Észak-Magyarország, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-26 / 71. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1985. március 26., kedd Tanácskozik az MSZMP XIII. kongresszus (Folytatás a 3. oldalról) Pártunk feladatának tart­ja — mert csak így létez­het és dolgozhat —, hogy a tömegekkel összeforrva te­vékenykedjék. Vezérlő gon­dolata és eszméje, hogy a jövőben is kiérdemelje — a munkásosztály, a dolgozók bizalmát, amelyet történel­mi harcokban vívott ki. Tel­jes mértékben bízik és tá­maszkodik munkásosztá­lyunkra, dolgozó parasztsá­gunkra, egész dolgozó né­pünkre! Ez így volt eddig és így lesz a jövőben is. Pártunkat szilárd elvek és nem dogmák vezérlik. Arra törekszik, hogy a fejlődés új problémáira is megtalálja a helyes, szocialista választ. Hiszen az élet gyorsan ha­lad. a társadalom fejlettebb fokán új kérdések jelentkez­nek, amelyekre az évtizedek­kel, vagy akár a tíz vagy húsz évvel ezelőtt adott vá­lasz már nem felel meg tö­kéletesen. Ezért folyamato­san meg kell újítani politi­kánkat. Hogy ez az elmúlt öt esztendőben milyen mér­tékben sikerült — a kong­resszus bírálhatja el. Mi az A párt természetesen élő szervezet, fejlődik, növek­szik, az elmúlt öt évben is egészségesen gyarapodott. Mintegy (10 ezerrel növeke­dett a párttagok száma, amely ma meghaladja a 870 ezret. A Központi Bizottság úgy ítéii meg, hogy a tag­felvételnél, tehát a párt épí­tésénél sohasem szabad a merev statisztikai normák­ból kiindulni. Az osztályka­tegóriák meghatározása vi­lágos, de minden tagfelvé­telnél egyéni elbírálás szük­séges. Elengedhetetlen per­sze, hogy a munkások, a fi­zikai dolgozók megtelelő arányban képviselve legye­nek. Ez a fejlődés során meg is oldódik. Az a fontos, hogy a társadalmi erőfeszíté­sekben, a munkában becsü­lettel helytálló emberek és — talán hangsúlyozni is fe­lesleges — fiatalok lépjenek pártunk soraiba. A Központi Bizottság be­terjesztette a szervezeti sza­bályzat módosítására vonat­kozó javaslatait. Összeállítá­sánál abból indultunk ki, hogy a mostanáig érvényes szervezeti szabályzat alapjá­ban megfelelt rendeltetésé­nek, különös problémák ez­zel nincsenek. De szükség- szerű bizonyos módosítás ,— ezt a központi szervek kez­deményezték —. egyszerűen azért, mert változott a párt struktúrája, például meg­szűntek a járási bizottságok. Ezt a szervezeti szabályzat­ban is jelezni kell. Az eddig érvényes dokumentum alap­elviekben szilárd, a napi po­litikában körültekintő és megfontolt, a megújulásra kész pártot tekintjük az esz­ményünknek. A kommunisták egyenjo­gúak valamennyi állampol­gárral. Nem tartanak igényt több jogra, és természetesen azt sem kívánhatja senki, hogy hátrányosabb helyzetbe ke­rüljenek. Ügy véljük azon­ban, hogy aki a szocializ­musért harcol, az a kötele­zettségből az átlag-állampol- gárnál többet vegyen magá­ra, a jog szerinti járandó­ságból pedig — ha lehet — inkább kevesebbet vegyen igénybe, mint amennyit a törvények vagy viszonyaink lehetővé tesznek. így őrizhet­jük meg a kommunisták er­kölcsi-politikai tekintélyét és becsületét. A kommunisták magatar­tását az önzetlenség jelle­mezze; a párt és tagsága le­gyen mentes mindazoktól a visszásságoktól, amelyek kö­zül még nem kevés fellelhe­tő társadalmunk életében. Ezekkel szemben fellépni — a párt és a kommunisták becsületbeli kötelessége. vetően megfelel, s ezért a Központi Bizottság úgy ha­tározott, hogy a több mint 25 ezer alapszervezetben nem indít vitát a szervezeti szabályzatról. Az irányelvek vitájában felvetődött észre­vételeket azonban ezen a té- i>en is figyelembe kell ven­nünk, így például azt. hogy a párttagok jogait és köte­lességeit az eddigieknél pon­tosabban határozzuk meg. A Központi Bizottság nevében tehát kérem, hogy a beter­jesztett javaslatot vitassák meg. és ha egyetértenek ve­le, támogassák, fogadják el. Kedves Elvlársak! A Magyar Népköztársaság társadalmi életének megha­tározó vonása, hogy hazánk szocialista ország, amelyben szocialista társadalom épül. Megszűnt az embernek em­ber általi kizsákmányolása, a dolgozó osztályok között nincsenek kibékíthetetlen el­lentmondások, népünk a munkásosztály és pártja ve­zetésével együtt munkálko­dik a haza javára. Államunk alapja a mun­kás-paraszt szövetség, amely­hez hozzátartozik az értel­miségiekkel kötött szövetség is. De létezik a kommunis­ták és a pártonkívüliek. a különböző világnézetű em­berek — nem hívők és á hí­vők — szövetsége is. mind- azoké. akik esvetértenek az alapvető nemzeti célokkal, a szocialista társadalom éníté- sével. és készek annak meg­valósítására. Ez a szövetség pártunk po­litikájának rendkívül fontos eleme. Eddig is arra töre­kedtünk, és a jövőben is az a célunk, hogy a nemzet minden alkotóerejét tömörit- sük. összefogjuk abban az erősödő és fejlődő szocialis­ta nemzeti egységben, amely Ennek leglényegesebb té­nyezője a párt közvetlen lö- megkapcsolatainak további erősítése. Fontos szerepe van a szakszervezetek. a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség. a Hazafias Népfront és más tömegszervezetek, tö­megmozgalmak eredményes, önálló, rendeltetésszerű mun­kájának. A Hazafias Nép­front tömegmozgalom, tehát nincs egyéni tagsága, de na­gyon fontos, élő szervezet, amelynek bizottságaiban százezrek végeznek minden­napi hasznos munkát a szo­cialista építés javára. Szá­mos fontos társadalmi kér­déssel foglalkoznak olyan te­rületeken is. ahol a párt nem tud közvetlenül és hatáso­san dolgozni. A népfront te­vékenységében az alapvető cél a szocialista nemzeti egy­ség további erősítése; a tár­sadalmi aktivitást igénylő emberek bekapcsolása a po­litikai munkába. Erre töre­kedve tartsuk szem előtt azt is. hogy a Hazafias Népfront alapító tagja a munkásosz­tály forradalmi pártja, a Magyar Szocialista Munkás­párt. A szocialista demokrácia tóvá bbi ki bon ta közt a tásán ak útján fordítsunk még na­gyobb figyelmet azokra a lehetőségekre, amelyek a ta­nácsok. az üzemek, az in­tézmények önállóságában rejlenek. Amikor 1968-ban bevezettük az úi gazdaság- irányítási rendszert, elgon­dolkodtam. hogyan is dolgo­zik majd ezek után a párt. Szükséges és lehetséges, hogy a dolgozók százezrei­nek. millióinak beleszólása legyen a kérdések eldöntésé­be. a végrehajtás ellenőrzé­sébe. saját sorsuk intézésé­be. Mély meggyőződésünk. hog>' ez rendszerünk politi­kai erősítésének fő útja. a Központi Bizotlság úgy ítéli meg — és azt hiszem, a kongresszus is osztja ezt a vélekedést —. hogy népünk politikailag érett, bízhatunk benne. És bizonyos, hogy a párt elvi. eszmei irányításá­val. az állami és egyéb vég­rehajtó szervek támogatásá­val képes a szocialista tár­Magyarország politikai arcu­latát alapvetően meghatá­rozza. Az építőmunkában mindenki részt vehet, aki a nép sorsát szívén viseli és segíteni akarja a nép boldo­gulását. Ez a mi politikánk, amelynek eredménye, hogy Magyarországon a belpoliti­kai helyzet szilárd. Ez rend­kívül fontos, talán minden­nél fontosabb jellemzője az ország mai helyzetének. Erről azért szóltam első­ként. mert történelmileg úgy alakult, hogy Magyarorszá­gon egvpórtrendszer van. és az is marad. A történelmi tapasztalatokat is figyelem­be véve úgy véljük, hogy az egypártrendszer a szocialis­ta társadalom számára nem elvi, hanem gyakorlati kér­dés, amit az adott országban a fejlődés dönt el. Ma egyes szocialista országokban egy- pártrendszer van. másokban több politikai párt műkő-’ dik. Úgy gondolom, hogy a szocialista világrendszer fej­lődésének további szakaszai­ban ez utóbbiak száma va­lószínűleg növekedni fog. Pártunk politikájának fon­tos eleme a szocialista .de­mokrácia további kibonta­koztatása. Ez elvileg, politi­kailag egyaránt szükséges. A szocialista építőmunka azon is múlik, hogyan és mikép­pen tudjuk a szocialista de­mokráciát elmélyíteni és ki­bontakoztatni. a szakszervezet, a KISZ az üzemekben, örültem annak, hogy lehetőségeik növekedni fognak, mert bármely alap­szervezet annyiban tud iga­zán hatásosan dolgozni, amennyiben a kérdéseket he­lyileg el tudják dönteni. A párt és a többi társadalmi szervezet feladata, hogy a politikát, megfelelő módon és eszközökkel érvényesítse az üzemek önálló helyi dön­téseiben. A szocialista demokrácia lovábbi kibontakoztatásához segítséget nyújtanak majd az új vállalatvezetési formák, amelyeket fokozatosan beve­zetünk. Ezek ugyancsak nö­velik a helyi kollektíva sza­vának súlyát. De ezt senki se értse úgy. hogy anarchiát teremtünk az üzemekben. Ép­pen ellenkezőleg: a vezető bizonyos mértékig függ , a kollektívától, s nem baj, ha adott alkalomkor egy kicsit drukkol is, vajon hogyan vé­lekedik róla a közösség. De a munkát a vezető irányít­ja. Fontos, hogy mindezt már az indulásnál is jól csi­náljuk. már csak azért is, hogy később ezt a módszert szélesebb körben lehessen alkalmazni. A demokrácia szélesítésé­nek útján politikánk fontos próbája lesz az új választó- jogi törvény érvényesítése a júniusi általános választáso­kon. Mindent meg kell len­nünk, hogy a választások va­lóban segítsék a szocialista demokrácia fejlesztését. sadalom előnyeinek érvénye­sítésére, az alkotómunka ki­bontakoztatására. a rend és a fegyelem megszilárdításá­ra, a szocialista elveinkkel és társadalmi céljainkkal homlokegyenest ellenkező visszásságok felszámolásá­ra. a bürokrácia, a korrup­ció. a csalás, az üzérkedés letörésére. Kedves Elvlársak! Az öt évvel ezelőtt meg­tartott XII. kongresszus ke­mény és szigorú gazdasági programot hirdetett. A fel­adatok sorában az első hely­re a nemzetközi fizetési mér­leg javítását tette. Ennek ér­dekében lassította a terme­lés fejlesztésének ütemet, visszafogta a beruházásokat, és célul tűzte ki az életszín­vonal elért szintjének meg­tartását. Központi Bizottságunk na­gyon nagyra értékeli, hogy ezt a szigorú programot mun­kásosztályunk. dolgozó né­pünk megértette és tettek­kel támogatta. Mi valósult meg ebből? Mindenekelőtt az. hogy sike­rült javítani a nemzetközi fi- zetési mérlegünkön. Ezt em­lítve tudnunk kell. hogy a körülmények ennek nem na­gyon kedveztek. A nemzet­közi gazdasági viszonyok al­vóbb romlottak, s a becsült­A nemzeti jövedelmet — 1984 végéig — mintegy 8.5 százalékkal sikerült növel­nünk. Ez még nem éri ei, csak megközelíti a XII. kong­resszuson kitűzött célt. am az 1985-ös esztendő még csak most kezdődött. Az idei céltudatos munkán is mú­lik, hogyan teljesülnek gaz­dasági terveink. Ebből a szempontból igen lényeges, hogy gazdaságunk szocialista alapokon nyug­szik. A termelőeszközöknek csaknem egésze szocialista — állami és szövetkezeti — tu­lajdonban van. Az ország is, a termelőegységek is ötéves terv szerint dolgoznak, tehát szocialista tervgazdálkodás folyik, a közvetett irányítás eszközeivel és a piaci törvé­nyek figyelembevételével. Ez gazdálkodásunk fő jellemző­je. Úgy tűnik, ez a helyes út és ezen kell a jövőben is járnunk. A mi irányítási rendsze­rünk, amelv 16 éve eredmé­nyesen működik, egyike a szocialista országokban ki­dolgozott és életbe léptetett i rányítási rendszereknek. Számunkra ez szocialista terveink valóra váltásának egvjk eszköze. Az üzemek, a vállalatok önállóságának nő-' velősével rugalmasabbá kí­vánjuk lenni a tervgazdál­kodást. érvényesíteni a kol­lektív és az egyéni érdekelt­séget. ösztönözni a jobb mun­kát. Mert tapasztalataink azt mutatják, hogy — eszméink, elveink szem előtt tartása mellett — szükség van a dolgozók érdekeltségére is a A kongresszusi irányelvek vitájában — és természete­sen más alkalmakkor is — szóba került a különböző munkaközösségek. magán­kisiparosok. magánkiskeres­kedők tevékenysége. Ennek kapcsán én azt hangsúlyo­zom. hogy nekünk ma szo­cialista alapon a hatékony termelésnek kell lendületet adnunk, hogy megtanuljuk termelőeszközök, az élőmun­ka. az anyag és az energia megfelelő felhasználását, es jó minőségű termékeket ál­lítsunk elő. Tartsuk szem előtt azt is, hogy a teljes és hatékony foglalkoztatás szá­munkra egységes feladatot jelent. A teljes foglalkozta­tás a szocialista rendszer nagy vívmánya, amit meg­őrzőnk. De ugyanilyen fon­tos, hogy hatékonyan fog­lalkoztassuk a dolgozókat, tehát ott legyenek. ahol szükség van rájuk, ahol az ország, a társadalom, a nép hasznára, a maguk javára a legtöbbet tehelnek. A gazdasági munka szá­munkra. a kommunisták, a szocializmus hívei számára változatlanul alapvető tevé- kenység. hiszen ezzel te­remthetjük meg fejlődésünk anyagi alapjait. A társadal­mi rendszerek harcában az nél is nehezebbek lettek szá­munkra. Nagy gondot oko­zott 1982-ben. hogy Magyar- ország megőrizze fizetőrcé- ,-ességét. De sikerült, s ettől rendkívül sok függött. M rt I nem sikerült volna, na­gyon kellemetlen helyze be került volna az rrszág. Az említett években kemény erő­feszítéssel az adósságot is si­kerüli mintegy 15 százalék­kal csökkenteni. Te r m el és i eredményei n k r<ől szólva kiemelhetem, hogv 1981-től 1984-ig. négy cv alatt az ipar termelése 10.2 százalékkal növekedett. i mezőgazdasági ágazaté 12 4 százalékkal. Jelentős volt a fejlődés a közlekedésben és a kereskedelemben is. szocialista társadalom lendü­letes építésében. A közelmúltban a Közpon­ti Bizottságra párt végrehaj­tó szervei elemezték a gaz­daságirányítási rendszer mű­ködésének tapasztalatait, s úgy határozlak: legfontosabb elemeit megtartva bizonyos iga zí táso kika I továbbfejleszt­jük. hogy meg jobban segít­se a szocialista építést. Népgazdaságunk nem le­becsülendő eredményeket, ért el az ötéves terv első pégy esztendejében. A számok ta­lán szerénynek tűnnek, de olyan viszonyok között, ame­lyek közt azokat országunk elérte, még értékesebbek. Ugyanakkor számos gondunk, nehézségünk i.s van. ame­lyekről mindig nyíltan szó­lunk. Honnan adódnak prob­lémáink? Elsőként abból, hogy a szocializmus építésé­nek, a népgazdaság fejlődé­sének új szakaszába érkez­tünk. Az extenziv szakaszból az intenzív szakaszba gén­iünk előre. Döntő lépés , ez, mert az extenziv szakaszban még rendelkeztünk szabad forrásokkal, és nem számí­tolt, hogy mi mibe kerül, milyen a minősége, csak le­gyen. Ez a korszak egyszer s mindenkorra befejeződött. Most már hatékonyan kell gazdálkodni, és minőségi ter­méket kell gyártani a belső fogyasztásra és a nemzetkö­zi piacra egyaránt. E feladat megoldását nehezíti, líogv számunkra nem nagyon ked­vező a külső gazdasási kör­nyezet. De ezen nem tudunic változtatni. jelenti a stratégiai győzel­met. ha gazdasági téren :s meg tudjuk mutatni, hogy a szocialista társadalom maga­sabb rendű, jobban haszno­sítja a rendelkezésre álló eszközöket, mint a kapita­lizmus. Mi ezen az úton á- runk és bízunk abban, hogy a szocializmus hazánkban ;s világméretekben is. a gazda­sági építés területén is stra­tégiai gvözelmet arat. A XII. kongresszuson az életszínvonalra vonatkozó határozat végrehajtásáról — felelősen — a következőket mondhatjuk: a reáliövéié- lem 6 százalékkal növeke­dett. a lakosság fogyasztása ugyancsak 6 százalékkal bő­vült 1984 vécéig. Az életkö­rülmények — lakás, körtó- kedés. egészségügv kultúra — javultak az elmúlt évek­ben. Az iparban és az éői- tcinarban bevezettük a 40 órás munkahetet. A r°á'bér sainos csökkent, s a nvucdí- irk. a juttatások reálértéket sem sikerült teljes '■oévték- ben megőriznünk. Tehát a XII. kongresszus határozatát az elért élei színvonal meg­őrzéséről nem tudtuk teljes mértékben megvalósítani, (Folytatás az 5. oldalon) A dolgozók joga beleszólni saját sorsuk intézésébe Politikánk tontos próbája lesz az új választójogi törvény Lakás, közlekedés, egészségügy, kultúra Népgazdaságunk nem lebecsülendő eredményeket ért ei ÉpiiiÉíÉIii részt vehet, aki o nép sorsát a szívén viseli A képen a tanácskozáson Kádár János, Crigorij Romanov és Gyenes András

Next

/
Thumbnails
Contents