Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-13 / 86. szám
1985. április 13., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Á földosztók Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról a legkülönbözőbb módon jutott a leginkább érdekeltekhez, az igényjogosultakhoz. Debrecen környékén gyorsabban terjedt a hír és nyomában a cselekvés. Molnár Zoltánék (MKP megyei titkára volt, ma József Attila-díjas író) az akkori Bihar megyei Geszten már április 2-án átadták a birtoklevelet az újgazdáknak. Felosztották a hírhedt Tisza gráfok birtokát. Fekete Gyula Mezőkeresztesen talált egy röplapot, amelyen az állt. hogy a Győrfify-kol légisták jelentkezzenek Debrecenben. „Toronyiránt” menve jutott el oda és Borsod—Gömör— Kishont vármegyében való földosztásra kapott megbízatást — 23 évesen. A diósgyőri munkások, mint járási megbízottak sok-sok munkástársukkal együtt segítették a községi földigénylő bizottságok létrehozását, munkáját. Abaúj—Torna vármegyében lassan járt a posta — a Megyei Földbirtokrendező Tanács panaszolta —, mert egy ajánlott levél 30 nap alatt került a megyeszékhelyről egy közeli községbe. E megyéhez tartozó gönci járásban a Budapest—Kőbányáról jött kommunista munkás Harmati Sándor (két ízben volt az MDP megyei első titkára Borsodban, B o rsod -t Ab an j - Z e m p 1 é n megyében, ma a Magyar Szolidaritási Bizottság elnökei bátorította és segítette az ottani nagybirtok kiosztását. A rendelet ismertetése, magyarázása és értelmezése lélekemelő és izgalmas volt egy-egy népgyűlésen. Az ezeréves per eldőltében a kétkezi dolgozó emberek jog és történelmi igazságérzete pontosan ítélkezett az elkobzásnál, az igénybevételnél. Ez az igazságénzel forradalmi harcossággal párosult a földet visszaperelni akarókkal. a mentesítések esetében, az újrafelosztást követelőkkel szemben. Mint kiscselé- dek, liba- . és disznópásztorok, harmadosok, részesaratók és cselédek, summások. addigi életükön bőven szereztek tapasztalatot a kizsákmányolásból, az embertelenségből. Tudták, hogy melyik földesül- az, aki levegőnek nézte a más halandót, ki volt a zsíros és parancsolgató basa-paraszt. Estéknek a kizsá'kmányolóknak az esetében a kompromisszumnak számító 100 és 200 holdakat sok helyen nem tartották tiszteletben. Nem bosszúból, ahogyan Mindszenty herceg- prímás vádolta őket, hanem történelmi igazságérzetből. Számon tartották a termelésben élen járó, példamutató és emberséges nagygazdákat, akiknek a munkásai, jó emberei voltak. Az ő esetükben tiszteletben tartották a rendeletet. Tizenöt, tizenhét év múlva pedig az MSZMP helyes politikája alapján, aki még élt és földdel foglalkozott közülük, bevették a termelőszövetkezetbe. Volt, akit elnöknek választottak. A már kialakult nemzeti közmegegyezésben ez annak idején jelentős tényező volt. Hosszan sorolhatnám azon elnökök, jegyzők, bizottságok, tagok nevét, akik a rendelet ismertetésében jeleskedtek. Most csak Balázs Gyula bükkaranyosi elnököt említem, aki hat fiskálisnál jobban ismerte a rendeletet. Azok névsorát is, akik kimérték a földel. Közülük is csak egyet említek, földiáiét, Molnár Józsefet, mert mérnöki elgondolással, pontossággal mérte a földet, a házhelyet. Az időben a megyét járva, sok ilyen „népi in zsellérrel" találkoztam, akik egy mérnök mellett, vagy másutt tanulták a „mesterséget”. Dicsérőleg kell szólni azokról a kis- és középparasztokról is. akik segítségükre voltak „gazdatársaiknak” a föld kimérésében. Némelyikük korábban, mint hites, vagy elöljáró gyakorolta a földmérést a jegyző mellett. A községek közül egyik szerencsésebb volt a másiknál. A tardiaknak a Cou- burg birtokból szépen jutott. A mezőkövesdieknek is adniuk kellett belőle. A szo- molyaiak a novajiaktól pereltek 100 kát. h.-at. A nő- gyesiek panaszkodtak, hogy a poroszlóink (Heves megye) és az iványiak (Borsod iván ka) eléletmeskedték előlük a földet, így csak 100 kát. h. jutott nekik. (Ma egy tsz-ben. egy közös tanácsban élnek Borsodi vánkával és Tőszavaikkal.) A dél-borsodi sum- másvidéken tehát nagy volt a -földéhség. Ezt tudatja Borsod—Gömör—Kishont vármegye alispánja a földművelés-ügyi miniszterrel a fel- terjesztésében, hogy Mezőkövesdről sóik ezer embert kellene a Dunántúlra telepíteni. Addig is közmunkát kel! részükre biztosítani. A Borsod—Gömör—Kishont vármegyei Földbirtokrendezö Tanács 1945. április 12-én jelenti az OFT-nek, hogy a földhöz jutási vágy határtalan. Így történt, hogy a mezőkövesdiek Pest környékén, a bogácsiak Perbálon, a szo- molyaiak a Baranya megyei Lápót, Marót községekben találtak új otthonra. Két- három év múlva néhányukal hazahozta a honvágy. A juttatáskor a teljesen nincsteleneknél az alap 3 katasztrális hold volt. Ehhez Bogácson gyermekenként 400 négyszögölt adtunk. Figyelembe vettük, hogy kinek milyen nagyságú földterülete van és mennyi lesz a várható öröksége. Ezt egészítettük ki 3 kát. h.-ra és hozzáadtuk a gyermekenkénti 400 négyszögölt. Ezzel sok helyen, ahol nem találták a telekköny-vet, probléma volt. Akinek nem jutott elegendő. vagy kevesebb, az menten sógorságot, komaságot emlegetett. Ha bebizonyosodott, menesztették a vétkeseket. Az országban sok helyen éltek bányászok és szinte mindenütt voltak kisiparosok. Szép számmal jelentkeztek ők is földért. Nem egy helyen nagy vita kerekedett belőle, mint például a Szendrő melletti Felsőteleke- sen is. Aiz OFT elvi állás- foglalása szerint a bányászok egy része bizonyos hónapokban bányász, máskor földműves, a falusi kisiparosok jó része hasonlóképp gyakorolja az iparát. A fel- sőtelekesi KFB 600—600 négyszögölt adott a bányászoknak, 1—1 katasztrális holdat az időszakiaknak. A kisgazdapárt helyi szervezete „magához ragadta a vezetést” — írja az MKP szendrői könzeti titkára —■ és aki 1—1 kát. h.-at kapott, azokat ki akarják zárni a földosztásból. A kisgazda- pártba tömörült reakció Mindszenty hercegprímás — aki király híján az ország zászlósuraként tetszelgett — 1945 októberi pásztorlevelétől is támogatottén, a földhöz nem jutottak, a hadifoglyok képviseletében a túlzásokat felnagyítva, mint az igazságtalanság és jogtalanság ellenfele lépett fel. Valójában a földreform és a demokrácia ellen. A fő tüzet a köizségi földigénylő bizottságokra irányították. Az újgazdák érdekeik védelmére 1945 szeptemberében kongresszust tartottak Budapesten. A FÉKOS? (Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége) mellett létrejött az újgazdák szervezete, az UFOSZ is. A népi szervekben — Nemzeti Bizottság, Termelési Bizottság, a képviselőtestületben — is folyt a harc a reakció ellen. 1946. február 1-én hazánk köztársaság lett. elnöke Tildy Zoltán. Az MKP. SZDP, NPP és a szakszervezetekben tömörült forradalmi erők összefogásával a demokrácia védelmére létrejött a Baloldali Blokk. Megkezdődtek az államosítások. A nép Budapesten és más nagyobb városokban az utcán tüntetve védte a földreformot, a demokráciát és a köztársaságot. Miskolcon egy 156 főből — kommunisták és parasztpártiak — álló csoport a Szemere u. 9-ben, (NPP helyisége) megfogalmazott követelésüket a Weidlich-pa- lotában székelő megyei Földbirtokrendező Tanácshoz vitte, „Földet vissza nem adunk!” jelszóval. Követelték a Földbirtokrendező Tanács elnökének és a Földhivatal ügyvezetőjének az azonnali eltávolítását. Türelmük elfogyott. Elég a várakozásból. Egy éve várjuk a jogerős határozatokat. Az úri huncutság és a ravasz számítás ellenkezik a nép érdekeivel. A földosztás negyvenedik évfordulóján tisztelegjünk a legújabb kori magyar történelem hős szereplői, harcosai előtt, akik jóformán fizetség nélkül, napi fárasztó munkájuk után valóban társadalmi munkában intézték sorstársaik, de vele az ország ügyét is. A meghaltak- ra kegyelettel emlékezünk. Az élőknek több megbecsülést, jó egészséget kíván a megmozdulásaik közül egy jelentős tiltakozásukat és követeléseiket jegyzőkönyvező, és ennek ma már krónikása: Hegyi Imre Számítógépek fiataloknak Az ifjúsági szövetség számítástechnikai védnökségének támogatásával mintegy féléves időtartamra száz, Primo típusú személyi számítógépet bocsátott a KISZ Központi Bizottságának rendelkezésére az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet, a sárisápi Új Élet Termelőszövetkezet és az Elektromodul közös vállalata, a Micro- key Kft. A KISZ KB üzemi, iskolai KlSZ-szervezetekhez, valamint ifjúsági házakhoz juttatja el a számítógépeket azzal a céllal, hogy klub- foglalkozásokon, tanfolyamokon minél több fiatal ismerkedhessen meg a számítás- technika alapjaival. A számítógépeket ingyen kapják meg a KISZ-szervezetek. A berendezéseket felajánló cég vállalja, hogy a megalakuló számítástechnikai kluboknak, illetve a tanfolyami képzéshez szakmai segítséget nyújt, s az ezeken a gépeken készülő programokat megvásárolja és forgalmazza. A »ópart a fiatalok kedvelt találkahelye (bal oldali kép). Horogetlenöriéí (jobb oldali kép). Fotó: Lacié lóiset A jó idővel egy időben „kirojioUak” a horgá- siok. Ellepték a folyók, a tavak, o vitele környékét Az öreg, tapasztalt horgászok mellett, vízpartra vonultak a fiatalok is. Ahol a településhez közel van a tó, ott él igazán. PrügyÖn péú dóul a község „tövében” van egy szép, hatalmas tó, ahol egész éven át mozgalmas az élet. A téli korcsolyázás és fakutyázás után a horgászás vette át a szerepet. Nagyüzemi háttér nélkül Minden második kazincbarcikai lakos érdekelt valamilyen formában a kiskert-mozgalomban. Ez azért is érdekes, mert az itteni kertművelöket nem segíti, támogatja mezőgazdasági nagyüzem, mint másutt. Ennek ellenére évről évre jobb eredményeket érnek el, mind többet termelnek még azok is, akik csupán kedvtelésből kertészkednek. ötezer kiskerttulajdonos van Barcikán. Az intenzivebb gazdálkodás elsősorban a zártkertekben jellemző, de egyre inkább tért hódít a külterületeken is. Az ingatlanok döntő többsége magántulajdonban van, az állami tulajdonú, bérelt kertek száma 288. A Herbolyá- tól Tardona községig húzódó zártkertekben és külterületeken gyümölcsösöket telepítettek, de teremnek már az alma-, barack-, körte-, cseresznye- és meggyfák a Nagyszőlővölgyben is. A Sa- jó-parton, a berentei városrész határában és az Óvárostól Sajóivánka határáig terjedő területek elsősorban a mezőgazdasági árutermelést szolgálják. A Kazincbarcika és Vidéké ÁFÉSZ keretében két kert- és egy géphasznositási szakcsoport működik. Az „Aranyalma” kerthasznosítá- si szakcsoport immár 19 éves, 47 tagot számlál. A tagság többsége az iparban dolgozik. Az átlagosan ezer négyzetméteres kertekben gyümölcsöt és zöldséget is termesztenek. A növényvédő állomás figyelemmel kíséri az ottani munkát és rendszeres segítséget nyújt. A „Jubileum” kerthasznosítási szakcsoport 1974-ben alakult, a 10 hektáron 108 tag műveli kiskertjét. Az itteni földterületek magántulajdonban vannak. Tavaly szerveződött újjá a géphasznosítá- si szakcsoport. Ez a szakcsoport különböző szolgáltatásokat végez a kiskerttulajdonosok részére. A peremkerületekben élő egyéni gazdálkodók száma sajnos fogy, mert a gazdálkodók vagy elhelyezkednek az iparban, vagy öregség, betegség miatt hagyják abba a növénytermesztést, állattenyésztést. Kazincbarcikán a kiskerttulajdonosok általában saját szükségletre termelnek, de a korszerűsödő mezőgazdasági technika és technológia jóvoltából ma már „fölösleg” is terem. Tavaly a város élelmiszerboltjaiban 6,9 millió forint értékben vásároltak fel zöldséget és gyümölcsöt magánszemélyektől. A felvásárolt termény egy része a kiskertekben termett. Csaknem 3 millió forint értékű árut értékesítettek a kiskerttulajdonosok a városi piacon is. Az anyag- és eszközellátással ma már nincs gond a városban, a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szerződéses boltja megfelelő választékot kínál, a városgazdálkodási vállalat pedig facsemetékkel, cserjékkel, dísznövényekkel látja el a kertművelőket. A vas- és edénybolt darálókat, szőlőpréseket, permetezőgépeket kölcsönöz a lakosságnak, elektromos kisgépek kölcsönzésére viszont egyelőre nincs mód. A telepítésekhez az OTP és a Kazincbarcikai Takarékszövetkezet megfelelő pénzügyi támogatást nyújt. Tavaly a takai^ékszövetkezet 206 igénylőnek 3,2 millió forintot, az OTP 72 igénylőnek 490 ezer forintot hitelezett mezőgazdasági kisgépvásárlásra, gyümölcstelepítéshez és egyéb beruházáshoz. A Földhivatal munkáját segítve a városi tanács vb termelés -e Uá tásf e 1 ügyelet i osztálya évente két alkalommal vesz részt a határszemléken. Ilyenkor felszólítják a parlagon hagyott, elhanyagolt földrészek tulajdonosait a művelési kötelezettségre. Szankciókra Kazincbarcika térségében nemigen kerül sor, a kertek ápoltak, virágzóak. A határőrzésről is az osztály gondoskodik, az alkalmazásukban álló mezőőröknek sajnos még mindig sok a dolguk — dézsmálják bizony az illetéktelenek jócskán a kiskertek termését. i. gy. A/ ifjú pecósoknak szurkolójuk is okad Kiskertek ____ K azincbarcikán
