Észak-Magyarország, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-16 / 39. szám

1985. február 16., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA sjc TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * *" " '■ *' mnmva'.-a.irat:r-rrrjr.•;,-.s;-,yr^ryv;;3;^:„K'rSe cc.:.r v.<»y?r.yai-~^,rpa ------— —-^—^r • --- n - ~—*, T éli garázspótlók Minden ősszel és télen kitör a pánik a „csíliág- garáss’’-.tulajdonosok körébén. A különféle autóvédö- iakarókért. kocsipelerinekért, autókapucni kért. az autót egészen vagy félig befedő különböző ..ponvvagnrázso- kért" inváziót indítanak. Aggódásuk nem alaptalan, hiszen hosszú lövőn az időjárás viszontagságaitól első­sorban a kocsi karosszériájának lakkozása, a levegővel, csapadékkal közvetlenül érintkező felülete károsodik. De bízhatunk-e a gépkocsikat védő takarókban? Ezek alapanyaga ma már polietilén, polivmiklor-id (pvc) és más, ezekkel rokon származék.- Az egyes részek össze­illesztése ragasztás, illetve varrás helyett, a korábbi­hoz képest jóval praktikusabb hegesztéssel oldható meg. Ezzel teljesen vízatnemeresztö varratokat lehet készíteni. A gyakorlat, a tapasztalat, valamint az ez irányú kutatómunka nyomán — együttműködve a lakk-iparral — a gépkocsitakarók fokozatosan tökéletesebbé váltak. A behegesztet t gumi bevonatok a takarókat széllel szemben ellenállóvá tették. A takarókon kiképzett, szel- lözőnyílások hozzájárulnak ahhoz, hogy alattuk termé­szetes levegőcirkuláció jöhessen létre, és ezzel a lég- nedvesség kondenzációját, kicsapódását csökkentsék. A fólia alapanyagát továbbfejlesztették, hő- és fagy- állóságát. valamint az uHraibolya-sugarakkal szembeni ellenáilóképességét fokozták, s ezzel a tólia-alapanvag használati értékét fokozták. E tekintetben további lé­pést jelentett a nedvességtaszító szövetek betoldása, amelyek kétoldali műanyag bevonatukkal a vitorla- vászon és az új plasztik-fólia előnyéit egyesítették. Az a szó, hogy garázspótló, tplán túlzás. De az autó- takarók valóban valamelyes védelmet nyújtanak, ki­egészítik a karosszéria felületére felvitt viaszszerű ré­tegei. és azt tartósítják. Eltekintve a takaróknak a lakkvédő szerepétől, meg is könnyítik — különösen ősszel és télen — az autósok életót. Az az autós, aki máskor hideg őszi és téli napokon a szélvédőkre és az ablakokra ráfagyott jeget kénytelen volt induláskor le­kaparni. most bizonyosan szívesebben vállalja a gép­kocsitakaró le- és felhúzásával járó kis fáradtságot. r Áramvezető műanyag az energiatakarékosság szolgálatában Mostanában elsőbbségük van az energiatakarékossá­got segítő törekvéseknek. A későbbi fűtési igény szem­pontjából egyáltalán nem mindegy, hogy milyen faj­tájú és minőségű anyagok­ból építik az épületeket, kü­lönösen azok főfalait. Hő­csillapítás és hőkésleltetés szempontjából tulajdonkép­pen le kellene „vizsgáztat­ni” a tömegesen alkalma­zandó összes új építőanya­got. Ehhez természetesen megfelelő műszerek is kel­lenek. A fenti igény ismeretében alakították ki hazai szakem­berek a Transwall elnevezé­sű mérőberendezést, amely laboratóriumi vizsgálatokhoz éppúgy alkalmazható, mint meglevő épületszerkezeteken elvégzendő mérésekhez. A mérőberendezés úgy műkö­dik, hogy a fal egyik olda­lára felhelyezett fűtölappal hői keltenek, és a fal két oldalán a hőmérőkkel meg­határozzák a keresett jel­lemzőket. Az értékelést kis kalkulátor vagy mikropro­cesszor végzi. A mérés tar­tományától függően a meg­felelő üzemmód beállítható. Hasznos hőtöbblet A teflonként emlegetett műanyagot ma már csaknem mindenki ismeri. Többnyire a konyhában találkozunk ve­le. nem kap oda a palacsin­ta, és akár szinte zsír nél­kül is lehet sütni benne a húst. Élvezzük a teflon elő­nyeit akkor is, amikor pél­dául a vasalónk talpa van fedve vele, vagy amikor bo­rotválkozunk. és a borotva­él valósággal bársonyos a rajta tapadó teflonbevonat­tól. De ma már a modern repülő- és mezőgazdasági gépek, a gyárak sok-sok ezer szerkezete sem lehet meg teflon nélkül. Mégpedig azért nem, mert az egyik fontos alkatrészük, a csapágy is teflon felhasználásával ké­szül. A teflonmolekula szén- es fluoralomokból épül fel. Hosszú, egyenes szén láncát burokként, cső módjára ve­szik körül a flúoratomok, amelyek a szénatomokkal még erőteljesebben kapcso­lódnak. mint azok egymás­sal. Ennek a következménye aztan, hogy a legkeményebb fémeket is szétrágó savak­nak és lúgoknak is ellenáll a teflon. Sőt. — műanyag lé­tére — még a forróságot is bírja (kb. 400 Celsius-fokig). Egyetlen hátránya, hogy pu­ha. könnyen kopik. De ma már e tulajdonságán is sike­rült jelentősen javítaniuk a szakembereknek. Képünkön a teflon egyik fontos gyakor­lati alkalmazásával ismer­kedhetünk meg. Nagy nyo­mású szórópisztollyal hord­ják fel a fliiorkarbon pót bevonatot egy csőidom belső felületére. Gazdaságos csavarok Az USA-ban újfajta áram- elvezető polipropilént kísér­leteztek ki. A Caprez elne­vezésű. grafittal töltött poli­propilén elektrolízissel, bo­nyolult előkezelés nélkül, közvetlenül bevonható fém­réteggel. Különleges adalék­anyagok segítségével a fém­réteg egyenletesen oszlik meg a felületen. Az adalék­anyagok különleges kötést létesítenek a lém és a mű­anyag között. E könnyén fel­dolgozható műanyagból — próbagyártásban — máris gépkocsialkatrészeket és egyéb tárgyakat gyártanak az USA-ban. Az elkövetke­zendő években elsősorban alighanem a gépjárműipar használja majd fel széles körben az újfajta termékét. Fáradtság nélkül le és fel Hazánkban az első mozgó­lépcsőt 1925-ben helyezték üzembe a budapesti Corvin Áruházban. A háború után a nagy metróépítési program volt a kezdete a mozgólép­csők elterjedésének. Minde­nüvé nagy emelőmagasságú mozgólépcsőket építettek be, amelyek sebessége másod­percenként 90 centiméter, és óránként 8—9 ezer utast szállíthatnak. Budapesten a leghosszabb a Moszkva téri metróállomás lépcsője: 311,0 méter. A világ leghosszabb mozgólépcsőjével Leningrad dicsekedhet: 70 méternyi mélységbe viszi le és hozza fel az utasokat. A metró után az áruházak a legna­gyobb alkalmazói a mozgó­lépcsőknek. Képünkön egy korszerű pályaudvari mozgólépcsőt láthatunk, amelyre még a csomagszállító kézi kocsival is „fel lehet szállni”. A szénhidrogének .árának az utóbbi évtizedben tapasz­talt emelkedése világszerte arra készteti a gazdaságo­kat, hogy számba vegyenek minden egyéb energianyeré­si lehetőséget. A nap-, a szél-, a vízenergia mellett így nőtt meg az érdeklődés a geotermikus energia iránt is. Idegenül hangzó neve na­gyon egyszerű, közismert fo­galmat takar. — A geotermikus energia hazánkban nem más. mint a termálvíz — mondja Balogh Jenő. a Geo—Thermal Mű­szaki . Fejlesztési és Haszno­sítási KSZ főmérnöke. — Már a rómaiak és a törö­kök is ebben lürödtek. Egé­szen a hatvanas évekig mi sem használtuk másra. Rá­jöttünk azonban, hogy ez a víz sokszor melegebb, mini kellene: 70 C-fokos vízben nem lehet fürödni. így tá­madt az a gondolat, hogy ezt a hőtöbbletet, mint energiát hasznosítsuk. — Mióta tudjuk, hogy ilyen gazdagok vagyunk? — Körülbelül huszonöt éve. Akkortájt indult elegy kutatási program, amelynek keretén belül azt vizsgáltuk, hogy hol és mennyi van eb­ből a vízből. Ugyanakkor rengeteg s zénh i d rogén - k u ta - tó fúrást is mélyítettek, ame­lyeknek nyomán egyre rész­letesebb kép rajzolódon ki a hazai termálvízkincsről is. A leggazdagabb készletek a Dál-Alföldön, Csongrád és Békés megyében vannak. Az itteni termálvizek 60—90 C-fokosak. A Dunántúlon a Kisalföldön van számottevő mennyiség, ezek 70—74 C- íokosak. Ma már tudjuk, hogy ez a felső pannonkori víztartó homokkőréteg, amely az egész Alföld alj­zatában megvan, így szinte kockázat nélkül fúrhatunk újabb kutakat. — Hol és mit lehet, illet­ve mit Érdemes termálvízzel fűteni? — Tulajdonképpen minden fűthető vele, esetenként még úgy is, hogy többször fel­használjuk. Például egy ker­tészet üvegházát 70 C-fokos vízzel fűtik, ami közben le­hűl 30 C-fokra. Ha ezt a vi­zel még bevezetjük a talaj­ba, újabb 10 C-fokot leve­hetünk belőle. Igaz, nagyobb a beruházási költség, de az ingyen energiával ez 3—4 év alatt megtérül, a további húsz évben pedig tiszta ha­szon. A nagyüzemi növény­házi területeknek körülbelül a 70—110 .százalékát fűtik ma termálvízzel. Ha nem így lenne, tönkremennének, hi­szen az 1 négyzetméter me­legházi alapterülethez szük­séges fűtőolaj ára nagyobb, mint a termelésből szárma­zó bevétel. — Reykjavikul, Izland fő­városát teljes egészében ter­málvízzel fűtik. Nálunk mi­lyen lehetőségek vannak er­re? — Jelenleg többek közt a makói kórházat, Hódmező­vásárhely több középületét fűti geotermikus energia. A tervek szerint Mosonma­gyaróváron készül egy csa- ládiház-komplexum, meleg­vizes fűtéssel. Persze, a fő felhasználó továbbra is a mezőgazdaság marad. Ez kö­rülbelül a 90 százaléka an­nak a geotermikus energiá­nak, amellyel évi kétszáz­ezer tonna olajat váltanak ki. Svéd mérnökök a csavar­kötések automatikus meg­húzására újfajta mikropro­cesszoros készüléket szer­kesztettek, amely a csavaro­kat pontosan az előre kiszá­mított és a készülékbe prog­ramozott erővel húzza meg. Pontos ellenőrzés híján a géptervezők biztonsági okok miatt az elméletileg szüksé­gesnél gyakran sokkal erő­sebb csavarkötést írnak elő. Az elektronikus eszközökkel gondosan ellenőrzött csavar­kötések fölöslegessé teszik a túlméretezést, s ezzel anya­got is megtakarítanak. Korszerű sícipők A sízés nem veszélytelen sport, nemcsak nagy sebes­ségnél, hanem még lassú csúszásnál is a bukások lábsérülé­seket okozhatnak. Ezért fejlesztették ki a speciális cipőket es a biztonsági kötéseket, amelyeknél bukás esetén a sí el­válik a cipőtől. Ezzel a balesetek száma 80—90 százalékkal csökkent. Jelenleg a kemény műanyagokból öntött cipők egyedural­mát figyelhetjük meg. A bőr ugyanis bizonyos mértékben nyúlik, igy a lábon a cipő meglazul, és a léc precíz irányí­tása máris lehetetlenné válik. Ez a kemény, körülbelül az alsó lábszár feléig érő cipő teszi lehetővé, hogy a lábszár oldalirányú, aszimmetrikus döntését a sí maradéktalanul kö­vesse. A hosszadalmas fűzés mái- a múlté: a korszerű sícipök egy vagy két fő részből öntött külső héjszerkezetéi 4—6 — több fokozatra állítható — kapocs zárja. Ebben a külső héj­ban helyezkedik el a gondos anatómiai tervezéssel készülő, puha belső :ész, amely moccanás nélkül tartja a lábfejet, a bokát és a lábszár alsó részét anélkül, hogy szorítana. Ez a belső rész a külsőből gyorsan kiemelhető, de vannak ösz- széépített megoldások is. Képünkön egy olyan készüléket láthatunk, amellyel a mű­anyag sícipö és a hozzá tartozó kötés megbízhatóságát vizs­gálják. TUDOMÁNY - TECHNIKA Tnnopv TECHNIKA Tt innr

Next

/
Thumbnails
Contents