Észak-Magyarország, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-02 / 27. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. február 2., szombat Automatizálás, találmányok A Szovjetunióban 1984 első felében másfél ezer új gép, berendezés, műszer és automatizálási eszköz prototípusát alkották meg, s több mint 2000 műhelyt, üzemrészleget, valamint gyárat automatizáltak. Különösen gyors ütemben fejlődik az ipari robotok, a számjegy vezérlésű szerszámgépek. a számítástechnikai eszközök és a mikroprocesszorok gyártása. Az elmúlt fél évben például (1800 ipari robotol és 8200 számjegyve- zérlésü szerszámgépet helyeztek üzembe. Az ötéves terv kezdete óta a tervezettnél több, mintegy 20 ezer ipari robot került le a szerelőszalagokról, s közben ötszörösére növekedett a mikroprocesszorok gyártása is. Bevezettek számos új technológiát és hasznosítottak 12 ezer találmányt. A hazai találmányok alkalmazása révén tavaly a népgazdaság 2.7 milliárd rubel többlet- nyereséghez jutott, az idén pedig még ennél is nagyobb haszonra számítanak. . Magán-képgalériák Belgrádban legális magánképgalériák működnek. Ezek a galériák kiállítással egybekötött képeladásra szolgálnak. Vida Gostuski tulajdona az AZ elnevezésű galéria. Itt a képtárban könyv- és lemezbemutatókat is tartanak. A tulajdonosnő elmondta, hogy az áruforgalmi törvény paragrafusai alapján kapta meg a nyitási engedélyt. — Bizományba vesszük át a képeket, szigorú adminisztrációt vezetünk, a kép- vásárlásról számlát adunk. A szerzői tiszteletdíj után azonnal kifizetem minden kép után az adót. az eladási ár mintegy 10 százalékát. A képtár 30 százalékot kap az árból, végül azonban csak 10 százalék marad, mert a képforgalmazás költséges foglalkozás. A forgalmunk nem nagy. mert a szűk érdeklődő közönség inkább közvetlenül a művésztől vásárol. olcsóbban. A másik belgrádi képgaléria Ubavka Petrovic tulajdona, és a főváros egyik legrégibb, Simin utcai lakóházában kapott helyet. A galéria helye, jellege, miliője a párizsiakéra emlékeztet. — A galéria célja: a különféle képzőművészeti irányzatokat képviselő művészek, főleg a fiatal alkotók tömörítése. Nincs veszteségünk, de nem dicsekedhetünk nagyobb nyereséggel sem — mondja Petrovic. — Természetesen nem az anyagi haszon volt az elsődleges, amikor belevágtunk ebbe a vállalkozásba, hanem a közönség és a művészek közötti közvetlenebb kapcsolat megteremtése. Horvátország „fővárosában”, Zágrábban más a helyzet. Itt is működik ugyan néhány magánképtár — a Galéria 11. a Schira Képtár, a Buljat Képtár, vagy a nemrég nyílt Perfecta Képtár —, de árusítási joguk még nincs. A zágrábi Palainovka Képtár Vinko Hotko tulajdona és valamiféle irodalmi kávéház szerepét is betölti. — A zágrábi festőkkel folytatott beszélgetések nyomán arra a megállapításra jutottam, hogy a magánképgalériák megnyitásával 'rendet teremthetnénk a képzőművészeti piacon — mondja Vinko Hotko. A zágrábi képtár-tulajdonosok is szeretnének igazi galériákat nyitni, kilépni féllegális státusukból. A mai helyzet megfosztja a galéria tulajdonosát a képzőművészeti alkotás adásvételének örömétől. A Borsod-Ábaúj-Zemplén megyei Levéltárban Dr. Csorba Csabával, a levéltár igazgatójával járjuk a folyosókat, szobákat. Korszerű, jól berendezett munkaszobák. könyvtárak, kutatószobák, raktárak, nyomda, restaurátor műhely, különböző gépi felszerelések között kalauzolgat az igazgató. A raktártermeken belül „utcák”, Dexion-Salgó elémek- böl emeletek, könnyen áttekinthető folyosók, rend mindenfelé. Körülbelül a fele a helyiségeknek raktár, a többi dolgozószoba, a kutatóterem, könyvtár, egyéb. Ezeken a polcokon kétezer folyóméter iratanyag van a kartondobozokban. A korábbiakhoz képest kitűnő az elhelyezése mind az iratanyagnak, mind a levéltár munkatársi gárdájának. — A járási tanácsi hivatalok megszűnésével egyidő- ben merült lel az a gondolat a megyei tanácsnál, hogy minden tanácsi szerv kerüljön be a központi épületbe, illetve épületkomplexumba, a más szervek, mint például a levéltár is, pedig foglalja el a megürült hivatali helyiségeket. így kerültünk mi a Fazekas utca 2-be — tájékoztat dr. Csorba Csaba. — Nálunk eddig igen nagy gondot jelentett még a régi központi helyünkön is a raktárak tuthetetlensége, ami az év nagy részében roppant megnehezítette a kutatómunkát, most viszont ez a gond megoldódott. Mondhatnám generálisan oldódott meg a gondunk. Mint említettem, itt 2000 folyóméternyi iratanyag fér el. Az 1949 utáni zempléni iratanyagot átadtuk a sátoraljaújhelyi levéltárnak, s így az is élőbb levéltári anyaggal dolgozik majd, továbbá megkaptuk a mezöcsáti volt járásbírósági egyemeletes épületet, ahol mintegy négyezer folyóméter iratanyagot tudunk majd elhelyezni. Oda kerül majd. minden miskolci külső raktárból is az iratanyag. Ott is megfelelően temperált helyen lesz minden. Elképzeléseink szerint minden régi zempléni, továbbá az 1950-től számított korábbi zempléni területről származó iratanyag Sátoraljaújhelyen lesz. Miskolcon lesz Borsod megyének az iratanyaga, a feudális kortól a megyeösszevonásokig, Abaúj-Torna és Gömör megye anyaga 1949-ig. illetve 1950-ig. Az ezt követő időben keletkezeti borsodi iratanyag Mezőcsáton kerül elhelyezésre, ott lesznek továbbá a gazdasági szervek és bíróságok anyagai, gyakorlatilag ott lesz a szocialista korszak iratanyaga. A nálunk, itt a Fazekas utcán levő anyag lezárt idejű. Miskolc város anyaga is 1950- töl kezdődően Mezőcsáton van. illetve lesz. Természetesen a kutatók minderről pontos tájékoztatást kapnak, mit, hol keressenek; indokolt esetben be is tudunk hozatni anyagot. Mezőcsá- ton pillanatnyilag még folyik az átépítés, olt még az iratokat kutatni nem lehet. — E hatalmas iratanyag, különösen a két vidéki helyen milyen többletmunkál jelent? — A sátoraljaújhelyi levéltár munkája természetesen kibővül és szeretném hangsúlyozni, hogy a mező- csáti sem egyszerűen iratraktár lesz. Sátoraljaújhelyen kél tudományos dolgozó, egy 'középkáder és egy adminisztratív dolgozó, Mezőcsáton egy vezető, aki egyben tudományos munkatárs. egy középkáder és egy kisegítő látja el majd a feladatokat. Ez lesz az induló létszámunk. Kaptunk további létszámokat egy tudományos munkatársra, egy középkáderre, restaurátorra, könyvkötőre, s igy január elsejétől 28 státusunk van, amiben a tudományos dolgozók és egyéb munkatársak is benne foglaltatnak. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács biztosította a megfelelő elhelyezést, a létszámot, az anyagi kereteket, a technikai fejlesztést és Mezőcsáton is megkezdődhet ebben az évben a gyakorlati munka. — Az elmúlt évben a költözés mennyiben hátráltatta a munkát? — A levéltár mindössze néhány hétig volt zárva, de ez alig mutatkozik meg, ha az ittjárt kutatók, illetve kutatások számát nézzük. Ugyanakkor közművelődési tevékenységünket is folytattuk. Míg 1983-ban a TIT keretében, iskolákban, egyetemen nyolcvan közművelődési jellegű előadást tartottak munkatársaink, 1984-ben 168-at. A csoportos látogatások a költözés miatt Miskolcon minimálisra csökkentek, de például Sátoraljaújhelyen 117 csoport fordult meg háromezerkétszáz résztvevővel és száz körüli az egyéni látogatók száma. Természetesen itt a Kazinczy-kultusz is indokolja a magas látogatottságot. 1983-ban hat kiállítást rendeztünk, 1984-ben ugyancsak hatol Sátoraljaújhelyen. Üj székházunkban, a folyosón is állandó kiállítást rendezünk, amit január elsejétől eddig három csoport látogatott meg. mintegy száz résztvevővel; folytatjuk a kiadvány! munkánkat, előkészületben van a Levéltári Évkönyv ötödik kötete és a Levéltári Füzetek néhány újabb száma. — Így most milyen idqrq oldódlak meg a Borsodr Abaúj-Zemplén megyei Levéltár gondjai? Évtizedekre? — Hát évtizedekre népi, Csak a legégetőbb napi gondok oldódtak meg, ami az iratanyag elhelyezését jelenti. Mint említettem, kliskolr con 2000, Mezőcsáton 400Q folyóméter iratanyag elher lyezése biztosított, Sátoraljaújhelyen is 1500 folyóméter- nyivel kell számolni. Ez v összesen hét és fél kilométer Tehát mint az elhelyezés napi gondja nem nehezíti munkánkat. Természetesen most már a jobb elhelyezési és raktározási körülmények között meg kell majd kezdenünk az iratanyag felülvizsgálatát, az elkerülhetetlen selejtezéseket is. de a munkától már nem félhetünk, mert munkakörülményeink, hála a megyei tanácsnak, l'elbecsülhetellenül sokat javultak. Benedek Miklós Ifjúsági parlamentek Miskolc oktatási intézményeiben Miskolc oktatási intézményeiben az elmúlt év végén rendezték meg az ifjúsági parlamenteket. Különös hangsúlyt és színt kaptak ezek a demokratikus fórumok az oktatási intézményekben, hiszen a neve- löiskola legjelentősebb feladatai közé tartozik a tanulók közéletiségre való felkészítése. Ez a törekvés azokban az intézményekben valósulhat meg sikeresen, ahol az iskola maga is a demokratizmus élő gyakorlótere. A KISZ Miskolc városi Pedagógus Bizottsága a Pedagógus Szakszervezeti Bizottsággal januárban együttes ülésen értékelte a munkát. Révfy Dezső — a KISZ városi Pedagógus Bizottsága érdekvédelmi felelőse — értékelő beszámolójában elmondta, a parlamentek többségükben eredményesen zajlottak le. A beszámolók és az intézkedési tervek nagyobb része jól összeállított, tartalmas beszámoló volt, melyek név szerint is értékelték a pedagógus KISZ-tagok munkáját, őszintén elmondták az intézmény életének problémáit. Viszont kevesen értékelték az iskolai demokratizmus fejlődését, nem esett szó az alapszervezeteknek a döntések előkészítésében való részvételéről, továbbá arról sem, hogyan élnek az alapszervezetek a jogaikkal, pedig ezek is fontos részei az ifjúsági törvénynek. Az állami, társadalmi szervek és a fiatal oktatásügyi dolgozók egyaránt nagy érdeklődéssel várták a parlamentek megrendezését. A parlamentek vitái és a hozzászólások őszintén feltárták a mai fiatal pedagógus-értelmiség helyzetét, arculatát. A vitákra az aktivitás és az optimista hangnem volt jellemző. Az előző évek parlamenti tapasztalataival ellentétben a lakás- es bérproblémák nem foglaltak el központi helyet. De megállapították. hogy egyedülállóknak még a munkahelyi kölcsön igénybevételével is szinte lehetetlen lakáshoz jutni, mert a készpénzbefizetés összege ifjúsági takarékbetétkönyv nyitása esetén is túl magas. Felvetődött egy pedagógusok háza létesítésének a gondolata a felszabaduló lakás-óvodák épületében, melynek létrejötte nagy segítséget jelentene különösen az egyedülálló pedagógusok számára. Bérproblémákról szólva felmerüli, hogy oktatási intézményekben nagyon kevés lehetőség van több munkával több pénzhez jutni. Legalább túlóradí jjal kellene honorálni a szabadnapokra jutó iskolai elfoglaltságokat. és az oktatás- sal-neveléssel nem összefüggő. illetve technikai jellegű munkák végzését is. A jelenleg fizetett túlóradíj emelése is időszerű lenne. Szóba került, hogy egy-egy komplex tanfolyam sikeres elvégzését, újabb szak. illetve tudományos fokozat megszerzését is megfelelő módon kellene díjazni, lehetőleg az elvégzést követően. Egy hozzászólás azt is felvetette, hogy a pedagógustól sokszor a hivatástudatukra hivatkozva várnak mennyiségileg és minőségileg egyaránt több és jobb munkát, a népgazdaság számtalan területén viszont rendszerint a többletmunka több pénzzel is jár. Sok fiatal pedagógus szólt a közvetlen munkahelyi gondokról. problémákról. Az általános iskolákban nehezíti a munkát az iskolaéretlen gyermekek számának növekedése, valamint a kisegítő iskolák zsúfoltsága. Általános probléma a tankönyvek. tantervek gyors változása, és a Pedagógus Továbbképző Intézet segítő hatása sem értékelhető az iskolákban. Úgy érzik a fiatalok, hogy a jó munkahelyi légkör, az optimális munkakörülmények. a megfelelő és felemelő feladatok pozitívan befolyásolják munkájuk eredményét. — Nem a sok értelmes. emberi kvalitásokat próbára tevő feladatokba lehet belefáradni, hanem az „alulterhelésbe”. A nem pedagógus képzettséget igénylő apró-cseprő teendőkben lehet kiégni. Az adminisztrációs terhek csökkentéséről szóló rendelet ugyan megkönnyíti a napi munkát, de lényeges változást nem hozott. A legtöbb iskolában .nincs lehetőség gépelés, sokszorosítás elvégeztetésére, sőt a javítási, szerelési, karbantartási munkákat is a pedagógus végzi. Időszerű lenne az iskolákban oktatás- technológusi állást is létesíteni. és azt megfelelő képzettségű technikussal betölteni. összegezve a parlamentek eredményeit, megállapíthatjuk. hogy jelenleg a problémák felvetése dominált. Remélhetően idővel alkotóbb jellegűek lesznek ezek a fórumok, s nem hiányoznak az ifjúsági parlamentek lényegéhez tartozó olyan vélemények, amelyek a közösség fejlődését, a tanulói és a pedagógus demokratizmus fejlődését segítik elő, Mindkét részről hiányoztak az olyan javaslatok, melyek tovább szélesítik a KISZ- alapszervezet részvételét az intézményi döntések előkészítésében. E hiányosságok ellenére is eredményesek voltak a parlamentek és feltétlen szükség van folytatásukra. Vannak nagyon dicséretes munkát végző intézmények. pedagógus KISZ- alapszervezetek: ilyenek a 6. sz. Általános Iskola, a 8. sz. Általános Iskola és az 5. sz. Általános Iskola., valamint a 104. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és a „Gábor Áron" Kohó- és öntőipari Szakközépiskola alapszervezete. Dr. Kóczi Rozália a KISZ Miskolc városi Pedagógus Bizottsága tagja
