Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-04 / 79. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 12 1985. április 4., csütörtök Egy kórház a megújulás előtt Orvosok Uj műszerekkel gyarapodott a szülészeti és nőgyógyászati osztály is. Pár hete üzemel a »érgázonalizátor. A labor egyik legfontosabb műszerét Doros Jánosné vezető asszisztens kezeli. Laczó József felvételei Hajnalban kelnek, hogy reggel már a mikrobuszban zötykölődve szemléljék az unalomig ismeri tájat, és a motor monoton zúgása közepette megbeszéljék az aznapi teendőket. Hová érkezett új beteg, X-nél bizony nem ártana a konzultáció ... mikorra várható az új műszer ... és aztán el is röpül az a röpke húsz perc Miskolc és Szikszó között. A mikrobusz lassít, majd beparkol szokott helyére, a II. Rákóczi Ferenc Kórház és Rendelőintézet hátsó bejáratához. Délután, amikor letelt a „műszak”, kezdődik minden elölről. A fehér köpenyek fogasra, szekrénybe kerülnek, s az orvosgárda immái civil ruhában töprenghet azon. mivel is töltse azt a pár órát otthon, miskolci lakásában. — Kijárók vagyunk szinte mindannyian — mondja ár. Tóth Imre kórházigazgató. — Ennek legfőbb oka az, hogy helyben nincs lakás, sem az orvosoknak, sem az ápoló személyzetnél?. Nem véletlenül kértem már több fórumon is, az egészségügyi képzőbe való felvételkor vegyék figyelembe azt a szempontot is, hogy környékbeli az illető, legalább a nővérkéknek ne legyenek lakásgondjaik. A kórház környéke most feldúlt. Sarat dagasztanak a befutó mentők és munkagépek, és hamarosan lebontják az épülő új szárny körüli felvonulási bódékat is. A beruházás értéke 6(1 millió, a mindenki által reménylett átadási határidő november. — Pillanatnyilag száz- nyolcvan ágyunk van — mondja az igazgató —, és ha elkészül az új, százötven ágyas épület, nagyon sokat lendít majd a munkánkon. Nem is részletezem, mennyire szükség van rá, mennyire várjuk, hiszen a mi intézményünk a volt encsi járás területét látja el, akár a belgyógyászatot, akár a szülészetet, nőgyógyászatot és sebészetet nézzük. Egyfajta szűrőjét képezzük mi a Borsod megyei Kórháznak. — Elegendő féltétel ehhez egy beruházás? — önmagában véve nem volna elegendő. Hiszen minden egészségügyi intézménynél „varázsszó” a műszerezettség. Nos, ha ezt nézzük, mi most kezdünk talpra állni, most kezdünk elégedettek lenni. — Honnan számítható ez a „most”? — Az integráció megszűnése, 1984. óta. Akkor lettünk teljesen önállóak. Utólag talán kár siránkozni, panaszkodni, de nincs kolléga, aki el ne mondaná, hogy pár évvel ezelőtt még a legalapvetőbb műszerek is hiányoztak. Volt egy EKG- készülékünk, ami hol működött, hol nem. Azóta többel is rendelkezünk. Hiányzott a sterilizátor, az altatógép, az elektromos vágókészülék, az ultrahang-berendezés . .. soroljam még tovább? Ha tehát a műszerezettséget nézzük, milliós értékekkel gyarapodtunk. És ezzel a sornak még nincs vége. Számtalan megrendelésünk van és lesz is még, ami a munkánkhoz nélkülözhetetlen. Például I. Steinberg, a rehovoti (Izrael) Weizmann Intézet professzora jobb sztereo- tulajdonságokkal rendelkező távcsövet fejlesztett ki. Steinberg fölismerte, hogy a képek gyenge plaszticitása szorosan összefügg ezeknek az_ eszközöknek a konstrukció-^ jával. A két lencserendszer, amely egyszemű teleszkóp módjára működik, pontosan párhuzamosra van beállítva. olyan ernyőszűrős röntgen- készülék, amellyel elvégezhetjük a helyi és a környékbeli lakosság tüdőszűrését. Ez pedig nemcsak emberi szempontból fontos, hiszen forinttal legfeljebb az utazási költségek megtakarítása mérhető. Ismert dolog a bé- bydop is, amit a szülészetben használunk a magzati szívhangok regisztrálására. Mostanra már nem fő a fejünk, ha elromlik az egyik. Van helyette más ... — Milliós műszerek, új megrendelések. Mindez nagyon szépen hangzik akkor, ha van, aki kezelje is ezeket. ' — Ha a szakembergárdára gondol, nincs okunk panaszra, Talán orr-íül-gégész kellene még, és altatóorvos .. . Reméljük, ez is megoldódik. És az, hogy ilyen szépen összeállt a stáb, egyik feltétele volt annak, hogy az elmúlt másfél év alatt új szakrendeléseket indíthattunk. Jelenleg szinte komplexen láthatjuk el a körzetünket. — Mi lesz az épülő, százötven ágyas szárny funkciója? Ha a teleszkópok bezárta szöget kissé megváltoztatják, a térbeli látás jelentősen javul. Steinberg ezt úgy érte el, hogy egy gombot szerelt a távcsőre, amellyel a teleszkópok beállítását meg lehet változtatni. Ezt a gombot az egyszerűbb kezelés céljából kombinálni lehet fokuszálással is. Hasonló módon a sztereomikroszkópok és más műszerek teljesítményét is javítani lehet. — Az alsó szinten a kiszolgáló részleg kap helyet. Az első ötvenágyas rész a klinikai onkológiáé, vagyis itt kezeljük majd a daganatos betegeket. A második szintet neurológiai rehabilitációnak tervezzük, ahol az operált és agyvérzéses páciensek ápolása lesz a feladat. A harmadik szint országosan is fontos funkciót tölt majd be. Énnek a neve, hogy ne használjam a csúnya és szakmailag általam is elítélt „elfekvő” szót, krónikus belosztály lesz, másképpen belgyógyászati utókezelő, amely az encsi és Encs környéki idős emberek orvosi ellátását hivatott szolgálni. A régi kórház környéke most tehát csatatér. De legalább mái tető alatt van egy épület, ami új reményeket ad betegeknek és gyógyítóknak egyaránt. Kifelé menet hatalmas, ládaszerű alkotmányba botlunk, amire dr. Tóth Imre leplezetlen büszkeséggel mutat. — íme, megérkezett a régen várt sebészeti képerősítő is .. . Keresztény Gabriella^ A ferde torony 1984-ben évek óta a legkisebb mértékben növekedett a pisai ferde torony dőlése — közölte a torony gondnokságának jelentése. A mérések azt mutatták, hogy az 55 méter magas márványtorony lBBt^ben csak 0,48 milliméterrel dőlt tovább; 1983-ban 1,28 milliméter új dőlést állapítottak meg. A dőlés növekedése az utóbbi években átlagosan egy milliméter volt. Plasztikusabb távcsövek Az ENSZ <*4-0 éve Naponta ismétlődő jelenet: a New York-i 1. sugárút és 42. utca sarkán guggoló turisták keresik a megfelelő szöget, hogy megörökítsék a folyó partján magasodó negyvenemeletes üvegpalotát és előtte az ENSZ 159 tagállamának lobogóját. A fennállásának 40. évfordulójához közeledő világszervezet egyszerre fóruma és jelképe ma is a békének és a népek együttműködésének — még akkor is, ha tudjuk, hogy a szervezet nemzetközi befolyása, konfliktusmegoldó képessége távol áll, az eredetileg megálmodott hatékonyságtól. Az ENSZ létrehozása 1945- ben szorosan összefüggött a II. világháborús antifasiszta koalíció győzelmével. Elsődleges célja az volt, hogy — amint azt az alapokmány megfogalmazza — „fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot, ... az igazságosság és a nemzetközi jog elveinek megfelelően rendezze, vagy oldja meg azokat a nemzetközi viszályokat és helyzeteket, amelyek a béke megbontására vezethetnek”. Az alapokmány tervezetét 1944 őszén dolgozták ki a Washingtonban megtartott szakértői értekezleten: itt egyeztek meg arról, hogy a kulcsszerv a Biztonsági Tanács legyen, amelynek öt állandó tagja — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína és Franciaország — vétójoggal rendelkezik. 1945. április 25- én San Franciscóban ültösz- sze első alkalommal az ENSZ: a tanácskozáson 50 ország képviselői két hónapon át fogalmazták az alapokmány végleges szövegét. Az ünnepélyes aláírás napja június 26-a volt. A Magyar Népköztársaság 1947. április 22-én kérte először felvételét — ám ezt visszautasították, mert a magyar békeszerződés még nem lépett életbe. Később hiába szűnt meg ez a jogi akadály, az Egyesült Államok kormánya évekig megakadályozta a felvételt, mert a szocialista államok részvétele a szervezet munkájában akadályozta volna saját politikai céljainak elérését. Az USA szavazógépezete — főleg a szervezetbe szinte beerőltetetl latin-amerikai országok révén több, mint egy évtizeden át eredményesen működött, a nemzetközi erőviszonyok változásával azonban ez a helyzet egyre kevésbé volt tartható. Így érkezett el 1955 őszén a közgyűlés X. ülésszaka. A december 13-i eseményekről Nagy János külügyi államtitkár így írt: „A Tanács ülésterme zsúfolásig megtelt, számos delegátus, újságíró és hallgató, akiknek nem jutott már ülőhely, állva hallgatta a vitát, amire soha azelőtt nem volt példa. Mindenki átérezte e percek jelentőségét. Washington a háttérbe vonult és megjelent a színen a kuomintangista Kína (akkor még birtokolta a Kínai Népköztársaság helyét a világszervezetben), hogy elvégezze a »piszkos munkát«, s megvétózta a 18 ország egyikének, Mongóliának a felvételét. . . Az eredménytelen ülés után az ENSZ épülete olyan volt, mint egy hangyaboly. Borús hangulatban váltak el egymástól a küldöttségek tagjai. Akkor még egyikük sem gondolt arra, hogy 24 órával később 60-ról 76-ra emelkedik a tagállamok száma. Az eseményeket a szovjet diplomácia mozdította el a holtpontról, az a szovjet diplomácia, amely éveken át következetesen képviselte — a többi érintett állammal együtt — hazánk felvételének az ügyét. Rendkívüli ülés összehívását kérte azzal, hogy Mongólia és Japán ügyéről (Japán szovjet »válasz« volt a Mongólia elleni vétóra) majd később döntenek, a többi 16 ország felvételét viszont azonnal tűzzék napirendre . . . Az események innen már villámgyorsan peregtek: délután három órakor a BT, éjjel pedig a közgyűlés is elsöprő többséggel fogadta el ■ a Szovjetunió javaslatát a 16 ország felvételéről. Magyar- ország felvétele ellen ... csak a Battista-féle kubai és a csangkajsekista képviselő szavazott.” Nem telt bele egy év és az ellenforradalomkor hazánk ismét az ENSZ napirendjén szerepelt. Az ENSZ alapokmánya ugyan egyértelműen leszögezi, hogy a világszervezet nem avatkozhat bele a tagországok belső ügyeibe, az újra működésbe lépő „szavazógépezet” azonban minden eszközt megragadott, hogy érvénytelenítse a magyar küldöttség megbízólevelét. Hollai Imre így emlékezett azokra a napokra: „Kegyetlenül nehéz időszak volt, ami 1956. október 24. és november 4. között eltelt. Küldöttségünk tiltakozott a BT összehívása ellen, s erre volt is hazai felhatalmazásunk ... Ma már elmondhatom, hogy mint a magyar misszió helyettes vezetője, nem továbbítottam Nagy Imre táviratát arról, hogy Magyarország kilép a Varsói Szerződésből és kéri ehhez az ENSZ támogatását. Nem volt könnyű döntés, de abból indultam ki, hogy én nem egy miniszterelnökre esküdtem fel, hanem a Magyar Népköztársaság alkotmányára és arra, hogy a legjobban fogom szolgálni hazám érdekeit...” Aztán teltek a hónapok és a „magyar kérdés” napirenden tartása mind erőltetettebbé vált. Formálisan végül csak 1962 decemberében került le a közgyűlési témák listájáról. Talán történelmi elégtételnek is tekinthető, hogy — igaz, több mint kél évtizeddel később — az ENSZ-köz- gyűlés elnöki posztját egy teljes esztendeig az a Hollai Imre töltötte be, általános megelégedettségre, aki a „magyar kérdés” vitájában annak idején „minden volt, csak úriember nem”. A szervezetben. pontosabban a titkárság munkájában, évek óta több magyar vesz részt, nem beszélve azokról a szakosított intézményekről, amelyek ugyancsak számítanak a magyar szakemberek közreműködésére. S New York Manhattan kerületének 75. utcájában 1956 tavasza óta működik hazánk állandó képviseleteként a Magyar Népköztársaság ENSZ-misz- sziója. Csák Elemér Az ENSZ székháza Zsannamanna Nem tudom, ki hogy van vele, engem újabban egyre jobban idegesítenek az ételreceptek, Hogy miért? Mindjárt elmondom egy álmomat, s abból kiderül. A múltkor lelátómban esett ki a kezemből egy recepteket tartalmazó képes újság (piros húsok szivárványszínű mártásokkal leöntve, zsenge zöldekkel övezve, van itt minden, mi a világon megterem), és elszunyókálván. álmomban főztem. A gyors, szerény és olcsó étek elkészítési1 módját ezennel közreadom, melegen és forrón egyaránt ajánlva mindazon többgyermekes háziasszonyoknak, kik a közértben szerzik be a napi főz- nivalókat. A zsannamanna, mint jeleztem, igen egyszerű étel. Elkészítése alig pár órát vesz igénybe, s nem kell hozzá más. mint egy csipetnyi zi- zejka (.távol-keleti fűszer, hozzájutni minden hongkongi zöldségesnél), fél maroknyi bambari (dél-amerikai nö vényke zöldje apróra vágva, a mexikói piacokon például záráskor szinte Szemétként söprik össze), 25 dkg vinni (szokványos, a legolcsóbb holland sajtfajta), néhány darab félérett rumuja (India északi részein termő lédús gyümölcs) és díszítő köretként használhatunk valamicske mundurit is, másképben duzzadó rügyeket. Alaszka déli területeiről, természetesen a tavaszi rügyfaka- dás idejéről. Olcsó étel, mondom, mert ha mindezekért megkértük szokásos hároméves valuta- keretünket, és bejártuk a világot, már csak annyi a dolgunk, hogy negyed csirkemellért leszaladjunk a sarki hentesüzletbe. Namármost, a negyed csirkemellet 25 darabra vágva, három óráig 60 fokos gőzben pároljuk, majd a lepárlás után a fennmaradt részeket egy kávéskanálnyi olívaolajon ropogósra átsütjük a gyermek babatepsijében. Közben ne feledkezzünk meg előkeresni bélyeggyűjtő férjünk vagy botanikus fiúnk nagyítólencséjét, hogy alaposan megszemlélhessük, kellően átsültek-e a csirke- mell-parányok. Ha igen, sebészcsipesszel (hozzájuthatunk bármelyik kórházban), mokkástálkára szedegetvén a darabkákat, a vinni! ró- reszeljük, meghintjük a csipetnyi zizejkával. s a fél maroknyi bambarnt pediglen 1 4 kanalasgém tojásának felvert habjával összekeverjük, ezzel leöntjük, és az egészet újból összerottyant- juk. Ha mindezek után megtaláljuk a sütőben, köréje rakhatjuk díszítésként a néhány szem rumuját. és már tálalhatjuk is vendégeink- nék. Feltéve, ha időiben megérkeznek Liliputból. K. G.
