Észak-Magyarország, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-08 / 32. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. február 8., péntek Az MSZMP üdvözlete az FKP kongresszusához valóra váltása érdekében ki­Parancsnoki értekezlet a megyei rendőr-főkapitányságon (Folytatás az 1. oldalról) 1981-ben a kormányban va­ló részvétel mellett döntött. Ez akkor, amiskor még ele­venen éltek a közös prog­ramhoz fűzött illúziók, olyan kísérlet volt, amelyet nem lehetett elkerülni, ép­pen az akkori társadalmi realitás figyelembevételével. E kísérletből azonban le­vonták a tanulságot, ez jut kifejezésre a határozatter­vezetben. # Az MSZMP KB küldöttsé­ge, amely Aczél Györgynek, a Politikai Bizottság tagjá- >nak, a KB titkárának veze­tésével vesz részt az FKP 25. kongresszusán, átadta a kongresszusnak a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának üdvöz­letét. Az üdvözlet a többi között hangsúlyozza: „Pártunk kü­lönösen nagy figyelemmel követte a Francia Kommu­nista Pártnak a közös kor­mányprogramban foglalták o A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia 1945. február 4-e és 11-e kö­zötti krími konferenciájá­nak határozatai fontos sze­repet játszottak a hitleri Né­metország és a militarista Japán szétzúzásában, a há­ború utáni demokratikus rendezésben. Együttműködé­sük bizonyította, hogy egy olyan tragikus pillanatban, amikor az egész emberiségei a fasiszta rabság fenyegette, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia számos nehézség és véle­ménykülönbség ellenére egye­síteni tudta erőfeszítéseit a- Hitler-ellenes koalíció kere­tein belül és szoros, évről évre erősödő katonapolitikai és diplomáciai együttműkö­désre volt képes. Egyesek nyugaton hajla­mosak a krími konferencia döntéseit úgy tekinteni, mint a Roosevelt elnök vezette ámerikai politika gyengesé­gét, túlzott engedményeit, és támadják azt a felelősségtel­jes és reális megközelítési módot, amelyet a háborúnak ebben a szakaszában az Egyesült Államok és Anglia államiért iái tanúsítottak. Sőt, az amerikai kormány egyes hivatalos képviselői is azt hangoztatják, hogy Jalta szülte „Európa szétszakadá­sát”, és a jelenlegi európai politikai és területi realitá­sok elutasítására szólítanak fel. 1983 decemberében az USA kongresszusában olyan határozattervezetet terjesz­tetlek elő, amely követeli, hogy a kormány utasítsa el a krími konferencia dönté­seit. A kérdést a NATO Ta­nács 1984 májusi, washing­toni ülésén is felvetették. A Jalta (és Potsdami el­leni támadásoknak messzire tekintő céljai vannak. Diszk- reditálni akarják az ott ho­zott döntéseket, kétségbe akarják vonni a háború utá­ni politikai és területi kér­dések szabályozásának he­lyességét, meg akarják ala­pozni a háború és háború utáni fejlődés eredményeinek revízióját. Ebben a légkör­ben nem csoda, hogy az NíSZKHban aktivizálódtak bi­zonyos revansista erők, né­hány politikus fennen han­goztatja, hogy „a német kér­dés nyitva maradt”, a jelen­legi európai határok pedig „ideiglenes jellegűek”. Bármennyire is igyekezze­nek nyugaton hallgatni a háború tanulságairól, azok léteznek. fejtett tevékenységét, az igen bonyolult körülmények kö­zött folytatott kormányzati munkáját. Azt 'kívánjuk, hogy pártjuk 25. kongresz- szusa az elmúlt nehéz idő­szak tapasztalatait összegez­ve olyan cselekvési progra­mot alakítson ki, amely újabb lendületet ad a demokrati­kus és haladó irányú társa­dalmi változásokért folytatott küzdelmüknek, tovább szé­lesíti a francia kommunis­ták tevékenységének népi tá­mogatását.” „A magyar kommunisták nevében szívből kívánjuk, hogy 25. kongresszusuk szol­gálja a francia kommunis­ták előtt álló feladatok ered­ményes megoldását, a Fran­cia Kommunista Párt befo­lyásának erősödését, az elő­rehaladást a szocialista tár­sadalom felé vezető úton. Biztosítjuk önöket, hogy igazságos küzdelmükben mindenkor számíthatnak a magyar kommunisták tá­mogatására, internacionalis­a krimi konferencia döntése­it, nem árt, ha felidézik Anthony Eden angol kül­ügyminiszter 1945 februárjá­ban mondott szavait: „Ké­telkedhet-e valaki jelenleg abban, hogy amennyiben az Oroszország, Britannia és az Egyesült Államok közötti, Jaltában megalapozott egység 1939-ben meg lett volna, e háború soha nem tört volna ki”. A jaltai egységhez vezető út azonban hosszú és nehéz volt. Az 1945 elejére kiala­kult katonai és politikai helyzet egy újabb, az 1943- as teheránihoz hasonló leg­felsőbb szintű találkozó mi­előbbi összehívását követel­te. Mindenekelőtt ki kellett dolgozni a hitleri Németor­szág elleni végső katonai ak­ciók terveit. Egyeztetni kel­lett a legyőzött Németor­szággal szembeni bánásmód alapvető élveit, annak felté­tel nélküli kapitulációja után. Az Egyesült Államok és Anglia számára nagy jelen­tőségű volt a Szovjetunió együttműködése a Japán el­leni háborúban. Végezetül döntéseket kellett hozni a háború utáni békés beren­dezkedés és a nemzetközi biztonság szavatolásának kér­déseiben, a felszabadított Európa politikai kérdéseiben. „Németország szétzúzásé- t hoz szükségünk van a Szov­jetunió támogatására. Rend­kívüli mértékben rászorulunk a Szovjetunióra az európai háború befejezése után a Ja­pánnal folytatott háborúban” — mondja az az „emlékezte­tő”, amelyet az amerikai kor­mányszervek készítettek az elnök számára 1945 január­jában, a krími konferencia előtt. S valóban, a háború­ban már addig is a Szovjet­unió viselte a döntő terhe­ket. A fasiszta német had­sereg személyi állományának 73 százaléka, harci techni­kájának háromnegyede a szovjet—-német arcvonalon pusztult el. Az Egyesült Ál­lamok és Anglia vezető kö­reinek figyelembe kellett venniük a közvélemény szé­les köreinek háborúellenes és szovjetbarát hangulatát, mely követelte a közös ellenség elleni egyeztetett tevékeny­séget. Az új találkozó politikai és szervezeti előkészítése 1944 júliusában kezdődött. A Szovjetunió javaslatára a konferencia helyéül a Krí­met választották. Winston Churchill angol miniszterelnök azt javasolta, ítéletek a toruni perben Súlyos börtönbüntetésre ítélték csütörtökön a Jerzy Popieluszko varsói katolikus pap elrablásával és meggyil­kolásával kapcsolatban bíró­ság elé állított, volt lengyel belügyi tiszteket. Adam Pielruszka ezredest, csoport­főnök-helyettest, Grzegorz Piotrowski századost 25—25 évi szabadságvesztésre, Le­szek Pekala és Waldemar Chmielewski hadnagyokat pedig 15, illetve 14 évi sza­badságvesztésre ítélte a to­runi vajdasági bíróság. Artur Kujawa, a toruni vajdasági bíróság elnöke az ítélet indoklásában felhívta a figyelmet arra, hogy a vádlottak által elkövetett súlyos bűntett veszélybe so­dorta a közmegegyezést, amely még sohasem volt olyan közeli, mint a múlt év őszén, az állam és az egy­ház kapcsolatait megrontó láncreakciót indíthatott vol­na el, és káros hatással volt Lengyelország nemzetközi te­kintélyére. Az ítélet nem jogerős, a felek egy héten belül felleb­bezéssel élhetnek. hogy a „három nagy” ta­lálkozójának fedőnevéül az „Argonautáikat” válasszák. Roosevelt megértette a fedő­név rejtett értelmét. Mint a régi görög hősök, akik a le­genda szerint Argó- nevű hajójukon jutottak el Kolk- hiszba, az arany gyapjúért, úgy „közvetlen utódaik” (Roosevelt szavai), vagyis az -Egyesült Államok és Ang­lia vezetői azért mentek a Fekete-tenger partjára, mert abban bíztak, hogy a Szov­jetuniótól katonai segítséget -kapnak, a németek Arden- nékfeen indított támadása -mi­att szorongatott helyzetbe került csapataiknak, vala­miint végleges beleegyezést reméltek a szovjet kormány részéről, a Japán elleni há­borúba való belépésre. Egy­úttal azonban, a győztes koa­líció nyugati nagyhatalmai­nak, a háború befejezése és az azt követő békés beren­dezkedés számos kérdésében is meg kellett egyezniük a Szovjetunióval.. 1945. ja-nuár 12-én a ki­tűzött határidő előtt a Balti- tengertől a Kárpátokig húzó­dó széles’ ar-cvonalo-n táma­dásba lendültek a szovjet csapatok. Berlin irányában 500 kilométert nyomultak előre, február 1-én Rüstrin térségében elérték az Ode­rát. A hitleri birodalom fő­városa mindössze 80 kilomé­terre volt. Később, a konfe­rencia során Churchill „mély -háláját és elragadtatását fe­jezte ki amiatt a segítség miatt, amelyet a Vörös Had­sereg tanúsított támadásá­val”. Sztálin ezzel kapcso­latban megjegyezte, hogy az említett támadás „a baráti kötelesség teljesítése volt”, bár a szovjet kormány a Te­heránban meghozott döntések értelmében nem volt köte­les téli támadást indítani. A krimi konferencia meg­nyitásáig néhány nap ma­radt hátra. Roosevelt útban Jaltába, Málta szigetén ta­lálkozott Churchill-lel. Véle­ményt cseréltek a küszöbön- álló konferencián követendő közös irányvonalról. Február 3-ra virradó éj­jel az Egyesült Államok és Anglia vezetői számos poli­tikai és katonai személyiség kíséretében tanácsadókkal és tolmácsokkal repülőgépen a Krímbe indultak. Február­én megérkezett Jaltába Sztá­linnal az élén a szovjet tár­gyaló küldöttség is. Andrej Sztyepanov a történelemtudományok doktora (Folytatása következik) (Folytatás az 1. oldalról) javult, ugyanúgy, mint a nyomozati eredményesség mutatója, valamint az is­meretlen tetteses bűnügyek felderítési aránya. A bűncse­lekményeit megelőzésére, a közbiztonság javítására, a közterületek rendjének fenn­tartására a megyei rendőr- főkapitányság, a városi kapi­tányságok akciókat szervez­tek. Az akciók az elmúlt év-ben a megelőzőnél na­gyobb területre, átfogóbb el­lenőrzésekre terjedtek ki, végrehajtásuk nagyobb erők és korszerű eszközök bevo­násával történt. Eredménye­sen tevékenykedett a Mis­kolci Rendőrkapitányságon létrehozott akcióalosztály. A bűnmegelőzés társadalmasí­tását célzó bűnmegelőzési bi­zottságok és tanácsok a ka­pitányságok területein az el­múlt éviben megalakultak, és megkezdte munkáját a me­gyei bűnmegelőzési tanács. A megelőzést szolgálták, a lakosság és a rendőrség kap­csolatát erősítették az üze­mek dolgozóival, a pedagó­gusokkal megtartott rétegta­lálkozók, valamint azok a falugyűlések, amelyen a rendőrség egy-egy képvise­lője is részt vett. Dr. Túrós András rendőr ezredes, a megyei rendőr- főkapitányság vezetője szó­beli kiegészítőjében rámu­tatott, hogy az állomány a párt XII. kongresszusa, va­lamint a megyei pártbizott­ság határozatait időarányo­san végrehajtotta. Később beszélt arról, hogy lakossá­gunkat irritálja a nagy jö­vedelemszóródás, az, hogy egyes rétegek kihasználják gazdasági nehézségeinket és sokszor tisztességtelen úton jutnak magas jövedelem­hez. Különösen a kisiparo­sok, kiskereskedők körében talál a rendőrség olyanokra, akik visszaélnek lehetősége­ikkel, megsértik törvényein­ket, s ezzel a becsületesen (Folytatás az 1. oldalról) meglehetősen alacsony nyug­díjból kénytelenek gazdál­kodni, megélhetésüket nem könnyíti gyermekeik támo­gatása. A család tartási kö­telezettsége továbbra is első­rendű szerepet kap a segé­lyek odaítélésében. Nyilván­való, hogy a tanács nem szívesen ad támogatást ak­kor, ha tudja: az illető idős személyt támogathatnák a gyermekeik még akkor is, ha fizetésük nem túl ma­gas. Jóllehet: sokszor, ma­guk, az öregek, nem akar­ják elfogadni gyermekeiktől a támogatást. Az eseteket a tanácsnak mindenkor mér­legelnie kell. A helyzet pon­tos ismeretében indíthat, az idős szülő nevében tartási eljárást a gyermek(ek)kel szemben a tanács. Más a helyzet, ha a támogatást ép­dolgozók presztízsét is ront­ják. A megye rendőreinek éle­tében 1984 a generációváltás évének bizonyult. Új veze­tőket neveztek ki magas be­osztásba, 4 új osztályvezető dolgozik a megyei főkapitány­ságon, 3 vidéki kapitányság élére pedig fiatal, agilis ve­zető került. A tapasztalatok kedvezőek. Az új vezetők — minden területen — nagy felelősséggel és aktivitással láttak munkához. Úgyszól­ván az egész főkapitányság átélt egy megújhodási fo­lyamatot, amely több terü­leten már az eredmények­ben is megmutatkozik. A megyei rendőr-főkapi­tányság- vezetőjének szóbeli kiegészítője után számos vé­lemény hangzott el a rend­őri munka eredményeiről, gondjairól. Szó volt róla, hogy Miskolcon, a belváros­ban a rendőrség sorozatos ás rendszeres ellenőrzéssel, szigorú felelősségre vonással kívánja javítani a közterü­letek, az utca rendjét. Az igazgatásrendészeti szolgálat a szükséges esetekben (egy­re növekvő számban) min­dig él a rendőrhatósági kény­szerintézkedések alkalmazá­sának lehetőségével. Szeren­csen a jobban szervezett és eredményesebb munka nyo­mán nagymértékben javult a közbiztonság. A megyei főkapitányság vizsgálati osz­tályának vezetője a személyi szabadságot korlátozó intéz­kedések megyei gyakorlatát elemezte. A kazincbarcikai kapitányság vezetője rámu­tatott, hogy a közigazgatási átszervezés nyomán illeté­kességi területük megnöve­kedett, az ott élő lakosság száma meghaladja a száz­ezer főt. Átszervezéssel, lét­számnöveléssel, átgondolt szolgálatszervezéssel igyekez­nek eleget tenni feladataik­nak. Fejti György, a megyei pártbizottság, valamint a perrséggel a szülő utasítja vissza... A téma rendkívül ellent­mondásos. Minden esetben az ügyek, a szóban for­gó személyek közvetlen megismerése teszi lehetővé a helyes döntést. Tény, hogy nemegyszer előfordul olyan eset, hogy nem mindig azok részesülnek segélyben, akik ténylegesen rászorulnak. Ezen szeretnének segíteni a közeljövőben Miskolc vá­ros Tanácsán, ahol célul tűz­ték ki, egy olyan alapos, minden szempontot figyelem­be vevő vizsgálat elvégzé­sét, amely során nyilvántar­tásba vehetik a leginkább rászorultakat — a kis nyug­díjból élő, illetve a 70 éves­nél idősebb állampolgáro­kat. Ez a felmérés Miskol­con 16 ezer embert érint. megyei tanács nevében meg­köszönte a rendőrök gyak­ran sok lemondást, áldoza­tot igénylő, de egyre ered­ményesebbnek bizonyuló munkáját. Elmondotta, hogy a pártbizottság véleménye megegyezik a beszámolóje­lentésben, illetve a szóbeli kiegészítésben foglalt gon­dolatokkal. A közvélemény örömmel és cselekvő támo­gatással fogadja, hogy sike­rült visszaszorítani a bűnö­zés növekedését. Most az a feladat társadalmi szinten, hogy megállítsuk az állam- polgári fegyelem sok helyen látható, tapasztalható lazu­lását, növeljük a vagyonbiz­tonságot, az ellenőrzés szi­gorát, tekintélyét. A társa­dalmi együttélési normák megszegőivel, a munkakerü­lőkkel, a garázdákkal, va­lamint a mások életét meg­keserítő személyekkel szem­ben a megye közvéleménye joggal várja a rendőrség még aktívabb, határozottabb fellépését. Dr. Kamara János részle­tesen szólt a rendőrség előtt álló politikai és szakmai fel­adatok végrehajtásáról. El­mondta, hogy a központi és a területi rendőri szervek­nek erőteljesen és kezdemé- nyezően kell fellépniük a társadalmunkban megmutat­kozó negatív tendenciák el­len. Borsod megye bűnözé­sének helyzete sok tekintet­ben hasonló az országoshoz. A megye rendőri vezetői he­lyesen látják feladataikat, jól mérték lel a tennivalói­kat, s ez megmutatkozik gyakorlati eredményeikben is. A belügyminisztériumi ál­lamtitkár véleménye szerint a beszámolójelentés korrekt, híven tükrözi a bűnözés ten­denciáit, s helyes irányt szab a feladatok végrehajtásához. A parancsnoki értekezlet dr. Túrós András zárszavá­val ért véget. ben pedig már a 60 évesek adatait is begyűjtik a ta­nács illetékes osztályára. A számítások szerint ez a terv, újabb 29 ezer embert érint majd a városban. Nyilván­való, hogy személyes kap­csolat híján, a pontos adat- rögzítést, tájékoztatást csak­is a számítógépektől várhat­ja az ember. Ezek beszer­zése az említett feladatok elvégzése során mindinkább nélkülözhetetlenné válik, te­hát érthető, hogy a gépesí­tésről is esett néhány szó a vb-ülésen. A programot a határozati javaslatok sorá­ban elfogadták, hangsúlyoz­va, hogy az ezzel kapcso­latban felvetődő személyi problémákat a tanácson be­lüli átcsoportosítással kell majd megoldani. A vizsgálat második részé­Közületek, figyelem! Üj szolgáltatás! A PV Diósgyőri Papírgyára 1985. február 1-től minden szerdán 8 órától 14 óráig többletgyártásból keletkező termékeiből (fehér és színes kartonok, illetve famentes irodai papírok) kiárusítást tart r ÉrdeKlődni; PV Diósgyőri Papírgyára Miskolc, Hegyalja utca 203/A. Stulier Lajosné értékesítési tsop vei Telefon • 51 -333 39 ta szolidaritására.” Jalta, 1945 február Akik figyelmen kívül akar­ják hagyni a történelem lec­kéjét, be akarják feketíteni (udvardy) Ki kaphat szociális segélyt?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents