Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-13 / 86. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 12 1985. április 13., szombat Talán ilyen volt annak idején az ónodi vár Cserna Károly reprodukciós rajza szerint. (A grafika a Szilágyi-féle Magyar nemzet történetében található.) Talán nem lesz hálátlan a mai nemzedék... „Mentsük meg az ónodi várat!" — a jelszó önmagában kevés. A társadalmi segítségre is nagy szükség volna - mondja Csabai József, a közös községi tanács elnöke. Tizenöt éve foglalkozik a két társközség, Ónod és Muhi történelmi múltjával Ágoston István református lelkész. Szendrei Lőrinc felvételei pusztul. Legnagyobb ellenségei az áradások voltak. Az egyik, 1955-ös árhullám rombolása után Édes Vince írta a várról a Vasárnapi Újságban: „...áll még, végpuszlulásának előestéjén." — De. hogy mégse pusztuljon el — mondja az elnök —, ahhoz a „lentről” kapott pénzek mellett a mi két társközségünk: Ónod és Muhi 2800 lakosának a segítőkészsége kevés. Sokkal többre, a megye lakosságának. vállalatainak, üzemeinek a támogatására volna szükség. Kaptunk már felajánlást sok helyről. A Miskolci Közlekedési Vállalat dolgozói kerítés- építést és szakipari munkát vállaltak. A harsányi tsz önköltségi áron követ (a vár ebből a kőből épült valamikor), az alsózsolcai betonelemgyár önköltségi áron kevert betont biztosít bármilyen mennyiségben. Ez utóbbi cég szocialista brigádok munkáját is kilátásba helyezte. A nyéklád- liázi Mezöpanel betonelemeket és szocialista brigádok segítségét ígérte. Dél- Borsod egyik legnagyobb üzeme, a Tiszai Vegyi Kombinát sem zárkózott el eddig a kérelemtől .. . Ami jelenleg a legnagyobb gondunk: a júniusban induló munkálatokhoz felvonulási épületként nem faházakra, hanem az OMF szerint masszív téglaépületekre van szükség. Hiszen a restaurálás legalább tíz. évig tart majd, s közben elkezdődnek az első régészeti feltárások is. A novajidrányi tsz-nek egy szakszövetkezete már vállalta ezek megépítését. Mályiban is hatalmas, beépíthető kőmeny- nyiségek vannak felhalmozva,' amelyeket valahogy ide kellene szállítani . . . Minderre a helyi tanácsnak sajnos egy fillérje sincs . . . — Nagyon reménykedünk a társadalmi összefogásban — szemléli el komolyodva lába alatt a zöldülő Tűvel a lelkész. — Ha hihetünk a leitételezéseknek, itt, a talpunk alatt egy gótikus templom romjai találhatók. Majd kiderül az ásatásoknál ... Ez a vár- belső még csupasz, pőre falakkal is kitűnő színhelye volt aréna-jellege miatt a hagyományos ónodi napok eddigi műsorainak. Ebben az évben pedig rangos évfordulók „súlyozzák" ezt az eseményt. II. Rákóczi Ferenc halálának 250 éves, és Ónod nagy szülöttjeinek, így Lórántfíy Zsuzsán- nának a 825., Szepessy Pál politikusnak, a korai kuruc felkelés vezéralakja halálának a 200 éves évfordulója. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy itt született Kazinczy Ferenc felesége, Török Sophie, Werner Gyula író, politikus és Dálnoki Nagy Sámuel. Miskolc ismert poétája is ... Híres nevek, nagy események ... A múlt keveredik a jelennel. Az omladozó várfalak között így zárul be egy beszélgetés köre, amelynek csak egyetlen sommázása lehet: Ónod történelmi vívmányaiban az egész ország részesült. Ezért reménykednek hát a környékbeliek, hogy a hatalmas munka előkészületeiben való részvétel sem válik pusztán az ő ügyükké. Talán nem lesz hálátlan a mai nemzedék sem . . . Bízzunk benne! Keresztény Gabriella A tanácselnök kerékpárja mellett baktat, a református lelkész magyaráz. Hátunkat éles napfény melengeti, körülöttünk harsány tavasz; a feszülő kék égbolt alatt megroggyanó várfalak, mögötte a kanyargó, rozsdabarna halott folyó, a Sajó. s lent a mélyben, a falu utolsó házainál papírhulladékot görget az áprilisi, bolond szél. Megállunk az. 1707-es országgyűlés tiszteletére állított emléktáblánál és a jelenről tudomást sem vévé. elmerülünk a történelmi eseményekben, amelyekben Ónod jócskán bővelkedik. És ott. a táblánál hökkenünk meg, hogy lám csak, mit produkál az élet. hiszen másodjára állítható fogalompárba Ónod neve és az országgyűlésé. Igaz, a kettőt nemcsak 275 év és az évszakok választják el. hanem az összefüggés tartama is. Azon a tavaszon II. Rákóczi Ferenc seregei gyűltek itt össze, majd június 18-án kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. Ezen a három évvel ezelőtti, őszi ülésszakon vissrza- illetve helyreállításról volt szó, igaz, nem egy uralkodóház, hanem az ónodi vár restaurálásáról. Csabai József, a község tanácselnöke Thomán Ká- rolyné nevét említi, aki, mint a körzet képviselője, vitte az ülésszak elé a vár állapotának az ügyét. Éppen időben, a nagy nemzeti kincs pusztulásának utolsó, még megállítható szakaszában. A felszólalásra adott miniszteri válasz biztató volt, amit később az események is igazoltak. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1982-ban kidolgozta a három fázisban megvalósítandó állagmeg- őrzési, feltárási és restaurálási tervet (akkor ez az összeg 85—40 millió forintra rúgott), az idén nyáron pedig, a Borsod megyei Tanács 2 millió forintos támogatásával hozzákezdenek a munkához. — Hajt minket az idő —• simítja végig a táblát Ágoston István. — Nemcsak az eltelt évek miatti költségnövekedés, hanem a megállíthatatlan romlás, pusztulás miatt is. Hogy milyen lehetett egykor a Czudar Péter által hatszáz évvel ezelőtt építtetni kezdett vár, azt Cserna Károly egykorú reprodukciós rajzán is láthatjuk. *— A mostani néznivaló — mutat körbe a lelkész — elszomorító. — A vár ma már olyan állapotban van. hogy még a megmaradt falak és sarokbástyák is bármely pillanatban leomolhatnak kifelé, a várárok felé. A falak lábazata egy—másfél méter magasságban hiányzik az esőzések és egyéb rongálódások miatt. Ami még megmaradt. méternyire vékonyaivá, nem sokáig bírja... Az északkeleti és délkeleti bástya felül is átrepedt, hamarosan szétesik . . . Az első nagy pusztítás egyébként 1889-ben érte a várat. A törökök elfoglalták. kifosztották és a szokásos koreográfia szerint, felgyújtották. Lórántfíy Zsuzsámra fgjedelemasz- szony. Ónod egyik nagy szülöttje, akkor kétezer fölállttal járult hozzá az újjáépítéshez. (Ez mai pénzértékben Ágoston István számítása szerint csaknem egymilliárd forint.) A vár azóta sajnos folyamatosan Nem közvetlen, lianem1 0 második szomszédunk Bács-Kiskun megye, és annak székhelye, Kecskemét. Lakosainak száma is jóval kevesebb, mint Miskolcnak. A közel százezer lakosú város egyike a legjellegzetesebb alíöldi városoknak. Kecskemétre jellemzők a nagy, nyílt terek és a magyaros stílusú, díszes középületek, lakóházak. Kameránkkal ide látogattunk el. A képen: a magyaros-szecessziós stílusú középületek egyike az úgynevezett Cifrapalota. A belvárosban egy régi szép épületet újítottak tel, és itt található a Szórakaténusz játékterem A régi falusi gyerekek és a mai gyerekek játékainak kiállítását sokan keresik fel A város centrumában van az egybenyíló Szabadság és Kossuth tér. Ott futnak össze a szélrózsa minden irányából érkező országutak. Egy szép térplasztika mozaiklapokból rakták ki, hogy nagyvárosaink innen hány kilométerre találhatók. Fotó: Laczó József
