Észak-Magyarország, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-03 / 52. szám

1985. március 4., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A dohányzás ellen küzdők észrevétele csak kérünk! Az Észak-Magyarország február 23-i „Szabadidő ma­gazin”-,iában a dohányzásról esik szó. Elismerés illeti a jól összeállított oldal szer­kesztéséért Adamovics Ilo­nát, akitől ez annál is in­kább szép teljesítmény, mert Ö maga is dohányzik. Bár a tartalom egy teljes oldalt lesz ki, a dohányzás elleni érveknek igen kis százalékát öleli fel. Jó a szöveg és a képek is, de egy mondat el­maradhatott volna. Ez a kö­vetkező: „Mértéket a han­goskodásban” — mármint a dohányzást ellenzők részé­ről. Ügy gondoljuk, hogy ez a Dohányzás Ellen Küzdők Társaságát nem illeti meg. Igaz, hogy a több, mint 5000 főt számláló táborunk zö­me, a jelenleginél erélye­sebb fellépést sürget, mégis, az elmúlt 10 év alatt kiala­kult gyakorlat szerint csak kérünk, de nem követelünk. A társaság által kiadott fel­iratok így hangzanak: „Kö­szönjük. hogy nem szeny- nyezte környezetünket do­hányfüsttel”. „Itt nemdo­hányzók dolgoznak, köszön­jük, hogy ön se gyújtott rá” — stb. A dohányzás elleni küzde­lem motivációját, mint any- nyi sok mindent, legtöbb­Uj, az eddiginél korsze­rűbb szövőgépek szerelését kezdték meg a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat újsze­gedi gyárában. Segítségükkel évi félmillió négyzetméter­rel — vagyis a jelenleginek a másfélszeresére — növe­lik egyik sikeres gyártmá­nyuk, a farmerszövet ter­melését. A nagyarányú termelésnö­velés többszörös külföldi és hazai kooperáció eredménye lesz: a gépeket attól az olasz cégtől kapták kölcsön, amely a farmerszövet indi­gó-festett láncfonalát eddig is szállította. A szegedi vál­lalat a gépek lejében öt évig ugyanettől az olasz cégtől szőr a szubjektívum hatá­rozza meg. A dohányos más­képp ítéli meg a dohányzás­sal kapcsolatos kérdéseket, mint a nem dohányzó. Ez érthető! A dohányzás illemszabá­lyait a társaság adta ki elő­ször „Kulturált dohányzás tudnivalói” — címmel. Az oldal szerkesztője viszont, a dohányzás illemtanáról ír. Szerintem ez erősebb fogal­mazás. Így viszont, kinek kell mértéket tartania a hangoskodásban? A társadalom ma már el­fogadja azt a tényt, hogy a dohányzás ártalmas.. Kultúr- embernek, elég ha utalunk erre, a többieknek pedig, a tilalom se jelent gátat, úgy­is füstölnek ott is ahol nem illik és ahol tilos. írjunk tehát ás beszéljünk a do­hányzásról, — szerintem — ez nem hangoskodás, külö­nösen nem akkor, ha nem tiltást kérünk, hanem csak szabályozását a dohányzás gyakorlásának. Alapelvünk, — „annyi jogot és megértést a nemdohányzóknak, ameny- nyit a dohányzók maguknak is megkívánnak”. Dr. Adorján Imre a Dohányzás Ellen Küzdők szerzi be egész indigós fo­nalszükségletét. Ebből a kék fonalból és a szegedi gyár fehér pamutfonalából áll össze ugyanis a jellegzetes színű, keresett farmeranyag. Gyártásával kapcsolatban a vállalat megállapodást kö­tött a szövetanyag zömét konfekcionáló zalaszentgróti ruházati szövetkezettel, s tagja lett az Inleríer nevű gazdasági társulásnak. A többszörös hazai és külföldi együttműködés célja: vala­mennyien anyagilag is érde­keltek legyenek abban, hogy a végtermék, a kész farmer- nadrág folyamatosan, kiváló minőségben kerüljön a fo­gyasztókhoz. (MTI) Téli aratás Július van, kalászolnak a kísérleti búzák a Gabona- termesztési Kutató Intézet szegedi növényiházában, ahol mintegy tízezer búzatörzs díszük. A korszerű klíma- berendezések a növényállo­mány mindenkori fejlődésé­hez szükséges fényt és me­leget adják. A magvetéskor 15 fokos hőmérsékletet tar­tottak, most pedig 25 fokos melegben érnek a búzák. A teljesen beért, sárga kalászokat ollóval vágják le. A szakemberek már a be­takarításkor szelektálnak. Szumügyre vesznek minden kalászt, ellenőrzik az egyes növények magasságát, a le­velek állását, formáját. A legjobb tulajdonságokat fel­mutató egyedeket válogat­ják ki és használják fel a további nemesítő munká­ban. (MTI) Javítják a nyugdíjasok vásárlási lehetőségeit a ta­tabányai Centrum Áruház­ban: 12 szocialista brigád vállalta, hogy minden hó­nap utolsó ‘hétfőjének reg­gelén, a szokásos nyitási időpontnál egy órával előbb, már fél kilenckor rendelke­zésére állnak azoknak a vá­sárlóknak, akik nyugdíjszel­vényük felmutatásával iga­zolják, hogy valóban nyug­díjasok és, hogy a nyugdi­juk nem több 3501) forint nál. A szocialista brigádok gondoskodnak arról is, hogy a nyugdíjasok órájára az osztályokat feltöltsék az idő­sebbek által keresett cikkek­kel. Bizonyos, ez alkalomra kijelölt cikkekből 30 száza­lékos engedményt ad \z áruház. (MTI) Közlemény Az EMASZ Miskolci Üzem- igazgatósága értesíti az alábbi területeken lakó fogyasztóit, hogy az áramszolgáltatást, kis­feszültségű hálózatfenntartás és -átépítési munkálatok végzése miatt, szakaszosan szüneteltetni fogja. 1985. március 4-én és 5-én 7— lü óráig: Füzes utca. 1985. március 6-án és 7-én 7— 16 óráig: Bercsényi u.. Hutás u. 1985. március 11-én 7—16 órá­ig: Muszkás-oldal. Tóth-sor. Da- nyi-völgy. Hideg-sor. 1985. március 4—8-ig és 11— 13-ig, 7—16 óráig: Tölgy u.. Tapolcarét. Bükk u., Rozgonyi, Hegyes u.. Berek- alja u., János u. Társasága titkára Farmerszövet — kooperációban Amikor néhány héttel ez­előtt megjelentek a közle­mények a gyermekétkeztetés díjainak változásairól, sok szülő megbocsátható tájéko­zatlanságban töprengett; az ö gyermeke vajon hova so­rolandó? Megbocsátható — mondjuk —, hiszen a félre­értések tisztázása után már fölösleges azon elmélkedni, az anyukáknak mennyire il­lendő tisztába lenniük az­zal, gyermekük az öt közül melyik kategóriába osztva kapja az ebédet. Ám égy közelmúltban megtörtént eset kapcsán — véleményünk szerint — nem csupán tájé­kozatlanságról volt szó. Megyénk egyik nagyközsé­gében az általános iskolai élelmezésvezetök egyik nap­ról a másikra bejelentették: a tanácsi szervek, pontosab­ban a Gamesz utasítására a pedagógusok és a nyers­anyagnormában étkező gye­rekek ebédjének a költségei február 1 -tői a korábbi 11,63 forintról 22 forintra emel­kednek. A bejelentést a ta­nárok gyors fejszámolása, majd általános felhördülés követte, mert akárhogy is kalkuláltak, s csaknem száz­Csak egy tál étel ? százalékos árugrást sehogyan sem tudták megemészteni. De miért is, amikor az or­szágos híradások egyértel­műen 6—10 százalékos növe­kedésről adtak számot. Mi vagyunk a negatív ki­vételek? — zsongott-bongott a két nagy létszámú iskola tanári kara, s az elégedet­lenség, mint a bozóttűz, ha­rapódzott el a szülök köré­ben is. S ez a kör mór jó­val tágabb, mivel a nagy­község tizenkét társtelepülé­séből is sokan vették igény­be gyermekeiknek a meleg ételt. Egészen addig a napig. Mert a bejelentést, majd az egyik iskola részéről a gyors (vagy talán elhamarkodott?) kiértesítéseket követöleg a szülök nagy része visszalé­pett. Hasonlóan cselekedtek a pedagógusok is. Döntésük érthető voll. Nemcsak a pénzről van szó, hanem in­kább egy jogtalannak ítélt tanácsi intézkedésről. Sze­rencsére az „ételháborúság” e néhány hetében akadtak olyanok is, akik a passzív mérgelődés helyeit aktív el­lentámadásba csaptak át, a sokak által megfellebbezhe­tetlennek vélt lépés ellen. Végül is sikerrel. A ta­nács visszakozott, s e vissza­lépésről írásban értesítette az iskolákat, melyben saj­nálatos módon még véletle­nül sem szerepelt az, ami a szóbeli viták során elhang­zott, hogy — a rendeletet félreértették. És hiányzott ezekből a kurta körlevelek­ből még valami. Egy elné­zést kérő szócska, a „bocsá­nat” a szülőktől, pedagógu­soktól ezért a néhány hetes zűrzavarért, idegeskedésért. Hát eddig a történet. Min­den jó persze, ha a vége jó, de csak akkor, ha néhány értelmesen gondolkodó, a rendeleteknek (elképesztő egyébként, hogy’ lehetett ezt félreérteni) pontosan utána­néző ember nem hajt enge­delmesen fejet egy értelmet­len intézkedésnek. KeresEtény Gabriella A fő tantárgy: fogyasztói érdekvédelem A lecke eile ff O f z 0 s A közelmúltban egyhetes továbbképző tanfolyamot szervezett a miskolc-tapolcai vezetőképzőben, a Szakszer­vezetek Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei Tanácsa, a me­gye kereskedelmi, társadal­mi ellenőrei részére. A fel­készítésen elméleti és gya­valumi műanyag szerkentyű — habverőnek mondták — kerül a kosarakba a mis­kolci 102-es számú (Széche­nyi út 49.) vas-edénybolt- bun. Számlázás, majd a „tisztázás” következik. De ez utóbbi már a raktárban, ahol Puskás 1st vénné veze- tőhelyetles és Estefán Jenő boltvezető segít az eligazo­dásban. (Noha ez nem min­den esetben sikerül.) — A két darab, Alice tí­pusú 'lábasról lepatlogzott a zománc. Az árut ilyenkor, sérülésének megfelelően ol­csóbban kell forgalmazni. Miért nem ezt tették? — Nem tudom — vála­szolja az üzletvezető. — Kérdezzük meg a pénztá­rost, az ö feladata lett vol­na figyelmeztetni a vevői. — A függönyhúzót meny­nyiért árulják? — A kicsiket tíz forint öl­ven fillérért, a nagyokat ti­zenhárom forintért. — Ez kicsi, mégis tizen­három forintot ütöttek be a pénztárgépen. — Véletlenül történhetett — magyarázza a gép keze­lője. — Nem volt rajta ár­jegyzés. Könnyű összeke­verni . . . A tisztázás folytatódik: — Az egyébként mutatós műanyag habverőt, ha ke­zébe veszi a gyanútlan vá­sárló, fogalma sincs, mire kell használni, hiszen a sok-sok idegennyelvű haszná­lati utasításban magyar fel­iratot véletlenül sem talál. Ez így szabálytalan. Tisztá­ban vanak vele? — Fél kiló sertéscombot, kérek. — Lehet egy kicsivel több? — mutat a nyolcvan dekát jelző mérlegre az eladó. — Ez nekem sok lesz. maradjunk a fél kilónál. És még tíz deka gépsonkát, meg egy kis véknyát is kér­nék! — Véknyát nem tudok adni. Az nincs ... Legalábbis a vevőtér­ben, merthogy a raktárban bőséggel van, amelyet meg­lehetősen kelletlenül pakol a mázsáiéra Doró Sándor, a 403-as (Széchenyi út 56.) húsbolt vezetője, miközben odaszólt egyik alkalmazott­jának : — Te menj csak vissza fiam! Foglalkozz a vevők­kel. nekünk az a fontosabb. Abból élünk. A kollégák ráérnek. A nem kis iróniával oda­vetett „ráérnek" most mel­korluli tudnivalókkal ismer­tették meg a résztvevőket. A tanultak gyakorlati alkal­mazására lehetőséget adott néhány miskolci kereskedel­mi egység ellenőrzése. A ke­reskedelmi, társadalmi el­lenőrök egy csoportját al­kalmam volt végigkísérni ezen a körúton. — Ügy emlékszem, volt hozzá magyar nyelvű utasí­tás is. Nem tudom, hová tűnt, valahol meg kell len­nie . . . ... Mint ahogyan meg kellett volna lennie annak a bizonylatnak is, amely a mérleg hitelesítésére vonat­kozik, illetőleg amely a bel­ső ellenőrök munkáját iga­zolná. Ugyanis, a hitelesí­tést bizonyító számok, je­lek a mérlegen nem látha­tók. Kiütötték. Ez azt je­lenti, alkalmatlan a pontos mérésre. A boltvezető: — Nem értem. Hiszen sa­ját ellenőreink havonta megjelennek. Öle jónak ta­lálták. — Hol van erről az írás? — Valahol itt kell lennie — keresgél az iroda papír­halmazai között, mindhiába. Következik a jegyzőkönyv felvétele. Sorszámmal ellá­tott kifogások, a mulasztá­sokért, kifogásokért felelő­sök magyarázata, kézje­gyükkel ellátva. Természetesen el kell is­merni az elárusítók igazát is, miszerint: —, Gyakran a szemünk láttán ejtik le a vevők a zománcozott edényeket. Ami­kor szóvá tesszük és jegyző­könyvet akarunk felvenni, szóba sem állanak velünk. Kinevetnek. Mit tehetünk ilyen esetekben? Hogy mit? Bizonyára megvan a lehetőség az ef­fajta sérülések elkönyvelé­sére, módosított ái'azásra stb. A teendő semmiesetre sem az, hogy a kárt meg­próbálják egy másik vevőn „behozni”! lékes. Az viszont szépen hangzik, hogy a vevők fon­tosak. Csakhogy, akkor: — Miért nincs véknya az elárusító részben? — Kint is van belőle. — Nincs. — Akkor bizonyára most fogyott el. Ellenséges a hangulat. Fe­szélyezve érzi magát az ember. Különösen később, amikor a hűtőkamrából elő­kerülnék a „csontról lefara- gott”-nak mondott apróhú­sok, a munkatársaknak fél­retett körmök. S hogy a sa­vanyított káposzta is a hű­tőrészben van ? Az csak vé­letlen lehet, hisz tudják, a gyorsan erjedő dolgokat nem lehet ott raktározni... Időközben érkeznek isme­rősök is ide, akik tudomá­sul veszik a meglátogatott szavait: a „most nem érek rá”-t, „láthatod, ellenőrzés van”-t. Miközben az irodában a jegyzőkönyv készül, a bolt­vezető hangnemet változtat. Jól tudja: az ellenőrök fel­adatukat végzik. S megra­gadva az alkalmat — talán segítséget remél — szóvá teszi azokat a gondokat, amelyek megnehezítik mun­kájukat. így például, a pi­cinyke zsúfolt raktárhelyi­séget. amelyet öltözőnek és irodának is használnak szükségből. Az idén olyan hideg volt, hogy még a víz­csap is befagyott. Panaszol­ja a mázsaszámra érkező eladhatatlan árut. Legutóbb, a Borsod megyei Húsipari Vállalat szállított extra mi­nőségűnek feltüntetett húst. Az átvételkor kiderült, har­madosztályú árut hoztak. azSr. eladhatatlant. Vissza is küldték. (Tanúsítja ezt a jegyzőkönyv.) Emiatt termé­szetesen mennyiségben és választékban is rosszabbo­dott a húsbolt kínálata. Ne­héz így a vevőkört megtar­tani. A raktárban, annak rend- je-módja szerint fejeződik be a vizsgálat. S-a-többi... Az SZMT tapolcai Okta­tási Központjában az el­múlt héten 65 társadalmi­kereskedelmi ellenőr vett részt a továbbképző-felké­szítő tanfolyamon. Záró­programjuk, s egyben a hal­lottak, tanultak gyakorlati alkalmazása volt a tizenhat kereskedelmi egység ellen­őrzése. A négy-öt tagú el­lenőrző csoport többsége, először végzett ilyen felada­tot, amelynek tapasztalatait a vizsgálat után összegez­ték. Hogy önként vállalt munkájuk mennyire fontos, azt a látottak, hallottak iga­zolják. Nézzünk erre néhány példát: Áru visszatartás: az Unió Áfész 103-as számú Hoff­mann Ottó utcai ÁBC-bolt- jában két és fél láda na­rancsot találtak a raktár­ban. Árdrágítás: a megyei kór­házzal szembeni Zamat ÁBC-ben négyforintos el­térést tapasztaltak a hen­tesáru mérésénél. Vásárló károsítása: a Pa­lotás étteremben megugrott a „fejszámoló”, amikor a pincér az italokat összeszá­molta. Felsorolni is nehéz a Vö­rösrák étteremben tapasz­talt kifogásokat: nem kínál­nak napi és gyermekme­nüt. Az étterem nem felel meg másodosztályú besoro­lásának. Foltosak, pecséte­sek az abroszok, rozogák az asztalok. Tizennyolc forintos, lejárt szavatosságú sört for­galmaztak. Ebből egyébként 412 üveggel találtak. Hiá­nyos az árak feltüntetése az 'ét- és itallapon. Megsértet­ték a bizonylati fegyelmet: nem tudni honnan szerzik be a burgonyát, a poharas tejfölt, a tehéntúrót, a főz­ve tárolt sertésvelőt, pacalt és gombát. (1984. szeptem­ber 19-től nem vezették a beszerzési naplót!) Akadt persze fordított példa is, mint a Hegyalja utcai 923-as számú ÁBC- boltban, ahol áron alul ad­tak el terméket, azaz, a ke­reskedők becsapták önma­gukat. Mert ugyebár az ember tévedhet. Ám nem ez utób­biak voltak többségben!. .. Mona« Márt« Első helyszín Lábosok, függönyhúzó, elektromos tojásmelegítő és Második helyszín

Next

/
Thumbnails
Contents