Észak-Magyarország, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-07 / 55. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Megyei ünnepség a 75. nemzetközi nőnap alkalmából II család, a munka és a iéleliség jegyében A 75. nemzetközi nőnap alkalmából tegnap délután megyei nőnapi ünnepséget rendeztek a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban. Az ünnepségen — amelynek el­nökségében helyet foglaltak a megyei és Miskolc városi párt-, állami és társadalmi szervek, tömegszervezetek, a nőmozgalom képviselői — Tóth József az SZMT vezető titkára köszöntötte a résztve­vőket; megyénk nőtársadalmá­nak több mint 600 képviselő­jét. Ezt követően Fejti György, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. — Sok szeretettel és nagy tisztelettel köszöntöm az MSZMP megyei bizottsága, a megyei tanács — és külön férfitársaim — nevében a lányokat és az asszonyokat, megyénk valamennyi nődol­gozóját — kezdte ünnepi beszédét a megyei pártbi­zottság első titkára. A to­vábbiakban hangsúlyozta: 1945 tavaszától sokat tet­tünk a nők teljes felszaba­dításáért, valóságos társa­dalmi és gazdasági egyenlő­ségük megteremtéséért. Amit elértünk, az a szocializmus sikere és érdeme is egyben, de a valóság azt is mutat­ja, hogy még hazánkban is sok a tennivaló a nők egyenjogúságának, esély­egyenlőségének a megterem­téséért. Az elmúlt évtizedek küz­delmeit felidézve mondotta: újkori történelmünk nőmoz­galmának kiemelkedő sze­mélyiségei voltak azok a nők, akik részt vettek az illegális munkásmozgalom­ban. Az első kommunisták, s azok is, akik negyven év­vel ezelőtt élére álltak az újjászületésért megindult küzdelmeknek. Legjobbjaik felismerték és másokkal is megértették, hogy ők is csak akkor válhatnak szabaddá, ha az új társadalmi rend­szert, a szocializmust meg­teremtik. Ott voltak az első sorokban, amikor a romba dőlt országot újjá kellett építeni, a háborútól és nél­külözéstől elcsigázott embe­reket fel kellett rázni, ami­kor új értelmet nyert a munka, a család, az emberi alkotás — a jövő. Maiasz- szonyaink és lányaink ennek a szép és harcos örökség­nek a folytatói. A megyei pártbizottság el­ső titkára ezután a tőkés és fejlődő országokban élő nők helyzetéről és a világ nő­mozgalmának tennivalóiról szólt, majd így folytatta: — Mindent mérlegre téve, nem túlzás kijelenteni, hogy a nők egyenjogúsága nálunk már visszavonhatatlan. Ezen őrködik a Magyar Népköz- társaság Alkotmánya, ezt fo­galmazta meg pártunk 1970- es nőpolitikái határozata. Ez kapott hangsúlyt a családjo­is. Ez fejeződik ki a gyer­mekgondozási segély beveze­tésében és korszerűsítésében, amelyhez számos nővédelmi, gyermekvédelmi és család- védelmi intézkedés társul. (Folytatás a 2. oldalon) gi törvény paragrafusaiban Fejti György ünnepi köszöntőjét mondja. A nőnapi ünnepség résztvevőinek egy csoportja. (Fotó: Fojtán László) Torlasz előtt a jégtörők Lassú olvadás a folyókon A néhány napja tarló nulla fok fölötti hőmérsék­let hatására elolvadt a hó nagy része, az észak-ma­gyarországi folyók borsodi vízgyűjtő területén. Ami a földeken maradt, az a mindössze néhány centimé­ter, a folyók áradását már nem befolyásolja, legfeljebb a belvizek kialakulásában lehet valami kevés szerepe. „Mivel a Tisza, a Bodrog határainkon túli vízgyűjtő területein ennél mérsékel­tebb az olvadás, folyóinkon napok óta nincs mérhető ví zszi n t vá 1 tozás” — tájékoz­tatta lapunkat dr. Pados Imre, az Észak-magyarorszá­gi Vízügyi Igazgatóság ve­zetője. Az időjárás alakulását fo­kozott figyelemmel kísérik ezekben a napokban a víz­ügyi igazgatóságon, ugyanis, ha a hőmérséklet nem emel­kedik nappal tíz fok fölé és éjszaka a fagypont körül lesz, a hóban, jégben fel­halmozódott vízkészlet nem okoz nagy áradást. Ugyan­akkor' attól is lehet tartani, hogy a hidegebb napok ki­tolódásával fönnáll a veszé­lye a későbbi hirtelen me­legedésnek. A folyók hatá­rainkon túli vízgyűjtőin je­lenleg mindenütt magasabb a hóban felhalmozódott víz- mennyiség, mint a korábbi években. Az Ung mentén például a duplája a tava­lyinak. Borsodban f oly ama losa n vékonyodik a folyók jég­páncélja, ami ugyan nagyon kis léptékű, hiszen naponta csupán 1—2 tizedíokos a vizhömérséklel emelkedése. A Tiszát, a Bodrog torko­latától az országhatárig, végig jég borítja. Kivéve azt a folyosót, amit a jégtörők vágtak a múlt hét végétől a tegnapi napig. A hajók szerdán elérték a Cigánd térségében levő torlasz alsó végét, amit a múlt héten a robbantok „lazítottak" fel. A jégtörők a következő na­pokban a torlasz megbontá­sán dolgoznak, illetve meg­akadályozzák. hogy a jég­ben vágott folyosó újra (Folytatás a 2. oldalon) AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 55. szám Ára: 1,60 Ft Csütörtök, 1985. március 7. iparunk 40 éve Befejeződött a tanácskozás Az ipari konferencia első napján Kádár János találkozott a konferencia résztvevőivel. Szerdán délelőtt a Buda­pest kongresszusi központ­ban szekcióülésekkel foly­tatta munkáját a magyar ipar 40 éves fejlődését átte­kintő, kedden kezdődött konferencia. Külön tanács­koztak a gazdasági növeke­dés és az ipar kapcsolatát, a műszaki haladás és az ipar összefüggéseit, valamint a tervezés, a szabályozás, a szervezés kérdéseit elemző szakemberek. Az eszmecserék tapaszta­latait a konferencia résztve­vői plenáris ülésen összegez­ték. Az ipargazdasági konfe­rencia zárása után délután az Ipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok vezetői igazgatói értekezleten be­szélték meg a legfontosabb idei tervfeladatokat. Délután a Budapest kong­resszusi központban az ipar- vállalatok' vezetői igazgatói értekezleten vitatták meg az idei év legfontosabb terv­feladatait, és egyúttal érté­kelték a VI. ötéves terv ed­dig eltelt időszakának ered­ményeit. A tanácskozáson megjelent Maróthy László, az MS3MP Politikai Bizott­ságának tagja, a 'Miniszter- tanács elnökhelyettese, Pál­lal László, a Központi Bi­zottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője. Grósz Károly, a KB tagja, a Bu­dapesti Pártbizottság első titkára és Gál László, a SZOT titkára. A hivatalos látogatáson Londonban tartózkodó Vár- konyi Péter külügyminiszter programja szerda délelőtt a brit kereskedelmi és ipar- ügyi minisztériumban kezdő­dött. ahol Norman Tebbit miniszter fogadta öt. Kette­jük háromnegyed órás esz­mecseréjén a kétoldalú gaz­dasági és kereskedelmi kap­csolatokról volt szó. Megvi­tatták, hogy a brit, illetve a magyar kormány milyen módon bátoríthatja és segít­heti a gazdasági kapcsolatok szálainak erősítését, illetve a kereskedelmi forgalom bőví­tését. Várkonyi Péter ezután Sir Geoffrey Howe brit kül­ügyminiszterrel tárgyalt ven­déglátója hivatalában, őszin­te és szívélyes hangulatú esz­mecseréjük tárgya a nem­Kapolyi László ipari mi­niszter egyebek között el­mondta, hogy az ipar az el­múlt négy évben az alapve­tő gazdaságpolitikai célokat elérte, eközben azonban kedvezőtlen gazdasági folya­matok is kibontakoztak. A termelés 9 százalékkal nőtt. de az egyes ágazatok fejlő­désében erős a differenciá­lódás. Tartósan nőtt a ter­melés az alumíniumkohá­szatban, a gyógyszeriparban a műanyaggyártásiban, a mű­szeriparban, nehéz helyzet­be került viszont a vaskohá­szat, valamint néhány köny­zetközi helyzet volt, ezen be­lül a kelet—nyugati kapcso­latok problémaköre, az eny­hülés és a fegyverzetkorláto­zás. Bár a lelek rögzítették, hogy a nemzetközi feszült­ség okait eltérően ítélik meg. a fegyverzet korlátozás szá­mos kérdését illetően más a megközelítési módjuk. és másképp értékelik a genfi tárgyalások előtt kialakult helyzetet, nevezetesen az Egyesült Áljamok „stratégiai védelmi kezdeményezésének" kérdését is, reményüknek ad­tak hangot, hogy a Szovjet­uniónak és az Egyesült Ál­lamoknak Genf'ben sikerül lépést tennie azoknak a cé­loknak az elérése felé, ame­lyeket a szovjet és az ame­rikai külügyminiszter januá­ri találkozójáról kiadott kö­zös közlemény tartalmazott. nyüipari és vegyipari alága- zat. A kívántnál lassabban emelkedett a műszaki szín­vonal, nehezítette a munkát a folyamatos létszámcsökke­nés, bár ez a tendencia ta­valy már mérséklődött. —,. összességében az iparvál­lalatok múlt évi nyeresége 1.1 százalékkal meghaladta az előző évit, a bányászat­ban és a könnyűiparban csökkent, a villamosenergia­iparban, a kohászatban és több gépipari ágazatban emelkedett. 1984-ben 9 alap­hiányos vállalat pénzügyi (Folytatás a 2. oldalon) Várkonyi Péter és Sir Geoffrey Howe végül meg­elégedéssel állapította meg, hogy a brit—magyar kap­csolatok az elmúlt két évben jól fejlődtek, és az együtt­működés további bővítésére való készség mindkét olda­lon megvan. A kétoldalú kapcsolatok részletkérdéseit szerda dél­után Várkonyi Péter Mal­colm Rifkind brit külügyi ál­lamminiszterrel vitatta meg. A magyar külügyminiszter programjain részt vett Do­mokos Mátyás, hazánk lon­doni nagykövete is. Ugyanő szerda délben a nagykövet­ségen fogadást adott az an­gol sajtó vezető diplomáciai tudósítóinak tiszteletére, akik több mint egyórás kötetlen beszélgetést folytathattak itt Várkonyi Péterrel. Magyar-brit külügyi tárgyalások Hőtakarékos falazóanyag A Mályi Téglagyár a poro- ton falazóanyag előállításá­nak hazai bázisa. A gyár­ban egy év alatt mintegy 40 millió kisméretű téglának megfelelő új típusú, hötaka- rékos blokkot készítenek. A képen: Hók Ferenc targon­cás az úgynevezett artigliós szállítójárművel továbbítja a kemencébe a falazóanyagot. Fotó: Csákó Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents