Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-03 / 78. szám

1985. április 3., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 üt, telefon, lakás... Fejlesztések Leiiiivároslan Mi épül az idén, mire mennyit kell költeni, mikor milyen társadalmi erők moz- gísíthatók a város érdeké­ben, mennyivel gyarapszik, fejlődik az esztendő során Len inváros, s mindehhez mekkora az anyagi fedezet? — a kérdésekre a végrehaj­tó bizottsági és az azt kö­vető tanácsülésen is megad­ták a választ a közelmúlt­ban, amikor megtárgyalták és elfogadták Leninváros •költségvetési és fejlesztési tervét. A téma mindenkori fontosságát felerősítette (itt is, mint bármely kisebb-na- gyobb településen az ország­ban), hogy 19115 a VI. öt­éves tervidőszak utolsó éve, így a tervezett feladatok megvalósítása alapvető fon­tosságú mind a jelenlegi tervciklus zárásához, mind a VIJ. ötéves terv megalapo­zásához. Ebben az évben egyébként csaknem kétszázmillió forint áll a tanácsi költségvetés rendelkezésére, s ez 18,6 szá­zalékkal 'halad ja meg az elő­ző év irányzatát. A terv szá­mol az elmúlt évi intézmé­nyi hálózatbővítésekkel, a központilag elrendelt átszer­vezésekkel és számos fel­adatnövekedéssel. Az emlí­tett összegnek több mint az 58 százalékát oktatási és kul­turális célú feladatok „emész­tik fel”, majd az egészség- ügyi és szociális tennivalók következnek a rangsorban, amelyre jóval többet költe­nek, mint tavaly (46 millió forintot). A kommunális cél­ra használandó, tervezett pénzösszegek számolnak az elmúlt évi fejlesztésekkel, a megnövelteden park-, út- és járdafelület karbantartásá­val, a közvilágítási költsé­gekkel. • A fejlesztésre szánt pénz­összeg 98 millió forint, amelyből beruházási céllal 76 millió forintot terveznek felhasználni. S hogy mi való­sul meg ebből a pénzből ? A legfontosabb most is a la­káskérdés. tehát folytatják a magánlakások építésének te­rület-előkészítő munkáit a 3-as szomszédsági egység­ben. (Új lakások felépítésé­vel viszont nem számolnak a tanácsi szervek .. .) Az idén befejezik az autószer­vizt is, és tavalyról áthúzó­dó beruházásként, telefonnal látnak el 330 lakást. Ezen­kívül kiviteli tervet készíte­nek további 240 lakás tele­fonnal való ellátására. Ezer fölötti azoknak a lakások­nak a száma, amelyeket érint a 2-es szomszédsági egység­ben a nagyközösségi tv-an- lennarendszer kiépítése, s ha már a kiépítésnél tartunk; az 1-es és 2-es szomszédsági egységeket összekötő útsza­kasz megvalósítása az egyik legfontosabb éves tennivaló. Folytatják a liszalöki úttö­rőtábor építését is (elkészül két faház), s a tábor kör­nyékének részleges parkren­dezését. Tervezési feladat­ként szerepel — a beruhá­zási program jóváhagyása után a Kun Béla Gimnázi­um és Ipari Szakközépisko­la bővítési elképzelésének az elkészíttetése, s a városköz­ponti k-iállítóterem kialakí­tása. A költségvetésben és fej­lesztésben összefoglalt tenni­valókhoz, a megvalósításuk­hoz persze nemcsak elegen­dő pénz, hanem társadalmi összefogás is szükséges. Eb­ből a szempontból a tavalyi „csúcsévük” volt a lenirivá- rosiaknak: csaknem 30 mil­lió forint értékű társadalmi munkál végeztek. Az idei esztendőben már szolidabb- ra fogták a mércét; 21 mil­lió forint érték szerepel a tervekben, amelyek közül a legfontosabb a természetvé­delmi oktatópark teljes ki­alakítása, és számos komplex városszépítő akció szervezé­se. K. G. Mit kell tudni A helyi tanácsok a lakos­ság befizetéseivel kiegészít­hetik költségvetésüket, amelyből a települések ellá­tási színvonalát javíthatják. Ehhez nyújt alapot a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak 1984. évi 12. számú tör­vényerejű rendelete, vala­mint a pénzügyminiszter 28/1984. (íVfl. 17.) számú ren­deleté. A tanácsok működési te­rületükön településfejlesztési hozzájárulást állapíthatnak meg a fizetésre kötelezhető lakosság előzetes egyetérté­sével. A fizetési kötelezett­ség kiterjedhet a közigazga­tási terület egészére, vagy annak egy részére attól füg­gően, hogy milyen célkitű­zéseket valósítanak meg. A befolyt összegből az egészségügyi, kommunális, oktatási, kereskedelmi háló­zat bővíthető, vagy a pénzt az intézmények korszerűsí­tésére lehet fordítani. A ta­nács tisztségviselői kötele­sek falugyűléseken, vagy más fórumokon a befizetett ösz- szegek felhasználásáról a la­kosságot tájékoztatni. Telep ülésfej lesztési hozzá - járulást fizetnek azok a ma­gyar állampolgárok, lakás­bérlők (fő- és társbérlők), akik személyi tulajdonú la­kással, személyi tulajdonban levő üdülővel, továbbá ön­álló ingatlannak minősülő műhellyel, üzlettel és műte­remmel, személyi tulajdon­ban és tartós használatban levő, magánerőből beépíthe­tő lakó- és üdülőtelekkel rendelkeznek. A hozzájárulás összege 300 forinttól 2000 forintig ter­jedhet. A tanácsok a személyi tu­lajdonban és tartós haszná­latban levő ingatlanokra vo­natkozóan a- hozzájárulás mértékét azonos összegben határozzák meg, míg a la­kásbérlői? (főbérlő, társbér­lő) a hozzájárulás 70 száza­lékának megfizetésére köte­lezhetők. A helyi tanácsok a hozzá­járulást egy összegben álla­pítják meg, azonban két egyenlő részletben is fizet­hető, kamatmentesen a tárgy­év március 15-ig, illetve szeptember 15-ig. A fizetési kötelezettség megállapításá­nál az év első napján fenn­álló állapot az irányadó. Az év közben bekövetkezett vál­tozás miatt a hozzájárulás összege nem helyesbíthető. A fizetési kötelezettség alól mentesíteni kell azt a sze­mélyt, akinél a hozzájárulás megállapítását megelőző év­ben az 1 főre számított jö­vedelem — az együtt lakók jövedelmét is figyelembe vé­ve — a havi 2500 forintot nem haladta meg. A helyi •tanácsok rendelettel további mentességeket és kedvezmé­nyeket engedélyezhetnek. Az 1986. január 1-i ha­tállyal életbe lépő új jogsza­bályok alkalmazásánál je­lentős feladat hárul a helyi párt- és tanácsi testületek­re, vezetőkre. Helyesen leéli politizálni ahhoz, hogy a la­kosság a társadalompolitikai célkitűzések megvalósításá­hoz anyagiakkal is hozzájá­ruljon. Ehhez értelmes és konkrét feladatokat kell meg­határozni. Borsod megyei Tanács pénzügyi osztálya Pénteken délután Monok külterületén Homa László, 18 éves gimnáziumi tanuló, ináncsi lakos, Jawa motor- kerékpárjával nem a látási és útviszonyoknak megtelelő sebességgel közlekedett, és a nyáriás-lanyai bekötő úton egy leeresztett íasoromipó- nak ütközött. A fiatalember olyan súlyos sérülést szen­vedett, hogy a helyszínen meghall. Pénteken, délután Miskol­con, a Dózsa Gy. és Szabó Lajos utcák kereszteződésé­ben a piros jelzés ellenére akart az úttesten áthaladni Dolinka István, 25 éves he­lyi lakos, és egy arra haladó személygépkocsi elütötte. A gyalogos nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérülést szenvedett. Figyelmetlenül kanyaro­dott ki motorkerékpárjával Miskolcon az északi terelő­út és Dózsa György utca ke­reszteződésében Vass Attila 17 éves tanuló, miskolci la­kos, és nem biztosított el­sőbbséget a védett úton köz­lekedő személygépkocsinak, összeütköztek, melynek kö­vetkeztében a motorkerék­pár utasa, Szűcs Ferenc, 19 éves helyi lakos nyolc na­pon belül gyógyuló könnyű sérülést szenvedeti, akit a mentők a Csabai kapui ren­delőintézet sebészetére szál­lítottak. fiy. anyagi kár 6 ezer forint. Ittasan vezette személy- gépkocsiját szombaton éjjel Miskolcon Takács Béla, 35 éves helyi lakos, és a Kö­zépszer utca 14. sz. ház előtt, az út szélén parkoló teher­gépkocsinak ütközött. A sze­mélygépkocsi vezetője és utasa, Takács Béláné 32 éves molorlekercselö nyolc na­pon belül gyógyuló, könnyű sérülést szenvedtek. A men­tők mindkettőjüket a Sem­melweis kórház sebészeiére szállították. Az anyagi kár 35 ezer forint. Szabálytalanul kanyaro­dott vasárnap kora dél­után Miskolcon a Csabai ka­pu és Balogh Ádám utca ke­reszteződésében személygép­kocsijával Kiss Benjámin 57 éves miskolci lakos, és ösz- szeütközött a Kobza Balázs­it é által vezetett Trabant gépkocsival. A baleset kö­vetkeztében a Trabant uta­sa, Kovács István 70 éves nyugdíjas könnyebben meg­sérült, akit a mentők a Szentpéteri kapui kórház se­bészetére szállítottak. Az anyagi kár 6 ezer forint. Nincsenek árkok, átereszek Víz alatt egy zsujtai utca Ez a felvétel a múlt nyáron készült Talobérék portáján Kocsi kocsi mögött, az utasok meg egymás sarkára lépdelve csúszkáltak a trá­gyalében. A kényesebbje zsebkendőt tartott az orra elé, pedig igen friss volt ezen a napon a levegő: vö­rösöd tek az orrok, a fülek, a szél pedig ugyancsak meg­tépázta a hajakat, kalapo­kat. Helyszíni szemle Zsujtán. Egy helyi lakos megjegyez­te: búcsúkor sem jár eny- nyi idegen a faluban; csak aztán haszna is legyen. A társa a foga közt sziszegve válaszolt: belenéztek a ve­sénkbe is, de egy biztató szót sem hallottunk senki­től, kár volt a felhajtásért. Egy asszony felcsattant: csönd,' még hallják, hallgas­satok, ezek legalább eljöt­tek ... Ilyen hangulatban búcsúz­tunk el -a zsujtaiaktól, akik minket is meghívtak a hely­színi szemlére, amelynek az volt a célja, hogy a' szak­emberek közös erővel talál­ják meg, miként lehelne ti­zenegy családi háznak a la­kóit megmenteni az örökös rettegéstől: mikor dől össze a ház, mikor pusztul el az összes jószág — és mi még hozzátennénk — mikor fer­tőződik meg valaki, mikor tör ki járvány ... * Zsújta festői kisfalu Aba- újban, még ilyenkor, kopa­szon is szépek meredek dombjai, köztük a Haran- ka, a tövében kacskaringó­zó Cenkely patakkal. A Gönci utca lakói a Ha- rankát látják, ha kinyit­ják az ajtót, az ablakot. Védik is: a «aranka és a Cenkely soha sem okozott meglepetést. Ha megduzzad a kis patak a Haranka le- csorgó vizeitől, legföljebb el­önti a kertek alját, így van az évszázadok óta. Most azonban más a baj! * A hatóságok, hivatalok ki­küldötteit megelőzve érkez­tünk Zsujtára. A Gönci ut­cában már mindenki az ud­varokon volt. Az első pa­naszáradat minket ért. — Hatvan aprójószágom pusztult el, mert a téesz frissen permetezett krump­litáblájáról is ide jött a víz. Hozott az magával döglött macskái, tyúktetemet, gyógy­szeres üvegeket és még sok más undokságot — panaszol­ta Molnár Istvánná. — Én már idős vagyok, nem me­rek inni a kútból, a tejes­kannámban hozom az jnni- és főznivaló vizet. A szembenső szomszédasz- szony Molnár Jánosná sírva fakadt. — Harminc szekér iszapot hordattunk ki a por­táról. Engem tiszta háziasz- szonynak ismer a .falu, de most már pirulok, ha valaki betér hozzánk, mert penész és bűz az egész ház, meg­jelentek a svábbogarak is. Régen azt sem tudtuk, mi­lyen az a svábbogár. — Nézzék meg a házun­kat! — invitált Sivák Ist­vánná. — A háztetővel egy magasságban van a kapunk. Valóságos elődöt emeltünk a házunk elé. És a panaszos, akit legin­kább sújt a csapadékvíz, aki már valóságos Canossát járt. 7'alabár Ferenc: — A teheneink nem mertek ha­zajönni, letáboroztak az ut­ca végén, akkora volt a víz tavaly nyáron is. És azóta is. Most, az olvadás ismét nagy gondot okoz?. Két hó­nappal ezelőtt a tanács tűz­oltókocsiját kellett kihív­nunk éjszaka, mert féltünk, mi is megfúlunk... — Be­szereztünk egy házi szivaty- tyút, március 5-én már gör­csöt kapott a kezem a hi­degtől és a vízsugárnak az irányításától: reggeltől estig ültem a hokedlin és csak szívtam-szívtam a vizet, mégis elárasztott bennünket. Nézze, itt vannak a szép sző­nyegeim, itt a konyhám ... A szőnyeget nem lehet fel­teríteni, a konyha pedig ilyen... — panaszkodik Ta­la bémé. Baranyai János bácsi 80 éves: — Ök — mutat a lá­nyára, vejére — isznak a kútból. Én utálom a vizün­ket! Jó, adnak már a bolt­ban kólát, de az nem víz. Felépítettem a házat és most, öregségemre összeomlik. — A hidroforunk is tönk­rement a sok liordaléktól. A fiúnk tévészerelő, kocsival járná a környéket. Járná, ha iudná, ha ki tudna innen menni — mondta Koncsol Lászlóná. * A környéken förtelmes a bűz, az itt élők már nem is érzik olyan nagyon. Meg­szokták. Gátat ugyanis jobb híján tehéntrágyából emel­nek a porták előtt. Kita­pasztalták, ez az anyag en­gedi át a legkevésbé a vizet. * Megérkeztek a helyszíne­lők. A Miskolci Közúti Igaz­gatóság műszaki ellenőre, Sivák László: — Az utca fö­lött áthaladó közút aszfalt­szőnyeget kapott, az ősszel. A közúti árkok tisztítása ta­nácsi feladat lenne, de több­nyire megcsináljuk. Közbe­jött a téli fagyszabadság ... A felső árkot kitisztítjuk. .— Segít ez valamelyest a Gönci utcaiakon? — Nem. sok a reményem. Ide egy átfogó rendészeti terv kellene, majd annak a jó kivitelezése... — Ha a legolcsóbb tervet vesszük, mennyibe kerülne a „beruházás”? — Egymillió forintba. Ha a helyi tanács segítene anya­gilag, az igazgatóság partner volna ... Somogyi Gáza, a megyei tanács vb közlekedési osztá­lyától (ikilónyi aktát szoron­gat a hóna alatt): — Itt va­lóban csak egy alapos mun­kával leltet segíteni, semmi értelme annak, hogy egyik osztályról a másikra, az épí­tésiről a közlekedésire „to- ligáljuk” az aktákat. Nem kellett volna megvárnunk, hogy a Minisztertanács Be­jelentések és Panaszok Iro­dája foglalkozzék ezzel az utcával. Az utca lakói: — öreg­apáink is az árkokon keresz­tül vezették le a vizet. Jól ki volt találva azoknak az útja. És teremtek a kertek is. Jó volt itt lakni. Hiszen mi is segítenénk, ha mon­danák, mit kell csinálni. — Mennyi pénze van most , a tanácsnak erre a munká­ra? — kédeztük Fürjész Ist­ván vb-titkárt. — Legföljebb annyi, hogy ki tudunk tisztítani egy ár­kot. * Az illetékesek a_ közös községi tanácson. Abaújvá- ron szerkesztettek egy jegy­zőkönyvet, amely a mai ál­lapotokat dokumentálja, de megoldástervet is kínál. Talán ez az irat már nem csupán egy lesz a sóit kö­zül ... Történik valami a hi­vatalok, vállalatok és a la­kók közös összefogásával. Lévay Györgyi Fotó: Fojtán László A hegyekről lemosott termőföld a „portalani­tott” Gönci utcán Ei a „híd" tavaly készült az utca elején Fiatal motoros halála a teltpiSfezlési iMzzájÉlásról?

Next

/
Thumbnails
Contents