Észak-Magyarország, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-23 / 119. szám
1985. május 23., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Nem elég felépíteni Tudjuk, hogy nagyon • sok új játszóteret építenek Miskolcon, nem kis pénzért. Szintén nem kevés az az összeg, amit évente a Városgondnokság a karbantartásukra költ. Mégis valahogy elégedetlenek vagyunk. Számtalan jelzést kapunk a gyermekes szülőktől, hogy nézzük meg, milyen rossz állapotban vannak a játszóterek. Milyen szegényesek, fantáziátlanok az ott levő berendezések, milyen szemetesek, piszkosak. (Ügy gondoljuk, hogy erről az utóbbiról a lakók tehetnek, hiszen azzal nincs megoldva a dolog, hogy a felnőttek nem szemetelnek, a gyerekekre is rá kellene időnként szólni.) Sok példát hozhatnánk a városból, de csak néhányat említünk: Görömbölyön a Lavotta utca előtt, az Ava- si lakótelepen az Elek Tamás utcában, a Szinva— Népkert lakótelepen, a Hadirokkantak utcában, szintén ezen a lakótelepen a 7. Számú Általános Iskola tő- szomszédságában vannak nagyon rossz, elhanyagolt állapotban. Most van a tavaszi felújítás, kijavítják a sok-sok hibát, pótolják a homokot és az összetört berendezéseket, játszóeszközöket. Az utóbbi két játszótér rendbetételében segítséget nyújtanának az ott lakó szülők, hogy szebb környezetben játszhassanak a gyerekek. Reméljük egy játszótér sem marad ki a felújításból. O. B. E. Fotó: F. L. Időközben a gyári lakásokat átvette a MIK, a lakógyűlésen elhangzott, hogy a javításokat az első fél évben elvégzik. De még mindig nem tettek semmilyen lépést a megoldás érdekében, semmi jóval nem biztatnak bennünket, ígéreteken kívül. Rimán András Miskolc, Kabar u. 5. sz. Levelekből röviden A „Házimuzsika”-sorozat zárókoncertjét Mezőkövesden rendezte meg a zeneiskola, melynek mottója volt: „Mozart zenéje maga az élet". Vinnai Anikó tanárnő, mint az est házigazdája, konferálta a különböző müsor- számokat. Csodálatos Mo- zart-művek csendültek fel. E hangulatos zenei sorozat a mezőkövesdi zeneiskola kezdeményezése, amelyet, bár kis létszámú, de lelkes törzs- közönség látogat — írja Tu- say Dénes Mezőkövesdről. * Vízre váró családok írják Putnokról: 1984 novemberétől a Csokonai utca 7. szám előtti csap nem működik. Nem is tudjuk, mire fizetünk vízdíjat. Többen jeleztük már a hibát, ki is jöttek megnézni. Megnyugtattak, ígértek a javítás elvégzését, de az ígéreteket nem követte tett. Tizenöt-húsz család hordta innen a vizet, most mindenki onnan hoz. ahol talál. Reménykedhetünk még, hogy egyszer csak csurgadozni fog a víz a mi csapunkból is? * Se pénz, se posztó 1977 szeptemberében — kérésünkre — megígérték, hogv szeméttárolót kapunk a miskolci Kis-Avas IV. sor végére. A tárolót valóban megkaptuk, amit eddig rendszeresen cseréltek. Ez év március hó végétől már csak..a helye van meg, szemet bántó szeméttel tele. Az egész sor kifizette a 90 forintos szemétNem tudom elképzelni, hogy miért csak beszélnek róla a rádióban, televízióban, írnak róla az újságban és mégsem történik semmi. Mindenki szemetelhet ott, ahol akar és nem származik baja belőle. Miért nem lehet kötelezni a lakosságot, hogy mindenki megvásárolja a kukát, és elszállíttassa a szemetet a portákról? így, hordják ki az erdő szélére, falu végére, az utak mellé és a patakokba. LátA Szentpéteri kapuban a megyei kórházzal szemben levő bérházak előtti park gyöngykaviccsal van lészórva. Ezt most* a tavaszi rendezéskor szép sárga balatoni kaviccsal felújították. A fák, a cserjék is szépen zöldellnek. Még sincs minden rendben. Ismerni kell a terepet, hogy megértsük. Az aszfaltozott járdáig lejtős ez A Lenin Kohászati Művek gondozásában levő lakásban lakunk a vasgyárban. Kis konyhánk erősen megrongálódott. Idős nyugdíjasok vagyunk, a felújítást mi nem tudjuk elvégeztetni. 1983-ban kérelmet adtunk be az LKM-hez, paelszállítási dijat, sőt mindenki ki is rakja a szemetet egy nejlonzsákba, melynek darabja 11) forint, de a zsákocskák 3—4 hétig is ott díszelegnek. Ha máir ez az akció nem sikerült, legalább a szeméttároló-tartályt pótolják. Nyíri Kálmán Miskolc ’ tam olyan esetet, hogy kiteszik a táblát; szemetelni tilos, erre odaöntik a tábla mellé a szemetet. Nemrégiben megyénk északi részén jártam, ahány községen keresztülmentem: Vadna, Szuhakálló, Sajóka- za stb., mindenhol ott a falu végén a kihordott szemét. Megvárjuk, amíg végleg elnyel bennünket... ? Liptók Sándor Sajógalgóc a terület. Az esőzésekkor a kavics a járda szélén kiképzett, teknöszerü beton lefolyóba kerül. Kár a drága kavicsol így veszendőbe hagyni! Azt a lejtős részt le lehetne zárni élére állított kövekkel, és ez megakadályozná a kavics eltűnését. Arday Béla Miskolc nászúnkat kivizsgálták, és megállapították, hogy a konyha átépítése indokolt, de a kivitelezés nem történt meg. 1984 nyarán újra érdeklődtünk, ekkor elmondták, hogy az átépítésre csak 1985- ben kerülhet sor. A berzéki Petőfi utcában néhány kisfiú, már évek óta megható módon a régi hagyományok szerint, májusfát állít. Korra való tekintet nélkül, minden „lányos” — beleértve idős néniket is — ház elé. Ezek a fiúk kedves figyelmességükkel nemcsak a megajándékozottaknak szereznek örömet, hanem szüleiknek is, hiszen az utca lakói dicsérik őket — írja Binder Istvánné Berzékről. * Szollár Sándor írja Sárospatakról : A szocialista brigádok körében elterjedőben van az MHSZ elönév felvétele, jelezve ezzel a brigádok és a helyi honvédelmi klubok jó kapcsolatát. Az MHSZ Sárospatak Városi Vezetőségének székházában nemrégiben került sor a vetélkedőre. A brigádok jó felkészültségről adtak tanú- bizonyságot,. a „40 év szabad hazában” című versenyen, melynek tétje az volt, hogy a nyertes MHSZ szocialista brigád képviselheti majd a várost a megyei döntőn, amit Kazincbarcikán rendeznek meg. * A Szirmabesenyői Nagyközségi Tanács május 17-én öregek napját szervezett, melyre a község 60 éven felüli 635 állampolgárát hívták meg. Az ünnepségen a helyi napközi otthonos óvoda és az általános iskola tanulói adtak kedves műsort, valamint fellépett a helyi pávakor is. Az összejövetel végén a meghívottakat vacsorán látták vendégül. Az ünnepség megrendezéséhez a December 4. Drótművek, a Koköv Miskolci Gyáregysége és a helyi Bükkalja Mgtsz járult hozzá anyagi segítséggel — írja Fedor Vince tanácselnök. Szemétgondok Viszi a víz a gyöngykavicsot Végül is ki segít majd? Exportra Megérkezett az utolsó „gágo- gó szállítmány” is a Zagyvaré- kasi Béke Termelőszövetkezetből a Sajópetri Egyetértés Termelőszövetkezet telepére. A 6000 előnevelt libát gyors hizlalás után pecsenyelibaként értékesítik. A gazdaságban még 10 ezer szárnyast tartanak extenziv viszonyok között, amelyek háromszori tépés után kerülnek eladásra. Ezeket az állatokat a húsminőség javitása érdekében zabbal is etetik, mert igy az NSZK-exportra kerülő vágott libák magasabb áron kelnek el. Fotó: Morvay Tamás Harsány sokáig nem # tartozott a dinamikusan fejlődő községeink közé. Alig 20 kilométerre fekszik Miskolctól, de bölcsődéje, óvodája még mindig nincs. S napközi otthonos elhelyezést sem tud biztosítani a kisebb-nagyobb iskolás gyermekek számára. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy mindez már épülőfélben van. Az új Nevelési Központ keretében, tanácsi beruházásból, termelőszövetkezeti kivitelezésben. Mert a szövetkezet és a falu fejlődése szorosan összekapcsolódik. Az itteni mezőgazdasági üzemnek nem mindig voltak a mostanihoz hasonló szép és felhőtlen napjai. Gazdálkodásában ugyanis sikeres és sikertelen esztendők váltakoztak. Az itteni szántóföld gyenge, terméketlen. Az állattartó épületek elavultak. A kiegészítő tevékenység lehetőségeit nehéz megtalálni, a mezőgazdák számára. Hosszú és kanyargós út vezetett tehát odáig, ahol ma tart a harsányi Petőfi Termelőszövetkezet. Közel négyezer hektár a termőterület. Ebből 713 hektár erdő, több mint kétezer hektár szántó és 1100 hektár gyep. Kisgyőr, Harsány és Mocsolyás határában úgynevezett kedvezőtlen adottságon, mert az aranykorona értéke a tizenegyet nem haladja meg. Vagyis, a talaj termőrétege humuszban sovány. Olyan itt búzát termelni. mint mondjuk a péknek kovász nélkül kenyeret sütni. S ha már a kenyérhez valónál tartunk! A gabonaprogramhoz igazodó kultúrák a harsányi növénytermesztés kulcspontjai. Hiszen van itt közel 770 hektáron őszi búza. 150 hektáron őszi árpa_ 250 hektáron tavaszi árpa és 130 hektáron kukorica, 203 hektáron napraforgó. Igaz. tavaly az őszi árpát jégverés tizedelte, viszont a Sörárpa Termesztési Társaság tagjaként, a szövetkezet tavaszi árpából rekordot aratott,' Hűtőházi szerződés alapián pedig évek óta nagy területen zöldborsót is termesztenek. Csak az elmúlt évben a növénytermesztés 8 millió forint nyereséget hozott. Valamikor régen, a mező- gazdasági nagyüzemekben a gazdálkodás elképzelhetetlen volt állattartás nélkül. De az állattenyésztés fokozatos jövedelmezőség-csökkenés'e miatt egyre többen számolták fel e tevékenységüket. Mi tagadás, nemrég még a harsányi legelőkön is juh- nyáj legelészett, a sertésistállókban disznó röfögött. S a tejelő tehenészetben megindult a magasabb tejtermelés érdekében a fajtaátalakító tenyésztői munka. De ma már szinte nincs semmi. Choma Tivadar elnök, minderről így beszél: — Gazdaságtalan tartás miatt kényszerült szövetkezetünk megválni a juh-, illetve sertéságazatától. Mindezt persze hosszú fontolgatások és próbálkozások sora előzte meg. Sok lehetőséHarsány az élvonalban get próbáltunk végig, de a tartást jövedelmezővé tenni nem tudtuk. A szarvasmarha esetében merőben más a helyzet. A fajtaátalakitást már befejeztük, akkor, amikor egy váratlan brucellózisfertőzés miatt a teljes állomány lecserélésére kényszerült szövetkezetünk. Közel 8 millió forintunkba került ez. hiszen borzasztó nagy a különbség egy-egy állat te- nyészértéke és vágóára között. S mindezért kétszer kellett „ráfizetnünk”. Egyszer a kivágásnál, egyszer pedig a pótlásnál. S mindezek mellett még az épületek rekonstrukciójára is vállalkoztunk. A tejtermelés a jövőben a felújított, szakosított telepen folytatódik! Az állattenyésztő telap átépítési munkáit a szövetkezet saját építési ágazata végzi. Az az ágazat, amely a belső igényeken kívül még külső megrendelésnek is eleget tesz. De komoly árbevételt „tesz le” a közös asztalára a többi felfuttatott és jól kiépített kiegészítő ágazat is. Ezek közül a legjelentősebb a budapesti ipari főágazat. Részlegei pedig behálózzák Budapestet, Dornbó- várt. Egert. Az itt dolgozó emberek a szerszámgépjavi- tó. tekercselő, forgácsoló, lakatos, műanyag-fröccsöntő tevékenységi körökben mintegy 350-féle munkát végeznek. A harsányi mezőgazda- sági nagyüzem szolgáltató egységei megtalálhatók az LKM-ben éppúgy, mint a DIGÉP-ben, vagy az élelmiszeriparban (húsipar, hűtőipar). A szövetkezet sokrétűségét jelzi, hogy termelnek homokbányában, és van például villamosbiztonságtechnikai átalányelszámolásos részlegük is. Az éremnek két oldala van. Az egyiken a termelés, a másikon a gazdálkodás. Az a gazdálkodás, melynek alapjait Choma Tivadar elnök szerint, már több mint öt éve megvetették. A gazdálkodásról az elnök így beszélt: — Célunk: a veszteséges ágazatok felülvizsgálata, elbírálása. S e közben és mellett mindenhol a munkafegyelem és munkaszervezés szigorú javítása, a megnövekedett feladatok' eredményes végrehajtása. S mindez hogyan zajlott le Harsányban? íme! (Űjra az elnöké a szó.) — Az ma már kévés, hogy szántunk, vetünk, bő termest aratunk. Nem elsősorban a rekordok elérése a célunk, pár voltak ilyen eredményeink is, hanem az eredményes gazdálkodás. Vagyis a legkisebb termelési költségek es esetleg mérsékeltebb hozamok mellett a legnagyobb nyereségre törekszünk. Szóval, optimalizálunk. Alaptevékenységen belül és kívül. A tervezésben, majd a megvalósulásban egyaránt. Azért mondom ezt így külön, mert esetenként menet közben is változtatás szükséges. Hiszen a közgazdasági körülmények állandóan alakulnak, ehhez pedig rugalmasan kell alkalmazkodnunk. Aki ma nem lép, az holnap lemarad. Mi, a szövetkezet vezetői a hetvenes évek végén dolgoztuk ki a ma is működőképes gazdálkodási rendszerünket. Lényege: ma a mező- gazdaságban jól képzett agrárszakemberekre van szükség. De — s ezt nem győzöm hangsúlyozni — megfelelő közgazdasági szemlélettel! Szükségünk van a jó üzemgazdasági, számviteli, ellenőrzési munkára. Miután pedig mi itt Harsányban nemcsak a mezőgazdaságból élünk meg, hanem számunkra meghatározó az ipari tevékenység is. ezért döntő: milyen szövetkezetünkben az ármunka. Sikerült a külső, belső információáramlást stabilizálnunk és felgyorsítanunk. Így gazdaságunk bármilyen mozgásra szinte azonnal tud reagálni. Mi elvárjuk tagjainktól, alkalmazot- tainktól, hogy képességeik legjavát fejtsék ki a közös munkában. Persze a jól dolgozókat meg is fizetjük. Ugyanis, minden ágazatra kidolgoztuk az úgynevezett jövedelemszemléletű anyagi érdekeltség rendszerét. A végzett munkát pedig megfelelő időközönként, ágazatonként értékeljük . . . Harsányban keményen, bátran élnek a vezetők minden szinten fegyelmezési jogukkal és kötelességükkel. Mindez a hatékonyság növelése érdekében történik. Felismerték, hogy a költségeket szinten tartani, az árbevételeket növelni ma csak egyféleképpen lehet: a munka termelékenységének, hatékonyságának növelésével. S az eredmény? 1984-ben több mint 28 millió forint a szövetkezeti tiszta nyereség. A hatvanötmillió forintot meghaladja bruttó jövedelmük, s a termelőszövetkezet ennek alapján „A” kategóriás. A magas szintű gazdálkodás eredményeképpen pedig a harsányi Petőfi Termelőszövetkezet elnyerte a Kiváló Szövetkezet címet. S a jövő? Jó szakemberekkel, szigorú munkafegyelemmel megvalósuló alapos, reális tervekkel, 14 millió forint nyereségtartalékkal, hitelek nélkül biztató. Ez jellemzi ma Harsányt. Balogh Andrea
