Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-25 / 96. szám

1985. április 25., csütörtök

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Előre a XIII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért!

A fő cél érdekében

A

z idei pépgazdasági terv egyik fő célkitűzésé változatlanul a külső egyensúlyi helyzet javítása. A külkereskedelmi áruforgalomban tehát továbbra is jelentős kiviteli többletet kívánatos elérni adósságállományunk csökkentése érdekében. Van-e esély arra. hogy sikerül a tervet valóra váltanunk?

Az első negyedév eléggé hézagos információja alapján természetesen ma még — április végén nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket. Am azt sem hallgathatjuk el. hogy a statisztikai megfigyelés alá vont vállalatok esetében a konvertibilis el számolású exportigények, illetve megrendelések elmaradnak az előirányzott értéktől. Ezzel szemben néhány ágazat, így például a kohászat és a vegyipar szállításai az eltelt néhány hónapban növekedtek. Várható azonban, hogy a vaskohászat egyes termékeiből. a tavaly elért exportnövekedési ütem az esztendő hátralevő részében megreked.

A vegyipari termékek kivitelét tekintve a konvertibilis viszonylaté szerződésekből arra következtethetünk, hogy az export emelkedése nem állt meg, viszont az előző évihez képest mérsékeltebb a kiszállítás üteme.

Az év eleji exportteljesítést nem kis mértékben befolyásolta a januári-februári kényszerű energiakorlátozás. Az egyes vállalatokat ért közvetlen kár ugyanis sok tízmillió forintra tehető. Az energiakorlátozásból származott termeléskiesés több üzemben, főként a vegyipari vállalatoknál rendkívül megnehezítette, azt is mondhatnánk, kétségessé tette az első negyedévre előirányzott export maradéktalan teljesítését.-as

Hárommillió csavar évente

Egy éve már, hogy vas izzik a csobaji Taktaközi Termelőszövetkezet szarvasmarhatelepének egyik istállójában. A hír csak első hallásra szokatlan, hiszen a kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaság egyike volt azoknak a szövetkezeteknek, amelyekben állattartó épületeket alakítottak át, a jóval gazdaságosabb ipari háttér kialakítása érdekében. A Taktaközben állandósuló belvízveszély egyre jobban sürgette az ilyen jellegű tevékenység kialakítását, hiszen a szántóföldekből még kedvező időjárás esetén sem lehet annyi jövedelmet „kifacsarni”, amennyi a szövetkezet egyenletes fejlődését biztosíthatta volna.

Saját erőből, s támogatásból azért vágtak bele ennek az istállónak az átalakításába — ötmillió forintba került —, hogy az LKM-böl érkező gépeknek megfelelő csarnokot biztosítsanak. Tre- só József üzemvezető:

— A Lenin Kohászati Müvek támogatása nélkül ebből a melegüzemből nem lelt volna semmi. Egyrészt átadott nekünk gépeket, természetesen nem a legkorszerűbbeket, de amelyeket töke híján aligha tudtunk volna megvásárolni. Másrészt biztosítja az alapanyagot, és segített dolgozóink betanításában is. akik Miskolcon tanulhatták meg a présgépek, s menetvágók kezelését. E segítségnek köszönhetően tudtunk folyamatosan, szinte zökkenők nélkül beindulni.

Évi egymillió darab, a bá- nyatámok rögzítéséhez szükséges U-csavar, s kétmillió darab vasúti geocsavar gyártására szakosodtak A speciális alkatrészek gyártásához olajtüzelésű kemencékkel. frikciós, s excenter-saj- tolókkal rendelkeznek. A beüzemeléstől még nem választja el nagy idő a melegüzemet, s máris változtatni kelleti az üzemszervezésen.

— Nem technológiailag — tette hozzá azonnal az üzemvezető. — Formát kellett váltanunk ahhoz, hogy a hatékonyság romlását megakadályozzuk. Egyrészt emelkedett az energiahordozók ára, másrészt muszáj volt növelni a munkabéreket, mert különben munkásaink kikérték volna munkakönyvüket. A melléküzemág erre nem nyújtott lehetőséget, így áttértünk a szakcsoporti formára. A tapasztalatok azt mulatják, jó helyen kerestük a megoldást, csökkent az anyagfelhasználás, nőtt a gépek kihasználtsága, igaz jelentősen növeltük is a munkabéreket. Megérte, mert ennek köszönhetően nem mi keresünk dolgozókat, hanem rengetegen jelentkeznek. így válogatni is tudunk.

Jelenleg három műszakban negyvenketten dolgoznak ebben a csobaji üzemben, amelynek éves terve 11,5 millió forintos árbevétel elérése. Az üzemvezető bizakodó: ha az alapanyag-ellátás továbbra is zavartalan marad, akkor nem lesz gátja a tervezett mennyiség legyártásának.

— kármán — Fotó: Morvay Tamás

Sajtolásra készítik elő a vasrudakat az olajfütéses kemencékben. Ezer fokra hevítik (el az alapanyagot, hogy a 160 tonnás berendezésen a kellő formára hajoljon. Képünkön: Bertalan István és Lábas Miklós fogóval veszi ki a lángtengerböl az előre szabott tengelyeket.

13-as választókerület

Balázs László

Becsei Lászlóné

Mintegy másfél hónup0 ja értesült arról, hogy munkatársai a Bor-sod- nádasdi Lemezgyárból országgyűlési képviselőnek jelölték.

Az 1942-es születésű gyári munkás egész életútja Bor- sodnádasdhoz kötődik. Itt született, s az általános iskola elvégzését követően Óz- don szerzett esztergályos sza k m u nkás- k épes í lést. A hároméves iskola elvégzése után a lemezgyár tmk-mű- helyében helyezkedett el. Azóta huszonkilenc év telt el.

— A gyárban 1975-ig dolgoztam esztergályosként, ekkor neveztek ki a tmk csoportvezetőjének, majd 197». november 1-vel a művezetői feladatok ellátásával bíztak meg. Ma is ebben a munkakörben tevékenykedem. Tulajdonképpen véletlenül leltem »esztergályos, s ennek különös története van. 1956- ban a katonai középiskolába jelentkeztem, de csak az 1957-es évfolyamra nyertem felvételt. Abban az időszakban nehéz volt elképzelni, hogy egy évet csak úgy elveszítsek, s egyik barátom rábeszélésére döntöttem a szakma megszerzése mellett.

— Mikor kapcsolódott be a munkásmozgalomba?

— Mint szakszervezeti tag 1956-tól veszek részt a tömegszervezeti munkában, 1975-ig vezetőségi tag voltam. A pártszervezetbe 1971- bén vették fel, 1975 és 1980 között a Borsodnádasd nagyközségi Pártbizottság és végrehajtó bizottság tagjának is megvá lasztottak.

Említésre méltó életében, hogy a Petőfi Sándor forgácsoló szocialista brigádnak 12 évig volt a vezetője, s irányításával háromszor nyerték el a brigádmozgalom arany fokozatát. Mint fizikai dolgozó, munkája elismeréseként öt alkalommal érdemelte ki a Kiváló dolgozó címet. Az eltelt 29 év alatt politikailag is képezte magát: elvégezte a marxizmus—lenini,zmus esti középiskolát, majd a marxizmus— leninizmus esti egyetem hároméves általános tagozatát. Ebben az évben a párta la p- szervezet vezetőségi tagjának választották.

— Első alkalommal jelölték országgyűlési képviselőnek, ha megválasztják, milyen tervei vannak a kerületben?

— Tekintettel arra, hogy választókörzetem Borsodnádasd—Járdánháza—Ózd 1- es kerülete és a Hangony- völgy kistelepüléseire terjed ki, elsődlegesnek a községek mindennapi gondjaival szeretnék majd foglalkozni. Még ma is eléggé él a város —falu közötti megkülönböztetés, s ennek következtében bőven lesz mivel törődnöm a mintegy 80—85 ezer választópolgár érdekében. Mindenekelőtt a környék vízellátási gondjait kell megoldani, emellett fontos feladat az úthálózat korszerűsítése is.

Amikor először jelöl0 lék országgyűlési képviselőnek, éjjeles műszakban dolgozott a Borsod- nádasdi Lemezgyárban. Ott kereste meg a Hazafias Népfront akkori megyei titkára.

— Óriási izgalom fogott el, én mint betanított munkás felkerülhetek a Parlamentbe. Ugyanakkor az is átvillant a fejemben, hogy én erre a feladatra képtelen leszek. Szerencsére a helyi vezetők és még igen sok ember megértő támogatása átsegített a kezdeti nehézségen.

Parlamenti „szüzbeszédét” 1982-ben mondta el Ózd és környéke fejlődéséről, a térség kereskedelmi ellátottságáról és a bányászok—kohászok sorsának alakulásáról számolt be. Becsei Lászlóné úgy tartja, hogy az eltelt öt évből az első három volt a tanulóidő, csak ezt követően kezdett igazán belelendülni az igazi munkába. Annak ellenére, hogy egy bizottságnak sem tagja, gyakran részt vesz egy-egy bizottsági ülésen.

Most, hogy másodszor is képviselőnek jelölték választókörzetében. szintén váratlanul érintette a hír. Az országgyűlés cikluszáró ülésszakáról utazott haza. S pénteken este, a lakásán szerzett tudomást arról, hogy ismét a jelöltek között szerepel.

— Alighogy hazaértem, több borsodnádasdi ember keresett meg otthonomban, gratulálni jöttek. Először még nem értettem, miért is kell nekem elismerő szavakat mondani, de amikoi megtudtam, hogy miről van szó, elérzékeny, ültem.

— Ha másodszor is képviselőnek választják, s szót kapna, miről beszélne a parlamentben?

— Borsodnádasdon és környékén az elmúlt öt év fejlődése ellenére is bőven van még tennivaló. Mindenekelőtt a kistelepülések fejlesztésére kell nagy figyelmet fordítani, számos helyen megoldatlan még a vezetékes vízellátás, az úthálózat kiépítése. Sok olyan terület is van, ahol javítani kell az iskolai helyzeten, ha nem újak építésével, de a meglevők bővítésével, korszerűsítésével kell enyhíteni ez irányú gondjainkon. Nem szabad megfeledkezni az ellátás színvonalának szüntelen javításáról sem, s ezt elsősorban a bolthálózat szélesítésével érhetjük el. Sok településen az alapellátást sem tudják kellően biztosítani, s ezen a helyzeten okvetlen változtatni kell.

Becsei Lászlóné 1931. szeptember 8-án született Borsodnádasdon. Szülei a lemezgyárban dolgoztak. Az ö első munkahelye a helyi földművesszövetkezet boltjában volt, ahol pénztárosként tevékenykedett. A Borsodnádasdi Lemezgyárba 1972-be került, s most is ott dolgozik betanított munkásként.

Elek József

Érsek László

A domaházi jelölő

0 gyűlésen szavaztak bizalmat az emberek a Kissikátorban lakó hengerész-forrasztó inak. Májusban lesz 25 éve hogy az Ózdi Kohászati Üzemekhez került. jelenlegi munkahelye az RDH-g.váregység. A szak- szervezetnek 1960-tól, a pártnak 1966-tól tagja. Tíz éve a helyi pártalapszervezet titkári funkcióját tölti be. Emellett számos társadalmi megbízatást teljesít: tagja az Ózd városi Pártbizottságnak, az. Ózd és Vidéke Aíész igazgatóságának, a Domahá- za—Kissikátor községi Közös Tanácsnak. Emellett a helyi önkéntes határőrcsoport parancsnoki tisztét is betölti. Mint elmondotta, ezt a sok megbízatást csak a munkahely hatékony támogatásával képes maradéktalanul ellátni. A jó munkahelyi kollektíva és a közvetlen munkahelyi vezetők megértése nélkül igen nehéz lenne helytállni a közéletben. Sebben segíti még felesége, aki

sokat vállal magára az otthoni tennivalókból.

Nemcsak a 420 lakosú Kissikátorban közismert ember, ezt bizonyítja az is, hogy a domaházi jelölő gyűlésen egyhangú szavazással Elek Józsefet jelölték országgyűlési képviselőnek, ami igen nagy meglepetés volt a számára. Munkahelyén és a közéletben végzett áldozatos munkáját számos alkalommal ismerték el.

Amennyiben a választók bizalmát élvezve országgyűlési képviselő lenne, mindenekelőtt a kistelepülések és Ózd-Béketelep fejlesztését tekintené munkája legfontosabb részének. Hangot adna a még ma is tapasztalható város és falu közötti megkülönböztetés kedvezőtlen hatásának. Ügy véli. hogy munkája során nem szabad beszűkülni, nemcsak a közvetlen környezet, hanem a mintegy 30—35 ezer választópolgár közös gondja kell. hogy fogla lkoztassa.

Elek József 1942. október 10-én született Kissikátorban. tsz-dolgozók második gyermekeként. Nővére a tsz- nél könyvelő. Az általános iskola elvégzése után az ózdi szakmunkásképzőben szerzett hengerész-forrasztár szakképesítést. 1962-ben a határőrséghez vonult be, s a miskolci kerületben teljesített szolgálatot, kiképző tisztesként. Leszerelését követően ismét az ÓKO-nél helyezkedett el, s a mai napig a gyár dolgozója.

1939. április 9-én szü0 letett Borsodnádasdon, gyári munkáscsalád egyetlen gyermekeként. Édesapját korán elvesztette, s így szinte gyermek fejjel család- fenntartóvá vált. Ez alapvetően meghatározta további életét. A Borsodnádasdi Lemezgyár szerződésével esztergályos képesítést szerzett, s a tmk-üzemben helyezkedett el. Közismert emberré válását elősegítette a sport, aktív labdarúgóként és edzőként tevékenykedett, s ezáltal sok ismeretséget szerzett környezetében.

A munkahelyén is kivívta az emberek megbecsülését, 1961-től vesz részt a brigádmozgalomban, az üzemhez kerülő fiatalokból ifjúsági brigádot szervezett. Irányításával háromszor nyerték el a Vállalat kiváló brigádja megtisztelő címet.

— Gazdasági és társadalmi munkám elismeréseként 1966-ban vettek fel az MSZMP tagjai sorába, s ettől az évtől kezdődően még aktívabb tevékenységet fejtettem ki az üzem szervezeti életében. Szakszervezeti bizalmiként teljesítettem pártmegbízatásomat, s 1972-ig több szakszervezeti tanfolyamot is elvégeztem.

1976 újabb fontos állomás az életében: az acélmű és öntöde párt alapszervezetének vezetőségi tagja lett, s még ebben az évben elkezdte a marxista—leninista esti középiskolát. Áldozatos munkáját az üzemvezetés hat alkalommal Kiváló dolgozó elismeréssel jutalmazta, majd 1978-ban megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát.

Választókörzete most első alkalommal országgyűlési képviselőnek jelölte. ezt igen nagy megtiszteltetésnek érzi, s ha valóban eljut a Parlamentbe, minden alkalommal arra törekszik majd, hogy hangot adjon körzete eredményeiről, a mindennapi gondokról. Különösen a kisközségek sajátos helyzetét tartja szem előtt, arra összpontosítja munkáját, hogy a velük való törődés fokozottan érvényesüljön a jövőben. Ha szót kapna az ülésen, mindenképpen elmondaná, hogy a környező üzemek az eddigitől nagyobb segítséget nyújthatnának a kisközségeknek, hiszen ezek a települések adják a munkaerő zömét, s ezért nem mindegy, hogy a falvak és települések lakossága hogyan érzi magát lakóhelyén.

A vasúttól a kányákig