Észak-Magyarország, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-02 / 27. szám

1985. február 2., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13 ZALAN TIBOR: Izzik a szén, szárnyal a láng, veres már a patkó. Sátor előtt, fénylik a szőre, rúg-kapál a vad ló. Izzad az arc, csattog az üllő, égre száll a szikra. Száll odafönt, s fák levelére korom hullik vissza. Két kalapács zengeti meg, felsír, enged a vas. Készen a patkó, rúghat a ló: máris messze szalad. A legédesebb és a legkeserűbb (Török népmese) Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy híres-neve­zetes szultán. Egy szép na­pon, amikor vendégeket várt, így szólt a szolgáló­jához: — Készítsd el mára a vi­lág legédesebb ételét! Megérkeztek a vendégek. A szolgáló sült biválynyel- vet tálalt föl. A szultán megdicsérte. A következő na­pon azt parancsolta neki, hogy készítse el a világ leg- keserübb ételét. A szolgáló megint sült bi­valynyelvet tálalt fel. Megharagudott a szultán. — Hát ez meg micsoda? Amikor a legédesebbet kér­tem, nyelvet hoztál, és nyel­vet hozol akkor is, amikor a legkeserűbbet kérem?! — Szultánom — felelte a szolgáló —, a nyelv mondja a legédesebbet is, a legkese­rűbbet is, ezért ez a leg­édesebb és a legkeserűbb étel. Rejivény Városok s S K B S B u Z E ii z T D a| b A G N p E L A J E Induljatok el a bal felső sarok S betűjéből, és lóug­rásban haladva olvassátoic össze a betűket! Ha helyes útvonalon haladtok végig, négy magyar város nevét kapjátok eredményül. Me­lyik ez a négy város? Beküldési határidő: febru­ár hó 7. nap. Kérünk ben­neteket, hogy megfejtéseite­ket levelezőlapon küldjétek be szerkesztőségünk címére. A hibátlanul megfejtők kö­zött könyveket sorsolunk ki. A korábban közölt rejt­vény helyes megfejtése: Al­ma helyett szilva, a kockán más pontbeosztás látható, a háromszög pedig fekete ala­pon látható fehérben. Könyveket nyertek: Má- tyus József, Miskolc, Káló Barnabás, Tiszakeszi, Nagy Zoltán, Alsózsolca, Réti Éva, Mezőzombor, Debreceny Emese, Miskolc, Kovács Klá­ra, Szikszó. A könyveket postán küld­jük el. Nagyapáink játékai Készítsd el magad a játé­kodat! Kérdezd meg nagy­apádat, hogy ő mivel ját­szott szívesen, aztán akár együtt, akár tanácsai szerint egyedül készüljön el a já­ték! Én is megkérdeztem az idősebbeket és többen a gó­lyaláb összeállítását ajánlot­ták. Elkészítése könnyű. Végy két egyforma hosszú­ságú lécdarabot... E lécek belső oldalaira szögezz fel két téglalap alakú támaszté­kot körülbelül a földtől szá­mított 40—50 centiméter magasságban. Erre kell fel­állni és a lécben kapaszkod­ni, azután máris lépeget­hetsz az elkészülés után nem árt egy-két napig gya­korolni, aztán még versenye­ket is rendezhettek az őrs­ben gólyalábon. KI A GYORSABB? Két vonal közé helyezze­lek egy labdát. Adott jelre a két gólyalábas versenyző elindul, s az lesz a győztes, aki előbb tudja a gólyaláb­bal elrúgni a labdát. GÓLYASLALOM A felállított karók, oszlo­pok stb. között kell áthalad­ni. Aki közben belép, vagy akadályt dönt hibapontot kap. GÓLYAFEJES Pár lépést kell megtenni egy focikapu felé (bármiből lehet a kapufa) és a társ ál­tal feldobott labdát befejel­ni a kapuba. A gól 5 pon­tot ér, ha közben lelép a versenyző, akkor csak hár­mat. A CSODAKAPUS Most a gólyalábas ver­senyző áll a kapuba, 11 lé­pésről egy játékos labdát guríts a kapura, amit a ka­pusnak csak a gólyaláb se­gítségével lehet kivédeni. Remélem kedvet kaptál a játékhoz, a játék elkészíté­séhez. Máris indulhatsz ke­resni két lécdarabot, hiszen holnap úgyis van „őrsi”, lepd meg a srácokat valami „új” játékkal! Tinik bútora a párnafotel A tizenévesek szíve- 0 sen ülnek a földön, párnán, szőnyegen. Most bemutatunk egy ülő­alkalmatosságot, amely min­den tini kedvére való: a föl­dön van, mégis fotel; úgy lehet benne ülni, elterülni, ahogy tetszik, mivel felve­szi a test vonalát. Aki ügyes, saját maga, aki ke­vésbé, a mama segédletével elkészítheti házilag. Mi szük­séges hozzá? Jó erős, strapabíró 90 cm széles anyagból (roló vagy nyugágyvászon, kordbár­sony, puha műbőr stb.) 5 méter szükséges, valamint egy 50—80 cm hosszú, erős cipzár és habszivacs törme­lék. A megadott szabásrajz alapján, 10x10 centis kocka­hálózatra felnagyítva elké­szítjük a szabásmintát (rá­hagyni külön a varráshoz nem kell), majd az anyagra fektetve — próbálgatva a leggazdaságosabb megoldást —, kiszabjuk az anyagot. A kiszabott darabokat össze- gombostűzzük, majd össze- férceljük erősebb cérnával, és legépeljük. Tartósabb lesz, ha 2 mm távolságra kétszer tűzzük le a varrás-felülete­ken. A háta és az alja ta­lálkozásánál varrjuk be a cipzárat, amely 50 cm-nél kisebb ne legyen, hogy' ké­nyelmesen kitömhessük a kellő formára. S okszor gondban vagy­tok, hol rendezzétek meg a táncos összejö­vetelt. Szüléitek nem szíve­sen veszik, ha a lakásban felforgattok mindent, de azt sem, ha későig kimaradtok „diszkóban vagyunk” címen. Mit lehet tenni? A megol­dás nagyon egyszerű. ELŐKÉSZÜLETEK: Kérjétek meg lakóházatok gondnokát, hogy az egyik lépcsöház (ahol az őrsből a legtöbben laktok) földszint­jén, engedélyezze a bált. Ga­rázsban, verandán, kamrá­ban is megrendezhetitek. Az­tán készítsetek plakátot, me­lyen kihirdetitek, mikor, meddig rendezitek az össze­jövetelt. Ne felejtsétek el meghívni a házban lakó fi­atalokat. A színes plakát ar­ra is alkalmas, hogy a la­kók türelmét és megértését kérjétek ezekre az alkal­makra. Így elkerülitek az esetleges nézeteltéréseket. Ügyeljetek arra, hog,v az összejövetelt csak addig az időpontig tartsátok, melyet a plakáton megjelöltetek. Ez fontos szabály, ne éljetek vissza a lakóház jóindulatá­val. BÜFÉ A félemeleti vagy föld­szinti lakások egyikének konyháját — ahol őrsi tár­satok lakik — kérjétek el büfének. A lányok süthet­nek fánkot, lángost, a fiúk vehetnek üdítőket, gyümöl­csöt. Kisebb testvéreitek le­hetnek a büfések, így leg­alább nem lábatlankodnak a táncolok közt, s nekik is van feladatuk. A BÁLTEREM A lépcsőházat és a föld­szintet színes, csavart papír­szalagokkal, lampionokkal díszítsétek. Biztosan akad egy vállalkozó felnőtt, aki segít nektek a lampionokat kivilágítani. Vigyázzatok, az áram veszélyes, felnőtt se­gítsége nélkül ne kezdjetek villanyt szerelni! Egy-két széket is elhelyezhettek, vagy virágokat. Saját, vagy kölcsönkért magnóval szolgáltathatjátoK a zenét. A BÁL Az összejövetelt vidámab­bá lehet tenni versenyszerű lángos-, vagy fánkevéssel, tombolával, közös tánccal, vetélkedővel. De ne feledjé­tek: a vidámság nem bo­hóckodás, nem ízléstelenke­dés. Gondoljatok arra, hogy fegyelmezett, kulturált vi­selkedésiek záloga annak, hogy máskor is rendezhet­tek lépcsőházi diszkót. Könyvjelző Alaszkai vadászok között él az a mondás: „ha elzárva élsz a hegyek­ben, nyugodtan beszélgethetsz a kuny­hód ajtajának kilincsével is, de ha a kilincs visszaszól, sürgősen menj em­berek közé”. A természet lelkes, nagy tudású ismerőit gyakran vádolják kü­löncködéssel, bogarassággal, befelé for­dulással. De engedtessék meg nekem, hogy azért azt is elhiggyem, összehoz­va őket alaszkai kartársaikkal, hogy az a bizonyos kilincs, akár vissza is szól­hat, ha az történetesen egy vígkedélyű gyík... Mert minden előfordulhat: si­rály az ebédlőasztal alatt, vagy teknő­sök és szarkák regimentje a lakásban, gyíkok, pókok, amik szinte személyes ismerőseinkké válnak a „Családom és egyéb állatfajták” című könyv olvasá­sakor. Hacsak tehetem, hozzám közelálló is­merőseimnek, barátaimnak Gerald Du- rell könyveit ajándékozom. A ritka ál­latfajok megmentésével foglalkozó tu­dós, aki saját állatkertet alapított ki­pusztulóban levő fajok mentésére, és természetes környezetükbe való visz- szatelepítésüket saját életcéljának te­kinti, nem tartozik — szerencsére — a magába forduló tudományos elmék közé. Már népszerű könyveinek címei sem mindennapos kapcsolatot rejtenek em­berek és állatok viszonylatában: „Csa­ládom és egyéb állatfajták”, „Madarak, vadak, rokonok”, „Rokonom Rosy”, „Vadászat felvevögéppel”,- „Vadállatok bolondja”, „Állatkert a kastély kö­rül” ... A Családom és egyéb állatfajták történetgyűjteménye nyitotta meg a so­rozatot, amelyben G. Durell sajátos an­gol humorral, természetszeretetet ma­gába foglaló életfilozófiájával, ebben tükröződő lényével inspirál arra, hogy a kikapcsolódáson túl egy csipetnyit meg­próbáljunk magunkba olvasztani egyé­niségéből. E könyv történetei egy gö­rög szigeten töltött öt év mindennap­jaiba engednek bepillantást. Egy angol mama négy gyermekével felkerekedik és Korfura költözik, ahol a 30-as évek Európájában békét és nyugalmat ke­resnek. Ennyi a történelemről... A gyermek Durell szemüvegén ke­resztül sajátos világ tárul a szemünk elé. A szigetlakok szemében kissé kü­löncnek tartott család lassan elhatal­masodó állatbolondériája — aminek oka Gerald —, bátyjának, az író Law­rence Durellnek sajátos művész baráti köre, maguk a szigetlakó korfuiak, akik egy külön világot képeznek... akiknek mindennapjait át- és átszövik az állatokkal való kapcsolataik. Isme­retterjesztést kapunk, de még milyet! Sajátos derűvel hidalja át a szerző az állatokért vívott konfliktusait, kibon­takozik előttünk egy hatalmas ismeret- anyaggal, érdeklődéssel, tudással fel­vértezett, felvérteződő kisfiú és család­ja ... és a halak, baglyok, gyíkok, pó­kok! A könyv az Európa Kiadó gondozá­sában jelent meg, második kiadásban, Réber László megkapó illusztrációival, Sárközi Györgyné fordításában. A ken­guruval jelzett vidám könyvek soroza­tában méltán népszerű könyvet tart­hat kezében az olvasó. És nemcsak hogy játékban elegyedik az ember a szerző­vel, még az emlegetett tengeri pók is visszakacsint... Az oldalt összeállította: Köpeczi Edit

Next

/
Thumbnails
Contents