Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-16 / 88. szám

1985. április 16., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A miskolci rádió legutóbbi Honvédelem, hazaszeretet cí­mű műsorában jó néhány MHSZ-szel kapcsolatos kér­désre sem tudtak idő hiá­nyában válaszolni. Ezekre lapunkban Éles Gábor al­ezredes, a Magyar Honvé­delmi Szövetség megyei tit­kára válaszol. ­— Vannak-e a tartaléko­sok részére sportversenyek és ezeken az MHSZ tartalé­kos tisztjei milyen arányban szerepelnek? — kérdezte Vajda István Leninvárosból. — A tartalékosok részére két versenyforma van ki­dolgozva. Egyik a tartaléko­sok éleslövészete, amelynek résztvevői a néphadseregben rendszeresített kézifegyve­rekkel versenyszerűen hajt­ják végre a feladatokat. Ez megyénkben igen népszerű és az országos versenyeken is évek óta kimagasló ered­ményeket érünk el. Az el­múlt évben megyei váloga­tott csapatunk két külföldi versenyen is részt vett, ahol szintén szépen szerepeltek. Másik versenyforma a tar­talékosok honvédelmi verse­nye, amelyen a tartalékos tisztek, tiszthelyettesek az évente megtartott oktatáso­kon elsajátítottakról, elmé­leti és fizikai felkészültsé­gükről adnak számot. Mind­két versenyen a megyénk­ben élő tartalékosok 65—75 százaléka vesz részt. A jö­vőben szeretnénk a tartalé­kosok még szélesebb körét bevonni az MHSZ munká­jába. — Az MHSZ elönevet vi­selő szocialista brigádok mi­lyen segítséget adnak a hon­védelmi szövetségnek? — kérdezte Takács János, a 11-169-es telefonról. — Jelentős és sokoldalú segítséget adnak a szövet­ségnek: patronálják a terü­letükön levő iskolákat, úttö­rő- és KISZ-szervezetekel, sokféle formában segítik a fiatalok hazafias, honvédel­mi nevelését. Aktív részesei az MHSZ-klubok munkájá­nak. s mindezek mellett ál­talában példamutatóan dol­goznak munkahelyükön. — Milyen tervek vannak és milyen konkrét intézke­déseket tettek az MHSZ- brigádmozgalom kiszélesíté­sére, fejlesztésére? — érdek­lődött Recsó Tiborné és Re- povszki Miklós Sárospatak­ról. — Minden évben megren­dezzük az MHSZ szocialista brigádok tanácskozását, amely jól szolgálja a ta­pasztalatok cseréjét, de a részükre megrendezett kü­lönféle vetélkedők és lö­vészversenyek is jól segítik a mozgalom fejlesztését. A szövetség miskolci és LKM nagyüzemi vezetőségével együtt az idén is megren­dezzük az MHSZ szocialista brigádok megyei versenyét. Étkezés az élelmiszerboltokban Az éttermi étkezésnél jóval gyorsabb és olcsóbb, ha a boltban megvett hi­degkonyhai készítményeket, hentesárukat, vagy más élel­miszereket a vásárló a hely­színen el is fogyaszthatja. A helyben fogyasztást a szak- igazgatási szervek nyolcféle üzlettípusban — az élelmi­szer-csemege boltokban, a munkahelyi élelmiszer-ve- gyesüzletekben, a tej- és tej­termékboltokban, a hús- és húskészítmény üzletekben, az édességboltokban, a ká­vé-tea szaküzletekben, a ba­romfiboltokban. valamint a halszaküzletekben — enge­délyezik az illetékes köz­egészségügyi-járványügyi fel­ügyelőségek hozzájárulásával, de a lehetőségek nincsenek kellőképpen kihasználva. A Belkereskedelmi Minisz­térium ezért felhívta a' vál­lalatok figyelmét, hogy vizs­gálják felül hálózatukban az élelmiszerek helybenfogyasz- tásának lehetőségét, s ahol a feltételek adottak, szorgal­mazzák a mielőbbi beveze­tést. A lakosság jobb ellátá­sa, valamint az üzletek ka­pacitásának jobb kihaszná­lása érdekében javasolják, hogy mind több olyan reg­geli italt, üdítőt, hidegkony­hai készítményt, grillcsirkéi, illetve főtt, sült húst és hús- ,készítményt árusítsanak, ame­lyek a helyszínen fogyaszt­hatok. Fontos, hogy e lehetőség­ről tudomást szerezzenek a szerződéses, illetve bérelt üz­letek vezetői is. Lehetőség van arra is, hogy a már működő szerződéses üzletek­ben vezessék be a bolti ét­kezést, s ennek megfelelően módosítsák a már megkötött szerződéseket. A * m mm ##» szén jovoje A hetvenes évek elejéig, a nevezetes energiaár-robbaná­sig a világon a legtöbb szak­értő szerint az olajé volt a jövő. A sokszorosan megnö­vekedett olajár, valamint az arra való rádöbbenés, hogy a világ olajkészletei belát­ható időn belül ki fognak merülni, új irányzatokat te­remtettek. A megemelkedett olajárakkal elvégzett számí­tások már azt tanúsították, hogy a korábban drágának tartott atomenergia verseny­képessé vált. Az is kiderült, hogy az emberiségnek vissza kell térnie a korábban kor­szerűtlen energiahordozónak ítélt szénhez. A szénnek az utóbbi évtized során való mind nagyobb mértékű fel­használása éles vitákat vál­tott ki. Sokan az atomkor­szak küszöbén korszerűtlen energia-forrásnak tartják, amiben van is valami igaz­ság. De tény, hogy a jelen­legi árak mellett sok or­szágban egységnyi energia előállítása szénből a harma­dába kerül, mint nyersolaj­ból. Hatvanszázalékos ár­csökkenés pedig bizonyára nem fog bekövetkezni a kö­zeli és távolabbi jövőben ... A szén helyzetét az is erősíti, hogy az egyszer szi­lárd energiahordozóra átál­lított berendezések olajra meglehetősen nehezen sze­relhetők át. A kérdés másik oldala is igaz persze: amíg az iparnak olajfűtésre ké­szült kazánokból és kemen­cékből jelentősebb készlete van. addig csak „félgőzzel” érdekelt a széntüzelésre való • átállításban. A szakértők úgy vélik, hogy mindenekelőtt a kohászatban, az alumínium- iparban. a cementgyártás­ban. a textiliparban és a vegyiparban lehet viszony­lag problémamentesen átáll­ni a szén használatára. A szénvagyon fokozottabb kihasználása természetesen hazánkban is tolják, épnek - során új .szénmezők feltárá­sára. új aknák nyitására ke­rül sor. Képünkön is" ezzel kapcsolatos felszíni föld­munkálatokat láthatunk Bor­sod megyében. Torokeren Gátak közé a vizet! Jókora meder, partján csalitos ez a Törökér Árvízvédelmi készültség e cikk megírásának pillanatá­ban nincs a megye egyet­len folyóvize mellett sem. Aki efféle tudósítást vár, az talán lapozhat is, mert sze­rencsére, a többször befa­gyó folyók, a bőven hulldo- gáló esők. a sokáig tartó zpjlós ellenére idén eddig nem szolgált a természet az árvíz nevű kétes értékű szenzációval. Mindebben persze része van annak a sok száz em­bernek. aki'a háttérben vég­zi munkáját, többek között a gátak mellett, az íróaszta­lok. telefonok mellett. — azért, hogy munkájuk ne ke­rüljön az előtérbe. Ha ugyanis a vízügyiekről hal­lani lehet, az már semmi jót nem jelent. Ám van a vízügyieknek — esetünkben az Észak-ma- gyarorsizági Vízügyi Igazga­tóságnak — egy csoportja, amelynek munkája a ve­szély óráiban sem látványo­sabb semmivel, mint az át­lagos hétköznapokon. A cso­port elnevezés ezúttal nem egy helyen dolgozó közössé­get jelent, hanem hasonló munkát végző embereket, akik a megye különböző pontjain végzik, nagyjából ✓ugyanazt a munkát: üzemel­tetik a belvízvédelmet szol­gáló szivattyútelepek gépeit. HOL AZ A VÍZ? Tokaj. Bodrogkeresztúr. Olasztószka, Sárospatak kör­nyékén járva, így tavas,', tá­ján szokatlan kép fogadja a zöld félékhez, szántókhoz, csaliloshoz szokott szemet. A határt tengernyi víz borítja, tengernyi, - legalábbis honi méreteinkhez képest, hiszen szem a horizontig csak vi­zet lát, amelyből esetleg né­hány magasabb facsoport emelkedik ki. Molnár György, az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság sárospataki szakasz- mérnökségének vezetője kis­sé furcsán néz, mikor köz­löm vele, hogy bizony sok belvizet láttam, útban Pa­tak felé. — Ugyan hol? — kérdi, kicsit tán’ még szemöldöke is feljebb húzódik a nagy csodálkozásban. Elmondom, hol, ám kide­rül. az árvíz, hiszen a fo­lyóból került az ártérbe a víz. — De azért talál belvizet is! — vigasztal, aztán hoz­záteszi : — Csak ahhoz a hátsó utakon kell mennie, a ha­tárba! MASINÁK Nem tudom, ismeri-e az olvasó, hol található Török­ér. Talán nem mindenki, hát elmondom. A Bodrogköz­ben, Kenézlő. Viss szom­szédságában. Innen az út már visszafordul, ám addig — a kátyúkat leszámítva —. egésrzen tűrhető. S talán a vízügyiek nem örülnek majd, de csak ideírom. A törökéri belvízi szivattyútelep egyik szárnya akár múzeumként is szolgálhatna. Csekély díja­zás fejében talán mutogatni is lehetne, nézője is volna, annyi mindenképpen, mint egy-egy helytörténeti múze­umnak. A kiállítást elsősor­ban azok kereshetnék fel, akik kedvelik a szép gépe­ket. A remekbe szabott ka­zánpárt. majd a másik ter­mel betöltő gőzszivattyúkat szemlélve igazat kell adni Marinettinek. legalábbis ami a modern versenyautóról, meg a szamotrákei Niké ösz- szehasonl Másáról szóló téte­lét illeti. Egy gép valóban lehet csodaszép, s ez az 1 !!!)7-ben — felirata szerint Schlick-féle vasöntöde és gépgyár Rt. — Budapesten gyártott masina valóban sze­met gyönyörködtető, min­denféle rézcsapjaival, fogan­tyúival, tolattyúival, dugaty- tyúival, nyomásmérőivel, a hozzájuk tartozó eredeti kulcskészlettel. Ráadásul mindez üzemképes! Igaz, hogy — mint Dankó Ferenc, a szivattyútelep gépésze el­mondja —. 1980-ban indítot­ták be utoljára, ám szükség esetén akár holnap is befűt- hetnék kazánjait. A telep másik gépe is pi­hen egyelőre, pedig még fe­leannyit sem dolgozott, mint szomszédja. Ezt a Diesel- szivattyút 1943-ban készítet­ték. és másodpercenként 1.8 köbméter vizet képes meg­mozgatni, ami ha meggon­doljuk. tizennyolc, színültig töltött fürdőkádnyi vizet je­lent. A harmadik teremben elektromos szivattyú züm­mög. MUNKÁBAN Ezzel már nem sok a munka. Automatikus beren­dezései ügyelnek a gépre, amely legfeljebb áramszü­net idejére áll meg. Ennek a teljesítménye egyébként másodpercenként másfél köb­méter víz átemelésére alkal­mas. A Bodrogba visszajut­tatott víz aztán - folytathatja az útját, immár a gátak kö­zött. Mint a gépész elmondja, ha egyszerre üzemelne a te­lep minden gépe. szemláto­mást apadna a Törökér víz- szintje, ami viszont megvi­selné a gátakat. így aztán csak tokoizatosan szabadítják meg a földeket vizterhétöl, leginkább hát türelemre van szüksége a belvízzel dolgo­zóknak. És munkájuk nyomán, ha nem is rózsa, de szántóföldi növények egész sora terem a belvíztől mentesített föl­dek hektárjainak ezrein. Kép és szöveg: Csendes Csaba Mágneses elválasztás Muiniifártás - új technológiával Az alumínium gyártására alkalmas valamennyi eljárás abból indul ki, hogy a kezdő anyagnak, a bauxitnak jó a minősége. Jó minőségű bau- xitból azonban egyre keve­sebb van a világon, s az is egyre drágább. Az Egyesült Államoknak csekélyek a bau- xitkészletei. az ország 90 szá­zalékba n bauxi t-behozatal ra szorul. Érthető tehát, hogy ku­tatják: miként vonhatnák ki az aluminiumércel az ország­ban található, alumíniumban kevésbé gazdag üledékes agyagkőzetekből, az anorto- zitból, az alumitból stb. A Purdue Egyetem kutatócso­portja erre az alábbi eljárást javasolja. Válasszák el a zagyból a nem mágneses részeket mág­neses tér révén. A gyakorlat­ban ez úgy történik, hogy az ásványt vízben szuszpenzál- ják, ,s egy erős mágneses tér­ben elhelyezett edényen ve­zetik át. Az elválasztás során a mágneses részecskéket a mágneses pólusok magukhoz vonzzák, s csak nem mág­neses részecskék maradnak az oldatban. A mágneses el­választás elvét már 1960-ban kidolgozták, de több mint húsz évnek kellett eltelnie, amíg a gyakorlatban is al­kalmazható eljárás megszü­letett. A mai eljárás lehető­vé teszi, hogy a nem mágne­ses alkotórészeket, sőt a dia- mágneses részeket, vagyis az alkalmazott mágneses térrel ellentétes irányban beálló ré­szecskéket is kiválasszák. Az eljárás napjainkban igen nagy jelentőségűvé válhat,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents