Észak-Magyarország, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-16 / 113. szám
1985. május 16., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Karpov javaslata Anatolij Karpov szovjet sakkvilágbajnok levelet juttatott el Tuniszba, a Nemzetközi Sakk Szövetség (FIDE) végrehajtó bizottságának címére. Karpov levelében javaslatokat tesz a világbajnoki döntő új lebonyolítási rendjére. A szovjet nagymester szerint a finálét 24 partira kellene játszani, s ez idő alatt a győzelmeket és döntetleneket is számolnák. Amennyiben a 24 játszma befejezése után az állás döntetlen — hangzik Karpov javaslata —. úgy a világbajnoki cím védője megőrizné „koronáját". Karpov indítványozza még: ha a kihívó nyerné a 24 játszmából álló döntőt, akkor a címvédőnek 2—:i hónapon belül lehetősége nyíljon visz- szavágót kérni, amelyet a trónkövetelő köteles elfogadni. Boldogok voltak azok a szerencsés jegy- tulajdonosok, akik kedden este bebocsátást nyertek a Népstadionba. Valamennyien ünnepelni mentek; a mieinket éltetni, mert a magyar—holland VB-selejtezőnek számunkra csak ez volt a „tétje”. Nemzeti tizenegyünk (és ne felejtsük: a Videoton) korábbi sikerei újra visszaadták a szurkolók hitét, felcsillant bennük a már szuny- nyadó reménysugár. Mégis talpra áll a magyar labdarúgás? Már a találkozó előtti órák felejthetetlen élményekkel szolgáltak. A stadion felé kígyózó tömeg énekelt, „mexikói varázsszavak” hallatszottak innen is, onnan is. Sokan átestek a ló másik oldalára. „Most nagyon megverjük a hollandokat, és ezentúl Ausztrián keresztül szerezzük majd he a tulipánhagymát!” — vélekedett az egyik talpig piros-fehér-zöld zászlóba burkolózott drukker. Visszhangként terjedtek a különböző rigmusok is. Például: „Ki nyeri a mai meccset? Magyar- ország! Ki lesz a csoportgyőztes? Magyar - ország! Ki lesz a világbajnok? Magyarország!” A katlanban Kalap mester, a messzeíül- dön híres cukorkaárus így kínálta portékáit: „Itt a sombreros mexikói rágógumi!” A gyepet előkészítők ügyes húzással Mexikó — ’86 feliratot hengereltek a pályára. Egy szó, mint száz, a népstadionbeli hangulatot nehéz leírni. Gólokat, szép akciókat, látványos megoldásokat várt a hatalmas tömeg. Csak keveseknek jutott eszébe, hogy ezt. a 90 percet nem lehet előre lefutottként elkönyvelni. * Az eredmény ismert, a narancssárgák üstökön ragadták utolsó lehetőségüket — az osztrákok nagy bánatára. Mert az kétségtelen, hogy az igazi vesztesek a „sógorok”. Az összecsapás utáni sajtótájékoztatón a holland kapitány érthetően boldog volt és nagyon sportszerű. Leszögezte, hogy a csoport kiemelkedően legjobb csapatát a magyarok vonultatták fel. Beenhakker kijelentette; „Diadalunkkal tovább él a remény, kiharcolhatjuk a VB-szereplés jogát.!'' A jelenlévők megkérdezték, hogy a lengyelekkel vagy a belgákkal szeretne találkozni? Így felelt: „Számunkra teljesen mindegy, ki ellen megyünk az újabb csatába. A sajtot most már nem hagyjuk kiénekelni a szánkból!” Mezey György érthetően szo- morkodott. Mielőtt valaki bármit is kérdezett volna a magyar kapitánytól, leszögezte: „Csoportunkból elsőként jutottunk tovább, és ezt senki ne felejtse el!” Szó sincs erről! Nincs olyan hazai toliforgató (szakember és szurkoló), aki a vereség miatt azonnal megkongatná a vészharangot, megkérdőjelezné az eddigi remek teljesítményt. Általános vélemény alakult ki: érdemeinket nem szabad elvitatni, hiszen néhány hónap alatt a csapat felhívta magéra, a világ labdarúgást szerető táborának figyelmét. Egy VB-selejtező sorozatban egy fiaskó megbocsátható, úgy is fogalmazhatunk, hogy ez benne van a fociban. A figyelmeztetés idejében jött! Mert miután legyőztük a hollandokat és az osztrákokat (barátságos találkozón — idegenben! — a spanyolokul, a nyugatnémeteket, továbbá döntetlent értünk el Belgiumban), kicsit elszaladt a szekér. Talán a játékosok is többre értékelték saját magukat, a diadalmenet elbizakodottá tette őket. * A meccs után a magyar labdarúgók gyorsan beszaladtak az öltözőbe, szemmel láthatóan szégyelltek á vereséget. Nem vitás: a 80 ezer néző lényegesen többet érdemelt volna attól, amit kapott. Újra bebizonyosodott, hogy a szurkolók a világ ieghálá- sabb és leghálátlanabb emberei. Mert a meccs előtt frenetikus ünneplésben részesítették futballistáinkat, a lefújás után azonban (ugyancsak nem akármilyen) füttykoncerttel fejezték ki nemtetszésüket. Elkeseredésükben több százan emlegették azt a bizonyos téli ruhadarabot, Tétnélküliség ide, tétnélküliség oda, az oly kemény munkával kiharcolt jó hírünkön, tekintélyünkön csorba esett! A presztízsveszteség is veszteség! Már hallatják hangjukat a kétkedők, akik eddigi nagy menetelésünket többnyire a szerencse számlájára írják, és a felkiáltójel mellé mos( sokan lesznek egy kérdőjelet is Magyarország focicsapatának neve mellé. Ha a fiúk jobban küzdenek, jobban átérzik felelősségüket. és nem tévesztik szem elöl, hogy 80 ezren értük váltottak (egyáltalán nem olcsó) belépőjegyet, talán más eredmény születik. Válogatottunk a jövő évi VB-ig tétmérkőzésen már nem lép pályára. Arra a kérdésre. hogy „mit érnek az elmúlt hónapok dicsőségei?”, csaknem pontosan egy esztendő múlva kapunk választ. Reméljük, kedvezőt! Kolotlzey Tamás Totósarok Jjppe|; Hegyaljai JÓZSCf (Az NSZK-ban javában tart a hajrá, így izgalmas mérkőzésekre és egy-két váratlan eredményre is számíthatnak a fogadók. A héten elbúcsúznak az oiasz A-osztály csapatai, náluk ugyanis véget ér az idény, a következő hetekben már csak a B-osztály képviselői maradnak a szelvényen. Furcsa dolog, de a 20. hét igencsak nők kettest ígér. Lehet, hogy most éppen az 1 '-esek fizetnek majd jól? Heti tippelőnk: Hegyaljai József, az edelényí körzet sport fe lii gyeid je.) — Tízesem, tizenegyesem már többször is volt, de a nagyobb nyeremények eddig elkerültek. A héten érdemes a meglepetésekre játszani ! — A Hamburgnak szüksége van a két pontra, mert a dobogóért küzd, szerintem meg is szerzi. Stuttgartban a döntetlent nem tudom elképzelni, Darmstadtban viszont a Hertha BSC-nek adom a nagyobb esélyt. Lehet, hogy sokan meglepődnek, de Ober.hausenben nyerhet a Stuttgarter Kickers. A Nürnberg eddig még nem játszott idegenben döntetlent, talán majd most... A St- Paulin csak a győzelem segíthet. ez a tipp sem papírforma! — Uhuban mindenféle eredményt el tudok képzelni, a Kasselnek viszont simán kellene nyernie az újonc Bürstadt otthonában. Hom- burgban a belső gondokkal küszködő Hannover legfeljebb az egyik pontra számíthat. — Búcsúznak az olaszok. Comó- ban mindkét félnek tökéletesen megfelel a döntetlen. Rómában a Juventus abszolút esélyes a Lazió- val szemben. Szerintem a Cesena legyőzi a listavezető Pisát, s a Pescara sem reménykedhet a két pont begyűjtésében. A pót mérkőzésen a hazaiaknak nagvon kellene a győzelem. 2 1 2 X 2 2 X 1 1 X 2 2 1 X X __ X 2 __1___ 1 x _1___ X__ X C salc KÉZILABDA. Az MKSZ‘ négy borsodi játékvezetőt: Faragót. Gödényt. Rózsát, Ládát az A-kerétesek közé sorolta, azaz valamennyien vezethetnek NB I-es meccseket. A Borsod megyei női bajnokság eredményei: SÜMSE —MEAFC 28-9. Olefin SC— M. Afor 18-15. M. Áfor—Ede- lény 20-12. MVSC—M. Spartacus II. 12-6. Szendrö—SÜMSE 18-17. Férfiak: Alsózsol- ca—MEAFC 19-14. Ií.-barci- kai Városgazd.—Szerencs 22-22. Szerencs—Mákvölgy 26-24. B. Bányász II.—Som- sály 26-81. Alsózsolca—Fel- sőzsolca 35-16. Mezőkövesd —MEAFC 24-25. Sátoraljaújhely—K.-barcikai Városgazd. 24-26. BÉVSC—Sárospatak 26-17. 1DÜPONTV ÁLTOZAS. A Borsodi Bányász sportkör értesíti szurkolóit, hogy a miskolci városi sportcsarnokban péntekre tervezett kettős kézilabda-mérkőzés időpontja módosul. A klub első osztályú női gárdájának DMVSC elleni találkozójára 17 órától ugyan a létesítményben kerül sor, a férfiak az NB I/B-s küzdelemsorozat keretében azonban nem pénteken hanem vasárnap az egyetemi csarnokban 11-től lépnek pályára. Ellenfelük a Szondi SE lesz. A leninvárosi szabadidő-központban Korcsolyázás és fagylaltozás együtt ritkán jön össze. Le- ninvárosban azonban egész évben nyitva tart a műjégpálya, amelyet szívesen keresnek fel az érdeklődők. A májusi nagy melegben szívesen látogatják a vegyész- város uszodáját. A hűs habokban jólesik egy kis úszkálás. Kovács Endréné felvételei Ismét az országos döntőben Edelényben, a városi jogú nagyközségi tanácson Hegyaljai József sportfelügyelőtől tudtam meg, hogy a torna - nádaskai nevelőotthon fiataljai ismét bejutottak a kisegítő iskolák közötti sport- verseny országos döntőjébe. Együtt indultunk Szendrö- be, ott él ugyanis Jávorkai József, az intézet testnevelője. A szend.rői általános iskola udvarán a testnevelési órán éppen kézilabda- mérkőzés zajlott, a lányok közöli, amikor a sportpálya melletti lakásában leültünk beszélgetni a 71 évesen is fiatalos testnevelővel. — A tornanádaskai kisegítő iskola és nevelőotthonban dolgozom. mint nyugdíjas, mert nem tudtam elszakadni a sporttól. Itt az intézeti testnevelés vezetésével bíztak meg. amit nagy örömmel csinálok. Jó ezekkel a gyerekekkel dolgozni, tudnak lelkesedni és mindenért hálásak. Igaz, nehezebb ez a munka, mint más iskolában tanítani, de megszerettem. és amíg bírom, csinálom a jövőben is. — Jóska bácsi több mint 50 éve tevékenykedik a sportmozgalomban. Mint testnevelő, most 110 fiatal egészségéért. erőnlétéért, megfelelő fizikai állapotáért fáradozik. Milyen a gyerekek- hozzáállása a sporthoz? — A fiúk nagyon szeretik a testnevelést, élnek-halnak a sportért. Délelőttönként az iskolai órák zajlanak, délután pedig játékfoglalkozásokat tartunk, ahol mindig örömmel vesznek részi. Megszerveztük számukra labdarúgásból és négytusából a házibajnokságot is. Ezeken már harmadik osztálytól kezdve hatfős' csapatokkal indulnak, és a mérkőzések mindig nagy küzdelmet hoznak. A gyerekek nagyszerű fizikai állapotban vannak, hiszen minden reggel 800 méteres futással kezdődik a nap. majd délben ismét teljesítik ezt a távot a parkban. Az intézetben nincs szaktest nevelő, de lelkes segítőm van Szabados Miklós személyében, akivel kitűnően tudunk együtt dolgozni. — Ügy hallottam, hogy a fiatalok szeretnek túrázni, kerékpározni. — Az elmúlt héten rávettek, hogy tegyünk egy kerékpártúrát Bódvaszilasra. Az ottani fiatalokkal szerettek volna megmérkőzni labdarúgásban. de éppen a felnőtt csapat játékosai jöttek edzésre. Így ellenük játszottunk. és sikerült megverni őket. Ha látta volna, hogyan örültek a sikernek ... — Evek óta résztvevői az országos döntőnek. Most. hogyan sikerült kiharcolni ezt a szép eredményt? — Miskolcon, az MVSC pályáján rendezték meg a megyei döntőt, ahol 18 iskola csapata közül szerezték meg fiaink a győzelmet. Négyfős együttesünk. IWá- tyus Zsolt, Gatyás Géza, Ru- szó Antal és Szamkó Ferenc megérdemelten jutottak az országos döntőbe. amely Salgótarjánban lesz a tanév befejezése után. Egyébként nagyszerű volt a miskolci verseny, hiszen a sikereken túl régi ismerősökkel és barátokkal is találkozhattam, akikkel felelevenítettük a korábbi közös emlékeket. — Hogyan fogadták otthon a jó hírt, és miként készülnek az országos versenyre? — Mindenki nagyon örült sikerünknek, és támogatnak bennünket. A gyerekek új melegítőt, mezeket kapnak erre az alkalomra, és az intézet biztosítja az anyagi feltételeket a felkészüléshez, és utazásokhoz. Hetente két alkalommal Edelényben edzünk a sporttelepen, hogy a fiúk hozzászokhassanak a futópályához. Nálunk ugyanis csak a parkban futottak. A gyerekek keményen dolgoznak. hiszen szeretnének jól helytállni ezen a viadalon. Itt megszakadt a beszélgetés. mert Jóska bácsinak indulnia kellett: Edéién,vbe utazott edzeni a fiaival. Búcsúzáskor a következőket mondta: — Nem tudok elszakadni a testneveléstől, és nem tudok a sport nélkül élni. Esténként kiülök a kertbe, és nézem a pályán játszó gyerekeket. Időnként odamegyek hozzájuk levezetni a mérkőzést. Ez erőt ad nekem. Ameddig bírom, csinálom ezt a nehéz, de szép munkát a nevelőotthonban, hiszen a sporttal is igyekszünk pótolni a hiányzó szülői szeretetek Papp Zsolt