Észak-Magyarország, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-09 / 107. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mai számunkból AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 107. szám Ára: 1,80 Ft Csütörtök, 1985. május 9. Megyénk képviselőjelöltjei (3. oldal) Milliókat érő ötletek (5. oldal) A fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulóján m Mihail Gorbacsov beszéde Sarlós István beszéde Műszaki és közgazdaságrÉtek Borsodban Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában szerdán ünnepi gyűlésen emlékeztek meg a szovjet népnek a nagy honvédő háborúban aratott győzelme 40. évfordulójáról. Részt vettek az ünnepségen a négy évtizeddel ezelőtti harcok veteránjai, a szovjet hadsereg, a megszállt területeken kibontakozott ellenállási mozgalom, a partizánosztagok egykori harcosai, a szovjet fővárosnak a szocialista építőmunkában kimagasló eredményeket elért dolgozói, a szovjet hadsereg tisztjei és tábornokai. Jelen voltak a kongresszusi palotában a Moszkvában akkreditált külföldi diplomáciai képviseletek vezetői és a világ mintegy hetven országából az évfordulós ünnepségekre a szovjet fővárosba érkezett delegációk. A Szovjetunió párt- és állami vezetői mellett az ünnepi gyűlés elnökségében foglaltak helyei a szocialista országok pártós kormányküldöttségeinek vezetői, közlüik Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bi zottságának tagja, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, a magyar delegáció vezetője. Jelen voltak az ünnepségen sok kommunista, munkás-, szocialista, szociáldemokrata és egyéb párt képviselői, neves külföldi állami személyiségek. a nemzetközi demokratikus szervezetek és külföldi társadalmi szervezetek küldöttei. Részt vettek az ünnepségen sok ország veteránjai is. A szovjet himnusz elhangzása után a szovjet hadsereg díszalakulata hozta be a terembe a győzelem zászlaját, amelyet 1945. április 30-án Melilon Kantarija, a Vörös Hadsereg őrmestere tűzött a Reichstag ormára. Ezután Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára emelkedett szólásra. A Szovjetunió történelmébe nagy honvédő háború néven vonult be a második világháború — mondotta Mihail Gorbacsov. — E küzdelemben a szocialista haza sorsa dőlt el. A halálos veszély ellen az egész ország szent, népi háborúra kelt. A fasiszta Németországgal vívott háború volt a legnagyobb háborús küzdelem, amelyet a szocializmus az imperializmus fő erőivel vívott. A fiatal szovjet államban azokban az években hatalmas társadalmi változások mentek végbe. Békére, és csakis békére volt szükségünk. A kommunista párt és a szovjet kormány mindent megtett a háború megakadályozásáért. Kegyetlen és ál- nok ellenség tört ránk. amely birtokában volt a leigázott európai országok katonai és gazdasági potenciáljának; ez kétszeresen felülmúlta mindazt, amivel a Szovjetunió rendelkezett. Az ellenségé volt a váratlan támadás előnye is- A hitleri támadás soha nem tapasztalt szenvedést, gyászt és veszteséget hozott .népünkre- A legnehezebb időkben sem adtuk fel azonban a győzelembe, az igaz ügy l'elülkerekedésébe vetett hitünket. A győzelem gyökerei a szocializmus természetében, a szovjet rendszerben keresendők. A szovjet katonára a hazája iránti odaadás, bátorság és nagyfokú harckészség volt jellemző. Hatalmas ütközetekben megmutat'kozott (Folytatás a 3. oldalon) A fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója alkalmából szerdán ünnepi megemlékezést rendezett a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Béketanács. A magyar himnusz elhangzása után Sebestyén Nándor- né, az Országos Békelanács elnöke mondott megnyitót, majd Sarlós István, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. Sarlós. Istvám. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke bevezetőjében elmondta: — Negyven esztendővel ezelőtt. 1945. május 9-én Európában elhallgattak a fegyverek. Bár Ázsiában még folyt a második világháború. mégis ez a nap — a fasiszta német birodalom végső pusztulásának napja — marad meg a világ népeinek emlékezetében a győzelem napjaként. Győzött az emberiesség az embertelenség felett, a szabadságvágy az elnyomás és kiszolgáltatottság felett. — E jeles nap évforduló- ián a világnak újra és újra szembe kell néznie saját leg- újabbkori történelmével, s a tanulságokért vissza kell tekintenie arra a korszakra, amelynek eseményei a második világháborúhoz vezettek. — Üjra és újra szólni kell erről a korról, hiszen a Föld lakosságának több mint fele már a háború után született és nőtt fel. E nemzedéknek szerencsére nincs személyes tapasztalata a háborúról. csak a történelemből ismeri az eseményeket, s képviselői joggal teszik fel a kérdést: hogyan sodródhatott az emberiség a világégésnek ebbe a poklába. amelyben ott pusztult 50 millió ember, s amelynek tragédiái máig sújtják családok millióit? Ezt követően részletesen szólt a második világháborút kiváltó okokról, és a Szovjetunió következetes antifasiszta. háborúellenes politikájáról. majd rámutatott: — Gyökeres fordulat a háború menetében akkor következett be. amikor a hitleristák megtámadták a Szovjetuniót, s ott megtanulták, hogy milyen kemény ellenállásra képes a hazájáért és szabadságáért minden áldozatra kész nép. A második világháború a szovjet emberek számára nagy honvédő háború volt. amelyben felbecsülhetetlen áldozatok árán védték meg szülőföldjükéi a fasiszta betolakodóktól. A második világháború terheinek döntő része a Szovjetunióra, a szovjet népre nehezedett, s e népnek a győzelem kivívásában is hatalmas része volt. — A Szovjetuniónak volt arra katonai és erkölcsi ereje, hogy útját állja a fasizmusnak. megállítsa a hitlerista hordák invázióját, majd végül saját fészkükben végső csapást mérjen rájuk. A továbbiakban Sarlós István méltatta az antifasiszta frontba tömörültek, az ellenállási mozgalmakban részt vettek harcát a fasizmus legyőzésében. Szólt arról: A második világháború megváltoztatta a vilúg(Folytatás a 2. oldalon) Immár huszonharmadik alkalommal rendezik meg Borsodban a műszaki és közgazdasági heteket. Az MTESZ Borsod megyei szervezetének elnöksége, intézőbizottságai, huszonöt tag- egyesülete, a Magyar Köz- gazdasági Társaság megyei szervezete, a Miskolci Akadémiai Bizottság szakbizottságai és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, nagyszabású programot állított össze erre az időszakra — közölték tegnap az MTESZ székházában megtartott sajtótájékoztatón. A rendezvénysorozat megyei megnyitójára május 10-én, pénteken délután Miskolcon, az ÉMÁSZ székházában kerül sor, ahol Wiegand Győző, az Állami Energetikai és Energiabiztonsági Felügyelőség vezetője tart előadást energiagazdálkodásunk és energiaellátásunk időszerű kérdéseiről. Az elkövetkező hetekben huszonöt egyesületi csoport szervezésében összesen 182 rendezvényen 248 előadás hangzik majd el. A megye Két izgalmas témával foglalkozott tegnapi ülésén a Miskolc városi Népi Ellenőrzési Bizottság. Először a nagykorúvá lett állami gondozottak beilleszkedéséről gyűjtött tapasztalatokról, majd a gyermekélelmezés reprezén ta ti v fel mérésének tanulságairól esett szó. Az állami gondozottak problémája összetett, sokrétű és bizonyos, hogy a későbbiekben is szükséges lesz ezzel foglalkozni, miként foglalkoztak, tettek az ügyben már eddig is a legkülönbözőbb fórumok. Ismeretes, hogy a fiatalok munkahelyi beilleszkedése általában sok gonddal jár mindenütt, elképzelhető. mennyire fokozottan jelentkeznek ezek a gondok a felnőtté vált állami gondozottak esetében. A tegnapi bizottsági ülésen többször is elhangzott az úgynevezett „üvegház-effektus” kifejezés. Az állami gondozott gyerekek nagykorúvá válásukig — ahogy mondani szokás — a családi fészek melegén kívül gyakorlatilag mindent megkapnak. Lakást, ruhát, élelmet, 'fűtést, világítást, kirándulásokat, játékokat, egyáltalán mindazt, amire fenntartásukhoz, életükhöz szükségük van. Az intézet elhagyása után viszont bizonyos stresszhatás éri őket. Önálló életet kell élniük — magukra maradottam Lakásuk nincs — a szerencséseknek munkásszálló — munkahelyükön még keveset keresnek, ennek a keresetnek túlnyomó részét albérletre kénytelenek költeni. Többen közülük azt is eltitkolják, hogy állami gondozottak voltak. tizenöt helységében, számos vállalatnál és intézményben, a Nehézipari Műszaki Egyetemen, valamint az MTESZ székházában kerül sor a műszaki és közgazdasági hetek rendezvényeire. Egyebek között négy kerekasztal-kon- ferencia, hat termékbemutató. illetve kiállítás, valamint hét ankét és szakmai tanácskozás is szerepel a programban. A felkért előadók között neves elméleti és gyakorlati szakemberek, állami vezetők, az egyetemi ifjúság képviselői, sőt még miniszter is található. A napirenden szereplő témák között a legégetőbb gazdaságpolitikai kérdések lesznek; szó esik az innovációs folyamatok meggyorsításának lehetőségeiről, áttekintik a műszaki értelmiség helyzetét, napirenden szerepel a gazdasági megújulás szükségessége, az építésügy időszerű feladatai, a környezetvédelem helyzete megyénkben és még egyéb, a gazdasági szférába tartozó kérdések. (Lehetséges: van rá valamelyest okuk.) Lakásszerzés, családalapítás legtöbbjük számára távoli álom. Mindenesetre távolabbi, mint a családi háttérrel bíró fiataloké. A tegnapi ülésen az LKM képviselője is jelen volt. (Egyáltalán: az LKM jelezte elsőként, hogy értette a vizsgálat célját, érzi a gondokat és megpróbál tenni ezek enyhítéséért.) A kohászat képviselője elmondotta: helyénvalónak tartaná, ha a munkahelyeken az állami gondozott fiatalokra intézményesen is ügyelne arra alkalmas, megfelelő hatáskörrel bíró ember. Meghallgatná bajaikat, segítene, amiben tud. Különösen az első időkben, a beilleszkedés sok nehézsége közepette. A lányok helyzete különösen súlyos, hiszen számukra egyáltalán nincs munkásszállás Miskolcon, elhelyezkedésük is nehezebb, mint a fiúké. A fiúk között is, a lányok között is sok az elkeseredett fiatal, főként az intézet elhagyása utáni időkben. A bizottság egyebek között szükségesnek tartja Miskolcon női munkásszálló létesítését, a munkahelyeken legalább egy gondozó alkalmazását. és nem utolsósorban a társadalmi és tömegszervezetek, fokozott figyelmét ezek iránt a fiatalok iránt. Gyermekélelmezésről 12 iskolából, tehát viszonylag kevés helyről gyűjtöttek tapasztalataikat a népi ellenőrök. Az első és a legfontosabb megállapítás: az elmúlt (Folytatás a 3. oldalon) Tegnap este ünnepélyes külsőségek között nyitották meg a 25. miskolci film- fesztivált. Nem megszokott helyén, a Rónai Sándor Művelődési Központban, hanem a Kossuth moziban tartják ez alkalommal a magyar rövidfilmművészet kétévenkénti felmérését. A nagy számban megjelent vendégeket, köztük Borsod megye és Miskolc közéletének, valamint a hazai filméletnek reprezentánsait, Rózsa Kálmán, Miskolc Megyei Város Tanácsának elnöke köszöntötte elsőként. Bevezetőben arról beszélt, hogy a most jubiláló miskolci filmfesztivál, illetve az eltelt évek eredményei feljogosítanak annak az igazságnak megfogalmazására, hogy a művészetek iránti egyértelmű igény, ami tágabb értelemben népünkben, szűkebb értelemben pedig városunk lakóiban az elmúlt negyven év sorún létrejött, nem kis mértékben a fesztiválok sorozatának tudható be. Megemlékezett a filmnek arról a szerepéről, amely az ősi emberi szándékot fejezi ki: megörökíteni a mozgást, a történést. Arra a kérdésre is választ keresett, hol tart ma a film, mi értelme van a fesztiváloknak, megvan-e bennük a megújulásra való szüntelen készség. Megállapította: minden törekvést, minden filmet az minősít, képes-e a kor lényeges kérdéseit ábrázolni. A magyar filmművészet pedig képes követni a társadalmi mozgásokat, s a társadalmi légkör is olyan, hogy ezt lehetővé teszi. Rövidfilmjeink • felfokozott életritmusunkhoz való alkalmazkodásukkal, tömörségükkel különösen alkalmasak a valóság feltárására. Beszélt arról is, hogy a bemutatásra kerülő filmek tanúsága szerint megindult az érdeklődés a fontos társadalmi konfliktusok iránt. A pozitív társadalmi atmoszférán túl ez a művészek szüntelen közéleti érdeklődését is tükrözi. Részletesen szólt a fesztiválon 5. miskolc várható filmekben megmutatkozó társadalom- és valóságábrázoló törekvésekről, majd arról . beszélt, hogy a tapasztalatok és eredmények arra köteleznek: minden évben tovább szélesítsük a fesztivál közművelődési jellegét, tömeghatását. Ennek számos jele tapasztalható majd a fesztivál napjaiban. Beszédét azzal a gondolattal fejezte be, ha a fesztivál valóban örömmel és szívesen várt ünnep számunkra, és szeretnénk, ha kedves vendégeink úgy éreznék ezt, s talán nem tűnt elfogultságnak, mikor hangsúlyozzuk: Miskolc városa folyamatosan törekszik arra, hogy szocialista művészetünk igazi otthonává váljon. Ezt követően György Isl- ván, á fesztivál igazgatója köszöntötte a közönséget és szólt röviden Miskolc és a kisfilm kapcsolatáról, majd bemutatta a zsűri tagjait. A zsűri elnöke dr. Drecin József művelődési minisztériumi államtitkár, tagjai pedig Feledy Gyula grafikusművész, Füleki József kritikus, Illés György operatőr, Korill Ferenc Nóg- rád megyei mozivállalati igazgató, Lugossy László filmrendező, Porkoláb Albert, a Borsod Megyei Tanács elnökhelyettese, Vajda György, a Magyar Televízió elnökhelyettese, dr. Veress József, a Magyar Filmintézet tudományos igazgatója és Zöldi László kritikus. A zsűri bemutatása után megkezdődött a versenyprogram vetítése. A fesztivállal párhuzamosan tartandó ÍV. országos közművelődési filmfórum nyitása ma délelőtt 10 óra 30-kot lesz a Diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban. (Részletesebb beszámolónk a 4. oldalon.) Üvegházból a hidegre Nagykorú gondozottak és gyermekélelmezés
