Észak-Magyarország, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-22 / 118. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. május 22., szerda „Megpróbálhatják maguk is, egyszerű ez .. .•* „Minden az égetésen múlik ... a titkon ..." (Fotók: Laczó József) Az ördög se tudja... — szoktuk mondani, meg se gondolva, hogy egyszer, valamikor nagyon régen, tényleg nem tudta ... — ... „A korongot az ördög találta fel, felült a korongra, felütötte maga elé az agyagot, majd elmarkolta, elkezdte megmunkálni, de száraz kézzel, így az agyag, mindannyiszor a kezéhez ragadt. Mérgében elkezdett sírni, kicsordult a könnye, rá az agyagra. A korong ekkor megszaladt és saját köny- nyével és verítékével ímeg tudta korongolni az első cserépedényt. így találta ki az ördög, hogy a korsók készítéséhez is víz kell. Ezért hívják a fazekasságot ördögi mesterségnek, mert nagy szakértelmet és verej- tékes, kemény munkát igényel” — ezt a szakmai leírást így tudja idős Fazekas Józsi bácsi is. El is mesélte Szikszón, baráti beszélgetés során. Azt már eskü alatt nem tudná vallani — mondotta még —, hogy ősei 'Fazekasok vol- tak-é előbb — vagy fazekasok, a mesterség művelői. Nádudvarról jött el Szikszóra a 80 éves mester, hogy bemutassa munkáit, megmutasson néhány fogást a szakma titkaiból. A szakmáéból —, amelyet a művészet szintjére fejlesztettek Nádudvaron a Fazekas csalód tagjai. („A feketeedények közül a nádudvari készítésűek a leghíresebbek és legszebbek. A fazekasmesterség kezdete Nádudvaron a történelem homályába vész, de vannak adataink arról, hogy a 18. század végén már készítettek Nádudvaron feketecserepeket ...” — Részlet dr. Fügedi Márta megnyitójából). Szikszón a Petőfi Művelődési Ház galériájában már ott vannak a gyönyörű feketecserepek, amikor megérkezünk. A kész munkák; a remekek. Egy sarokban pedig ott a korong, ott vannak a földön a „kellékek”. Idős Fazekas József „beöltözik” a beszélgetéshez is, kötényt köt maga elé. Az már biztos: a nádudvari feketekerámiához minden megko- reografáltan megy a maga „természetes” útján: — Minden a természetben kezdődik, a földteremtéssel együtt — mondja a mester, miközben egy zacskóból jó maroknyi agyagot vesz elő. — Itt van ez a sárga agyag. No, nézzék csak meg, mit látnak rajta!? ’Most már semmit, csak azt, hogy ez valódi sárga agyag. Az ereje szabad szemmel nem is látható. Én azonban tudom, hogy benne van. Az első titok hót abban van, hogy ott vagyok mindig a kibá- nyászásnál. Mert nem mindegy, mit mérnek ki a lapáttal, ásóval. Azokat a fekete ereket — úgy vannak ezek, mint a kézfejünkön a vérerek — csak a jó fazekas veszi észre. Csak ezekkel együtt szabad az agyagot kibányászni ... No, ezután ezt ha- zavisszük, s otthon, minta híg tejfelt, lisztszitán kemény munkával átdolgozzuk, hogy a föld teremtésekor bekerült minden káros anyagtól megtisztítsuk. Amikor ez a szűrés végbement, megszaggatjuk, úgy téglaformóra, hagyjuk megszikkadni, utána hűvös helyre tesszük pihenni. („Feketekerámia” csak vastartalmú agyagból készíthető. Az agyag nyers állapotban sárga színét a vas-oxid-hidrát adja, ilyen színű a megformált nádudvari edény égetés előtt. Égetés közben átalakul a vasvegyület, piros színűvé válik az agyag. Az égetés vége felé azonban speciális eljárást alkalmaznak. Bezárják . az égetőkatlan két nyílását, megakadályozzák az oxigén beáramlását. Ennek következtében felbomlik a vasvegyület, felszabadulnak a benne levő oxigénatomok, maga az agyag pedig szürkéssé válik. Az agyag vastartalmának redukálása közben pedig szén rakódik be az edények falába, s ettől kapja fekete színét a nádudvari kerámia.” — Dr. Fügedi Márta megnyitójából). Ez ilyen egyszerű. Nem ördögi mesterség ez .ma már — mondja idős Fazekas József —, csak pontosan tudni kell mindennek a csínját, a titkát.. . Fogja a korábban markában tartott agyagcsomót, rátapasztja a korongra, felpattan, s már íorgunk is. . . „Most mit figyeljünk? — kérdezem tőle —, a bűvész mindig azt mondja: „csak a kezemet”. Az öreg somolyog magában, s annyit mond: „Nézzék akkor a kezemet! Egyszerű’ez, maguk is megpróbálhatják...” A nádudvari titokra azonban így sem jönnénk rá. Úgy sem megy, hogy végül is szavakkal megelégednénk: akkor mondja meg! — Hogy hogyan lesz csillogó fekete szép a kiformázott agyag? Azt elárulom, hogy minden az égetésen múlik . . . Először is figyelni kell a berakodásra, hogy a kemencébe helyezett rengeteg darab jól tartsa össze egymást... aztán tüzelni kell, fával . . . Mi az edényeket, a megformázott cserepeket nem látjuk. A tüzet kell mindig figyelni! Azt, hogyannak a lángja már meddig ér a szemmagasságnak?! Én ezt az édesapámtól tanultam, ott lestem el, onnan van a mérték. Az én őseim, a családom 1675-től hagyományozza apáról fiúra ezt a mesterséget. De a titok maradjon is a miénk . . . Az ember fejiben, meg a kéziben van ez a tudomány .. . Aki pedig arra kíváncsi, hogy ezek a valóban feketén csillogó gyönyörű feketekerámiák (idős Fazekas József felesége, Szőnyi Rózsa díszíti munkáit) milyenek is? — Szikszón, a művelődési házban május 31-ig tekintheti meg a kiállítást naponta 10 és 17 óra között. Ténagy József A lehetőségek beláthatatlanok Kit érdekel már a hajdani játék, az ólomkatona? A huszadik század nagy „játéka", a számítógép. (Csákó Gyula felvétele) Gazdag programot ígér a Sátoraljaújhelyen május 9. és 28. között megrendezésre kerülő műszaki és közgazdasági hetek. Számtalan bemutató, börze, előadás és vitaest várja a szakembereket, csábítja a közönséget. Nehéz választani a rendezvénysorozat programjai közül, különösen akkor, ha egymást követik az aktuális kérdéseket taglaló, izgalmas témákkal foglalkozó események. Hogy mi mégis miért döntöttünk a mikroszámító- gépes szoftver-bemutató és -börze meglátogatása mellett, annak egy oka van: ennek volt a legnagyobb közönség- sikere. A szervezőket dicséri, hogy a mikroszámitógépes kiállítással „vezették fel” a műszaki hetek rendezvénysorozatát. A bemutatóra és börzére ugyanis a „hetek” hivatalos megnyitása előtt, május 6. és 8. között került sor. A bemutató kiváló lehetőséget nyújtott arra, hogy a közönséget is ráhangolják a háromhetes rendezvénysorozatra. Ezrek látták ugyanis a kiállítást, százak próbálták ki az ügyes (és oko3) masinákat. A város Kossuth Lajos Művelődési Központjában megismerkedhettünk több kiállítóval, így a Sátoraljaújhelyi Telefongyárral, az ÉGSZI „Szinva” Szervező és Számítástéchnikai Leányvállalattal, a SYSTEM Szervezési Vállalat miskolci irodájával és nem utolsósorban a Delta Soft irodával, amely iskolaszámítógépeket hozott a kiállításra. A Delta két helyen várta az érdeklődőket, a művelődési központban és a Kossuth Lajos Gimnáziumban. — Nehezen álljuk a rohamokat — mondta Molnár M. Attila az iroda képviselője —, a srácok nem hajlandók megunni a gépeket. Ez persze öröm — tette hozzá —, mert azt bizonyítja, hogy a fiatalokat meghódították a számítógépek. Figyelemre méltó, hogy nemcsak a játék- programok érdeklik őket, kíváncsiak a gépek egyéb szolgáltatásaira is. A fiatal szakembert igazolták azok az érdeklődők, akik miatt félbeszakadt a beszélgetés. A két pedagógust pillanatok alatt körbekapták a gyerekek, pedig most nem logikai, vagy harci játék került a képernyőre, hanem az órarend ösz- szeállítását és programozását mutatták be a látogatóknak. Az ismertetésből az is kiderült, hogy ma már 300 oktatást támogató programot kínálnak az iskoláknak, amelyekből az idegen nyelvű tantárgyakhoz ajánlják a legtöbbet. — Honnét lehet beszerezni ezeket a programokat? — A Delta Szaklapkiadó és Műszaki Szolgáltató Leányvállalatnál rendelhetik meg az iskolák. Kérésükre egy tájékoztató füzetet is küldünk, hogy könnyebb legyen a választás. — Nem jelenteti az oktatásban nehézséget, hogy előbb kaptak az iskolák számítógépeket, s csak ezt követően készültek el a programcsomagok? — Én nem vagyok pedagógus, ezért csak számítógépesként nyilatkozhatom: a gépek keveset érnek program nélkül. Ezen a nehézségen azonban már túl vagyunk, ugyanis két évvel ezelőtt országos pályázatot írtak ki a különböző tantárgyak oktatását segítő programok készítésére. A 300 kész program ennek az eredménye. — Kik készítették a programcsomagokat? — Elsősorban pedagógusoknak kellett vállalkozniuk, akik vagy összeálltak egy szoftveres szakemberrel, vagy pedig vették a fáradtságot és megtanulták a programozást. Az első nekifutásra háromszáz program készült, amely kielégíti a mai igényeket, de elvileg akár tízezer oktatást támogató programot is elő lehet állítani. Véleményem szerint egyelőre ez nem lehet cél, Azt hiszem, hogy valamelyest kell bővíteni a választékot, de az elsődleges feladat a programcsomagok tökéletesítése lesz az elkövetkezendő években. Itt érdemes megjegyezni, s erről Molnár M. Attilával is szót váltottunk, hogy hamarosan az általános iskolák is megkapják a számítógépeket. Eddig úgy tűnik, meg fog ismétlődni a középiskolai eset, azaz, előbb lesz gép, s csak utána program. El kell ismerni, először játékos formában kell találkoznia a tanulónak és a gépnek, de pazarlás, ha hónapokig, esetleg évekig csak űrhajókra, szörnyekre és tankokra vadásznak a gyerekek. — Mi várható a jövőben? — A távoli jövő lehetőségei beláthatatlanok — mondta a Delta iroda képviselője. — A következő évek tennivalóiról pontosabbak az információim. Szerepel a tervekben a középiskolákban lévő HT—1080Z típusú gépek kicserélése nagyobb tárolókapacitású berendezésekre. Az általános iskolák várhatóan kisebb teljesítményű masinákat kapnak. A Delta Soft gondoskodik a programokról, s igyekszünk» az érdekelteknek bemutatni a teljes választékot. Kedvezőek a íkilátások, mert egyfelől csökken majd a gépek ára, ugyanakkor egyre tökéletesebb számítógépek kerülnek az üzletekbe. Bővül a szoftver-választék, a programokat éppen úgy meg lehet majd vásárolni az üzletekben, mint most a tankönyveket. Ez év októberében három üzletet nyit Budapesten a Delta. A tapasztalatok után a vidéki nagyvárosokban is lesz üzlete a Mikrovilág bolthálózatnak. Sátoraljaújhelyen elsöprő sikert arattak a Commodo- re-ok és társaik. Különösen a fiatalabb korosztály érdeklődése volt nagy, sőt viharos. A szakmai bemutató végén Molnár M. Attila is átadta a helyét: — Játsszatok a számítógéppel, gyerekek! Egyszerre húsz jelentkező akadt, de csak egy szerencsés ülhetett a monitor elé. A jövő azt ígéri, hogy a többieknek sem -kell sokáig várni sorukra. Fónagy István Műemlékvédelem Az esztergomi Szent Tamás-hegyen az idén befejezik a Kálvária-stáció restaurálást, megnyitják a felújított patinás belvárosi kávéházat és folytatják több más műemléki épület helyre- állítását. Félszáz egyedi gyártású kandelábert, hangulatos díszkivilágítást szerelnek fel a régi városrészben. Húszezer négyzetméternyi parkot felújítanak az idén, 6 ezer rózsatövet ültetnek el és százezer új kockakővel borítják az útfelületeket, a sétányokat. A Duna-kanyar „fővárosában” az utóbbi időben felgyorsult a műemlékvédelem, a városszépítő munka. A Budapesti Műszaki Egyetem és a VÁT1 szakembereivel közösen számba vették az összes műemlék épületet, hogy meghatározzák felújításuk módját és sorrendjét. A műemlékvédelmi intézkedési terv szerint a következő években mintegy 80—90 épületet kell felújítani, új- rafesteni Esztergomban. Jelenleg például a Széchenyi téri épületek helyreállításán dolgoznak, ezekben 21 lakást újítanak fel és a korabeli hangulatot idéző spr- és ételbárt nyitnak. A patinás házak újrafestésére különleges színezési technológiát dolgoztak ki a szakemberek: stílusuknak, jellegüknek megfelelően választják ki a korabeli hangulatot visszaadó színárnyalatokat. A régészeti feltárásokkal egyidejűleg folytatják az esztergomi Várhegy rekonstrukcióját is. „Az ördög se tudta...” FekfMeiiik iái
