Észak-Magyarország, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-21 / 67. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Félmillió par cipó Ebben az évben a Minőségi Cipőgyár csengeri üzemében félmillió pár női cipőt és szandált gyártanak. A divatos lábbelik nagy része exportra készül. A hatvanhat évvel ezelőtt megalakult Magyar Tanács- köztársaság 133 napos fennállása népünk történel­mének kimagasló időszaka. Létrejötte azt jelentet­te, hogy hazánkban először került minden hatalom a dol­gozó nép kezébe. A Tanácsköztársaság rövid fennállása alatt rendkívüli nehézségek közepette is bebizonyította a magyar munkásosztály alkotóerejét, elhivatottságát a tár­sadalom megújítására, az ország vezetésére. Az évszáza­dokon át kizsákmányolt, elnyomott, jogtalan milliók a történelmi igazságszolgáltatás tudatában vették birtokuk­ba az országot, melynek minden értéke az ő fáradságos munkájuk eredményeként született meg. Azokban a márciusi napokban szerte az országban dol­gozók százezrei üdvözölték a proletárdiktatúra megszüle­tését. hitet tettek a szocializmus ügye, és a Tanács-Ma- gyarországot Szovjet-Oroszországgal összekötő internacio­nalista szolidaritás eszméje mellett. Tudták, hogy milyen hatalmas feladatra vállalkoznak. A parasztság legszéle­sebb tömegeit képviselő kis- és középparasztok örültek az ^zerholdasok uralma megszűnésének; a magyar értelmi­ség legjobbjai hittek a szocializmus igazságosabb, éssze­rűbb, emberibb és boldogabb jövőt Ígérő eszméjében, ki­emelkedő tudósaink, Íróink, művészeink tevékenyen vet­tek részt a Tanácsköztársaság művelődésügyének irányitá- , sóban. A proletárforradalom vezető erejének, a magyar mun­kásosztálynak nem adatott meg az a lehetőség, hogy nyu­godt feltételek között lásson hozzá a szocialista társada­lom felépítéséhez. A nehéz körülmények azonban nem tör­ték meg a dolgozóknak a jövőbe vetett hitét, a nép al­kotóerejét. Óriási lendülettel fogtak hozzá a politikai, gaz­dasági és kulturális-művelődési viszonyok átformálásához, a szocialista társadalom felépítéséhez. A régi államgépe­zetet hetek alatt újjal váltották fel, megalakultak a prole­tárdiktatúra államhatalmi szervei: a tanácsok: teljesen át­alakították az igazságszolgáltatás rendszerét, napok alatt megszületett a Vörös Hadsereg. A nép tulajdonába vet­ték a gyárakat, a bányákat, a nagybirtokokat, a kultúra kimagasló értékeit és intézményeit; eredményes erőfeszíté­seket tettek a dolgozók szociális körülményeinek javítására. Ilyen arányú társadalmi alkotómunka csak a dolgozók széles tömegeinek aktív részvételével, a hazához való új viszony, a hazaszeretet új tartalma alapján bontakozha­tott ki. Az új társadalom irányításába tömegesen bekerült munkások és parasztok eredményes, hozzáértő munkájuk­kal tettek bizonyságot arról, hogy a nép fiai megérettek a vezetésre. A szocializmus ügyébe vetett törhetetlen hit, a kivívott hatalomhoz való tántoríthatatlan hűség és ra­gaszkodás adott erőt a Vörös Hadsereg katonáinak, a munkásoknak és a szegényparasztoknak, hogy bátran j szembeszálljanak a nemzetközi imperializmus túlerejével, amely végül is leverte az első magyar proletárdiktatúrát. Szózharminchárom nap egy ember életében is rövid idő, mégis a dolgozók milyen nagy tömegeinek adtak a Ta­nácsköztársaság négy és fél hónapjának eseményei életre szóló, meghatározó élményt. A Magyar Tanácsköztársaság létrejöttével felragyogott a szocialista forradalom vörös csillaga a Duna völgyének egén: emléke tovább élt a munkásság és a földműves szegénység tudatában, éltetve í a reményt, hogy ismét felvirrad a győzelmes forradalom j napja. Az első magyar proletárdiktatúra a munkások és | parasztok tízezreit formálta elkötelezett, tudatos forradal­márokká; olyanokká, akiket a negyedszázados ellenforra­dalom sem tudott megtörni, és akik a felszabadult ország­ban kezdettől fogva az első sorban harcoltak a szocialista forradalom győzelméért. A Magyar Tanácsköztársaság hősi küzdelmeire emlé­kezve, tisztelettel gondolunk elődeinkre, a névtelen munkásokra és parasztokra, akik 1919-ben hazánkat a világ élvonalába emelték, s akik történelmünket az ön­feláldozó hősiesség, az alkotó bátorság, a szocialista haza­szeretet kimagasló, nagyszerű fejezeteivel tették gazda­gabbá. Kínai küldöttség látogatása Szerdán elutazott Buda­pestről a Kínai Népköztár­saság Állami Reformbizott­ságának Liao Csi-li vezette küldöttsége, amely a magyar gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének ered­ményeivel és tapasztala­taival ismerkedett. A de­legáció tagjai itt-lartózko- dósuk során megbeszélést folytatlak vezető közgazdá­szokkal, államigazgatási szer­vek vezetőivel. Látogatást tettek gazdasági kérdések­kel foglalkozó kutatóintéze­tekben, üzemekben, és meg­ismerkedtek több vidéki vá­rosunk életével. m XLI. évfolyam, 67. szám Ára: 1,80 Ft Csütörtök, 1985. március 21. Növekszik az alkotó ember szerepe Megyei újítási konferencia Miskolcon A technika fejlődése, a tudomány termelőerővé válása törvényszerűen magával hozza az emberi tényezők szere­pének növekedését. Gazdálkodásunk mai körülményei kö­zött nélkülözhetetlen az alkotó energiák hasznosítása, hi­szen az innováció egyik hatékony eszköze az újítás, az újítómozgalom, amely a műszaki haladás és a gazdasági megújulás egyik mozgatója. Tizenhárom esztendeje van érvényben az Országos Ta­lálmányi Hivatal és a Szak- szervezetek megyei Tanácsa között létrejött, a megyei újítási verseny szervezésére vonatkozó együttműködés, amely jól segítette a dolgo­zók alkotó tevékenységének minél szélesebb körű kibon­takoztatását. A megállapodás értelmében minden évben együttesen értékelik a ver­senyben részt vevő vállalatok, intézmények munkáját, s dí­jazzák a legkiemelkedőbb eredményt felmutató kollek­tívákat. Ezt a munkát végezték el azon a megyei újítási kon­ferencián, amelyet tegnap, szerdán délelőtt tartottak Miskolcon, a Rónai Sándoi Művelődési Központ színház- termében. A résztvevőket Tóth József, az SZMT ve­zető titkára köszöntötte. A tanácskozáson részt vett Gál László, a SZOT titkára és dr. Pusztai Gyula, az Orszá­gos Találmányi Hivatal el­nöke is. Az 1984. évi megyei újí­tási verseny értékeléséhez dr. Balogh András fűzött szóbeli kiegészítést. Többek között elmondta, hogy a me­gye újítómozgalma az elmúlt esztendőben is jól segítette a legfontosabb gazdasági fel­adatok megvalósítását. Szólt arról is, hogy a VI. közép­távú tervidőszak eddig eltelt négy évében a hasznosított csaknem 3(1 ezer újítás 2,6 milliárd forint gazdasági hasznot eredményezett. A megye újítómozgalmá­nak múlt évi eredményei nemcsak ágazatonként, de vállalatonként is differenciál­tan alakultak. A gazdálkodó egységeknél egyszerre van­nak jelen kedvező és kedve­zőtlen folyamatok. Borsod­ban növekedett az elfogadott, a hasznosított javaslatok szá­ma, s dinamikusan emelke­dett az általuk elért gazda­sági eredmény. Van olyan tapasztalat is, hogy a műsza­ki értelmiség mind nagyobb számban vesz részt ebben a munkában, amelyet a minő­ségi fejlődés eredményezett. Az újítások jelentős része számszerűen is kifejezhető eredményt hozott, s növelte a vállalati nyereséget és a vállalati alapokat. Tavaly a gazdasági eredmény megyei szinten meghaladta a 712 millió forintot, s ez 12,2 szá­zalékkal múlja felül az előző évit. A versenyben részt vett nyolcvannégy vállalat anyag- megtakarítást célzó újításai­nak száma 11,2 százalékkal növekedett, a belőlük szár­mazó gazdasági eredmény pedig mintegy 312 millió fo­rint volt. A konferencián felszólalt dr. Pusztai Gyula, aki több­szörösen aláhúzta az emberi tényezők, a dolgozók újító, kezdeményező készségének fontosságát. Elismeréssel szólt az újítómozgalom me­gyei eredményeiről, arról a példamutató munkáról, ame­lyet a versenyben részt vett vállalatok, intézmények gaz­dasági vezetése és szakszer­vezeti szervei az újítómozga­lom fejlesztése, hatékonysá­gának növelése érdekében kifejtettek. (Folytatás a 3. oldalon) Hunka közben Csorba Jánosné cukrász a Borsodi Vendéglátó V. 99. sz. kazincbarcikai egységében. \ Fotó: Hollósy Endre Gromiko és Fischer megbeszélései Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének el­ső helyettese, külügyminisz­ter és Oskar Fischer, az NSZEP KB tagja, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere szerdán Moszkvában a sokoldalú szovjet—NDK együttműkö­dés további fejlesztésének kérdéseiről és kölcsönös ér­deklődésre számot tartó nemzetközi problémákról tárgyalt. Fischer kedden érkezett a szovjet fővárosba. A barát­ság és a kölcsönös megértés légkörében folytatott meg­beszéléseken különös figyel­met fordítottak a háborús fenyegetés csökkentésével, a fegyverkezési hajsza meg­szüntetésével, illetve az eu­rópai kontinensen kialakult helyzettel kapcsolatos kérdé­sekre. A kél külügyminiszter tárgyalásairól közös közle­ményt adnak ki. Andrej Gromiko a nap folyamán ebédet adott Ős- kar Fischer tiszteletére. Ezen a két miniszter pohárkö­szöntőt mondott. A rövid beszédekben kifejezték a Szovjetunió és a Német De­mokratikus Köztársaság kap­csolatait jellemző testvéri barátság és egyetértés szel­lemét. Oskar Fischer szerdán ha­zautazott Moszkvából. A re­pülőtéren Andrej Gromiko és más hivatalos személyi­ségek búcsúztatták a ven­déget. Kohl beszéde a CDÜ kongresszusán Helmut Kohl nyugatnémet kancellár szerint az NSZK-t i rá ny í ló keresztény 1 i berá 1 i s koalíciónak minden esélye megvan arra, hogy a gazda­sági fellendülést biztosító belpolitikájával és a nyu­gati szövetségi rendszerhez való tartozást megerősítő külpolitikájával újra egyér­telmű győzelmet arasson az 1987-es országos választáson. Kohl, aki egyben a Német Kereszténydemokrata Unió elnöke, ezt a véleményét a CDU 33., esseni kongresszu­sát megnyitó beszédében és az azt követő referátumában fejtette ki. A szerda délelőtt megkez­dődött, háromnapos tanács­kozás mintegy 750 küldötte előtt Kohl a szociáldemok­rata pártnak szemére vetet­te, hogy a NATO rakétatele- pitési határozatának feladá­sával eltávolodott a Nyu­gattól, és közvetítő szerep­re vállalkozik a két világ- rendszer között. Ezzel szem­ben a CDU vezette koalíció ellenállt az állítólagos „szov­jet nyomásnak”, és megszi­lárdította az NSZK helyét a nyugati szövetségi rend­szeren belül. Gorbacsov fogadta Raul Castrót Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán Moszk­vában megbeszélést folytatott Raul Castróval, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának másodt i t ká­rával. a kubai Államtanács és a Minisztertanács elnöké­nek első helyettesével, aki Konsztantyin Csernyenko te­metésére a múlt héten ér­kezett a szovjet fővárosba. A találkozón áttekintették a szovjet—kubai kapcsolaton elmélyítésének és tökéletesí­tésének kérdéseit. Mindkét részről megerősítették, hogy tovább akarják szilárdítani a Szovjetunió és Kuba barát­ságát és együttműködését. Nemzetközi kérdésekről szólva rámutattak arra, hogy a Szovjetunió és Kuba más szocialista országokkal, min­den békeszerető állammal ts társadalmi erővel együtt to­vábbra is küzdeni akar a béke és a nemzetközi bizton­ság erősítéséért, a népek sza­badságáért és függetlensé­géért, a fegyverkezési haj­sza megszüntetéséért. az atomháborús veszély kikü­szöböléséért, a konfliktus­helyzetek politikai eszközök­kel történő rendezéséért, a békés egymás mellett élés alapjainak megszilárdításá­ért. Sót vegyenek! A Szabolcs-Szatmár megyei Varsánygyürén — együttmű­ködve a helyi termelőszövetkezettel - a Compack Keres­kedelmi Vállalat új üzemet rendezett be, ahol fűszerezett sót csomagolnak.

Next

/
Thumbnails
Contents