Észak-Magyarország, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-07 / 105. szám

1985. május 7., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 t Lecsökken a Zsiguli se­bessége, kerekei alig döc- cennek át a sínpáron. Az or­szágút szélén megálló jár­műből két fiatalember lép ki. s különös tevékenység­hez kezd; kinyitja a sorom­pószekrényt, tépdesni kezdi az ólomzárakat. Egyikük — diplomatatáska nagyságú — dominóegységeket emel ki belőle, s a kocsi csomagtar­tójába csúsztatja. Gyorsvonat tűnik fel a tá­volban. A kivett egységek helyén már ott vannak a Miskolcról hozott dominó­egységek, villogó vörös fény jelzi a szerelvény közeled­tét. Az országúton a kocsik mindössze 42 másodpercig várnak, s a vöröst a bizton­ságos közlekedést jelző fe­hér fényjelzések váltják fel. Az állomás felöl két fér­fi. a füzesabonyi blokkmes- teri szakasz két műszerésze érkezik. Négyen végzik a mindenre kiterjedő nagy el­lenőrzést. A szekrényhez kapcsolt parányi szerkezet riaszt: a forgalmista jelzi egy teher-, ma jd később egy személyvonat közeledtét. A szakemberek — míg a vonat elzúg — nem nyúlnak a mű­szerekhez, „élőben” figyelik működését. Már csak a plombázás, s az akkumuláto­rok teljesítményének mérése van hátra. Benkö Kálmán, a biztosítóberendezési fenntar­tási főnökség sorompós cso­portjának vezetője társával. Kovács Ernővel újból a ko­csiba ül, s elégedetten álla­pítja meg; — Ez gyorsan ment. So­kat segített a két ember, különösen a forgalmista. — Mi lesz a kiszedett do­minóegységekkel? — Miskolcon átvizsgálják, ha hibás, megjavítják. — Hol építik be? — Ki tudja. A mi műhe­lyünk Sátoraljaújhelytől Pá­céiig tart. Havonta 3—4 ezer kilométert utazunk. * — Területünkön — infor­málnak a MÁV Miskolci Igazgatóság vasútüzem biz­tonsági és ellenőrzési osztá­lyán — meglehetősen sok, 724 útátjáró keresztezi a vasútvonalakat. A sorompók száma: 382. Ebből 237 fény-, illetve tél csapórudas fény­sorompó. Akadnak, akik nem akar­ják tudomásul venni, hogy a vasút veszélyes üzem. Ta­valy például a járművekkel 34 sorompót rongáltak meg, s ennek 16 esetben baleset lett a következménye. A statisztika szerint ez még jó év Volt. Különösen az, ha figyelembe vesszük a sze­mélykocsik és egyéb jár­művek számának nagyará­nyú növekedését. Miért kezdjük a személy- kocsikkal? Tavaly 9 sze­mélykocsi ütközött vonattal. Egyik gépkocsivezető sem voit hivatásos „pilóta”. A biztonságiak megrázó fény­képeket szednek elő. Egyi­ken: a gyors mozdonya ket­tészakított egy kocsit. A ve­zető. s két utas meghalt. Egy 12 éves lány az ütközés pillanatában kirepült a ko­csiból, s csodálatosképpen életben maradt. Az év se kezdődött baj nélkül. Január 20-án Tak- taharkánynál — a működő, a figyelmeztető fény és fél­csapórudas sorompó ellené­re — a vezető a Zaporo- zsecet a vonatba vezette. A három ember közül kettő megsérült, a kocsi roncs lett. * A félcsapórudas, vagy az anélküli fénysorompókat a közeledő vonatok „kapcsol­ják” be. majd ki. Ez a leg­jobb esetben — mint pél­dánk is mutatta — 42 má­sodperc, maximum 84 má­sodperc. (Kivéve a vonatok tolatását.) Az automaták biztonságos működése, el­lenőrzése. karbantartása ér­dekében szervezték meg a sorompós csoportot. Benkő Kálmán elmondja. hogy évente egyszer minden au­tomatát felülvizsgálnak, s az újak építését .is ők ellenőr­zik, az áramközi módosítá­sokat az ő irányításukkal hajtják végre. Az egységes, a dominós rendszer azért jó. mert nem kell órákon át az ellenőrzéssel bíbelődni. A miskolci BFF az elmúlt évi munkájával kiérdemelte az Élenjáró Főnökség cí­met. Itt. a miskolci igazga­tóság területén volt a leg­kevesebb vonatokat késlelte­tő üzemzavar távközlési és biztosítóberendezési hibák­ból. És ebben — az érde­kelt blokkmesteri szakaszok műszerészeivel együtt érde­me van az említett csoport­nak is. Közrejátszott a sze­rencse is. Néhány helyen, például Szuhakállón, Putno- kon, Királdon, Gödöllőn, a Mátra környékén felelőtlen fiatalok gyakran tönkrete­szik a fényjelző optikát. * — A múlt év szeptember 18-án volt egy nagy ütközé- ses baleset — mondja Ben­kő Kálmán. — Szinte resz­kettünk a szekrénynél. Az ügyész csak akkor engedett hozzányúlni, amikor a pró­baszerelvény végigfutott azon a vonalszakaszon. Nagy örömünkre az automata hi­bátlan volt. Ez Kisterenye és Mátra- mindszent állomások között zajlott le. A 2. sz. Volán Tátra tehergépkocsija, ütkö­zött a motorvonattal. Ti­zenöten sérültek meg. A vasút kára negyedmillió, a Voláné 100 ezer forint volt. A vonatközlekedést egy ideig leállították, az utaso­kat autóbuszokkal szállítot­ták. Az útátjáróknál levő sín­érintőket korábban impor­táltuk. Ez költséges volt, nem bírta a mi klímánkat, nyáron „hőgutát” kapott. Benkö Kálmán kidolgozta a két szigetelt sínes logikai hálózatot. Az újítást ma már országosan hasznosítják. Nagy öröme, hogy az újítás hibátlanul köszön vissza. (CSB) Panaszos levelet kaptunk a közelmúltban. A levélből: ..Sárospatakon a Rákóczi út 33. szám alatti tanácsi bér­lakásban lakunk (öt család). Az épület műemlék jellegű, a város idegenforgalmi ne­vezetességei között is szere­pel. Mi mindent megte­szünk annak érdekében, hogy ne csak az épület, ha­nem a környezete, az ud­var képe is kellemes benyo­mást keltsen az ide látoga­tó. érdeklődő turistákban. Az viszont felháborító, hogy az általunk rendezett kör­nyezetet különböző vállala­tok. intézmények dolgozói tönkreteszik. Megértjük, hogy a szomszéd épület fel­újítási munkáit el kell vé­gezni, de meggyőződésünk, hogy ezt sokkal körültekin­tőbben és figyelmesebben is lehetne csinálni, hogy ben­nünket kevesebb bosszúság és méltánytalanság érjen.” A felháborodott hangú le­vél után megkerestük a he­lyi tanácsot, ahol már tud­tak tartalmáról, hiszen a lakók sok más szervnek, így nekik is megküldték leve­lük egy példányát. Szikora Zsolt vb-titkár el­mondta. hogy már voltak kinn helyszíni szemlén a ta­nácselnökkel és megbízták a hatósági osztályt, hogy vizs­gálják ki. nem túlzó-e a panasz, és történt-e birtok­háborítás? A hatósági osz­tály vezetője. Kiinga Ágnes a helyszínre invitál, éppen Mm ­ö is oda készült, a levél írói­val is szeretne beszélni. Az udvar jelenlegi képe valóban nem irigylésre mél­tó. Mivel a rendőrség épü­letét bővítik és felújítják szükség van a mellette le­vő udvarra. Ugyanis a sa­ját kapubejárójuk olyan szűk és alacsony, hogy ott nem férne el a daru és a teher­autó. valamint az ügyfélfo­gadás és a munka a felújí­tás befejezéséig nem szüne­telhet. Felkerestük az ott la­kókat. a vélemények meg­oszlanak. van aki nem tartja olyan katasztrofálisnak a helyzetet, viszont a levélíró. Száva Sándor és családja ki­tart a leírtak mellett. A panaszosok: Egyszerű­en elviselhetetlen ez az álla­pot. Nem is tájékoztattak bennünket, hogy mit fognak itt csinálni. Nem tudjuk a szenet beszállítani. Nem le­het a kocsival az udvarra beállni. Minden munkanap után széjjelhagyják az itt dolgozók a szemetet. nem teszik maguk után rendbe az udvart, és ha szólni merünk, nem nagyon válogatják meg a szavaikat. Meddig kell még tűrnünk, hogy felvonu­lási területnek használják az udvarunkat? Vagy mert ez tanácsi lakás, csak ahhoz van jogunk, hogy amit má­sok tönkretesznek (járdát, vi­rágoskertet) mi mindig hely­rehozzuk? Belefáradtunk mór ebbe a nap mint nap ismétlődő szélmalomharcba! A kivitelező Termelőszö­vetkezeti Építőipari Vállalat­nál Peremiczki Tibor főmér­nök szintén jól ismeri a pa­naszt. nem védelmezi saját embereit és munkájukat, de a teljes igazság kedvéért a következőket mondja: — A lakóknak az a panasza való­ban jogos, hogy nem tájé­koztatták előre őket. de ez a Városgazdálkodási Költ­ségvetési Üzem feladata lett volna, hiszen a felújítási, építési terveket ők is meg­kapták. A többi panaszt azonban túlzónak tartja. Azt minden­ki tudia, hogy egy építke­zés felfordulással jár. de itt a vállalat egyik legjobb bri­gádja dolgozik és még soha nem volt ilyen jellegű kifo­gás a munkájuk ellen, mint néhány lakó mondja. Ter­mészetesen a foghíjbeépítés befejezése után — 1985. de­cember 20-ára várható — az udvart helyreállítják és a járdát is. — Azt megígérhetem — mondja —, megkérem az ott dolgozókat, hogy jobban fi­gyeljenek a lakókra és ha lehet, csökkentsék a súrlódá­si lehetőségeket. Orosz B. Erika A telefontulajdonosok figyelmébe Tájékoztatjuk tisztelt elő­fizetőinket, hogy a jobb szolgáltatás biztosítása érde­kében a miskolci távhívó központ bővítése folyamat­ban van. A bővítés munká­latainak befejezése előrelát­hatólag 1985. július hó vé­gére várható. Ezen időszak alatt a 06 hívószám tárcsá­zása esetén — különösen 8 —16 óra Közötti időszakban — forgalomtorlódás előfor­dulhat. A bővítés befejezé­séig az előfizetők megértését és türelmét, az esetleg elő­forduló kellemetlenségért szives elnézését kérjük. Postaigazgatóság, Miskolc Méltányos áron eladásra kínálnak kiselejtezett szőlőterületből kiszedett fa- és betonoszlopokat. Érdeklődni lehet: Olaszliszka, Gazdász Mgtsz, Barackos-tanyai üzemegységében. Telefonszám: Olaszliszka 31. A Távhőszolgáltató Vállalat értesíti tisztelt fogyasztóit, hogy 1985. május 8-tól új telephelyre költözése miatt AZ ÜGYELET TELEFONSZAMA MEGVÁLTOZIK. A fogyasztók panaszaikat, illetve közérdekű bejelentéseiket az 51-450-ES TELEFONSZÁMON tehetik meg. A szerkesztőségben megcsörrent a telefon. A megyei Állategészség­ügyi és Élelmiszervizsgáló Állomás igazgató-főorvosa hívott. Izgatott­ságánál talán csak lelhóborodott- sóga volt nagyobb. Értetlenül állt a megtörtént események utón. A megyében egy év csend után is­mét trichineliózisos fertőzéssel szál­lítottak be betegeket a miskolci Semmelweis Kórház Il-es fertőző osztályára. Beszélgetésünket egy ön­magának feltett kérdéssel zárta, mely azonban mindannyiunknak szól: „Mikor fogjuk végre megérteni, a sertéshúst (főként a vaddisznót) nem ajánlatos, de a közfogyasztás­ra kerülőt pedig egyenesen tilos, hatósági állatorvosi vizsgálat nélkül felhasználni?!” Igaz minden háziasszony örül. ha vadat süthet-főzhet ebédre vagy va­csorára. De — mint tudjuk, illetve tudnunk kéne — vaddisznót előze­tes állatorvosi vizsgálat nélkül el­készíteni vétek. Miért? Mert a vad­disznó gyakorta lehet a Trichinella spirális nevű kórokozóval fertőzött. A nem megfelelően hökezelt hús elfogyasztásával (például kolbász, fasírt...) pedig fertőződik az em­ber. Trichinellózis. Félelmetes ellen­ség. Ugyanis — bár hazánkban vi­szonylag ritkán fordul elő — ese­tenként halált is okozhat. Már rég feledésbe kerül egy vadas lakoma szép emléke, amikor a tünetek je­lentkeznek. A trichinellózis járhat hányással, magas lázzal éppen úgy, mint végtag- és izomfájdalmakkal. Okozhat akár szivizomgyulladást. fulladást vagy agyhártyagyulladást. (A Trichinella spirális lárvája ugyanis az izmokban betokozódik.) Nos. az idei pálházi fertőzés ugyanúgy kezdődött, mint egy év­vel ezelőtt Telkibányán. A puska eldörrent. a vaddisznót találat ér­te. A bőre. a húsa egyaránt érték. Ám ez utóbbit nem vizsgálta meg senki. Így aztán nem is született gondolat: elfogyasztásából még baj lehet. Telkibányán — nem ismer­vén a trichinellózist — a vadból igazi nagy tort rendeztek. Készült belőle kolbász, fasírt. sült és pör­költ. Kóstolót küldtek szerte a fa­luba. S az eredmény: negyvennyolc, zömében súlyosan megbetegedett gyermek és felnőtt. Kórházi ápol­tak. akik a tatabányai, egri, buda­pesti és miskolci kórházak kórese­tei lettek. Akkor ez nagy port ka­vart fel. írt róla az újság, beszélt róla a rádió. Eljutott a híre a hegyi falvakba épp' úgy, mint a városok­ba. Persze, hogy hallottak az eset­ről Pálházán is. Mégis az idén már­ciusban. amikor kitudódott, hogy a „szerencsés” vadász kiméri a vad­disznót. sok család háztartáspénze megfogyatkozott néhány forinttal és megtelt a hűtőszekrény az ellen­értékbe kapott vadhússal. A mara­dék egy nőnapi ünnepségen fogyott el. Következményként pedig ápri­lisban 43 pélházi lakost vizs­gáltak meg a miskolci Il-es fertő­zőn, s közülük húszat bent is tar­tottak. Dr. Nagy Búza Erzsébet, az osztály vezető főorvosa elmondta, a mostani eset mégis más, mint az egy évvel korábbi. Ezek a betegek ugyanis már hallottak a trichinelló- zisveszélyről. Éppen ezért töltött káposztát, fasírtot föztek-sütöttek a vadból, gondolván: ha van a hús­ban kórokozó, úgy az a sereegő zsírban, fortyogó fazékban biztosan elpusztul. S .itt álljunk meg egy gondolatra! Az igaz. hogy a trichi- nellák 60—70 tokon 10 percnyi fő­zéssel elpusztulnak, de a legtöbb háziasszony megrögzött. „tossz” szokása, hogy a készítendő ételt íz- megállapitás. luszerezettség meg­ítélése végett nyersen vagy félig főtten kóstolgatja. Így a szakács biz­tosan fertőződik.- Következésképpen az ártatlannak hitt pörkölt is ve­szélyessé válhat! A mostani pálházi eset — mint dr. Nagy Búza Erzsébet elmondta — szerencsésnek tekinthető. Hiszen súlyos megbetegedésről nincs szó. Most ők: a megbetegedettek, vala­mint a hozzátartozók, sőt (végső soron) a társadalom is könnyebb .megrázkódtatással-’ megúszta az emberi felelőtlenséggel fűszerezett vadvacsorát. De — s ebben csatla­koznunk kell dr. Fehér József vé­leményéhez — egyszer és minden­korra ki kellene űzni a minden­napjainkból (de nem a tudatunk­ból!) a trichinellózis fogalmát. Ezt pedig csak egyféleképpen érhetjük el Ha betartjuk az értünk szüle­tett rendeleteket: ismeretlen hely­ről származó húst ne adjunk és vegyünk (egyébként is tilos!) és a közfogyasztásra kerülő húst kötele­zettségünknek megfelelően meg kell vizsgáltatni. Mert minden fő­zés. sütés mellett is a biztos meg­előzéshez ez az egyetlen út vezet. B. A. ízletes, de nem veszélytelen rwe okodnak it­faX Gatfosó "Tflktfibbtri' ben ezeket a kukítontosságú ««egységeket a forgácsoló üzemekben, műhelyekben pró­bálják tegyóitöiv, mint ahogy zet esztergolyoso i$-

Next

/
Thumbnails
Contents