Észak-Magyarország, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-23 / 69. szám

1985. március 23., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * A „nyolcas” a gyártósoron Energiatakarékos fürdőmedence Az elmúlt ev végéig u Togliatti Autógyár (VÁZ) a kisfogyasztású Lada-család új modelljéből — a VÁZ— 2108 típusból — megközelí­tőleg kétezer darabot gyár­tott. Az évi (100 000 gépkocsi gyártására tervezett autó­gyáróriást (amely ezt a szá­mot már jelentősen megha­ladta) lí)70-ben helyezték üzembe. Az elmúlt tizennégy év alatt 18 kisfogyasztású modellt és azok változatait fejlesztették ki. Jelenleg foly­nak a hasonló kategóriájú villanyautó kísérleti próbái és sorozatgyártásra kész a VÁZ—2108 modell, az első szovjet gyártmányú, elsőke­rék meghajtású személygép­kocsi, amelyet csak „nyol­casként” emlegetnek a ter­vezők. Az elsőkerék meg­hajtás fokozta a kocsi terep- tartóképességét, különösen a kanyarokban, valamint meg­könnyítette a vezetést is. Ez a meghajtás mintegy húzza maga után a gépkocsit. Az új gépkocsi a karosz- sxériát. a motort, az áttételt és a felfüggesztést tekintve egyaránt eltér elődeitől. KAROSSZÉRIA A „nyolcas” külsőre ha­sonlít a „Fordokra”, „Citro- enok”-ra, vagy a „Mazdák”- ra. Annyira, mint ahogy ezek a modellek a többiek­re. Több évvel ezelőtt egyik jó barátom, Mark Lourier, régi autógyártó, a műszaki tudományok doktora mond­ta, hogy eljött az az idő, amikor a személygépkocsi­kat "számítógép segítségével lehet tervezni. A VÁZ—2108 ilyen tervezési módszerrel készült. Az aerodinamikai vizsgálatokat követően a szá­mítógép határozta meg az ék alakú, kéttérfogalú — ha­gyományos csomagtartó nél­küli — formát. A karosszéria háromajtós. A széles oldalajtók javítják a látást és az első ülések minimális elörehajlitásával megkönnyítik a beszállást a hátsó ülésekre. A hátsó aj­tó az utastértől elegáns polccal elválasztott csomag­tartóba vezet. Nagyobb cso­magok szállítása esetén a hátsó ülések és a polc ösz- szecsukhalók. MOTOR Négyhengeres, porlasztásos. A hagyományostól eltérően keresztben helyezkedik el a motorházban, amelynek kö­vetkeztében csökkent a mo­torház. hossza, illetve megnö- vekedett az utastér. A konst­ruktőrök szerint ez a kocsi „belülről nagyobb, mint kí­vülről". A motor újfajta el­helyezése szükségtelenné tet­te a kardántengely alatti alag­utat is. Ezenkívül a szám­talan műanyag alkatrész és alumínium radiátorok alkal­mazásával az új kocsi 100 kilogrammal könnyebb, mint a VAZ—2105 típus. A motorban nincs egyet­len darab sem a mai Ladák alkatrészei közül. A foko­zott kompressziós hatás, az új karburátor, az érintkezés nélküli elektromos gyújtás (és természetesen a karosz­szeria áramvonalas kialakí­tása), valamint az ötfokoza­tú sebességváltó alkalmazá­sa mintegy 15 százalékos üzemanyag-megtakarítást biztosit a gyár jelenlegi mo­delljeivel szemben. BIZTOS FÉKEZÉS Továbbra is kétkörös, de diagonális, azaz, az egyik kör meghibásodása esetén a fék nem az első vagy a hát­só kerekekre, hanem az egyik első és az egyik hátsó kerekére hat. Ez a megoldás biztos fékezést garantál, és csökkenti a kitárolás veszé­lyét. Az új típus vezetéséi az egész gépkocsinál alkalma­zott új megközelítési mód is megkönnyíti. Konkrétan mindez csupa „apróságból” áll össze. Hiszen korábban is ismerték a Szovjetúnió- ban az automatikus üléseket, de csak versenyautóknál al­kalmazták. Megváltoztatták a kormány rúdon elhelyezett és a sebességváltó melletti kapcsolók helyét. A gépko­csit ükonométerrel' is felsze­relték. A színes kijelző segít a gépkocsivezetőnek a mo­tor helyes üzemmódjának megválasztásában, jelzi az üzemanyag-túlfogyasztást. Ismeretes, hogy az első szovjet Lada. a VÁZ—2101 prototípusa az olasz Fial— 124 volt. igaz már korszerű­sítve. a nehéz terepviszo­nyoknak megfelelően átala­kítva. A „nyolcas” már tel­jes egészében szovjet gyárt­mány, amelyet a Volga Au­tógyár szakemberei fejlesz­tettek ki. A szabadtéri — egyéni vagy közösségi — fürdőme­dencék létesítésénél a legna­gyobb gondot az okozza, hogy hűvösödé időben tete­mes energiát igényel a víz melegen tartása. De számol­ni kell a víz egy részének elpárolgásával is. A vízben a molekulák rezgő, úgyneve­zett hőmozgást végeznek, s ez annál intenzívebb, minél magasabb a hőmérséklet. A nagy energiájú molekulák eközben kiszöknek a levegő­be. vagyis gőzzé válnak. Mi­nél magasabb a víz hőmér­séklete — a környező levegő hőfokához képest —. annál több molekula kerül a leve­gőbe. tehát annál erősebb a párolgás, de ezzel együtt a hőveszteség is. A vízfelület párolgásának egyik legfontosabb feltétele, hogy a gőznyomás az at­moszféra irányában egyre csökkenő értéket mutasson. Egyébként a folyadék min­den hófokon párolog egészen addig, amíg a vele érintkező gőzlér telítetté válik. A gya­korlatban akkor a legna­gyobb a párolgás, ha a gőz­nyomás közvetlenül a vízfe­lület fölött csökken gyor« ütemben. Ez elérhető lenne a medence befedésével. De akkor miként lehetne füröd­ni benne? Ebből kiindulva azt a szellemes ötletet való­sították meg a francia szak­emberek, hogy belül üres. tehát könnyű műanyag go­lyók ezreit szórták a fürdő- medence vízfelületére, ahol azok egymáshoz simulva (a rendelkezésükre álló teret optimálisan kitöltve) beborít­ják a meleg vizet, szigetelő­réteget képezvén a 85—40 Celsius-fokos víz és a jóval hidegebb levegő között. E könnyű, sima ifelületü golyók a fürdözők mozgását nem akadályozzák, mivel leper­dülnek a testükről, s szoro­san bezárulnak körülöttük, megakadályozván a hővesz­teséget és a vizelpárolgást. Képünkön: egy plasztikgolyókkal, energiatakarékossá tett fürdőmedencét láthatunk. A szuperexpresszek távlatai Több mint 200 kilométeres óránkénti sebességet ér el a Moszkva és Leningrad kö­zötti vasútvonalon az EK— 200-as expresszvonat —a leg­gyorsabb szovjet személy­szállító vonat. Á 650 kilomé­teres távolságot alig több mint négy és fél óra alatt teszi meg. A vasútvonal to- vábi fejlesztésének arányá­ban — síncsere, az újabb pá­lyaszakaszokon speciális vál­tó- és jelzőberendezések fel­szerelése, a pályatest kiegye- nesitése — ez az idő a ter­vek szerint három és fél órá­ra fog csökkenni. Jevgenyij Kraszkovszkij professzor, a vasúti közleke­dés egyik vezető szovjet szakértője rámutatott, hogy az ER—200-as expressz üze­meltetése szolgált alapul újabb gyorsvasútvonalak ter­vezéséhez. amelyek az euró­pai országrész központját kötik majd össze a fekete­tengeri üdülővárosokkal. Eze­ken a vonalakon a vonatok egyetlen éjszaka alatt fogják megtenni az utat, amihez ma még több mint másfél napra van szükség. K raszkovszk i j professzor kiemelte, hogy a Szovjetunió­ban kísérletek folynak mág- nesparnás, egysines és pneu­Ai ER-200-as expresszen matikus működésű vonatok­kal. Ám véleménye szerint a hagyományos sín-kerék szer­kezet még hosszú ideig ural­kodó marad az ország vasút­vonalain. A műszaki fejlődés arányában a hagyományos szerkezetű személyszállító vo­natok sebességét az óránkén­ti .150 kilométerig lehet nö­velni, a tehervonatokét pe­dig 180 kilométerig. Az EK—200-as expressz üzemeltetésének tapasztalatai a Moszkva—Leningrad útvo­nalon bebizonyította, hogy a szuperexpresszek közlekedé­sének megszervezése nem igényli a vasúti pálya nagy­mértékű rekonstrukcióját. Ennek különösen nagy jelen­tősége van a Szovjetunióban, ahol a vasútvonalak teljes hossza meghaladja a 150 001) kilométert. Rövid tudományos hírek A sarkkörön túli tájakon magányosan kóborol a je­gesmedve, a természet e csodálatos teremtménye. Biz­tonságosan közlekedik a jégtorlaszokon és a jégtáb­lák közt zajló vizeken. A jegesmedve a legna­gyobb szárazföldi ragadozó, súlya az egy tonnát is eléri, pedig amikor a világra jön, fél kilót nyom csupán. A jegesmedve és a barnamed­ve közös őstől származik, de az előbbi a távoli északon ki fehéreden és mindenevő­ből ragadozóvá, húsevővé váll. Jól tűri az 50 fokos fagyokat is, kitűnően úszik, a hóban készít barlangot magának. Sok mindent írtak már erről a sarkvidéki ván­dorról, ennek ellenére még ma is rejtély a tudósok szá­mára. Hogyan találja meg például a helyes utat a jég­táblák között a sarkvidéki éjszaka sötétjében? Egyálta­lán hogyan tájékozódik, hi­szen a jég állandóan zajlik, mozgásban van, a mozgás iránya kiszámíthatatlan. Ha keveset is tudtak az em­berek a jegesmedvéről, va­dászatához viszont túlontúl is érleltek. Ennek következ­tében két évtizeddel ezelőtt a kihalás réme fenyegette e gyönyörű állatot: 1965-ben Norvégia. Alaszka, Kanada, Grönland és Szibéria térsé­gében már csak alig 5000— 10 000 példánya élt. Az 1978- ban elrendelt általános va­dászati tilalom hatására a jegesmedvék száma időköz­ben mintegy 25 00ü-re gya­rapodott. így most már azt is elképzelhetőnek tartják, hogy az állományból évente 2—8 százalékot — leginkább hímeket — elejtsenek. Képünkön: kedves csalá­di idillt láthatunk: anyjától a halászat mesterségét ta­nulja a jégtáblán figyelő medvebocs. PARÁTLAN TÜKÖR Az autó oldaltükrének pá­rátlanítására és jégteleníté- sére egy angol cég nagyon olcsó megoldást dolgozott ki. Ez a tükröző ezüstréteg ve­zetőképességét hasznosítja a tükör tisztántartására. Fel­használható hozzá minden szokványos tükörüveg. Ennek tükröző fémrétegébe úgy ma­ratnak vékony réseket, hogy a megmaradt fémréteg a vil­lamos áram számára szala­got képezzen. A szalag két végpontját a gépkocsi akku­mulátorához csatlakoztatják. A legjobb minőségű ilyen tü­körről mínusz 21) C-fokos hidegben a jég négy perc alatt tökéletesen leolvad. AUTÓREPULÖGÉP Az Egyesült Államokban összeházasították a repülőgé­pet az autóval, egy Cessna Skymastert egy Ford Pintó­val. A repülőgép eredeti utas- fülkéjét kicserélték a Ford Pintóval. A két járművet csuklópántok, csapszegek és kábelek kötik össze. Az ösz- szeszerelés mintegy 20 per­cig tart. A mechanikai ösz- szekapcsolásnál nehezebb volt megvalósítani a kor­mányzás átvitelét és az elekt­ronikus hálózat összekötését. A kormányzás jobbra vagy balra a gépkocsi kormány­kerekének az elfordításával történik, mint az autó eseté­ben, az emelkedéshez, illető­leg a süllyedéshez a sebes­ségváltót kell meghúzni, il­letőleg megnyomni. Az utazósebesség a levegő­ben mintegy 210 kilométer óránként, az elérhető távol­ság 1600 kilométer. Felszál­láskor az autórepülőgépet mind a repülőgép-, mind az autómotor gyorsítja fel. Le­szálláskor a jármű a szokvá­nyos autófékkel állítható meg. * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA % A legnagyobb szárazföldi ragadozó A Lada-család új modellje: a VAZ-2108

Next

/
Thumbnails
Contents