az étkek mellé. Most meg csak kedden, csütörtökön és szombaton érkezik a kenyér. A kemencéket már régen elbontottuk, minek legyenek. Mi már nem sütünk, a fiatalok pedig nem ismerik a házi kenyér elkészítésének módját. Nincs is hozzá türelmük. meg idejük sem. — Bizony, Bözsi emlékszel? — böki oldalba a fejkendős asszonyt a mellette ülő Bubenkó József. — Magunk építettük a templomkát is, ami korábban magtárka volt. (István-majorban a kicsinyí- löképzől csaknem minden szónál használják az emberek. Így szokták meg, észre sem veszik.) Mint ahogyan magunknak építettük fel otthonainkat is újra a front után. amikor hazajöttek a férfiak. Már aki túlélte a háborút. Felépítették. Pontosabban felépítették újra, merthogy egyszer már volt otthonuk ezeknek az embereknek: De- renken. ahová ma is visszavágynak. noha életük javát már itt. élték le. — Aki teheti, minden évben ellátogat Derenkre. Az emődi tanács jóvoltából van erre lehetőségünk. Társadalmi munkánk jutalmául rendszeresen szerveznek kirándulást szülőföldünkre. Ilyenkor felidézzük az összetartó közös múltat. Minden szépségével. szomorúságával együtt. Mert szomorúságból a negyvenes években jócskán jutott nekünk. Olyanok voltunk, mint a kivert kutyák, a sorsüldözöttek, amikor az állatokkal meg néhány személyes holmival felszerelve elindultunk. Akinek lovas kocsija volt, egy nap alatt ideért, aki gyalog jött, annak kétnapi útjába telt, mire ismét megtelepedhetett. A megtelepedésből letelepedés lett a 150—200 — eredeti származás szerint — lengyel ajkú család számára. Kezdetben két-három família lakott egy szobában. Egy pitvart akkoriban sokan használtak közösen. Később, belenyugodván és felocsúdván a történtekből — már- minthogy félretették őket az útból a főúri szeszély kedvéért — újra feléledt bennük a váfiynaz otthonteremtés vágya. Mert itt. ezen a területen valóban otthonra lelt az a néhány család. akiknek nem is oly nagy a vágya: Megmenteni — és most nem főúri szeszélytől, hanem a pusztító időtől — egy olyan építményt, amely egykoron vigasságot, kultúrát, közösségi életet jelentett számukra. Ehhez azonban segítségre van szükségük! Monos Márta Jöhet a vevő ABC-kisáruházat adtak át az elmúlt n apókban Tardon. A több mint hárommillió forintos költséggel épült, 240 négyzetméter alapterületű kereskedelmi egység jelentősen javíthatja a községben élők ellátását. Laczó József felvétele Három az igazság, vagy egy a pech? Magam sem tudom már hová tenni ezt az ügyet, bár ártatlan résztvevőit szívből sajnálom. Meg akkor is. ha tudom, a sajnálkozás itt már mit sem segít. Mályi község újtelepéről van szó, amelyért immáron harmadszor ülök a géphez. Először leírtam a lakótelepi csaladok — fiatal, kisgyermekes házaspárok — kálváriáját egy buszjáratért, amely a Bolond, illetve a Rákóczi utcán közlekedvén nagymértékben segítené az itt élő; ám Miskolc és Mályi között ingázó, s teli cekke- rekkel hazacipekedö lakók mindennapjait. Ez történt (illetve akkor még semmi nem történt) 1982-ban, majd egy évvel később a harcos csapat egyik szóvivője megkeresett, ha megírtam annak idején a negatívumot, hallassunk most a jóról is, mert a rosszul megépített utat végre kiszélesítették több százezer forintért, s a Volán hajlandó volt indítani a régen várt járatokat. Minden jó, ha a vége jó — gondolná az ember, ám az élet. s újabban a kivitelezők, okoznak meglepetéseket. így történt ez most is. A szóvivő fiatalember ismét jelentkezett a szerkosztőségben. ezúttal szinte reszketve az idegességtől: képzeljem el, az út szétfagyott a télen! Ez lett volna a kisebbik baj. hiszen a Volán egy ideig- — köszönet nekik a toleranciáért, a tengelytörés és járművek rongálódásának a vállalásáért — tovább közlekedtette a járatokat, s a tanács is ígérte: nem lesz. semmi baj, a felújításhoz ugyan több mint 2 millió forint póthitel keltene, de amint ezt beszerzik, azonnal hozzálátnak a reparáláshoz. Addig is legyenek nyugodtak a lakótelepiek, a buszok nem állnak le. Leálltak Mostanra elfogyott a Volán türelme, tájékoztatóban értesítette az érintetteket, hogy „a buszközlekedésre alkalmatlanná vált szakaszon június 15-től szünetelteti a járatait”. A fiatalember grimaszos elkeseredése érthető. Évekig harcoltak valamiért — meglett. Rövidesen kiderült, hogy fusimunka — nagy keservesen kijavították. Aztán jött ugye ez a gonosz, kemény tél — szétfagyott. S hozzá az a fránya műszaki vélemény is, miszerint nemcsak a tél volt a ludas, hanem a hanyag kivitelezés is. S hozzá a kivitelezőnek azon véleménye — a Nyékládházi Közúti Igazgatóságról van szó —, hogy kicent izett pénzből nem lehet tisztességes munkát végezni. Hát kinek van igaza? A fiatalember legyint: őket ez nem érdekli. A Volánnak (nem vállalja a rizikót), a tanácsnak (nincs pénze), a közúti igazgatóságnak (félberuházás, teljes csőd) az érvei elfogadhatóak ugyan kül.ön- külön. de együttvéve sem lehet rajtuk utazni. Most kezdhetik újból a harcot (minthogy kezdik is), remélve, a harmadszori nekirugaszkodásnak végre talán nem pech lesz az eredménye. Csak egyet nem értenek. Háromszor épül meg egy út, és sehol, senki nem sajnálja az elúszott milliókat? Keresztény Gabriella Mit mond a paragrafus? Visszaköszönnek a 30-as, 40-es évek Az 1985—86-osőszi-téli divat Mivel a divat elsősorban női dolog, leírjuk a női holmi három új divatirányát: Tiszta vonalak, nemes anyagok. Nem egyéb ez, mint a klasszikus irányzat, új részletekkel. A színek: szürke és lila árnyalatok, finoman összehangolva. Az anyag: flausch, velúr, lódén, bőr, tweed, zsakard, tiszta selyem, jersey. A formák: szélesített felsőrész, tömött váll, denevérujj. Az öltözékek hosszabbak, néha bokáig érnek. Új részletekkel újraéled a trencskó, a férfias angol kosztüm és az ingruha. Ehhez az irányzathoz tartoznak az alkalmi ruhák mély tónusú fenyőzöld, ónix szürkéből, bársonyból, flit- terezett anyagból, nőies raffolásokkal, mély kivágó-; sokkal, a 30-as, 40-es évek divatjegyeivel. Az északi sarkkör vidéke. E ruhák igazi megrendelője természetesen a meteorológia. Ebben az irányzatban a népies és sportos formák keverednek, melyeket a városi és a szabadidő-öltözékeknél alkalmaznak. Színei: fehér, szürke, kék és zöld árnyalatok. Anyagok: velúr, posztó, dublé, takarószövet, shetlend, valódi és műEgy pár lány, egy pár ruha szőrme, thermó-anyagok. Formák: túlméretezett arányok, bő, kényelmes szabás. bő szoknyák, vastag pulóverek. Az overáilok. nadrágok, anorákok gazdag változatban szerepel-* nek. Avantgárd. Ennek az irányzatnak két ága van. mindkettő a fiatalok öltözködésében jelenik meg. A jövő öltözékeit az ezredforduló elképzelt környezete ösztönzi és a szokatlan anyagtársítások jellemzik. Színei: sok fekete, kiegészítésül élénk színek és a fehér. Anyaguk: geometrikus mintájú, dekoratív szövetek. műszőrme, vízhatlan műanyagok. Formák: UFÓ- stílusú overáilok, többrészes öltözékek. Bizarr részletek. A sznobizmus, lendület jelzőt kiérdemlő másik ágon túlméretezett, eltúlzott részletekkel, látványos, fiatalos, bájos öltözékeket találunk, óriáskockás szövetekből, bársonyból, velúrból, gabardinból. A bű. gazdagon húzott, rakott felsűrészű, két-háromrészes együttesek egyenes, szűk szoknyával készülnek. A férfidivatban is előtérbe kerül a klasszikus irányzat. A bemutatót megelőző sajtótájékoztatón kifogásolták. hogy a színek közül hiányzik a rózsaszín. Tekintettel azonban a divat- árakra. a rózsaszín a női ruhák helyett inkább a férfi szemüvegekre szükséges ... F. D. Jogászunk válaszol Ml KÜLÖNBSÉG VAN A GIMNÁZIUM ÉS A SZAKKÖZÉPISKOLA KÖZÖTT? — kérdezi Volgár Mária miskolci fiatalkorú olvasónk. A közelmúltban fogadta el az Országgyűlés az oktatásról szóló 1985. évi 1. törvényt. A törvény a korábbi oktatási törvényből számos szabályozást átvesz, de a nevelés jelentőségét felismerve ,,nevelési-oktatási” rendszert vezet be. A nevelési-oktatási íendszer feladatait az óvodai nevelés, az iskolai rendszerű nevelés-oktatás, a diákotthoni és kollégiumi nevelés-oktatás. valamint a tanfolyami és egyéb, nem iskolai rendszerű oktatás valósítja meg. F.evébként az iskolarendszeren kívüli oktatást a jogszabály először jelöli meg nevelési-oktatási feladatot megvalósító tevékenységként. A törvény a középfokú iskolatípusokat nem változtatta meg. A gimnáziumban középiskolai végzettséget ismét az érettségi vizsga letételével lehet szerezni. Ez a rendelkezés annak a célnak a megvalósítását szolgálja, hegy növekedjék az érettségi vizsga jelentősége, erősödjék szerepe a középiskolai tanulmányok összefoglalásában és ellenőrzésében. A gimnázium általános műveltséget nyújt, felkészít felsőfokú továbbtanulásra, valamint előkészít a gimnáziumi tanulmányok befejezése utáni munkába állásra. A gimnáziumnak négy évfolyama van. A gimnázium a tanulók pályaválasztásának segítéséről. egyéni érdeklődésének kielégítéséről, képességeinek kibontakoztatásáról és munkába állásának előkészítéséről választható elméleti és gyakorlati tárgyiak oktatásával is gondoskodik. A munkába állás előkészítése munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítés megszerzését segítő előképzéssel, illetve képesítést is nyújtó képzéssel történik. A szakközépiskola általános műveltséget, techniktis- képesítést, szakmunkásképe- sitést, illetve egyéb szakképesítést nyújt, valamint felkészít elsősorban szakirányú felsőfokú továbbtanulásra. A szakközépiskolai nevelés-oktatás feladatai között az iskolarendszerbe visszakerült a technikusképzés. A szakközépiskolának négy. illetve öt évfolyama van, ami azt. jelenti, hogy a tanuló a negyedik évfolyam sikeres elvégzése után érettségi vizsgát, az ötödik évfolyam elvégzése utáin pedig technikusképesítő vizsgát tehet. Lehetőség lesz érettségi képesítő vizsga helyett, szakmai vizsga letételére is. A szakközépiskolában szerzett érettségi képesítő bizonyítvány szakmunkás munkakör, illetve egyéb szakképesítéshez. kötött munkakör betöltésére. a képesítő bizonyítvány pedig technikusi, illetve más munkakör betöltésére képesít. Továbbra is lehetőség lesz. ró. hogy a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolában 2 éves kiegészítő képzés után szakmunkásvizsgát tehet az, aki' a gimnázium, illetve valamely eltérő szakirányú szakközépiskola negyedik évfolyamát elvégezte.