Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-18 / 90. szám
1985. április 18., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A ma összeülő országgyűlés napirendjéül az oktatási törvénytervezetnek, a terület- és településfej lesz - tés hosszú távú feladatainak, az állami pénzügyekről, a népgazdasági tervezésről és a tanácsokról szóló törvény módosításának megvitatását javasolták. Elismerésre méltón gazdag munkaprogram. Mi köti össze ezeket a területeket, természetesen azon kívül, hogy egyazon ülésszak napirendjén szerepelnek? Mi teszi fontossá ezeket a témákat? — Az, hogy mindegyikük fontos feltétele a továbblépésnek, amely néhány héttel ezelőtt a párt XIII. kongresszusának határozatában is megfogalmazódott. Ez utóbbiból, s a kongresz- szuson elhangzottakból kicsendül, hogy népünk készen áll a továbblépésre, a gazdaság és a társadalom további fejlesztésére. E fejlesztés törvényes feltételeihez tartoznak a napirendi pontok mögött levő feladatok. Az előttünk álló új fejlődési szakaszban kulcsszerepe van annak, hogy közoktatásunk mennyire áll készen a kiművelt emberfők képzésére. Hiszen ezeken a kiművelt emberfőkön áll vagy bukik a magyar társadalom sorsának jobbrafordulása. A megvitatandó oktatási törvénynek a többi között az a feladata, hogy az iskolát közelebb vigye az élethez. Szükséges, hogy az iskola olyan állampolgárokat indítson útjukra, akik készek befogadni a tudomány legújabb eredményeit, akik képesek arra, hogy aktív munkáséveik alatt akár több alkalommal is módosítsák szakmájukat a legújabb követelmények szerint. Alkalmassá kell tenni erre az iskolát, mert jelenleg még nem az. Az új törvény adta feltételek között növekednie kell az önállóságnak és a demokratizmusnak az iskola falai között, önállóbbá kell tenni az oktatási intézményeket, hogy a tanterveket saját lehetőségeihez és a tanulók adottságaihoz alkalmazzák. Demokratizálni kell, hogy megvalósulhasson az iskola és a társadalom közötti visz- szacsatolás, hogy ez utóbbi közvetítse igényeit az előbbihez, s ezek kielégítéséhez segítséget is tudjon adni. Erre nyújthat majd lehetőséget, de csak lehetőséget, az új oktatási törvény, mert önmaga nem csodaszer, annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle A másik napirendi pont abban hasonlatos az elsőhöz, hogy a terület- és településfejlesztés körében is önállósodási, decentralizálási törekvéseket kívánunk erősíteni. Az új elvek a kis települések szerepének növekedését helyezik előtérbe. A képviselők elé kerülő koncepció a kistelepülések lakosságmegtartó és -eltartó szérepét erősíti. E célból csökkenteni kell a főváros és a városok, a városok és a községek ellátása közötti — helyenként igen kirívó — különbségeket. A jövőben jobban figyelembe kell venni egy- egy térség adottságait a fejlesztésnél. Hosszú távú feladatunk a fejlődésben elmaradott területek felzárkóztatása. A fejlesztési koncepció fontos elve, hogy a meglevő értékeket meg kell őrizni, különösen a környezet és a természet értékeit. Fokozni kell a helyi szervezetek érdekeltségét a fejlesztésben, bevonni őket a települési feladatok megoldásába. Ehhez nagyfokú önállóságot kell adni a helyi tanácsoknak. A törvényjavaslatot és a feladatkijelölő határozat tervezetét széles nyilvánosság vitatta meg. A társadalmi, érdekvédelmi és tudományos szervek jjriár jó előre megkapták az oktatási törvény tervezetét, megvitatásra. Összegyűjtött véleményük odakerült a javaslat kidolgozóinak asztalára. Nem új gyakorlat ez, ugyanazt a célt szolgálja, mint korábban a választási törvénytervezet, nemrég a kongresszusi irányelvek nyilvánosság elé bocsátása: a legszélesebb részvételt közös dolgaink megvitatásában. A terület- és településfejlesztési koncepcióról — amelyet Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese az országgyűlési bizottságok együttes ülésén nemzeti ügynek nevezett — kilencven vitafórumon tízezer ember mondhatta el véleményét. Azt is megújuló társadalmunk és gazdaságunk tette szükségessé, hogy módosítsuk a tanácsokról, az állami pénzügyekről és a népgazdasági tervezésről szóló törvényeket. Ez utóbbi törvény módosítása követi a gazdaságirányítás rendszerének változásait, nagy súlyt helyezve a tervezés jobb alkalmazkodására a külső és a belső feltételek változásaihoz, s a széles körű társadalmi részvételre a tervek kidolgozásában, megalapozásában. Az állami pénzügyekről szóló törvény javasolt módosításának célja, hogy a tervtörvénnyel összefüggésben jobban kibontakozhasson a tanácsi önkormányzat. Á tanácsok tervei például kikerülnek az állami költségvetésből, azzal az állami támogatások rendszerén keresztül tartanak csupán kapcsolatot. A javaslatok elfogadása esetén a tanács önállóan dönthet afelől, hogy pénzeszközeinek mekkora hányadát költi fejlesztési« és a működési költségvetésre. (Itt is megszűnik a gazdasági zsargonban a pénzek „pántlikázá- sának” nevezett jelenség.) A tanácsokról szóló törvény módosítása pedig a népgazdasági tervezésről és az állami pénzügyekről szóló törvény módosításával összhangban kibővíti a tanácsok jogait és kötelességeit a településfejlesztésben, a lakosságot ellátó tevékenységében. Az országgyűlés elé kerülő napirendi pontok nem kis feladatot adnak a törvényhozóknak. Munkájukat iránymutatásával könnyíti meg a tény: a széleskörűen megvitatott, az országgyűlési állandó bizottságok által támogatott törvényjavaslatok, -módosítások mindegyikét át- meg áthatja a demokratizmus fejlesztése, a helyi szervek önállóságának növelése. G. J. Abaúj nagyüzeme Ha valahol, valaki aszerint rangsorolná a hazánkban működő állami gazdaságokat, hogy milyen szép, kies. vadregényes az a táj, ahol gazdálkodnak, úgy gondolom, ezen a listán az elsők között szerepelne a Szikszói Állami Gazdaság. Abaúj egyetlen állami gazdasága, illetve az ebben a nagyüzemben dolgozók Szikszótól Ká- nyig, Boldvától Rakacáig 33 apró, vagy valamivel nagyobb község határában, változatos félszínű, szelíd dombokkal, romantikus völgyekkel, zegzugokkal szabdalt vidéken szolgálják a magyar mezőgazdaság ügyét. S ez a szó, hogy szolgálják, bizonyítja: sehol, senki nem készít olyan rangsort mezőgazdasági üzemeinkről, mennyire is szép feléjük a környezet. A rangsor az alapján készül: mit, milyent, hogyan, mennyiért? A rangsor, az értékelés csak egyet ismer el: az életképességet. Az e tájat oly gyakran látványáért, hangulatáért, csendjéért, s jó levegőjéért látogató turista számára esztétikai élmény a dombhátakon viruló, illatozó vadvirág, a vékony termőréteg alól elő- fehéredö kőzet, a V alakban bevágódó vízmosás, a kifelé- befelé horpadó talajfelszín, az elnéptelenedő, öregedő aprófalvak, ám ugyanez a mezőgazdász számára a küszködés maga. Hatványozott ráfordításokkal, kevesebb jövedelemmel, lépten-nyomon hiányos infrastruktúrával, embert koptató hétköznapokkal. Ráadásul az adottság nem olyan, mint egy tartós fogyasztási cikk. A televíziót, a hűtőszekrényt — ha nem vált be — az ember másikra cserélheti. A környezetet, a földet, a földrajzi, közgazdasági adottságokat kicserélni képtelenség. Módosítani, formálni azt lehet! Sőt sok ésszel és sok erővel még túl is lehet járni a ..nehézségek eszén’’. * Szikszón ilyesféléket igyekeznek tenni! Adottságaik úttalan útjai között mindig a kivezető ösvényt keresve, s — tegyük hozzá — gyakran meg is találva. Az elmúlt évet 200 milliós termelési értékkel és 11.8 millió forint nyereséggel záró gazdaság alkalmazkodóképességéről, talponmaradásáról beszélgettünk dr. Békési Gyula igazgatóval, aki— a jogelődnél, a Léhi Állami Gazdaságnál letöltött idejével együtt — 20 éve áll e mező- gazdasági nagyüzem élén. — Jól fogalmaz, a környezetet. az adottságokat jobbra nem cserélhetjük ki. Két lehetősége marad az embernek, vagy siránkozik, hogy miiven kedvezőtlen is az ó helyzete (de hát ez nem sokat éri. vagy megpróbálja az adottságaiból legtöbb eredményt biztosító termelési szerkezetet kialakítani, majd a mindenkori változásoknak megfelelően azt rugalmasan formálni. Mi ez utóbbit tartjuk járható útnak. Gazdaságunk Dr. Békési Gyula igazgató mai mérete 1974-ben alakult ki. Akkor átszervezéssel a 3000 hektáros és országosan is kiváló eredményeket produkáló Léhi Állami Gazdasághoz hozzácsatolták az on- gai és szendrői gazdaság egy részét és a gagyvendégi gazdaságot. Akkor jött létre a mai 8000 hektáros méretünk és a heterogén adottságunk. Hogy miért heterogén? Ebből a 8000 hektárból például a 30 százalék természetes gyep. Ami a domboldalak talajvé- dője. védi azokat az eróziótól. De ha egy kicsit is törődünk ezekkel a gyepekkel, már nem csupán talajvédők. Egy nagy létszámú állatállomány szálas- és tömegtakar- mány-szükségletét képesek biztosítani. Adottságaink eleve determinálták, hogy mi nagy volumenben állattenyésztéssel foglalkozunk. Ehhez a gyepben rejlő lehetőségeket ki kellett, ki kell használni. Ezáltal egyrészt a termelés költségei csökkennek, másrészt a szántóföldjeinken lehetőség nyílik árunövény, elsősorban gabonafélék termesztésére. — Gazdálkodásuknak a „tájhoz igazítása" nyilván csak egyetlen lépés. Mégpedig az első lépés. A következő feltétlenül ennek a hogyanja. — Természetesen. Nem elégedtünk meg annyival, hogy például húsmarhatartásra. juhtenyésztésre rendezkedtünk be. A jót jól is kell csinálni. A húsmarhatartásban mi magunk alakítottuk ki a számunkra leggazdaságosabb tartás- és te- nyésztéstechnológiát. Döntő volt a fajtaikonstrukció kialakítása. Genetikai programunkban a magyar tarka, hereford és charolais fajták keresztezésével olcsón, ugyanakkor kiváló minőségű, t>50 —750 kilogramm súlyú hízómarhákat tudunk előállítani. Évente mintegy l’OOO darabot értékesítünk, zömében exportra. Ágazatunk 1971 óta nyereséges. És ugyanez a helyzet a másik állatfajunknál. a juhnál. Itt is a fajtaátalakítást tartottuk az egyik legfontosabb lépésnek. A gazdaságunk 6000 darabos anya- juhállományából 1500-at vontunk be tejelő keresztezésre. A merinói anyajuhokat keletfríz, illetve pleveni kosokkal kereszteztük. Ezenkívül úgy tervezzük, hogy az F,-es jerkéket húsjellegű kosok spermájával termékenyítjük, s az így nyert ivadékok végtermékként jó hízóbárányalapanyagot adnak. Vagyis tejre és húsra szakosodunk. Hogy tulajdonképpen miért foglalkozunk juhval? Manapság valóban nem a leggazdaságosabb ágazat. De azokat a területeket, ahol juhaink jelenleg is legelnek, mással nem tudjuk hasznosítani. Ott nem tudunk búzát termeszteni. Nincs nagy nyereség rajta, de nálunk legalább van nyereség. És ebben szerepet játszanak az említett keresztezések. A keresztezésbe vont fajtáknál ugyan növekszik a termékek előállításának költsége, és a durvább gyapjú sem előny, viszont ezt nemcsak kompenzálja, de túl is szárnyalja a több bárányszaporulatból, a több tejből és húsból származó jövedelem. Következésképp a pleveni fajta esetében az egv anyára eső nyereség duplája. a keletfríznél háromszorosa a magyar fésűs meri- nóinak. A Szikszói Állami Gazdaság évi termelési értékének 40 százalékát az állattenyésztés adja. míg 25—25 százalékkal a növénytermesztés és a gyümölcstermesztés részesedik. A fennmaradó hátiyad a bővülő ipari tevékenység részesedése. — Növénytermesztésünk szerkezetét napjainkra leegyszerűsítettük. Egyrészt csak azokat a takarmánynövényeket termesztjük, amelyekre az állattenyésztésünknek szüksége van. Így abrakot, pillangósokat, silónak valót. Másrészt a leggazdaságosabban termeszthető árunövényekkel foglalkozunk. Így kenyérgabonával, napraforgóval, fehérmustárral, fűmagtermesztéssel. Valami hasonló ésszerű szelekció figyelhető meg a gyümölcstermesztésük vonalán is. Az összevonáskor több helyen található, heterogén ültetvényállomány, amely több éven át veszteséget termelt, mára lecsökkent — véleményünk szerint — megközelítőleg optimális méretre. Hosszú távon az aszalói gyümölcsös fejlesztésével, rekonstrukciójával számolnak. a jelenlegi méreteket szinten tartva. Természetesen. ha az igények úgy kívánják, a faj- és fajtaösszetételben elképzelhető változás. A gazdaság legfiatalabb termelő részlegei a melléküzemágak. — Elsősorban az állandó foglalkoztatás érdekében létesítjük ezeket az üzemeket, bár ma már termelési értékünk 10 százaléka ezekből az üzemekből származik — sorolta az igazgató. — Lakatosüzemi részlegünk több helyen is van. Boldván fűrészüzemünk működik, Aszalón a gyümölcsös hűtőtárolójának egy részét pedig a csokoládécsomagoló foglalja el. Ez utóbbi 35 környékbeli asszonynak biztosít munkát. Ottjártunkkor kellemes környezetben. már a csokoládétélapókat csomagolták. Szó szerint előre dolgoznak, hiszen ősszel valamennyiükkel a gyümölcsösben, almaszedés közben találkozhatunk. Aznap, amikor a csokoládé- csomagolót felkerestük, jártunk sarat dagasztó, gumicsizmás metszők és éppen gyapjúnyírással elfoglalt juhászati dolgozók között is. Abaújon végigautózva, legelőn bóklászó húsmarhákat láttunk, s magot vető gépeket. traktorokat. Valahogy az e napon látott sokirányú tüsténkedés, a megértett és végrehajtott emberi munka elfeledtették velünk, hogy kies. szép ez a táj. Sokkal inkább az tűnt fel: dolgos, élni aikaró. Hajdú Imre Fotó: Fojtán László Üzemi szirti iijárás-elirejeizés Korszerű vágóhíd épül Magyarországon először a Dél-Dunántúlon vezették be az üzemi szintű időjárás-előrejelzést, s ezáltal a térség gazdaságai kevésbé vannak kiszolgáltatva a váratlan meteorológiai eseményeknek, az időjárás várható alakulása szerint szervezhetik meg az egyes munkákat. A baranyai rakétás jégeső-el- háríló rendszer új szolgáltatása nyomán biztonságosabbá és gazdaságosabbá vált a termelés a szántóföldeken, a kertészetekben, a gyümölcsösökben és a szőlőkben. A Pécs közelében működő jégeső-elhárító szolgálat jól felszerelt meteorológiai hálózattal rendelkezik: időjárási radarállomása van a Tenkes- hegyen, és a megye különböző részén elhelyezkedő tizenöt rakétakilövő állomás is gyűjt időjárási adatokat. Tömérdek meteorológiai adat halmozódik fel napról napra, s ez adta az ötletet a szakembereknek, hogy megszervezzék az információk hasznosítását, közreadását a mezőgazdaság számára. Kétévi kísérlet után most már üzemszerűen alkalmazzák a helyi időjárási előrejelzést. Százkilométeres sugarú körzetben harminc baranyai, somogyi és tolnai gazdaság kapcsolódott be eddig a regionális hálózatba. Az üzemi szintű agrometeorológiai előrejelzés legfőbb előnye a pontosság, mégpedig egyrészt a földrajzi pontosság, vagyis, hogy mikrokörzetekre lebontva ad prognózist, másrészt az időbeli pontosság, azaz mindig friss előrejelzéssel látja el a gazdaságokat. A szolgálat készít másfél, öt- és tíznapos prognózisokat, a legnagyobb jelentősége mégis a rádió- lokátor által észlelt időjárási frontok jelzésének van. Órányi pontossággal meghatározzák például a viharok, zivatarok érkezését, időtartamát és intenzitását, ami döntő fontosságú lehet a vetési, aratási, növényvédelmi és más hasonló munkák idején. Már állnak a falai annak a korszerű vágóhídnak, amely a prügyi Tiszamente Termelőszövetkezetben épül. A gazdaság vezetése még az elmúlt évben határozott arról, hogy sertéságazatának hatékonyságát, a teljes vertikum kiépítésével javítja. Hogy mit is értenek ezen? A válasz egyszerű; a sertés feldolgozva többet ér. Különösen akkor, ha a vágás minőségi feltételeinek az állomány jelentős része nem felel meg, s így csak alacsonyabb áron lehetne értékesíteni. Viszont a túlhizlalt, vagy alacsonyabb súlyú állatok ugyanúgy feldolgozhatok, ha a termelőszövetkezet rendelkezik saját vágóhíddal és a hentesáru gazdaságosan értékesíthető. A gazdaság ezért vágott, bele ebbe a beruházásba, bár a szövetkezet fejlesztési lehetőségeit elég soká leköti, hiszen a létesítmény 25 millió forintba kerül. Az induláshoz, s főleg a sikeres beüzemeléshez nehéz volt a kellő pénzügyi alapot előteremteni. Lakossági célrészjegyet is kibocsátottak, de a magas kamat ellenére is csak 2,5 millió forint gyűlt össze, pedig ettől lényegesen többet vártak a szövetkezet vezetői. Ezzel szemben sokat segít a városellátásban érdekelt két kereskedelmi vállalat — a miskolci és a borsodi élelmiszer — hiszen 2—2 millió forinttal támogatják a szövetkezet elképzelését. A vágóhíd, amely évi tízezer sertés vágására, s feldolgozására lesz képes, így szeptember elejére elkészülhet. A tervek szerint a huszonötharminc dolgozót foglalkoztató üzem házias ízű, fűszeresebb termékek gyártására szakosodik. A számítások alapján mintegy hat év alatt térül meg az üzem kialakítására áldozott nénz. de a magasabb feldolgozottságnak köszönhetően, a sertéshizlaló ágazat jövedelme is több millió forinttal nőhet. II jót jól is kell csinálni