Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-15 / 87. szám
1985. április 15., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A számítógépeket sok- • féle szempont alapján szokták osztályozni. De vajon milk a feltételei annak, hogy egy berendezést személyi számítógépnek tekinthessünk? Nos, a személyi számítógép tulajdonképpen mikroprocesszor alapú kisszámítógép, vagyis mikroszámítógép. Viszont nem minden mikroszámítógép személyi számítógép. Ahhoz, hogy egy mikroszámítógépet személyi számítógépnek tekinthessünk, legalább egy mikroprocesszort kell tartalmaznia ; programozhatónak kell lennie legalább egy magas szintű nyelven; a rendszerhez valamilyen háttér- tárolónak kell tartoznia; az információ be- és kivitelére szolgáló eszközökkel (például billentyűzettel, képernyős megjelenítővel) kell rendelkeznie. Mindezt szükséges volt tisztázni a Videoton Gyár VT 1G típusú, kél üzemmódú mikroszámítógépének bemutatása előtt, mely teljesítményét, memóriakapacitását és felhasználási területét tekintve a professzionális személyi számítógépek kategóriájába tartozik. Két üzemmódját a beépített két mikroprocesszornak köszönheti, melyek közül egy időben csak egy működik. A két egymástól független üzemmód biztosítja, hogy mind 8 bites, mind 16 bites mikrogépre írt programok végrehajtására alkalmas. A VT 16 két változatban készül és kerül forgalomba. Tavaszi harapás Létezik tavaszi zsongás, elbódulhatunk a tavaszi illatoktól, leg újabban pedig beszerezhetünk egy „kellemes" tavaszi harapást úgy a lábikránk tájára. — Még a legfenköltebb kutyatisztelö sem tagadhatja, hogy az ebek most nyugtalanabbak, mint más évszakban. Hamarabb támadnak, harapnak. Természetesen csak akkor, ha nem viselik a szájkosarat. Sza bály ugyan létezik, hogy kutyát közterületen csak szájkosárral ellátva, és pórázon lehet vezetni, ám erről gyakran elfeledkez nek a büszke ebtulajdonosok. A napokban ismét többször ke resték rádió, televízió útján a harapás kutyák ismeretlen gazdá ját, jobban mondva nem is őket, hanem az oltást igazoló po pírt. Ennek hiányában ugyanis a veszettség elleni oltásban kell részesíteni a megharapott gyermeket, vagy személyt, ami rend kívül kellemetlen mellékhatásokkal jár. Sajnos, a miskolci villa mosokon, autóbuszokon, parkokban, tereken egyre több szájko sár nélküli kutyával találkozhatunk, méghozzá olyanokkal, ame lyeket, még ha szabályos felszerelés is lenne rajtuk, messzire el kerülnénk. Lehet, kivitelezhetetlen az ötlét, de nem ártana kipróbálni: a hanyag kutyatulajdonost is oltsák be a szérummal. Tanúsíthat juk, egy életre szóló „élményben" lenne része, s ha akarna sem leledkezhetne el a szájkosárról. (u. j.) 77 Hangos gágogással nagy csapat vadliba röpül Hegy- alja fölött. Dél felől érkeznek, s kis darabon szinte el- fekelül tőlük az egyébként tiszta égbolt. Alacsonyan szállnak, tisztán lehet hallani örvendező hangjukat. Mintha a vezérgúnár vezényletére kórusban örülnének a várva várt tavasznak. ösz- szel, amikor ugyancsak a zempléni tájon északról délre „húzni" láttuk őket, másként lehetett hallani a hangjukat, szomorkásság érződött belőle. Egy ideig szabályosan, a náluk „hagyományos" ék alakban haladnak. Aztán hirtelen mintha kedvezőtlen áramlatba kerültek volna. felbomlik a rétid, az ék két szára összetörik, kuszává válik, s érezni lehet, hogy már a vezérgúnár sem tudja magát kiismerni az összevisszaságban. Az előbb még egységes csapat három kisebb egységre oszlik, keresztül- kasul repdesnek egymáson. Mintha a fejüket vesztve megzavarodtak volna valamitől. Szokatlan látvány az ilyesmi a rendhez szokott, szabályosan „húzó” vadlú- déknál. De csak pár pillanatig tart az egész. Ügy látszik, irányt veszítettek, ez okozta a kuszaságot. S mi téríthette őket vissza vonulásuk rendjéhez, az egy rövidebb és egy hosszabb szárból álló ékhez? Találgatjuk, találgatjuk, akik szemünket tenyerünkkel a tűző nap elől takarva gyönyörködünk a vonulásukban, Végül csak egy oka lehet — véljük —, bizonyára rátaláltak az észak felé mutató „iránytűre” —a Bodrog széles szalagjára. Ezekben a napokban ugyanis Tokajtól fel az országhatárig, cs még azon is túl kiöntött a folyó a medréből, s tele van vele az egész ártér, biztosan mutatva az irányt észak felé. Az imént még szétszakadt, majd össze-összegubancoló- dott vadlibacsapat ismét rendbe rakódott. Felvette a szabályos ék alakot, ráállt a Bodrog mutatta „nyomvonalra”. S ettől kezdve megnyugodva, ismét egyenletes szárnycsapásokkal húztak visszafelé — délről fel északi költöhelyeikre. Es mintha a hangjuk is lehiggadt volna. Bizonyára a hosszú, fáradságos út után, a közeli hazatérés öröme érződött a gágogásukban. <h. j.) Köztünk szólva A jó rokon — szokták mondani — mindenre képes. A jó rokon, téglát hord. falat húz. gödröt ás és maltert kever, egyszóval mindenütt ott van, ahol a kezére — alkalmasint — a pénzére is szükség van. Igen, a jó rokon 'kölcsönöz is. ha a helyzet úgy kívánja, ki többet, ki kevesebbet ad. mindegy, hogy mennyit, hiszen — szokták mondani azt is —. kétszer ad, aki időben ad... A múltkoriban az egyik nagyközségben a közművesítésről beszélgettünk. A mindenütt egyre nélkülözhetetlenebb vezetékes vízről, gázról, szennyvízelvezetésről. Az igény nem vitás, minthogy nem vitás az sem: mindez lakossági hozzájárulás nélkül nem megy. Egyénenként, családonként, illetve egészen pontos kifejezéssel élve: telkenként fizetni kell érte. Települése, a közmű jellege válogatja, mennyit. Általában telkenként hat-nyolcezer forintot. Van. ahol persze — ha gázról van szó —, húsz-har- mincezret is. És a bökkenők ez utóbbi pontosításból adódhatnak. Hogy telkenként. Mert némely telken mindössze egy magányos öreg éldegél. Körülötte családos emberek, többnyire két gye. i A' i kik ma este hét órakor a miskolci - - avasi lakótelep Hl. ütemében bekapcsolják tévékészülékeiket és arra a helyre állítják, ahol más napokon a Magyar Televízió második programja szokott jelentkezni, a Miskolci városi Televízió első adását láthatják. Ez mintegy háromezer lakást érint az említett városnegyedben. Ma este hétkor jelentkezik először Kukj László műszaki vezető figyel a műszaki berendezésekre. rekkel a frissen felhúzott házban, előttük a jövő, ellenben a magányos öreg lassacskán morzsolgatja hátralevő éveit, és keserves tényként veszi tudomásul, hogy nincs mese, fizetnie kell, akár igényt tart a víz-, szennyvíz- vagy gázvezetékre, akár nem. Mert a vezeték az ő portája előtt: nem szakadhat meg, nem csinálhatnak egy kunkort a kedvéért csak azért, mert nincs rá pénze. Márpedig gyakran nincs. És ilyenkor kellene egy jó rokon. Mert ha beépítetlen a házhely, a tanácsok még csak- csak vállalják a költségeket, de ha él rajta egy Józsi bácsi vagy egy Mariska néni, akkor annak bugyellárdsát, kicsinyke nyugdíját terheli a komfort anyagi része. És ilyenkor mintha felszívódnának a rokonok, halljuk a nagyközségi tanács illetékeseitől. Az öregek távolba szakadt fiai, lányai, unó. Icái kiderítik, hogy nem tartanak igényt a rozzant házikóra. nincsenek is jó viszonyban legalább tíz esztendeje, meg egyébként is... neikik sincs erre fölösleges pénzük. Ám — mivel a dolgok haladnak a maguk útján, s a közművesítést be kell fejezni — a magányos öregek, ki tudja, milyen kínlódások árán. valahogy kivergődik azt az összeget. Ám — mivel az emberi élet halandó — a Józsi bácsik, Mariska nénik temetésén is megkondül előbb- utóbb a lélekharang. És akkor hirtelen, lám csak. a messzi távolból, a homályból. a szélrózsa minden irányából felbukkannak a rokonok. Mert mégiscsak meg kell adni a vég tisztessé get, lebonyolítani a hagyatéki tárgyalást, ahol váratlanul kiderül: a rozzant házikó — mivel a víz, villanj' és gáz bevezetve, sőt a szennyvíz- elvezetés is megoldott — sokkal de sokkal többet ér, mint gondolták volna. Mert ugye, amikor a kérés (könyörgés) annak idején hozzájuk elért, erre nem is gondoltak. Milj'en szerencsék adódnak azért az életben...! —keresztény Megvalósult hát, legalábbis az első lépést — a nagy- közönség által is látható első lépést — megtette a kábeltelevízióként emlegetett Miskolci városi Televízió. Követte ezzel több város példáját. Az Avas III. ütemben, a Klapka György utca 22. alatt van ideiglenes stúdiója, technikai helyisége (itt a 63-859-es telefonon érhető el), a szerkesztősége pedig jelenleg még a Nehézipari Műszaki Egyetemen, az E 7-es kollégiumban található (postacíme: Miskolc-iEgyetem város, Pf.: 14, telefonja: 65- 111, 16-92-es mellék). E pontos címek és telefonok megadása azért szükséges, mert a stúdió várja a környék és egész Miskolc közönségének segítését, javaslatait, szeretne mind intenzívebb, mind élőbb kapcsolatot a lakossággal. azokkal is, akik ma még nem tudják lakásukon fogni adásukat. Kecskés Sándorral, a Miskolci városi Televízió felelős szerkesztőjével, illetve stúdiójának vezetőjével beszélgettünk az első adás előtt. *A legelső kérdés természetesen: mi a célja a stúdiónak? — A Miskolci városi Televízió, mint a nevéből is kitűnik, Miskolc városé és nem a Magyar Televízió valamilyen kirendeltsége — mondja Kecskés Sándor —, s ebből már látható, hogy míg a Magyar Televíziónak, vágj' ahogy emlegetik, a nagy televíziónak az országos kitekintés, a nemzetközi tájékoztatás, a szórakoztatás a feladata, nekünk szükebb körben, a lakossághoz .közelebb, helyi érdekeltségű műsorokat kell sugároznunk, helyi érdekű információkkal kell szolgálnunk, általában a nézőink között, velük és ugyanazt az életet élve, sajátos technikai és zsurnalisztikái eszközeinkkel, az audiovizuális lehetőségek felhasználásával kell közös ügyeinket sokoldalúan körüljárnunk, előbbrelépésünket segítenünk. A stúdiót társadalmi szerkesztő bizottság vezeti, amelynek elnöke dr. Kovács László, a városi pártbizottság titkára, a titkára pedig én vagyok, de részt vehet a szerkesztésben bárki, aki jó ötlettel segíteni kíván, sőt arra is lehetőség van, hogy ha valaki a saját videoké- szülékén akar műsort csinálni és szinopszisát előzetesen benj’újtja hozzánk, segítséget kaphat tőlünk a forgatáshoz, s az esetleges publikáláshoz. Munkánkban rádiós és televíziós munkatársak, újságírók, technikai szakemberek is részt vesznek. A 63-859-es telefon máris gyakran siói. A készüléknél Kecskés Sándor stúdióvezető. — Mi látható ma az először jelentkező adásban? — Már az első műsorban is igyekszünk az avasi lakosságot érintő különféle kérdésekre választ adni. Legelőször Rózsa Kálmán, a város tanácselnöke köszönti a nézőt, bemutatjuk magunkat, illetve a stúdiót, rövidfilmet láthat a néző Az Avas. ahol élünk címmel; égj' közeli lakásban a helyi közlekedés lehetőségeiről beszélgetünk, a lakók kérdéseire Kolozsvári István, a Miskolci Közlekedési Vállalat igazgatóhelyettese válaszol; Az avasiaké a szó címmel járókelők nyilatkoznak az Avas kulturális életéről, illetve ellátatlanságáról. és természetesen szót ejtünk a változtatás lehetőségeiről, bemutatjuk a tervezett gimnázium és művelődési „kombinát” makettjét, szólunk arról, hogyan tudnak játszani a gyermekek a lakótelepen és híreket mondunk. (Miközben Kecskés Sándor mindezt elsorolta, a technikai szobában már néztük is a ma este sugárzandó műsor részleteit. Érdekes, szép, színes az adás. bizonj'ára sokakat fog megragadni.) — Az első adás egyórás. Hogyan alakul az adásidő a továbbiakban? — Májusban hasonlóan egyórás adással jelentkezünk, de a rendes adáson kívül, illetve azt követően választási műsort is sugárzunk. Júliustól decemberig havi egyszeri jelentkezéssel kétórás műsort kívánunk sugározni, a következő évben pedig a havi egyszeri jelentkezést heti jelentkezésre szeretnénk növelni. Jelenleg a vételkörzetünk csak a III. ütem. De a következő év végéig ezt az egész avasi lakótelepre szeretnénk kibővíteni, ami mintegy negj'venezer lakost jelent. Szeretnénk a következő ötéves tervciklusban a város több, nagyobb lakótelepére eljuttatni adásainkat, és vágyunk, hogy a későbbiekben az egész város láthasson, hallhasson minket. Ma este hét órakor — mint jeleztük — a Magyar Televízió kettes programjának helyén megjelenik a Miskolci városi Televízió emblémája. Először a várostérképet látjuk, majd az lassan átformálódik, az avasi adótorony sematikus rajza jelenik meg, s jelzi: megkezdődik a miskolci tévéadás. Bizonj'ára nemcsak a III. ütem háromezer lakásában várják érdeklődéssel.
