Észak-Magyarország, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-19 / 116. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 • 1985. május 20., hétfő Ma este a képernyőn Hirandolina Ma, hétfőn rendkívüli adásnap van a televízióban és az első műsorban sugározzák a kőszegi gyermek- és ifjúsá­gi filmszemle programját, jelentkezik a Hatvanhat című vitamüsor 20.20-kor, 21.20-kor pedig a Zenés Tv-szinház mutatja be Mirandolina cimü szerelmi játékát, a Mozart A csalafinta kertészlány és Goldoni A fogadósné cimü mü­veire Hevesi Sándor által komponált játékot. Az előadás rendezője Félix László, vezényel Medveczky Ádám, a sze­repeket Kukely Júlia, Molnár András, Gáti István, Korcs- máros Péter, László Margit és mások éneklik, illetve ala­kítják. Képünkön a játék egyik mozzanata. • Wieszt József grafikus­művész munkáit állítják ki május 20-tól a miskolci Mi­ni Galériában. A kiállítást Ződi Imre, a Hazafias Nép­front Borsod-Abaúj-Zempién Megyei Bizottságának titkára nyitja meg, délután 5 óra­kor. Mostanában Miskolcon is gyakran emlegetik a filmmúze­umot. Különösen azóta, hogy a Magyar Filmintézet buda­pesti Filmmúzeumához hasonlóan itt is tartanak rendszere­sen vetitéseket olyan filmekből, amelyek egyébként nem sze­repelnek a nyilvános mozihólózati programban —, ahogy ezt a szakmában mondják, nem MOKÉP-filmek, hanem a Magyar Filmintézettől valók —, és akadnak közöttük a leg­különbözőbb értékűek Az a puszta tény, hogy ezt a vetí­tés sorozatot filmmúzeumnak hívják, már növeli — külö­nösén — bizonyos sznob rétegekben a bemutatandó filmek értékét. Egyébként igen sokan, szinte kizárólag a filmmú­zeumi sorozatokkal elégítik ki önmaguk filmművészet irán­ti igényeit, megfosztva magukat a jelenkor — különböző rangú és értékű produktumokat szülő — filmművészeti éle­tével történő lépéstartástól. Belefeledkeznek abba a tévhit­be, hogy a múltban minden szép és minden jó, és minden jobb —, legalábbis, ami a filmet illeti. Érdemes e jelenség kapcsán néhány megjegyzést tenni. Kicsit nyersen úgy fogalmazhatnék: nem mind arany, ami ócska, nem mind érték, ami régi. Azt hiszem erre kitűnő példa az a sok, nagyon régi film, amely a televízió képer­nyőjén otthonainkba is bevillog, illetve azoknak jelentős há­nyada. Tessék csak a múlt vasárnap délután sugárzott Há­rom sárkány című magyar filmre gondolni. Tudatosan em­lítek magyar filmet, hogy ne érhessen az import filmekkel szembeni elfogultság vádja. Pedig a magyar filmet aztán szeretem és védem! De ez a Három sárkány tökéletes pél­da arra, hogy a múlt filmtermésében is adódtak értéktelen­ségek. Mert ennél a filmnél például az -idősebb korosztály elmélázhatott, hogy istenem, a Rajnay Gábor, a Kabos Gyu­la, a Gőzön Gyula, a Berky Lili, a Makláry Zoltán, a Pe­tites Sándor, meg a többi. De mint műalkotás?! A televízióból vettem a példái, szándékosan nem akarok a filmmúzeum'' sorozatban szereplő műveket említeni, mert sem pozitív, sem negatív előjelű relklámot nem kívánok egyiknek sem csinálni. De az megjegyzendő, hogy a film- múzeumi vetítéseken is vetítenek nem muzeális filmeket is, úgynevezett „sikerfilmeket”, maga a múzeumi meghatározás is kicsit sántít. De maradjunk a valóban múzeumi filmek­nél. Nem kisebb szakember, mint Nemeskürty István, a Ma­gyar Filmintézet igazgatója mondotta, hogy a múzeumi tár­gyak nem mind értékek, de a korra lehetnek jellemzők. Így van ez a múzeumiként kezelt filmeknél is. Az e soro­zatban vászonra kerülő filmek között meghökkentően sok az értéktelen, amely csak egyes vonatkozásaiban szolgál bi­zonyosfajta adalékokkal koráról, vagy korának filmművésze­téről. Visszatérek az előbbi, a Három sárkány című film­hez. A már említett színészek újraláthatásán túl, ez a film olyan adalékkal szolgált, hogy megtudhatta, aki nézte, mi­ként is élt a nagybirtokos Magyarországon a harmincas éúek elején. Nyolcezer pengőt elverni a Hungária bárban, a világ legtermészetesebb dolga a huszárkapitányból lett föld- birtokosnak abban az időben, amikor állástalan diplomások havat lapátoltak, aki nyolcvanpengős álláshoz jutott, boldog volt és havi 'kétszáz fix volt a vágyálom. Nem valószínű, hogy, akik ezt a filmet hajdan gyártották, arra gondoltak, jó ötven év múlva a kor ellen fog tanúskodni. Mégis azt teszi. És akaratán kívül tesz hasonlókat néhány más régi múzeumi film is. Akik figyelemmel nézik a sorozatot és a múltba forduló nosztalgia helyett kicsit kritikusabbra szű­kített szemmel figyelnek, észre is veszik ezoket az árulko­dó jegyeket. Nem minden érték hát, ami a filmmúzeumban pereg, de minden ott látható mű tanú. Tanú korának szokásaira, hely­zetére, a filmet gyártatok elvárásaira és közvetve arra is, amiről tulajdonképpen az akkori filmesek mélységesen hall­gatni akartak. (benedek) Rádió mellett Az iskolai demokráciáról Alig ismerek ellentmondá­sosabb, megoldatlanabb kér­déskört, mint az iskolai de­mokráciát. Tiltakozik a nyelvérzékünk is, noha már megszoktuk, hogy a demok­rácia szó elé különféle jel­zőket illesztünk (mint pél­dául „üzemi”, „hivatali” slb. demokrácia), nem gondolva utána, hogy esetünkben min­den jelző szűkíti a fogalmat magát. Az iskolai demokrá­cia, mint jelzős összetétel, s úgy is mint élő gyakorlat maga a paradoxon. Csupán utalok arra, hogy az élet egyetlen más területe sincs ennyire beszabályozva törvé­nyekkel, rendeletekkel, rend­tartásokkal, tan tervekkel, tantervi utasításokkal, tan­menetekkel, a különböző felügyeleti szervek rend­szeres és alkalmi leira­taival, s akkor még nem szóltam azokról a „társadal­mi elvárásokról”, amelyek tovább szűkítik az iskola mozgásterét és szabadságát. A dolog lényegi paradoxona pedig az, hogy ezt ma már mindenki helyteleníti, ezer­nyi cikk, sőt újabban már utasítások is lazítani kíván­nak ezen a feszes kötöttsé­gen, ugyanakkor mindenki rezignáltan tudomásul is ve­szi ezt az állapotot, mint megváltoztathatatlanl. a do­log lényegéhez tartozót. De valóban így van ez? — feszegette a kérdést a Pető­fi rádió műsora (csütörtök 17.:i0—18.30). Ezerszer el­mondjuk ugyanis, hogy a demokráciát is meg kell ta­nulni, (tanítani). De hol? De hogyan? Természetesen az iskolában — adódik a spon­tán válasz, csakhogy — a hallottak alapján is — a do­log nem ilyen egyszerű. Győrífy Miklós ezúttal is kö­rültekintően járt el és több­féle szakembert hívott meg a stúdióba, s (riportokban) megszólaltatta a fiatalokat is. A gyakorló pedagógus el­mondta, hogy tapasztalata szerint a középiskolás gye­rekek passzívak, közönyösek, még azokhoz a kérdésekhez sem szólnak hozzá, amelyek érintik őket, s amelyekben valamelyes döntési szabad­ságuk lenne. Ne csodálkoz­zanak ezen —, mondta a szociológus egy országos fel­mérés alapján —, hiszen gyakorlatilag csak az óvo­dában „beszélgethet” a gye­rek. az iskola fokról fokra, szívósan leszoktatja őket ar­ról, hogy véleményt nyilvá­nítsanak. De miben is nyil­váníthatnának véleményt? — kérdezeti vissza az irányí­tás (minisztérium) képvise­lője, amikor a pedagóguso­kat sem kérdezik meg. Emi­att aztán „infantilizálódnak” Is, fakadt ki keserűen a vi­ta másik résztvevője. Gya­korló pedagógusok tudják el­mondani hányszor hívták őket olyan „vitára” (pl. tan­könyvekről), amelyek már eleve és régen eldőltek, még mielőtt megkérdezték volna őket. • Emiatt aztán sok pe­dagógus passzív lelt, tartóz­kodik a véleménynyilvání­tástól. megvárja míg pontos utasítást kap. Nyilvánvaló, hogy az ilyen nevelő nehe­zen viseli el a gyerekek — úgymond — kritikai észre­vételeit is, nem keresi az al­kalmat a demokrácia gya­korlására. Elgondolkodtató volt az is, hogy milyen kér­désekben mondhatnak véle­ményt a gyerekek. Periféri­kus dolgokról, mint pl., hogy legyen-e zene az iskolarádió­ban (nem lehet, zavarná az iskolában folyó munkát — felelt rá a pedagógus), le­gyen-e disco, rövid nadrúg- ban mehetnek-e a fiúk ta- vaszodván az iskolába stb. Formálisak az ifjúsági par­lamentek is, hiszen nem lé­nyegi kérdésekről szól a vi­ta. „Szóljatok hozzá, de ne nagyon” — utasította osz­tályfőnöke az egyik ismerős gimnazistát... Előre kidol­gozzák a kérdéseket, vála­szokat (mint a „nagyok”?), nehogy „botrány legyen”. A vita résztvevői óva intettek attól, hogy mindezért most meg a pedagógusokon ver­jük el a port. Az adott ke­letek közt (hogy ne mond­junk mindig „struktúrát”), ilyen hagyományokkal ígv mennek a dolgok. Joggal vetődik fel a kér­dés, hogy miért gond ez? Miért kell a kérdést fesze­getni? Nos, éppen azért, mert. az ifjúságról, azaz a jövőről van szó. Valahol igenis meg kell tanulni, hogy a társadalom, az élei tele van konfliktusokkal, ame­lyekkel csak akkor tudunk szembenézni, ha feltárjuk, tudatosítjuk, ha igenis meg­tanuljuk kulturáltan kezel­ni azokat. Rosszul takarít az, aki a szőnyeg alá söpör. Szomorú felismerés, hogy a fiatalok a demokráciát úgy értelmezik, hogy a követel­ményekből, a színvonalból kell engedni. Márpedig ez a liberalizmus (például az osztályozásnál, bizonyítvány­gyártásban) a legveszedel­mesebb öncsalás, ez árt a legtöbbet a fiataloknak is. A kérdés tréfásan feltehető úgy is. hogy a kutya csóvál­ja a farkát, vagy a farok a kutyát? A vitában megfogal­mazódott a megoldás is: na­gyobb és tartalmi, lényegi önállóságot kell adni az is­kolának, amelyben a gyere­kek a valóságos és felismert érdekeikért vitázhatnak. Egyik oldalon tehát a meg­bízható, stabil tudás, a má­sikon a személyiség és a kö­zösség érdekképviselete. S a kölcsönös tisztelet — tegyük hozzá —, amely nem azonos a merev tekintély, vagy a hierarchia tiszteletével. A vita folytatódik — gondolom nemcsak a rádióban .. . (horpácsi) Ma délután kezdődik TMiszemle Kőszegen Hatodszor hívja Kőszegre az érdeklődőket a Magyar Televízió. hogy hatnapos szemlén válogatási mutasson be gyermekműsoraiból és gyermekfilmjeiből, megta­nácskozza a gyermekműso­rok kérdésével kapcsolatos eredményeit és feladatait, sőt mindezen túlmenően, megvitasson néhány olyan kérdést, amelyeknek tisztá­zása előbbre' viheti a gyer­mek- és ifjúsági műsorok al­kotását. • A ma gyermek- és fiatal­korú nézőiből lesznek a ké­sőbbi évek felnőtt tévéné­zői, nem oktalan hát időről időre felmérni, mit nyújt a televízió ezeknek a majdani nézőknek, mivel kívánja őket értőbb nézőkké nevel­ni. s mit kell tennie az in­tézménynek, hogy e felada­tának mind jobban megfelel­hessen. Erre keresik a vá- ' laszt Kőszegen az elkövet­kező napokban. A Jurisics- vár lovagterme egyébként kibővül, mert nemcsak azok láthatják majd a verseny­programot, akik a vár ün­nepien komor falai között ülnek, hanem nézheti az egész ország érdeklődő kö­zönsége, ugyanis a televízió első programja mindenkinek közvetíteni fogja, s már ma, hétfőn, emiatt rendkívüli adásnap is lesz. (hm) I HŰSOROK rádió KOSSUTH: 11.2(1: llwj-y tetszik lenni? — 9.00: A hét zenemü­ve. — 9.30: Verhaeren-versek. — 9.40: Ki kopog? — 10.05: Nyit- nikék. — 10.35: Bellini-áriák. — 11.05: A betűk mestere. — 11.25: A magyar munkásmozgalom dalaiból. — 11.40: Sírkő pántli­kával. Taar Ferenc regénye rá­dióra alkalmazva. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.40; Reklám. — 12.45: Építési napló. Riport. — 13.05: Magyar előadóművészek albuma. — 14.10: Daloló, mu­zsikáló tájak. — 14.35: Lábnyo­mok a porban. Móricz Zslg- mond novellája. — 14.55: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Világab­lak. — 15.30: Kóruspódium. — 15.50: Farkas Ferenc: Asztali ze­ne. — 10.05: Ugróiskola. — 17.00: Eco-mix. — 17.30: Magyar nép­zene — magyar művelődéstörté­net. — 17.59: Maurice Andre trombitán játszik. — 18.25: Mai könyvajánlatunk. — 19.15: Rá­diónapló. — 20.45: Vujicsics Ti­hamér: Kurucok emlékezete. Kantáta. — 20.58: Gáti József rádiós szerepeiből. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Halló, itt vagyok! — 23.30: Zenekari muzsika. — O.IO: Madrigálok. PETŐFI: 8.05; Nótacsokor. — 8.50: Délelőtti torna. — 9.05: Napközben, zenés délelőtt. — 12.10: Fúvósesztrád. — 12.25: Kis magyar néprajz. — 12.30: Laka­tos Sándor népi zenekara ját­szik. — 13.05: Slágermúzeum. — 14.00: Kettőtől — ötig ... — 17.05: Újdonságainkból. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30; Tip­top parádé. — 19.05: A Belügy­minisztérium Duna Művészegyüt­tesének népi zenekara játszik. — 19.30: Sportvilág. — 20.05: Rockújság. — 21.05: ..Hétfő es­ti muzsikaszó”. — 21.35: Gra­mofonsztárok. — 22.05: Egy Bró- dy Sándor utcai mesterdalnok. — 23.20: Babavásár. Operevtrész- letek. — 24.00: Éjféltől — haj­nalig. 3. MŰSOR: 9.08: A ravasz ró- kácska. Operarészletek. — 9.50: Kamarazene. — 10.35: Könnyű­zenei stúdiónk felvételeiből. — 11.21; Mahler: III. szimfónia. — 13.05: Fiatalok stúdiója. — 13.35: Louis Armstrong énekel. — 14.10: Ismerjük meg! — 15.53: Erkel: Sarolta. Opera. Közben: 16.29; Szinészvizsga: Mttrtz Ti­bor. — 16.48: Az operaközvetí­tés folytatása. — 18.13: Hangle­mez újdonság. — 18.50: Egész­ségünkért! — 19.05: A Cocteau Twins felvételeiből. — 19.35: Ka­marazene. — 20.30: A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának hangversenye. Köz­ben: 21.30: Helytörténeti folyó­iratok Nyugat-Dunántúlon. • — 21.50: A hangverseny-közvetítés folytatása. — 22.35: Operaáriák. — 23.00: A hét zenemüve. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 86,8, a 72,11, valamint a 72,77 IJRH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: Hétről, hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Te­lefonügyeiét: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kálmán. (Közben: El szeretném mondani. Mérő Mik­lós jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karosai Nagy Éva összeállítása.) — 18.00: Es z a k- m a g y aro rszá g i k ró ni ka. (Megkezdődött a karbantartás a Szerencsi Cukorgyárban. — Me­zőgazdasági körkép.) — 18.25— 18.30: Szemle az Észak-Magyar- ország. a Déli Hírlap, a Hejves megyei Népújság, valamint a Nog rád keddi számából. televízió 1. MŰSOR: 16.20: Hírek. — 16.25: A mi szemünkben. Do- kumentumtilm. — 17.00: Tv­gyermekmüsoi. gyermekiilmek. — 20.00: Tv-bíradó. — 20.20: Hatvanhat. — 21.10: Reklám. — 21.20: Zenés Tv-színház. Miran- dolina. — 23.15: Hírek. — 23.20: Himnusz. mozi HEKE: Roccó és fivérei 1 —II. Mb. olasz film. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! Dupla hely­ár! Kezdés: 3 és 17 órakor. — LJEKE KAMARA: A fej nélküli lovas. Mb. színes szovjet ka- landfilm. Kezdés: 4 órakor. — Keresztapa 1—II. Mb. színes ame­rikai film. 16 éven felülieknek! Dupla és III. helyár! Kezdés: 6 órakor. — KOSSUTH: Hair. Színes amerikai musical. 14 éven aluliaknak nem ajánlott] III. helyár! Kezdés: 9 és ll óra­kor. — Halál egyenes adásban. Mb. színes francia film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kez­dés: 7 órakor. — Forróvérű kí­sértet. Mb. színes olasz vígjá­ték. III. helyár! Kezdés: 13 óra­kor. — FILMMÚZEUMI ELŐ­ADÁS: A Manderley-ház asszo­nya. Amerikai film. Kezdés: hn5 órakor. — HE VÉS Y IVAN FILMKLUB. FILMMÚZEUM. ELÖADAS: Kísértetek vonata. Magyar film. Kezdés: 13, Í5 és 17 órakor. — TÁNCSICS: Volt egyszer egy vadnyugat 1—II. Mb. színes amerikai kalandtilm. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! Dupla és II. helyár! Kez­dés: 5 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: Ezüstnyereg. Színes olasz vvesternfilm. II. helyár! Kezdés: 6 órakor. — SZIKRA: Szép lány ajándékba. Mb. szí­nes olasz vígjáték. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! III. hely­ár! Kezdés: 17 órakor. — ör- dögfajzat. Színes szovjet film. Kezdés: 15 órakor. — PETŐFI: Seriff az égből. Színes olasz ka- iandlilm. III. helyár! Kezdés: 4. 6 és 8 órakor. — FÄKLYA: Kincs, ami nincs. Mb. színes olasz vígjáték. III. helyár! Kez­dés: 17 órakor. — A király és a madár. Mb. színes francia rajz-mesefilm. Kezdés: 15 óra­kor. — FÁKLYA KAMARA: Szexis hétvége. Mb. színes olasz film. 16 éven felülieknek! ii. helyér! Kezdés: f5 órakor. — TOKAJ DISCOMOZl: A profi. Mb. színes francia krimi. 16 éven felülieknek! Kezdés: f7 órakor. — KRÚDY: Atlasz-vo­nal. Mb. színes szovjet kaland- lilm. Kezdés: Í7 órakor. — TA­POLCA. ADY KERTMOZI: Ö a római vakáció. Mb. színes olasz vígjáték. III. helyár! Kezdés: 7 órakor. — VASAS PARKM Segítség, felszarvaztak! Mb. szí­nes olasz bohózat. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! III. hely­ár! Kezdés: 9 órakor. — NÉP- KERT. SZABADTÉRI MOZI: Aranyoskám. Mb. színes ameri­kai vígjáték. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: 9 órakor. — NEHÉZ­IPARI MŰSZAKI EGYETEM: A Jedi visszatér. Színes amerikai tudományos-fantasztikus film. Kiemelt és III. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — MISKOLC-HA- MOR: Ki kém. ki nem kém? Mb. amerikai film. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! III. hely­ár! Kezdés: f6 órakor. — MIS- KOLC-SZIRMA: Kernek a lokál­ban. Mb. színes irancia film. 16 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: f6 órakor. — MISKOLC- PERECES: Szaffi. Színes ma­gyar film. II. helyár! Kezdés: 6 órakor. — KAZINCBARCIKA. BÉKE: A kicsi kocsi újra szá­guld. Mb. színes amerikai víg­játék. III. helyár! Kezdés: 6 óra­kor. — A magyar nép nevében. Színes magyar film. Kezdés: 4 órakor. — KAZINCÜARCIK *\. BÉKE. ÉJSZAKAI: A kicsi ko­csi újra száguld. Mb. színes amerikai vígjáték. III. helyár! Kezdés: 8 órakor. — LENINVA- ROS. DERKOVITS: Kiskacsa a magaslesen. Színes szovjet' gyer­mekfilm. Kezdés: f6 és f8 óra­kor. — MEZŐKÖVESD. PETŐFI: Hazánk. Színes magyar film. Kezdés: 6 és 8 órakor. — SÁ­ROSPATAK. RÁKÓCZI: Szuper- zsaru. Mb. színes olasz vígjáték. III. helyár! Kezdés: 6 és n9 óra­kor. — Te. rongyos élet! Színes magyar film. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! Kezdés: hn4 órakor. — SÁTORA’ lA tT * HELY. BÉKE: Kelly hősei I —II. Mb. színes amerikai film. Dupla és III. helyár! Kezdés: 5 órakor. — ÓZD. BEKE: Sortüz egy fe­kete bivalyért. Színes magyar film. Kezdés: 5 és 7 órakor. — SZERENCS. RAKÖCZr: Eszter- lánc. Színes magyar film. Kez­dés: 5 és 7 órakor. A műsorváltoztalás jogát fenn­tartjuk ! színház 2«. hétfő Két úr szolgája Ady Endre ifjúsági bérlet Kezdés: du. 4 órakor Dolgozókat alkalmaznak Felvételre keresünk jövedelem- érdekelítségű rendszerben mű­ködő, Sajóbábony, lakótelepen levő' 199. sz. ABC kisáruházunk- ba. valamint Ormosbánya, Szta- hanov tér 2. sz. alatt levő 1126. ez. éleim. ht. cikk jellegű bol­tunkba szakképesítéssel (szak­középiskolai érettségi, vagy bolt­vezetői szakvizsga). valamint gyakorlattal rendelkező boltve­zetőt és boltvezető-helyetteseket. Jelentkezni lehet: Borsodi Élel­miszer Kisker. Vállalat munka­ügyi osztálya, Miskolc, III., Győ­ri kapu 149. sz. Felvételre keresünk személy- gépkocsi alkatrészismerettel ren­delkező fiatal, kezdő munkatár­sai eladói munkakörbe. Érdek­lődni lehet: AUTÖKER. Zsolcai kapu 7. sz. alatt. Lakatost, hegesztőt, férfi és női tekercselőt, elektroműsze­részt, betanított munkást, segéd­munkást felvesz a MECHVILL Kisszövetkezet. Miskolc, Baross G. u. 24. Telefon: 15-668. Az Észak-magyarországi Tég­la- és Cserépipari Vállalat má- Fvi központjába felvesz felsőfokú végzettséggel rendelkező, üzem­szervezői munkakörben jártas női dolgozót, üzemviteli gyakor­lattal rendelkező gépész üzem­mérnököt (gépészmérnököt), to­vábbá középfokú közgazdasági végzettséggel rendelkező dolgo­zót statisztikusi munkakörbe. Kérjük a pályázókat, hogy fize­tési igényüket az írásos pályá­zatban tüntessék fel, melyet a vállalat személyzeti osztályára kérünk megküldeni. Nem mind érték,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents