Észak-Magyarország, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-08 / 106. szám

1985. május 8., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 „Adós fizess” vagy költözz! Az Észak-Magyarországban olvastam, hogy megyénkben mintegy hétmillió forintnyi a lakbérhátralék. Nem tudom elhinni, hogy ezen hátralékot a MIK, vagy a bíróság ne tudná behajtani ezektől az emberektől. Egyetlen módját látom még a hátralék csök­kentésének, ha a lakáshiva­tal az ilyen hátralékosokat szükséglakásokba helyezné el, s az így megürült lakásokat, a családos, többgyermeke­seknek utalná ki. Mert ne hitegessük magunkat, hogy ezeknek a bérlőknek nem jut pénz a rezsi kifizetésére. Jó volna az emberekkel tu­datosítani, hogy nemfizetés esetén, szükséglakásba köl­töztetik őket. Szabó János Miskolc Szennyezi az ivóvizet az egyik lakó meghallotta és kiszabadított. El sem tudom képzelni, ha éppen senki sincs otthon, mondjuk a délelőtti órákban, meddig kell rostokolnom a liftben. Jó lenne, ha időnként az ar­ra illetékesek meggyőződné­nek a beszerelt leléíonok működőképességéről, tudom, hogy nem lehet egyértelmű­en a szerelőket hibáztatni, hiszen sokszor vandál kezek tönkreteszik a telefont. Balajti Istvánná Miskolc, Kuruc u. 5. sz. Azt válaszolták... Az Észak-Magyarország 1985. március 14-i számában megjelent „Bejárók gondjai” című olvasói levélben leírta­kat kivizsgáltuk. A panaszos által felvetett hiányosságo­kat túlzottnak tartjuk. Nem vitatjuk, hogy előfordulnak esetenként olyan személyvo- nati szerelvények, melyek­nek külső és belső tisztasá­ga kívánnivalót hagy maga után. Vonatkozik ez főleg a téli hónapokra, amikor a hi­deg miatt ' elvégezni nem tudjuk, ilyenkor a kocsik szennyezettebbek. Előfordul­nak fűtési és világítási hiá­nyosságok is, de ez nem rendszeres. Egyes vonatok közlekedé­sének szüneteltetését 1985. február hó 3-tól 28-ig ter­veztük, és hajtottuk végre. A vonatok lemondásánál figyelembe vettük, hogy má­sik vonat rövid időn belül rendelkezésre álljon. Így a panaszos által kifogásolt vo­nat, mely 6.01 órakor érke­zik Miskolc Tiszai pályaud­varra — ez lett szüneteltet­ve — a következő vonat 6.13 órakor. így a két vonat ér­kezése között mindössze 12 perc különbség van, ami — tudomásunk szerint — gon­dot egy vállalatnál sem oko­zott. Gál Sándor MÁV Igazgatóság Sály községihez tartozó te­lepülésrészen Kisréten la­kunk. (Bár a Sály vége táb­la, már Kisrét előtt ki van téve.) A helyi tanács a sze­métlerakóhelyet, egy — a Kisréthez közel eső — festői völgyben jelölte ki. Ezt azonban több szempontból nem tartjuk helyénvalónak. Egyrészt ez a völgy — volt kőbánya — egyben a hóol­vadás, illetve nagy esőzések vizének elvezetését is meg­oldja. A vizet a Lator pa­takba vezeti. Amióta azon­ban a szemetet odahordják, a víz ezt részben kihordja az országúira, résziben pedig a patakba. így tulajdonkép­pen az ivóvizet is szennyez­heti, könnyen beszivárogna a kutak vizébe. Nem utolsó­sorban pedig nem szemet gyönyörködtető látvány a Bükki Nemzeti Park szom­szédságában, ahol sok kirán­duló megfordul, az úton he­verő szemét. Szatmári Sándor Sály Két emelet között A közelmúltban kellemet­len eset történt velem. Ha­zatérve szokásos bevásárlá­somból, úgy három óra fe­lé, a liftbe beszálltam és benyomtam a kilencedik emeleti gombot. A lift elin­dult, majd a kilencedik és tizedik emelet között meg­állt. Elolvastam a figyelmez­tető táblát, hogy mi a teen­dő ilyenkor. Más emeleti gombot benyomtam, de a felvonó nem mozdult. Meg­próbáltam használni a be­szerelt segélykérő telefont, sajnos, nem működött. Pánikba estem és döröm­bölni kezdtem, szerencsére Itt nem lehet panasz a kifli nagyságára. Fotó: Kerékgyártó Mihály, Ózc Levelekből röviden Nagy Mihály írja Sajóka- záról: A televízió adása köz­ségünkben teljesen élvezhe­tetlen. Arra gyanakszunk, hogy valami zavarja az adást, ugyanis időnként hal­lani lehet, hogy két bánya kapcsolatban áll egymással, és valaki éppen beszél. Nem hisszük, hogy nem lehet ezt a zavart megszüntetni. Kér­jük az illetékeseket, hogy segítsenek problémánkat megoldani. * Felháborító esetről szeret­nék írni. Édesapám 1981-ben meghalt, a miskolci Szent- péteri kapui temetőbe van eltemetve. Édesanyám he­tente többször kijár a sír­hoz, gondozza, ápolja. A hó­nap közepén nagy megráz­kódtatás érte. A síremlék két oldalán elhelyezett vi­rágváza eltűnt, a benne le­vő virág a sír tetejére volt * dobva. Édesanyámat nagyon megviselte az eset. Remé­lem egyedi, amit leírtam, és kevés olyan ember van, aki mások érzelmeit tiporva, fájdalmas emlékeibe gázolva él. Az ilyen embernek is vannak vagy voltak szülei. Ök jussanak eszébe, amikor ilyet tesz. Nem tudom mi­lyen célra tudja felhasználni a temetőből lopott virágvá­zát, de remélem, soraim megértésre találnak és visz­Veres László, Rakaca: A kifejt tejért a tejtermelő csak addig felelős, amíg le­adja a begyűjtőbe a tejkeze­lőnek. Abban az esetben, ha a hűtő elromlik a tejkezelő megkérheti a termelőket, hogy az aznap kifejt tejet tárolják a saját hűtőjükbe, amíg a kocsi nem jön érte, de ebből a termelőnek nem származhat anyagi hátrá­nya. ★ Kovács Józsefné, Miskolc: Nagyon köszönjük szívből jövő sorait, kedves versét. Jó egészséget kívánunk a kö­vetkező negyven évhez. * Makiári Pálné, Kazincbar­cika, Ságvári tér 5. sz.: Kö­szönjük megkülönböztetett elismerését. Lapunk száz­szatartanak masokat az ilyen vandalizmustól — írja Kele­men Zoltánné Miskolcról. * Már második alkalommal szervezett jól sikerült kirán­dulást a Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvényeire a Pedagógus Szakszervezet Miskolc városi Bizottsága. Kilencvenen vettünk részt a programokon. Első nap Szent­endre nevezetességeivel is­merkedtünk, este pedig a Madách Színház előadását néztük meg. Másnap a Buda­pest Sportcsarnokban a IV. Országos Táncháztalálkozón és a Népművészeti Vásáron vettünk részt, ezután pedig az Iparművészeti Múzeum­ba látogattunk el. A részt­vevők véleménye azt tükröz­te, hogy érdemes hagyo­mánnyá tenni ezt a tavaszi kirándulást. — írja Mihalov Ferencné Szirmabesenyőröl. * Hoskó Bertalanná írja Fel- sőzsolcáról: Helytörténeti ve­télkedőt rendeztünk a Fel- szabadulási Emlékkönyvtár­ban, községünk történetében először. A rendezvényen a íelsőzsolcai 1. Sz. és 2. Sz. Általános Iskola tanulói ve­télkedtek a község múltjá­ról, hagyományairól és az eltelt 40 év fejlődéséről. ezer példányszámban készül, sajnos nem tudunk minden­ki kedvében járni, ízlések és pofonok különbözőek. * Nyíri Kálmán, Miskolc, MÁV-telep: A bérletek visz- szaváltási lehetősége szabá­lyozva van. A tárgyhónap 1-töl 15-ig visszaváltják a bérletet 50 százalékos áron, tehát aki a pénztártól távo­zik, már nem kaphatja visz- sza a teljes összeget. * Révész László, Mád: Kér­jük, hogy a traktor pontos megnevezésével, típusának, méretének meghatározásával forduljon a Miskolci városi Rendőrkapitányság közleke­dési alosztályához. Ök tud­nak választ adni levelében leírt kérdéseire. Vizsgára készülnek Május 'első napjaiban adnak számot tudásukról, felkészültségük­ről a MALÉV új tégiutaskiséröi. Huszonegy lány és nyolc fiú ala­pos felkészítő tanfolyamon sajátította el a szakma fortélyait. A sikeres elméleti és a gyakorlati vizsgák után az új stewardessek júniustól már a MALÉV járatain állnak majd az utasok szolgála­tában. Képünkön: Mentési gyakorlaton. Meg kell tanulni gyor­san elhagyni a gépet a csúszdán. A téli lemaradás törlesztése A rendkívüli tél okozta nehézségek miatt az év első hónapjaiban 90 millió tég­lával és 3,2 millió cserép­pel maradtak adósak a tég­la- és cserépipar dolgozói. A nagy tartozás felhalmozódá­sában a hideg március is közrejátszott, mert a hagyo­mányos régi gyárak, ame­lyek csupán fagymentes idő­ben dolgozhatnak, csak a szokásosnál 2—3 héttel ké­sőbb kezdhették meg a tég­lagyártási idényt. Az iparág üzemei egyön­tetűen vállalták a téli ki­esés pótlását. Ennek érdeké­ben módosították a munka­rendet, megszervezték a szombat-vasárnapi pótmű­szakokat, és megteremtették az ehhez szükséges tárgyi, műszaki feltételeket. Április­ban már az időjárás is ke­vesebbet kellemetlenkedett, sőt az erős szél meggyorsí­totta a hagyományos gyárak szárítószíneiben tárolt nyers téglák szikkadását. Így áp­rilisban már az iparág vala­mennyi üzeme többet ter­melt, mint a múlt év azo­nos időszakában, s 9,3 mil­lió téglát és 300 ezer tető­cserepet pótoltak a téli ki­esésből. Ennék a „törlesztési ütemnek” némi növelésével az év végéig teljesítik egész idei tervüket. v _ — Levél egy katonához KEDVES VINCE! Amikor szerkesztőségünk megkapta az értekezlet meghí­vóját, még nem tudtam, hogy te leszel az és rajtad keresz­tül társaid, akiknek valójában meg akarom írni; mi az, ami­ről szó esett. Katona vagy, túl a Dunán, ahonnan levelet ír­tál. kedveset, meleg hangút, a miskolci Gyermekvédelmi Inté­zet igazgatójának. Aki nem követett el levéltitoksértést, amikor felolvasta a jelenle­vőknek; lévén társadalmi párt­fogók, hivatásos pártfogók, gyámhatósági képviselők, sá­rospataki tanítóképzős hallga­tók, olyan emberek, akik va­lamit fenni akarnak — hivatá­sukká fogadták a gyermekvé­delmet. örömmel olvasta a levele­det az igazgató, aki lelkes, agilis ember; olyan ötéves programot szeretne megvalósí­tani kollégáival, aminek első fejezete volt ez az értekezlet. Azokról a gyerekekről, fiata­lokról, akik társadalmi véde­lemre szorulnak, állami gondo­zottak, fokozottabb gondosko­dást igényelnek, nehezebben illeszkednek a társadalomba. Te is valamilyen módon kap­csolatban álltái a GYIVI-vel, magad gondjait, így friss ka­tonaként, felnőtt férfikorod kü­szöbén jobban tudod, érzed, mint én, vagy azok a szakem­berek, akik a mintegy har­mincezer állami gondozottért, még több veszélyeztetett gye­rekért éreznek felelősséget. Végül is, nem a te szemé­lyes problémáidról volt szó. Statisztikákról, amelyeket rend­szerezni kellene már ahhoz, hogy érdemben tudjuk: mek­kora az a „tűz”, ami azoknak a gyerekeknek a lelkét égeti, akiket a családja nem fogad be. Arról, hogy nem az azon­nali állami gondozásba vétel az egyedüli megoldás. A csa­ládok életének rendezése, anyagi támogatása lenne a se­gítség nagyon sok esetben. Az újjászervezett tanácsi keret- gazdálkodás is benneteket se­gítene. Jelenleg még sok a papírmunka, öregek, fiatalok érdekében egyaránt többet te­hetnénk ! Új módszereket is próbái­nak: családgondozó-segítő há­lózatot kellene kialakítani — van már ilyen kísérlet —, ahol azt tudnátok megtanulni, ho­gyan lehet ésszerűen gazdál­kodni: pénzzel, felelősséggel, 1 hiszen legtöbb esetben neve­lőotthonokból kerültök ki, ahon­nan a brigádok által patro­nált védelemből nem nagyon tudjátok megszerezni az élet igazi, alapvető ismérveit Is­merem számos sorstársadat. Tudtak, tudnak, sok mindent az életről, de ez nem éretté, inkább keserűvé tette őket. Gondjaik ezzel olykor tragi­kussá sokasodtak. Nem véletlenül rendezték meg ezt a beszélgetést, május 9-én a kormány is tárgyalja a gyermek- és ifjúságvédelmi program közép- és hosszú tá­vú elképzeléseit, sok ötlettel, több lehetőséget magába rej­tő elképzelésekkel. Számos tár­sadat, akik még állami gon­dozásban vannak, más, köny- nyebb úton-módon lehetne örökbe fogadni, több segítsé­get kaphatna az a nevelő­szülői-hálózat, amely most már lassan elöregszik, és még oly­kor mindig kísérti az „árvács- kás" hangulat, a szívbemar- koló film ma már szerencsére csak történelembe vesző igaz­sága. Változik az elképzelés, munkaviszony is lehetne az az elfoglaltság, amely több örök- befogadott gyermek nevelését, családjának pótlását is jelen­tené. Üj szellemben szerveznénk majd a pártfogói hálózatot is, akikhez mindig fordulhattok éppúgy, mint a nevelőotthon­hoz, vagy bármely tanárotok­hoz. nevelőtökhöz, akik azt szeretnék, talpon tudjatok ma­radni életetek során. II. Rákóczi Ferenc halálá­nak 250. évfordulója alkal­mából a tokaji „Zilahi György művészetbarátok köre” és a Múzeumbaráti Kör közös rendezvénnyel emlékezett meg 1985. április 15-én. A zsúfolásig megtelt művelődési házban előadás hangzott el. „Rákóczi és To- kaj-Hegyalja” címmel. Kü­lönös jelentősége van e vi­dék számára annak, hogy a szabadságharc vezetője a megye szülötte, a regéci vár­ban nevelkedett, a sárospa­taki és a szerencsi várban Adatok hangzottak el a me­gyénkben élő állami gondozot­takról: ..........országos viszony­l atban is jelentős azoknak a gyerekeknek a száma, akik egy-egy hónapban a GYIVI- be kerülnek ideiglenes elhe­lyezettként, gyermekszobásként. Sok a szököttek száma. A rendőrségi beutalásoknál a főbb okok: nem jár iskolába, csavarog, kisebb-nagyobb bűn- elkövetések. Jellemző tünet, hogy nagy számban kerülnek a GYIVI-be kisegítő iskolások és fiatalkorúak. Komoly gon­dunk, hogyan építsük fel az úgynevezett Ifjúsági Nevelő­otthont (80—100 férőhellyel). Szükség lenne egy ifjúmunkás otthon létrehozására is ...” Hát ennyi, az, ami egyelőre rád tartozik, kedves Vince, egy olyan beszélgetésből, ami ve­led. sorstársaiddal foglalko­zott. Szeretném, ha levelem segítene abban, hogy ti, érde­keltek, azért arról is többet tudjatok, mit, mennyit és meny­nyien törődnek azzal, hogy éle­tetek rendes kerékvágásba ke­rüljön és olykor benneteket is szívesen fedeznélek fel olyan ifjúsági fórumokon, ahol róla­tok van szó, de valahogy min­dig nélkületek . . Kapcsolód­jatok jobban bele abba az összefogásba, ami értetek tör­ténik. Kívánom Neked, hogy szerencsés életed legyen. üdvözlettel: Köpeczi Edit töltötte házassága első három évét, a hegyaljai felkelés ki­töréséig. Petőfi Sándor „Rákóczi” c. versét ,a Tokaji Ferenc Gim­názium szavalóversenyének első helyezettje, Blaskó Ka­talin szavalta el. Az ünne­pi est a legnagyobb művészi élményét Nagy Csaba nyír­egyházi zeneművész nyitó és záró tárogatójátéka nyújtot­ta, amelyeket korabeli ku­ruc dalokból válogatott ösz- sze. Blaskó Mihály a múzeumbaráti kör titkára Szerkesztői üzenetek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents