Észak-Magyarország, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-25 / 121. szám
1985. május 25., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Á társadalom igénye Dr. Czibere Tibor É rezhetően erősödik a társadalom igénye az épített környezet mi- nőséggnek javítására. Ebben nincs semmi kivetnivaló, ellenkezőleg, nagyon is érthető az életformát, az életkörülményeket és a magatartás- tormát is befolyásoló épített környezet humánus alakítása, egy új, a társadalmi haladáshoz, a hely és a történelmi múlt értékeihez egyaránt kötődő környezetkultúra iránti vonzódás. A mai nehéz gazdasági körülmények közepette különös jelentőséggel bír az élet minőségének javítása. Természetesen elismerjük a tömeges lakásépítés eddigi eredményeit. Óriási előrelépésnek tekintjük, hogy az első tizenöt éves lakásfejlesztési terv kezdete óta — líKil —19ti:i között — mintegy 1,7 millió új lakás épült hazánkban. E történelmi program eredményeként a családok hatvan százaléka költözött új, korszerű lakásba, vagyis több mint hatmillió lakos életkörülményei javullak számottevően. Annál is inkább így van ez, mert a lakásokkal együtt megépültek a lakosság számára a legfontosabb létesítmények (iskola, óvoda, bölcsőde, üzletek, .szolgáltatóházak stb.) és rendelkezésre állnak a legalapvetőbb kommunális szolgáltatások. Ám, az eredmények hang- súlyozása mellett sok jogos bírálat érte az új lakónegyedeket, épített környezetünket. Valóban, egyik-másik lakónegyedre, épületre a bér- kaszárnya jelző illene, legszívesebben elfelejtkeznénk róluk. De nem tehetjük, mert bennük, környezetükben élünk, s nap mint nap emlékeztetnek, hogyan nem szabad építkezni. Éppen ezért a jövőben arra lesz szükség, hogy a lakosság igényeinek alapos felmérése után az eddiginél jobban használható, emberibb léptékű lakóépületek, lakótelepek létesüljenek. Vagyis, mérsékelni kívánatos az új lakóterületek nagyságát. jól használható belső zöldterületek köré kellene csoportosítani a mindössze néhány száz lakásból álló kis lakótelepek épületeit. A lakókörnyezet alakításában alapvető szerepet töltenek be a tervezők, az építészek. Róluk mondta Somogyi László építésügyi és város- fejlesztési miniszter az országgyűlés tavaszi ülésszakán, a településfejlesztési törvénytervezet vitája során, hogy az építészetnek és az építészeknek mind nagyobb és a jelenleginél sokkal ösz- szetettebb szerepük lesz, hiszen az irányításban részt vevőknek, az építtetőknek, végrehajtóknak nagy fogékonyságuk kell, hogy legyen a társadalmi folyamatok iránt. Márpedig a módosuló településpolitika, a decentralizálás és önirányítás, az ezekből adódó helyi társadalmi döntések fontossága új lehetőségeket bont ki az építészeti kultúra fejlődése számára. Jó lenne, ha növekedne a tervezés, az építészet rangja, ha mindinkább fellelhető lenne egy-eg.y építészeti alkotásban,- egy-eg.y létesítményben, lakóépületben a tervező, az építész egyénisége, keze nyoma. Évek óta nagy társadalmi kérdés hazánkban a lakásépítés. A központi erőforrások mérséklődése következtében az összlakásópílésen belül az állami lakásépítés aránya csökken, a magánlakás- építésé viszont növekszik. Országosan a magánlakásépítés aránya a hatodik ötéves terv első évében még 72 százalék volt, a múlt évi azonban már megközelítette a nyolcvan százalékot. Az idén sem lesz ez másképpen. A tervek szerint az arányok a VII. ötéves tervben sem változnak: az építésügyi tárca azzal számol, hogy a következő ötéves tervidőszakban 350—27(1 ezer lakás épül fel, s az állami lakások aránya nem éri el a húsz százalékot. Igen nagy társadalmi ügy hazánkban a pályakezdő fiatalok lakáshoz jutása. A csa- ládalapitó fiatalok legnagyobb gondja kétségtelenül az, hogyan juthatnának önálló otthonhoz. A pályakezdők fizetése köztudottan igen alacsony, a napi megélhetésen kívül alig telik belőle másra. Az olyan fiatalok számára, akik nem számíthatnak szülői támogatásra, szinte kilátástalan, hogy az emelkedő lakásárakat meg tudnák fizetni. Az ilyen fiatalokat segítendő, hozta létre a garzon- ház-építési akciót az Országos Takarékpénztár, amelyet a tanácsokkal közösen valósítanak meg egy-egy megyében. Persze, ennek a programnak vannak támogatói, de ellenzői is akadnak. Az ellenzők azzal érvelnek, hogy a garzon lakás-építés nem old meg semmit. A fiatalok ugyan önálló ledéi alá kerülnek, viszont a gyermek- áldást követően ismét nehéz helyzetbe jutnak, amiből csak egy nagyobb lakás megszerzése útján tudnak kilábalni. S kezdődik minden elölről. Talán részmegoldás lehelne a szűkös lakásalap igazságosabb elosztása, vagyis jobban figyelembe kellene venni az igénylők családi hátterét is. Társadalompolitikai szempontból azonos kategóriába tartozó és azonos megítélés aló eső csoportok, rétegek és személyek közül azoknak kívánatos elsőbbséget biztosítani lakásproblémájuk megoldásában, akik saját anyagi erőforrásaikra támaszkodva nagyobb erőfeszítéssel vesznek részt önálló lakásuk megteremtésében. L. L. Megalakult az Iparban az első vállalati tanács Az iparban elsőként az Oxigén- és Dissousgázgyár Vállalatnál hozták létre az új helyi vezető testületet, a vállalati tanácsot, amely a napokban tartotta alakuló ülését. A változást előkészítő bizottság javaslatára a termelési egységek kollektívái a - húsztagú vezető testületbe tíz dolgozót választottak és delegállak: egyebek között tekintélyes szakmunkásokat, termelésirányítókat. A tanács másik tíz tagja, az igazgatóval együtt a vállalatvezetést képviseli. Az alakuló ülésen a testület tagjai először a vállalat szervezeti és működési szabályzatának — az új irányítási forma miatt szükséges változásokat tartalmazó — módosítási tervezetét vitatták meg és fogadták el egyhangú szavazással. Ezután az új szabályzatnak megfelelően megválasztották a vállalati tanács elnökét és helyettesét. * Az iparban mintegy 300 helyen kerül sor az új vállalatirányítási formák valamelyikének létrehozására, s az idén várhatóan száz vállalatnál alakul meg az új vezető testület. A következő hetekben. hónapokban felgyorsul ez a folyamat: május végén megalakul az Egyesült Vegyiművek, június elején pedig a Békéscsabai Kötöttárugyár, a Reanal Finomvegyszergyár és a Bor- sodnádasdi Lemezgyár vállalati tanácsa. Az ipar vállalatidnál a változási előkészítő bizottságok már megtárgyalták a dolgozókkal az előzetes minisztériumi besorolás szerint javasolt irányítási formát, s állásfoglalásukról tájékoztatták az Ipari Minisztériumot. Eszerint eddig 105 vállalat fogadta el a minisztérium javaslatát, s így (10 helyen vállalati tanács, 25 ipartelepen pedig dolgozói közgyűlés, vagy küldöttgyűlés lesz. az irányítás vezető testületé. Az előzetes besorolások kapcsán a minisztérium 40 vállalatnál szervezeti módosítást, leányvállalat alakítását, vagy valamelyik gyáregység önállósítását is javasolta. A visszajelzések szerint azonban a változtatások többségét az előkészítő bizottságok nem tartják szükségesnek, s eddig mindössze hat vállalatnál értettek egyet azzal, hogy egyik-másik szervezeti egységük önállósuljon. Ilyen önálló egység lesz többek között a Magyar Optikai Művek kalibergyára és a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat egyes számú gyáregysége. A minisztérium további részletes vizsgálatokra kérte a vállalatokat a szervezetkorszerűsítés lehetőségeinek, feltételeinek és összefüggéseinek elemzése érdekében. Körültekintően mérlegelik azt a hat javaslatot is, amelyben azt kérték a vállalatok, hogy továbbra is államigazgatási felügyelet alatt maradjanak. Ebben az ügyben azonban a végső döntést csak a Minisztertanács hozhatja meg. Természetes, ha egv O mérnökember — a Nehézipari Műszaki Egyetem rektora 1953-ban végzett Miskolcon gépész- mérnökként — minden alkalmat megragad a műszaki értelmiség helyzetének és feladatainak mérlegelésére. Ha azonban a feladatokról szól. sohasem csak a mérnöki munkáról beszél. Az értelmiség felelősségéről szól minden alkalommal, akár rektorként, az. elsősöknek vagy a végzetteknek ad ,.út- tavalól". akár a. Tudományos Ismeretierjesztő Társulat megyei szervezetének elnökeként van alkalma a közművelődésről szólni. Az értelmiségnek — legyen az bár műszaki — nemcsak az általa irányított üzemért, gépekért. hanem az olt dolgozó emberekért is felelősséget kell vállalni. Ezt képviseli a tudományos szervezetekben is. a Gépipari Tudományos Egyesülettől, a Magyar Tudományos Akadémiáig. amelynek rendes tagjává épp a legutóbbi közgyűlésen választották. A választók először 1903- ban tisztelték meg bizalmukkal. Most újra képviselőjelölt. — Úgy gondolom, akkor képviselhetem jól a választóimat. ha nemcsak a helyi, a partikuláris érdekeket képviselem. Sokan vagyunk, vannak, akik a lakosság érdekében tehetnek. Rendkívül fontos, hogy legyen járAz életét meghatározó • élmények, események közül a családot, a háborút és tanárait emelte ki i Gyermekegészségügyi Központ igazgatója. Sok- gyermekes pedagóguscsaládban született (nemcsak testvérei. de gyermekei között is van pedagógus), a család nevelő szerepéről otthonról hozta meggyőződését. A háború más dolgokra tanította meg. az egyetemen pedig (Budapesten végzett, ott is sza,levizsgázott) és gyakorló orvosként Miskolcon (Kos- tyál Lászlótól) a szakma szereidét és felelősségét tanulta. „Tulajdonképpen Kos- tyál tanár úr elgondolása vált valóra, amikor megvalósult a Gyermekegészség- ügyi Központ, az az intézmény. amely nemcsak a g V úgy í tómű n k ára. hanem ami ugyancsak nagyon fontos. a megelőző munkára is lehetőséget acl." — Én gyermekgyógyásznak tartom elsősorban magam, akkor is. ha van ezen belül természetesen saját szakterületem. és ezt a szakterületemet tanítom az Orvos Továbbképző Intézetben is. Mint orvosnak, úgy gondolom. kötelességem is mindig elmondani, hogy többet kellene tenni a megelőzésért. Elismerem, hogy szükség van arra. hogy számítógépek legyenek az iskolában. De ha egészséges felnőtteket akarunk, akkor el kellene érnünk azt is. hogy az iskolában az első osztálytól da. ele ennek a helyi tanácsban kell hangot adni. Aki a parlamentben van es szót kér. annak látnia kell az egész országot. Olyan törvények alkotásában kell közreműködnie. amelyek segítik. hogy emelkedjen az egész nép kulturális színvonala. úgy alkossuk meg a jogrendet, hogy abban benne legyen a szocialista demokrácia, ami azt is ielen- ti. hogy mindenki egyformán tudjon startolni. Ha most mégis a választókerületemben gondolkodom, akkut azért kell dolgozni, hogy megszűnjenek a különbségek a főváros, és a vidék között. és a különbségeket az életmódra, a szemléletre, a kulturálódásra. az egészségügyre egyaránt értem. Ehhez persze az is kell. hogy legyen egy egészséges lokálkezdve többet tanuljanak meg a gyerekek saját egészségükről. Nem a biológia oktatására gondolok, azokat a higiéniai, magatartásbeli, táplálkozási szabályokat kellene elsajátítaniuk, amelyek saját és mások testi és lelki egészségével kapcsolatosak. Száznegyvenegyezer ovorek számára lenne fontos az évfolyamonként. hogy megértse, miért érdeke, hogy mozogjon, sportoljon, keresse és megtalálja az örömét az alkotásban. Tudom, hogy gazdasági gondjaink nagyok. Végiggondoltam, mit mondhatok. mit ígérhetek a választóknak. ha eléjük kell állnom. Azt hiszem, azt ígérhetem meg. hogy minden olyan törekvést felvállalok és képviselek, ami az egyén és a nagyközönség érdeke — patrióta szellem ebben a városban. ami úgy érzem hiányzik. Móricz Zsigmond azt írta Miskolcról, hogy ez a iövö városa. Én hozzáteszem. hogy még nem tudta kihasználni ez a város azokat az előnyöket, amelyeket Móricz a 30-as évek elején látott benne. De hogy jobban ki tudja használni, ezért álltam magam is amellé — még nem képviselőként —. hosy legyen itt jogi kar. s ezért támogatom, hogy meginduljon a közgazdászképzés is. Nem az egyetemnek, ennek a városnak és ennek a vidéknek van szüksége rá. Természetesen mindig megtiszteltetésnek vettem és veszem is. amikor gondjaikkal megkeresnek az emberek. ha « törvényes lehetőségeken belül segíthetek. Ha az elmúlt két évet most mégis értékelnem kéne. képviselőként akkor éreztem igazán jól magam, ha olyan törekvéseket támogathattam. mint például az avasi több célú gimnázium vagy a közművelődési objektum megvalósításának terveit — amelyek olyan városi törekvések voltak, amelyekből a választókerület lakossága is profitálhatott. Mert nemcsak az ország és Miskolc, de Miskolc és városrészei jövőjében is igaz. hogy csak együtt boldogulhatnak. s ez nagy szó —. az értelmesen fegyelmezett életkörülményeket. feltételeket szorgalmazom. Olyan törekvéseket kell segítenünk (s ezzel a családot, a pedagógusokat. a társadalmat egyaránt támogatjuk), ami ideált és célt ad az ifjúságnak. Mint orvos nagyon sok olyan problémával is találkozom. amelyek nemcsak, vagy nem elsősorban orvosiak ... A kulcsos gyerekek, a narkotizálás, a pszichológiai zavarok. Mint orvos is csak akkor tudok segíteni. ha szót tudok érteni a családdal, a gyerek háttértársadalmával. Ügy gondolom. hogy erre a szóértés- íe országos méretekben is szükség van. Ez szemlélet, magatartás dolga. Hiszem, hogy a társadalom átérzi a tennivalóinak súlyát. Nem könnyű, de nem is kilátástalan. meggyőződésem, hogy akár egyetlen beteg gyermek. akár az ifjúság érdekében szót értsünk. Ezért a meggyőződésért hallatlanul sokat vállal munkahelyén, az orvostovábbképzésben. a tudományos életben is. Nemcsak szűk családja — elsősorban felesége — segíti ebben, de mindig vannak partnerei is. A választók bizalmát is ennek tekinti. Dr. Velkey László Boldván, a Szikszói Állami Gazdaság kerületéhez tallózó melléküzemág ad munka- lehetőséget a falu és a környék embereinek. Akik nem a mezőgazdasági termelésben vesznek részt, a fatelepen helyezkednek el. Ez a fatelep nem rendelkezik különösebben jó adottságokkal, bár a gépei, berendezései nem mondhatók elavultnak, ám sokféle terv megvalósításáról egyelőre csak álmodozni mernek. De lássuk a tényeket! Je- szenszki Ede, a fatelep vezetője, számolt be arról, hogy két-három évvel ezelőtt még megbecsülést érdemlő eredménnyel zárták az éveket, hiszen a mindössze negyven embert foglalkoztató telep akkor kél és fél millió forint nyereséget termelt. Sajnos ezután visszaesés következett, amit egyrészt a faanyagok árának tetemes emelkedése. másrészt — az ebből következő — rendeléscsökkenés idézett elő. Új piacokat kellett tehát szerezni és vissza kellett emelni a gazdaságos termelés szintjére a munkát. Már tavaly megmutatkoztak a lehetőségek, amikor a sajóbábonyi gyár részére, a vegyiművek termékeinek szállítására alkalmas ládákat kezdtek el gyártani. A biztató kezdet után az év elején is lendülettel folytatódott ez a munka és a bold- vai fatelep ládái így most exportra kerülnek. Ennek és természetesen egyéb tevékenységüknek is köszönhetően az idei tervben már másfél millió forintot meghaladó nyereséget irányoztak elő. Az egykori magtárból és istállóból átalakított műhely- csarnokban zúgó-zakatoló fűrész-. gyalu- és marógépek porát a beépített berendezések valamennyire elszívják, de még mindig lehetne javítani a munkakörülményeken. Mindemellett nem is ex a legnagyobb gondjuk a boldvaiaknak. hanem, hogy olyan üzleti lehetőséget kínáltak fel nekik, melyet a mai körülmények között nem tudnak kielégíteni. holott szép nyereséggel kecsegtet. Á világ minden részén ismét reneszánszát éli a vasúti szállítás, hiszen a benzinárak növekedése következtében az országutakon futó kamionokról tetemes árumeny- n.viség került vissza a vagonokra. Ehhez viszont — a korszerűsödött csomagolási és szállítási szokások miatt — a korábbinál jóval több raklapra van szükség. Az NSZK-ból. érkezett az igény, hogy minden mennyiségben vásárolnának hazánkból vasúti raklapot, ami kiváló üzlet, hiszen konvertibilis valutával fizetnének érte. Mint a telepvezető elmondta: nem mernek belevágni, mert az árut átvevő MÁV — a külföldi igényekhez szabva a mércét — rendkívül szigorú. Márpedig, ahol milliméter pontossággal mérik a gyalult, összeillesztett raklapokat. oda ehhez megfelelő berendezés is kellene. A nyugati fél már azt is felajánlotta. hogy a napjainkban szokásos leasing-megoldással, bérbe adna gépeket, melyeknek árát a késztermékkel egyenlítenénk ki, majd a gép itt marad ... Hasonló ez a megoldás a budapesti szállodák építéséhez, melyek bevételének egy részét az építtető osztrák cégek könyvelik el. Lehetőség tehát már lenne külföldről, piacot is biztosítana és a boldvaiak is belevágnának . .. csak ... csak honnan lesz erre a pénz ... hová tennék a gépeket És még sorolhatjuk a kérdéseket. Boldván. addig is szorgalmasan szögelik a gyalult deszkákból a ládákat. Sz. L.
