Észak-Magyarország, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-12 / 110. szám
1985. május 13., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A z utolsó tanút szólítják a tárgyalóterembe. Vékony dongájú kis legény lépi át a küszöböt; jól nevelt fiúcska <- igaz, halkan, de érthetően köszön. Számára idegen világba ' csöppent, a puritán tárgyalóterem, az összes felnőtt rá- szegeződő tekintete elbizonytalanítja. Ügy áll a bíró elé, mintha egy nagyon nehéz tantárgyból hívták volna felelni. Olyannyira megilletö- dik, hogy még születésének dátumát sem tudja hirtelen megmondani. Aztán oldódik feszültsége, édesanyja leánykori nevét már hibátlanul mondja a jegyzőkönyvbe, s egyre bátrabban, nyugodtab- ban válaszolgat a kérdésekre. Valóban úgy, mintha „csak" felelne. Szabatbs, egyszerű tőmondatokban beszéli el, hogy mi történt azon a napon, amikor hajszál híján meghalt az édesapja. Szinte gondolkodás nélkül formálja tisztán csengő szavait, holott ezt a leckét nem tanulhatta meg az olvasókönyvből. A tantárgy itt most maga az élet, ha úgy tetszik, csupa nagybetűvel, ha pedig úgy, a legkisebbekből írva. És pontosan olyan képekben, ahogyan gyermeki emlékezete rögzítette a szemtanú hitelességével, a látottak fontolgatás nélküli visszaadásával. A büntetőtanács, az ügyész, az ügyvéd, a tárgyalás hallgatósága fellélegezik. Mindannyian gyanítjuk, sőt pontosan tudjuk, a nyolcéves kisfiú mindenképpen csakis az igazat vallja. Nem azért, mert félne a hamis tanúzás következményeitől, hanem azért, mert nem tud hazudni, hiszen nem érezhette még át, mi forgott kockán azon a napon, az idei esztendő januárjában. jó búvóhelyről figyelhette tehát, hogy mi történik, minden mondatot, szót kitünően hallott. Egy idő után legszívesebben becsukta volna a fülét, kiszaladt volna a szobából. A jövevények — különösen az a bácsi, aki most a háta mögött megbilincselve ül — mind csúnyábban kezdett beszélni. Bort, pálinkát követelt, valamiféle adósságról is handabandázott. Akkor látta, igen, pontosan úgy volt, hogy a bácsi „valami pirosat" vett elő nadrágja zsebéből és a nagy bunda ujja alá csúsztatta. Egyedül csak ö vehette észre, mert a felnőttek mind jobban belemelegedtek a veszekedésbe, és ő úgy ült a kisszéken, mintha ott sem lett volna. A hívatlan látogatókat végül az édesapja kipenderítette. Hogy azután mi történt, már nem tudhatja, mert nem ment ki utánuk az udvarra. A bíró sötétbarna, zörgő papírzacskóból előhúzza a „piros valamit". Egy zsebkést tart a kezében. Kinyitja. A hosszabbik késen — hegyétől a tövéig — a megszáradt vér nyoma. Ez volt az? Igen, ez. A kisfiú háttal áll, vállai pontosan a bírói pulpitus magasságáig érnek. Arcát nem láthatom, csak amikor befejeződik a kihallgatás, és nagy komolyan kilépdel a teremből. Arca nyugodt, majdhogynem ünnepélyes. Semmiféle érzelem nem tükröződik rajta. A tárgyalóteremben néhány pillanatig halálos csend uralkodik. Ha lenne légy, zümmögését bizonyosan hallaPersze, akkor nagyon hideg volt. Már ebédhez készülődtek, amikor a két bácsi betoppant az utcáról, hideg levegőt és pálinkabűzt hozva magukkal a kinti világból. Öt, a kisfiút észre sem vették, hiszen a sarokban, a tűzhely mellett üldögélt egy kisszéken. Mintegy nánk. A vádlott sápadtan, vizenyős szemekkel mered maga elé. Ajkai egyre hevesebben remegnek. Valószínűleg most érti meg igazán, hogy majdnem megölte a gyermek édesapját. Udvardy József A jó munka jutalma Állattenyésztők kitüntetése Kiváló címet kapott az alig több mint két éve alapított Debreceni Állattenyésztő Vállalat. A vállalat három megyében, Borsod-Abaúj-Zempién, Hajdú-Bihar és Szabolcs - Szatmár területén végzi tevékenységét, amelynek alapvető célja, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek számára átfogó, komplex állattenyésztési szolgáltatást nyújtson a kölcsönös előnyök és 'a, közös érdekeltség alapján. A vállalat — a teljes körű szolgáltatás biztosítása érdekében — kooperációs szerződést kötött például a Hajdúsági Agráripari Egyesüléssel a partnerüzemekben jelentkező takarmányellátási és külföldi gyógyszerigény kielégítésére. illetve a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezettel a hűtőgépszervizszolgáltatásra. Sajnos, az utóbbi években sok-sok probléma forrása, hogy a magas tejtermelő tehenek ivarzása Ikimarad, vagy nehezen termékenyit- hetők, így a két ellés közötti időszak kitolódik, amely a tartási költségeket jelentősen megnöveli. Nos, az állattenyésztő vállalat e szaporodásbiológiái, gondozási munka fejlesztésének, valamint a legújabb kutatási eredmények alapján ma már úgynevezett garanciális szerződést köt az üzemekkel, a két ellés közötti idő rövidítésére. Ebben az esetben a kockázatvállalás a vállalat és az üzem között kölcsönös, s az így elért haszon pedig ugyancsak közöttük megosztódik. A korai vem- hesség-megáilapítást célzó szolgáltatásokat az idén új módszerek bevezetésével tovább tökéletesítik. Abban, hogy a kollektíva elnyerte a Kiváló Vállalat címet, szerepet játszott több tényező is. Az 1983-ban, a vállalat alapításakor az, alapító intézmények (Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség, Mesterséges Termékenyítő Állomás) már korábban is jó és magas színvonalú szolgáltatást biztosítottak a mezőgazdasági üzemeknek. És az eltelt két év alatt — immár közösen — a jó alapokat tovább szilárdították, szolgáltatásaikat pedig bővítették, szélesítették, úgy, hogy közben rugalmasan és gyorsan alkalmazkodtak a változó közgazdasági szabályozókhoz és belső intézkedések segítségével a vállalati tevékenység hatékonysága nőtt. Nemesgáz-tisztítás Az Ózdi Kohászati Üzemek által üzemeltetett oxigéngyárban melléktermékként nyers1 kriptán és xenon is keletkezik. Tisztító- berendezés hiányában nem tudták hasznosítani ezeket a nemesgázokat, s a „hulladékba” kerülték. Május elején megváltozott a helyzet, ugyanis az ÓKÜ szolgáltató gyáregysége megvásárolta a Tungsram Rt.-től a Csanyik-völgyi Kripton Gázgyár tisztítóberendezéseit. amelynek működtetése már nem volt gazdaságos. Az ózdi szakemberek az oxigéngyár területén fölszerelték a berendezéseket és a napokban a kísérleti üzemelés is megkezdődött. Az elképzelések szerint már ebben az évben 300 köbméter kriptont és 20 köbméter xenont tisztítanak meg, amely több mint 8 millió forint árbevételt jelent a vállalatnak. A beruházás tehát gyorsan megtérül. ugyanis az ÓKÜ a tartalék alkatrészekkel együtt 3 millió forintot fizetett a tisztítóberendezésért. A Tungsram biztos vevőnek ígérkezik az izzólámpák gyártásánál használatos gázra, hiszen amíg a csa- ínyiki gyár nem működött, addig külföldről valutáért kellett beszereznie a tisztított kriptont és xenont. —f— Á társközség tanácstagjelöltjei Cseh Imréné könyvelő több miint húisiz esztendeje végez tanácstagi munkát. Vámosújfaluban lakik, Olasz- liszkán dolgozik a „Gaz- dúsz” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet ben. Amikor előszói- választották. tanácstagnak 1963-ban, Vámosújífalu még önálló községi tanáccsal rendelkezett. Aztán társközség lett belőle, azok között is a szerencsésebb elhelyezkedésű, hiszen a vámosújfalui faluszél egybeér az olaszliszlkai- val, így aztán nehéz manapság már eldönteni, melyik település kapja a fejlesztés azon forintjait, amelyek például a pormentes utak építésére szolgálnak. Persze azért a vámosújfalui tanácstag feladata mégiscsak az, hogy a vá- mosújfaluiak érdekét képviselje a, tanácsban. És mindezt. Cseh Imréné sikerrel meg is teszi. Utak, vezetékes ivóvíz, óvoda, közművesített építési telkek, amélye- ken a házak szépen szaporodnak a közel ezerlelkes társ- köszégben is, mindez többek között a tanácstag munkáját is dicséri, akinek fogadóórát aligha kell. majd a következő ötéves időszakban is tartania, ha jelöltként bizalmat kapna a júniusi választáson. Hiszen az a hetven-nyolcvan ember, aki a tanácstagi körzetben lakik, természetesen személyes ismerőse, nap mint nap találkozik velük. Ügy is tűnhet, .kívülállónak, semmiség akkor ez a tanácstagság. Így van-e, erről Cseh Imréné férje, no meg két gyermeke tudna inkább nyilatkozni’. Panaszt nemigen tennének, hiszen feleségként, anyaként is megteszi kötelességét a ta.nács- tag'nő. Feladat pedig van bőven a következő évekre is. A több mint két évtizedes közéleti munkája nyomán világosan látja a tennivalókat. Alig pár napja, hogy a szervezett szemétszállítás megindult a településen, s ott a nagyobb gond, a szennyvizek dolga, hiszen ha víz most már majdnem mindenütt van. nem mindegy, mi lesz a házakból kikerülő vizekkel, amelyek könnyen tönkretehetik, szinte észrevétlen, ezt a gyönyörű, Bodrog .menti vidéket. * Népes család legifjabb (heten vannak testvérek) és tán’ a legagilisabb tagja is Forgó Károlyné, a körzet másik tanácstag jelölt je. A 32 éves. kétgyermekes fiatal- asszony semmiképpen sem június 8-a után ismerkedne a közért való munkával; egy ötesztendős „mandátumot” már maga után tudhat. Igaz — vallja be becsülettel —, ennek utolsó két esztendejében több volt a lelki iSmeret- furdalása, mint a megmozdulása. vagyis nem tett any- nyit, mint a saját elképzelései alapján is kellett volna. A fedél a fejük fölé, a családi ház építése ugyanis még a rokoni segítség ellenére is felemésztette ereje java részét. De most -már biztosan kötődik az otthonához, mint ahogyan négy éve a hőn áhított munkájához is (a vámosújfalui tagóvodában gondozónő). A család minden tagja végleg ideikötődik már* ehhez az ezer lelket sem számláló, ám annál inkább 'gyarapodó és fiatalodó társközséghez. Egyre többen költöznek ide a Hegyközből; különösen az utóbbi 8 évben. Hutáról, Komlóská- ról szándékoznak itt építkezni, nem véletlen, hogy tavaly is 24 házhelyet osztott a tanács. Emelkedő lélek- szám, új lakók, új igények: a tanácstag jelölt szerint lesz itt tennivaló bőven! Mert bár a két község buszmegállóját alig néhány kilométer választja el (és köti össze), akad néhány dolog, ami „ide” is kellene. Hogy csak mást me mondjon; a húsüzlet és zöldségbolt, s ha a vámosújfalui nők szépítkezni akarnak, bizony buszra (legfeljebb kerékpárra) kell ülniük a fodrászhoz menet. Ott pedig férfifodrászban a hiány, a nyiratkozás a gond. De egyelőre a legeslegna- gyobb gond az Iskola ... Az Olaszliszkai Általános Iskola, ami fölött Forgó Károlyné szerint — maga is iskoláskorú gyerekkel rendelkezvén — damokleszi kardként lebeg a kétműszakos tanítás ténye. Az elkövetkező években — sőt, .már az idei őszön is— annyi gyerék lépi át a tanintézmény küszöbét. hogy azt mindenképpen bővíteni kell...! És ez csak égj' kevéske része annak a sok-sok tennivalónak, amelyek megvalósítása tovább gazdagíthatja ezt a két, egyre fejlődő települést. t A sárospataki Kossuth Tsz-ben: Hogyan dolgoznak It kllencoilós „hátrányt” ? A sárospataki Kossuth Termelőszövetkezet kollektívája — elsősorban a vezetőség — igen nehéz feladatok elé került az idei tervek készítésénél, véglegesítésénél. Ezt három alapvető tényező okozta: az egyik az új jövedelemszabályozási és adózási rendszer bevezetése, a másik a termelést, a ráfordításokat befolyásoló változások; termelői és termék-árváltozások. A harmadik pedig a kemény tél okozta pluszkiadások. A számolgatásoknál ugyanis kiderült, hogy az említett változások, okok, mintegy kilencmillió forintos pluszterhet jelentenek a gazdaságnak az elmúlt évhez viszonyítva. A megyében jó hírnévnek örvendő, a kedvezőtlen adottságú bodrogközi területen gazdálkodó és eleddig nyereséges éveket záró gazdaság számára e kivédhetetlen pluszterhek azt jelentették és jelentik: ezt a kilencmilliót valamilyen módon ki kell gazdálkodni. Csak így érhető el, hogy — legalább közepes termést hozó év esetén — meg tudják ismételni az 1984-ben elért, ti zennégymillió forintos nyereséget. A hét és fél ezer hektárnyi területen gazdálkodó „nagyüzemben”, ahol a terület nyolcvan százalékán teljes talajmeliorációs munkára van szükség ahhoz, hogy jó termőképessé váljék a föld, két lehetőség kínálkozott a gondok számottevő csökkentésére. Az egyik; úgy formálni az ipari, melléküzem- ági termékszerkezeten, és a növénytermelési struktúrán, hogy nőjön a gazdaságosan megtermelhető, továbbfeldolgozható terményféleségek termelési nagyságrendje, a másik pedig, hogy a szubjektív, az emberi tényezőket, értékeket, tudást hasznosítva váljék gazdaságosabbá a jól irányított termelőmunka. Amint Szaniszló Sándor, a termelőszövetkezet elnöke helyzet- és holnapelemző beszélgetésünk alkalmával mondta: — Az már csak amolyan „ráadás” volt a kollektív együttgondolkodás, tervmódosítás napjaiban, hogy a keménj’ tél a baromfitelepen és a tehenészetben, egyrészt mert az állatállomány kevésbé hasznosíthatta az elfogyasztott takarmányt, másrészt mert sok olaj, fűtőanyag fogyott, még hárommillióval „megdrágította” az év első két hónapjának rezsiköltségét. Ezért határoztak úgy: néhány száz hektárral meg kell. növelni a kukorica, a napraforgó, a silókukorica vetésterületét. Részben, mert a búza mellett — ebből az 1600 hektárnyi viszonylag jól telelt — ezek a növények hozhatnak pénzt, illetve — például a kukorica — biztosíthatja ,az állatállomány olcsóbb takarmányozását és az építés alatt álló nagy kapacitású takarmány- táp-gyár egyik gyártási alapanyagát. Részben a „csirkefarm”, másrészt a terület, a megye hiányos takarmá n y tá pellá - tottsága indította el a gondolatot Sárospatakon, hogy tápgyárat létesítsenek. A terv elkészült, s az évi harmincezer tonna, nj'olc-tízfé- le tápot előállító üzem, — amelynek építésére tizenöt- millió forintot fordítanak, ez év augusztusában a tervek, és a munka jelenlegi állásának alapján elkezdi a tápkészítést. A termék mintegy kétharmadát értékesítik a kossuthosok, ami már ez évben is jelent valamit — pénzben kifejezve — a oluszterhek csökkentéséhez. Ugyancsak megkezdi működését égj' másik új ipari üzemrész is, amely elektronikai, elektrotechnikai termékeket állít elő: finom alkatrészeket, háztartási jellegű kapcsolóberendezéseket. Értékesítési, propagálási célra már mintaszakboltot is nyitottak Sárospatakon. Ugyanakkor bővítik a már több éve működő nyomdai „szitaüzem” és a műanyagfeldolgozó ipari üzem kapacitását is. Az éves pluszköltségeket csökkentő másik „ellensúly” a termelőszövetkezetben az idén bevezetésre kerülő n yereséga rán yos érdekelt ség i rendszer. Ennek lényege, hogy valamennyi üzemág önálló elszámolás és önálló terv alapján dolgozik. Sajátosan új a sárospatakiak modelljében. hogy kettős terv alapján dolgoznak. Az egységes szövetkezeti terv mellett az egyes üzemágak egy másik, saját tervet készítettek. amelynek mutató- számai : a termékmennyiség, a megtermelt érték magasabb, a rezsiköltség alacsonyabb az általános szövetkezeti éves tervben szereplő .mutatószámoknál. Amennyi - ben az üzemágak teljesítik saját tervüket, csak akkor jogosultak az általánosnál nagyobb jövedelemre és év végi nyereségre. Ha viszont nem teljesítik a tervet, avagy az egj'mástól függő üzemágak valamelyike nem tesz eleget a tervben és a ..szerződésekben" vállalt kötelezettségnek. akkor rosszul jár mind az ágazat vezetősége. mind az egész kollektíva. — E módszertől sokat várunk — mondja Szaniszló Sándor elnök. — Jól átgondoltuk az egészet. Volt üzemág, áhol először idegenkedtek, azonban amikor számoltak, a lehetőségeket figj'elembe vették, elfogadták a tervet. — Egy érdekes mutatószám: a szövetkezet tervezett éves termelési költsége 1985-ben háromszázmillió forint. Ha csak egy százalékkal sikerül a ráfordítási költségeket csökkenteni az új, nagy felelősséget kívánó módszerrel, az •már hárommillió forintot jelent. — Ezért reméljük, hogy helyesen döntöttünk, s legalább az az egyszázaléknyi vagy így, vagy úgy: rezsicsökkentés, vagy pluszhozam formájában „bejön” ebben az évben — vélekedik az elnök. Az üzemági fejlesztések, a szervezeti korszerűsítés mellett Sárospatakon tervszerűen tovább folytatják a nélkülözhetetlen és a fejlődés szempontjából meghatározó meliorációs munkát a Bodrogközben. Ebben az évben befejeződik a munka első szakasza. Ez ezerötszáz hektárnyi területet érint. Megépítettek tizenkét kilométer- nj'i vízelvezető csatorna- rendszert. .mintegy négy- százötven kilométernyi alag- csövet helyeztek el a föld alatt, és hozzáláttak a talaj kémiai feljavításához. Ez az alapja az elkövetkezendő évek nagyobb terméshozamainak. Az első szakasz munkálataira saját erőből és állami támogatásból hatvan- millió forintot fordítottak. Az év második felében hozzálátnak a második szakasztervben foglalt feladatok megoldásához. Mit várnak ettől az évtől? Az elnök szerint: — Legalább tisztes, minimális nyereséges gazdálkodást. Az akarat, a törekvés, a jobb feltételek adottak. Már amit mi tehetünk. Mert a téli fagyok, a pluszkiadás, a kései tavaszi vetési munkálatok sajnos bennünket is sújtanak. E gondokkal kell megbirkóznunk! Barcsa Sándor