Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-16 / 140. szám
1985. június 17., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Rehabilitáltak munkalehetőségei Ózdon A gondoskodás Hogyan és miként alakult a megváltozott munkaképességű emberek sorsa Ózdon és környékén? Ezt mérte lel a közelmúltban a Szakszervezetek Ózd Városi Szakmaközi Bizottsága. ÖNVIZSGÁLAT A felkért negyvenhárom vállalatnak, üzemnek —sajnálatos módon — csupán csak a fele vállalkozott önvizsgálódásra. Az Ózdi Kohászati Üzemekben, a Ruhagyárban, a Putnoki Téglagyárban és a Borsodnádasdi Lemezgyárban 1968-tól, a Volánnál, az Építő-, Asztalos- és Szerelőipari Szövetkezetnél 1976-tól, a többi vállalatnál még későbbtől dolgozik munkáltatói rehabilitációs megbízott, aki annak a bizottságnak a vezetője, mely a dolgozók rehabilitálásával hivatott foglalkozni. (Azokban az intézményekben, amelyekben nincs üzemegészségügyi szolgálat vagy üzemorvos, az országos rendelet értelmében munkáltatói rehabilitációs megbízottakat kell foglalkoztatni!) A legtöbb vállalatnál, így az Ózdi Kohászati Üzemeknél, a Borsodi Szénbányák Vállalat helyi üzemeinél, az Ózdi Ruhagyárban, igazgatói utasítások tartalmazzák a rehabilitációval kapcsolatos feladatokat. Az említett helyeken céltudatos a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása, a számukra alkalmas munkahelyek számának gyarapítása, egészségügyi ellátásuk biztosítása és folyamatos fejlesztése. Jellemző ez a rehabilitációt igénylők képzésére, átképzésére, illetőleg azok megszervezésére is, hogy az érintettek munkájukat lehetőleg vállalaton belüli áthelyezéssel folytathassák. ÁTHELYEZÉS Azokat a munkahelyeket, amelyeket a rehabilitáltak részére jelöltek ki, illetőleg hozták létre, folyamatosan ellenőrzik. Milyen körülmények között folytatják a gyakran nem kis lelki sérülést átéltek. munkájukat, mennyire törődnek a munkatársak. a felelős vezetők ezekkel az emberekkel és egyáltalán, mecfelel-e valóban a csökkent munkaképességnek a rájuk bízott feladat? Van ahol nem okoz különösebb gondot ilyen munkahelyek létesítése, ám a valóságban — a tények igazolják — nehezen oldható meg a rehabilitáltak munkába állítása. Az Ózdi Kohászati Üzemekben 2110 helyei jelöltek ki erre a célra, melyeken 348-an dolgoznak, 159-en másutt keresik kenyerüket. Putnokon és Farkaslyukon a bányaüzemekben 295, a Borsodnádasdi Lemezgyárban 120 munkahelyet létesítettek az említett szükségletek kielégítésére. Amikor ezeket a munkahelyeket kialakítják, gondolni kell arra is, hogy az itt dolgozók keresete legalább megközelítse, ha lehet azonos legyen a korábbi munkahelyen kapott bérrel. Ha ez sikerül, akkor nincs szükség a dolgozók jövedelmének kiegészítésére, ám akadt a felmérés során szép számban példa arra is, hogy a rehabilitálásra jogosult nem kérte más munkaköri áthelyezését. Éppen az említettek miatt. Mert, nézzük a hagyományos kohászszakmákat, az olvasztárokat, a hengerészeket: magas a kereseti lehetőség, van korkedvezmény, műszak- és melegüzemi pótlék. Az áthelyezéssel mindezektől a kedvezményektől megfosztja magát_a dolgozó. Gondot okoz a teljes értékű rehabilitáció a szakmunkásoknál is. Ezeken a helyeken általában a munkaköri feladatokat könnyítik meg. Előfordult, hogy a rehabilitált dolgozó nem vállalta a szakmai átképzést, a betanítói tanfolyam elvégzését, annak ellenére, hogy ezáltal magasabb bérben részesült volna. Nem vállalták, részben az alapiskolai végzettség hiánya, részben pedig a magas életkor miatt. BÜROKRÁCIA A vállalatoknál a szakszervezeti bizottságok és a szakmai szervek segítségével tájékozódhatnak a dolgozók a rehabilitációval kapcsolatos rendelkezésekről, alkalmazásukról. A rendszeres tájékoztatások eredménye — ezt igazolták a felmérésen az elbeszélgetések is —. hogy a legfontosabb tudnivalókat, előírásokat ismerik valamennyien. A beszélgetésekből azonban az is kiderült, hogy nem mindennel értenek egyet. Különösen ami az Országos Orvosszakértő Intézet gyakorlatát illeti. Többen elmondták, hogy a behívásra gyakran hónapokig várakoznak, ami bizony próbára teszi a türelráükel. Nem mindig értenek egyet a munkaképesség-változás mértékének megállapításával sem, de hát ez ellen nem lehet kifogást emelni. Panaszkodtak másra is: korábban a rendszeres szociális járadék megállapításához elegendő volt a vállalati rehabilitációs bizottság, illetve a társadalombiztosítási igazgatóság javaslata. Manapság viszont a kérelmet csak akkor fogadják el, ha a telephely szerinti, helyi rehabilitációs bizottság is igazolja, hogy a dolgozó részére nem tud megfelelő munkahelyet biztosítani. Ez a meglehetősen hosszadalmas ügyintézés keservessé teszi a várakozást. Előfordult, hogy a táppénzes idő (egy év) lejártáig sem tudták elintézni a járadék folyósítását néhány dolgozónak. Ózdon 1984 februárjától működik a helyi, városi rehabilitációs bizottság. A város nehézipari jellegéből adódóan a megváltozott munkaképességűek elhelyezése bizonyos korlátok közé szorul, emiatt a bizottság működése formális. Legutóbb nyolcvanegy dolgozó elhelyezéséről tanácskoztak, keresték a számukra megfelelő munkaköröket. Eredmény: öt dolgozó kivételével nem tudtak megfelelő munkahelyet ajánlani az érintetteknek, ezért a szociális járadék folyósítását javasolták. Egyébként ha a közeljövőben nem gondoskodnak a rehabilitáltak megváltozott munkaképességéhez leginkább megfelelő munkahelyek kialakításáról, egyre kritiku- sabbá válik a helyzet, mert a rászorultak száma növekszik. Sok vállalat — úgy tűnik — vonakodik a rehabilitáltak foglalkoztatásától. Ez az álláspont azért is furcsa, mert a legtöbben pontosan a munkahelyen szereznek olyan sérülést, betegséget, szenvednek balesetet, mely miatt később segítségre, megértő támogatásra szorulnak. Nem lehet olyan nehéz a gyárak, üzemek, intézmények gazdasági helyzete, hogy indokolt legyen az effajta nemtörődömség. Mindannyiunk tisztessége múlik ezen... Monos Márta Nyári program ózdi fiataloknak Egyhónapos, gazdag program várja júliusban az ózdi fiatalokat, a helyi, városi Kun Béla Művelődési Központban, a nyári diákcentrumon. A rendezvénysorozatot a helyi középiskolás diákok és az úttörők javaslata alapján állították össze. Az igények kielégítésének megfelelően lesz divatbemutató a Centrum Áruház nyári kollekciójából, horgásztanfolyam kisdobosok és úttörők részére az úttörőházban, kerékpártúra a szlovákiai Tornaaljára, ahol egyúttal strandolhatnak is a résztvevők — ha az időjárás megengedi. A több hét során a fiatalok bepillanthatnak a rockzene történetének világába, megtekinthetnek egy, a környezetvédelemmel kapcsolatos fotókiállítást, kérdéseket tehetnek fel a tini-fórum elnevezésű találkozón, amelyre helyi vezetőt várnak vendégül. Lesz még a nyári diákcentrumon pol-casino, kirakodóvásár, és a valameny- nyiük által javasolt és kért videodiszkó is. Iskola és tornacsarnok Mezőkövesden Mezőkövesden a tervezett tanácsi gazdálkodásból kulturális célokra több mint 6 millió forintot kívánnak fordítani az év folyamán. Elsőként az ifjúsági könyvtár hiánypótlási munkáit szeretnék elvégezni, s emellett áthúzódó beruházásként szerepel egy nyolctantermes szakmunkásképző iskola és tornacsarnok építése. Az iskola területét már kisajátították, az építéshez várhatóan az év második felében fognak hozzá. A szakmunkásképző intézet tervkészítése megkezdődött, az átadást pedig 1987. szeptember 1-re tervezik. Az iskolaépülethez kapcsolódva kívánják a városban megvalósítani a kettős rendeltetésű tornacsarnokot, amely az oktatási célokon túl a helyi sportélet fellendítését is szolgálná. Mivel a teljes pénzügyi fedezet egyelőre nem áll a tanács rendelkezésére, ezért elsődlegesen az iskolaépület létrehozása a cél. Aratás előtt három héttel Mennyi (és milyen) lesz az új kenyérnek valé? A nyár első hónapjának a közepén járunk. A több napos esőzés jót tett a kalászosoknak. A búza, az árpa kalászba szökkent, a határ itt-ott már sárgul. Az aratás kezdete már itt van a kertek alatt. A novajidrányi gépszerelők is hamarosan a javítási munkák végéhez érnek. Igaz, a munkaütemnek megfelelően az erőgépek felújítását még tavasszal elvégezték. Most a szárítógép kisebb generálozása folyik, s lassan hozzá lehet kezdeni a hat IFA-tehergépkocsi „deszká- zásához”, vagyis a szállítóplatón az oldalfalak felma- gasításához is. Vadász István, a novajidrányi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke erről a betakarítás előtti hajráról beszél: — Mi 560 hektáron termesztünk őszi búzát. Sajnos, e növény átteleltetése nem a legjobban sikerült. A rendkívüli hideg tél nyomát viseli az a 76 hektár, ahol a fagykár kisebb-nagyobb mértékben megtizedelte a vékony hótakaró alatt menedéket nem találó növényt. Sőt. mintegy 36 hektáron a kár olyan nagymértékű volt. hogy azt felülvetettük. Aztán jött a hirtelen olvadás. Közel 70 hektáron a búzatábláinkat belvíz borította. Igaz, a tavasz további napjai számunkra jól alakultak, de a kár az kár maradt. Ami elveszett, kifagyott. vagy szó szerint kiázott. az már nem pótolható. Így a tavalyi rekordtermés utoléréséről nálunk szó sem lehet. Sajnos! Visszaemlékezve: az elmúlt év sok nagyüzemben a kalászosok rekordtermését hozta. Tavaly is a mostanihoz hasonló, szép idő növelte a kalászosodásí, s később segítette az aratást. Ennek ellenére a mezőgazdászok a tervezéskor óvatosak voltak. Novajidrányban például 4,8 tonnában jelölték meg az őszi búza hektáronkénti hozamát. Ugyanígy a 124 hektáron termesztett tavaszi árpánál az elmúlt évi 5.2 tonnás hektáronkénti eredmény ellenére most csak 3,8 tonnát irányoztak elő. Kétségtelen, a tavaszi határszemlék alapján bíznak abban, hogy ezeket az értékeket túllépik, s akkor minden plusztermés ajándék. A fiatal gépparknak köszönhetően Novajidrányban zökkenőmentes, gyors aratással számolnak. Az elnök: — A mostani elképzeléseink szerint a menetrend a, következő: A hónap közepén a Gabonaíorgalmi és Malomipari Vállalattal egyeztető tárgyaláson veszünk részt. Aztán a hónap végén megtartjuk a gépszemlét, majd július 10-e körül beindítjuk a kombájnokat és start! Számításaink szerint kedvező esetben 11 nap alatt végezhetünk. Minden természetesen elsősorban az idő függvénye, mert a gépkapacitásunk az aratásra váró területen ennyi idő alatt végezhet. No, persze nemcsak 11 napot szeretnénk aratni! Nagyon bízunk abban, hogy az idén is nyílik lehetőségünk bérkombájnolásra. Tavaly a Palotási Állami Gazdaságban takarították be kambájnosaink a kenyérhez való gabonát. Ez akkor kedvező árbevételt jelentett a szövetkezetünknek. Jelenlegi elképzelésünk szerint három kambájnos készülhet útra, s a szerződés megkötése után indulhat valamelyik déli megyébe, aratni. Novajidrányban 38 ember izgatottan várja a július elejét. A kombájnosoknak, a szállítósoknak, a gépszerelőknek, a szakvezetőknek, a kombájnírnokoknak vagy a magtárosoknak bizonyára megfeszített, kemény munkát jelent tizenegy napon keresztül a harmatos hajnal, a szomjaztató-izzasztó rekkenő nyári nap és hűvös este. Az aratáskori jó idő ugyanis ezt ielenti az embernek. És eev. ben küzdelmet a kombájnba simuló szárral, a gabonaszemért. De jókedvet is adhat az aratás, ha a termés olvan lesz. mint. amiivet a mostani határszemle ígér Novaiidránvban tehát várhatóan nem lesz rekordtermés de hogv müven lesz az é í kenvérhez a gabona f Erről az elnök tömören íev fn_ enlrnaz— Reméljük, hoev kert vünkre való! íbeal Bővül a szociális kiadás Ebben az esztendőben egészségügyi és szociális feladatokra 7,7 millió forintot szeretnének fordítani Szikszón. A járóbeteg-ellátás személyi és tárgyi feltételeinek a javítására például több mint 2 és fél millió az előirányzott terv. Tovább bővült a szociális kiadások pénzügyi forrása, és emelkedett a rendszeres és rendkívüli segélyek összege is. Az időskorúakról való gondoskodás érdekében — megyei juttatásból, valamint. széles körű társadalmi ösz- szefogással — húsz férőhely- lyel bővítik az öregek napközi otthonát, és lehetőség nyílt, szintén megyei támogatással, az anya- és gyermekvédelmi tanácsadó áthelyezésére is. Erre a célra a Vámossy-féle gyógyszertárt kívánják átalakítani az esztendő során. Még nem múzeumi tárgy Á működő lóvontatású vetőgép Vagy három évtizeddel ezelőtt. illetve még korábban a falusi gazdaságok nélkülözhetetlen, mindennapi tartozéka volt a képen látható lóvontatású 12 soros vetögép. Napjainkra úgy elfogytak, hogy már-már csak múzeumi tárgyként találkozunk ezzel a típussal a mezőgazdasági gépgyűjteményekben. Felváltották az új típusúak, a korszerűbbek, a gépvontatta, szinte automatikusan működő vetőmasinák. Kiöregedett a lóvontatású vetőgép. de hát ez az élet rendje.. Ám, ha olykor-olykor mégis találkozunk egy-egy példányával, főleg amelyet még használnak is. kicsit megállunk nosztalgiázni. Ezt tettük, s ezt örökítettük meg legutóbb a felsődobszai határban, ahol a 65 éves Ora- vecz Lajossal, s öreg vetőgépével hozott össze bennünket a véletlen. A gazda és felesége az úgynevezett Szilágyi Guszti dűlőből tartott hazafelé, ahol néhány órára újabb dologra fogták az öreg 12 sorost. Silónak valót vetettek vele. Ezeknek a régi gépeknek ugyanis van egy csodálatos tulajdonságuk, ami a működőképességüket illeti, nem fog rajtuk az idő. S ezekhez új alkatrész sem szükségeltetik. Hát nem furcsa! Napjainkban — például egy ekevas — nem biztos, hogy „megéli” a következő szántást. Szóval nemcsak nosztalgiázni lehet egy-eev régi gép láttán. Akad tapasztalni, újra megtanulni való is. (Fotó: Fojtán László)
