Észak-Magyarország, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-14 / 37. szám

1985. február 14., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 így látják a fiatalok Az elmúlt hónapokban az ifjúsági parlamenteken sok szó esett a fiatalok gondja­iról, elképzeléseiről. Meg­tárgyalták az egyes iparága­kat, a sajátos munkaterüle­teket jellemző nehézségeket. Vázolták, milyen esélyei van- *nak az ifjúságnak a jövőre vonatkozóan. Beleértve ebbe munkahelyi és egyéni boldo­gulásukat. Mindezekről szó van szer­vezett összejövetelek nélkül is, különösen az úgynevezett „húsbavágó" kérdésekről. Nem véletlenül azonosak a legkülönbözőbb munkahelye­ken felmerülő témák: lakás­hiány, alacsony bér, pálya­indulási viszontagságok. összeállításunkban arról szeretnénk képet adni — egy-egy munkahelyen tapasz­taltak, egyéni beszélgetések segítségével —, hogy az egy­re nehezebbé váló életkö­rülmények miként érintik az iparban, a mezőgazdaságban foglalkoztatottakat. Egyúttal számot adva azokról a tö­rekvésekről, újdonságokról is, amelyekben kezdeményező szerepet vállalnak a fiatalok, s amelyek — ha nem is von­nak maguk után mindig lát­ványos eredményt — hozzá­járulnak javuló életfeltétele­ink megteremtéséhez. A biikkaljai bányák KISZ-titkára 3 kérdés Szórádi Sándorhoz, a KISZ KB titkárához — Gyakran hangoz­tatják a KlSZ<-ben a tartalmi és formai megúju­lást. Milyen útmutatások adhatók erre vonatkozóan? — Az éves programok, tervek összeállításakor a KISZ-alapszervezetek «is -bizottságok vezetői fordít­sanak több figyelmet a tagság igényére, érdekeire és javaslataira. Eredményt csak akkor lehet elérni, ha a terveket a jóváhagyás előtt széles körben megvi­tatják és az elhangzott, hasznosítható ötleteket, el­képzeléseket gondosan be­építik azokba. Meg kell szüntetni a formális össze­jöveteleket. Napjainkban átrendeződött, megváltozott a fiatalok időbeosztása. Az egyéni egzisztencia megte­remtése n«»m könnyű. A ré­gebben meglevő szabad idő jelentős részét ma plusz jövedelemszerzésre fordít­ják, hogy jobbítsák anyagi helyzetüket, emeljék élet- színvonalukat. Ezekhez al­kalmazkodni kell az ifjú­ságmozgalmi munkában is. Olyan módszereket kell be­vezetni, olyan érdekes té­mákkal kell foglalkozni, amelyek vonzóak a fiatalok számára. Az üzemi önálló­ság, a vállalati vezetésben bekövetkező változások újabb lehetőséget adnak majd — és feladatokat is — a fiatal korosztálynak. — Milyen fiataljaink politikai tisztánlátá­sa? — A ma ifjúsága olva­sott, tájékozott a világ- és a hazai események sokaságá­ban. A tisztánlátásról egy­értelműen ez nem állapít­ható meg. Sokan nem lát­ják az összefüggéseket, az egészből kiragadva értékel­nek, gyakran rosszul. A helyes értékítélet kialakí­tásában. társadalmunkban meglevő ellentmondások megértetésében sokat tehet a KISZ. Ezért is került napjainkban előtérbe a ká­dermunka demokratizmusa. Ennek fejlesztését szolgál­ja például a közvetlen vá­lasztás, a kettős jelölés, a vállalaton belüli szervezeti rendszerek módosítása. Ugyanis, a tisztánlátás ér­dekében csak olyanok te­hetnek valamit, akik ma­guk is rendelkeznek a szükséges ismeretekkel, megfelelő háttérinformáci- ókkal és képesek azok el­fogadtatására, átadására, megértetésére. Amennyiben a tisztségviselő ezeknek a feltételeknek nem felel meg, a tagság éljen ismét vá las ztó j ogáva 1. O — Mit tehet a KISZ a pályakezdő, család­alapító fiatalok gondjainak enyhítéséért? — Sokat, de csodát nem szabad várni az ifjúsági mozgalomtól. Űj lakásren­delet született, módosított gyermekgondozási díj lé­pett életbe, ifjúságpolitikai határozatban, kormány- programban foglalkoznak a fiatalok élet- és munkakö­rülményeinek javításával. Mindebben nagy szerepe van a KISZ-nek, és lesz a jobbítás szándékával, a jövőben is. A Bükkaljai Bánya­• üzemben az utóbbi években figyelemre méltóan magas — az össz- dolgozói létszámhoz viszo­nyítva — a fiatalok ará­nya. A számokkal mégsem elégedettek. Miért? — ér­deklődtünk Tóth Lászlótól, az üzemi KlSZ-bizottság titkárától: — Minden, munkára je­lentkezőt felveszünk. Mi­vel az újonnan érkezők életkora közelebb van a húszhoz, mint a harminc­hoz, érthetően emelkedett a fiatalok aránya. Csak­hogy kevesen maradnak meg és ez nagy gondot okoz. Korábban a lakás sok embert csábított hoz­zánk. Ma már nem, hiszen nem tudunk lakást adni. Az ötéves tervidőszakban összesen nem volt annyi kiutalható lakásunk, mint azelőtt egyetlen esztendő­ben. És ez, valamint az egyre gyakrabban kifogá­solt bérek éreztetik hatá­sukat. Megoldásukhoz köz­Bár még folyta tód- # nak a felszabadulási versenyek az úttörő- csapatoknál, máris megkez­dődtek az előkészületek a májusi, gazdag programso­rozatra, amelyet ebben az évben a világifjúsági ta­lálkozó jegyében szervez a Borsod megyei Úttörő El­nökség. A csapatok tagjaival megismertetik más orszá­gok dalait, népszokásait. Játékokat gyűjtenek és azokból majd kiállításokat ponti támogatásra van szükség. — Bányászfiatalok köré­ben sokszor szóba jön a vájárképzés és annak el­lentmondásossága ... — Igen. Ha valaki front­fejtésen, csapatban dolgo­zik, jól keres. Igaz, ebbe beletartozik a négy-öt túl- műszak is, azonban a jól összeszokott, hajtós kollek­tívákba nehéz bekerülni. Mert amikor a betanulási idő, a kezdőkkel való tö­rődés érződik a kollektíva zsebén, akkor senki nem vállalja szívesen a kocká­zatot. Ma olyan vájárokra van szükség, akik értenek a lakatos-, a villanyszerelő szakmákhoz, a hidraulikus berendezésekhez. így vá­ratlan hibák esetén azon­nal kijavíthatják azokat, nem kell esetleg órákat várni a szakember érkezé­sére. Tetemes kieső idő ta­karítható meg ezáltal. Emiatt szorgalmazzuk a többszakmásítást, amelynek haszna van az időszakos áttelepítéseknél is. — Mindezek miatt a fia­talok bevonása a mozgal­mi munkába nehezebbé vált. Okoz-e igondot ez az üzemben? — A pótműszakok, tár­sadalmi munkák miatt fá­radtak fiataljaink. Ennek ellenére' részt vesznek a KISZ-munkában. Az üzem ifjúsági szervezete 1977-től háromszor nyerte el a KISZ Központi Bizottság zászla­ját. Szeretnénk eredmé­nyeinkkel a jövőben is el­érni egy következő, ma­gas szintű elismerést. rendeznek. Több helyen lesz VIT-karnevál és jó né­hány meglepetéssel készül­nek a nemzetközi gyer­meknapra. A szolidaritási bazárokban például a gyer­mekek által készített aján­déktárgyakat meg is lehet majd vásárolni. Mi minden szórakoztatja majd a kis­dobosokat és úttörőket, az maradjon valóban megle­petés, amely bizonyára a gyermekek öröméül szolgál majd. Úttörök a VIT jegyében A Tiszai pályaudvaron A szerelvények irányítói Nagy Mária műszerész vonatbefolyásoló ütemadó vizsgála­tát végzi, melyeket az irányitópultba építenek be. Csontos Erzsébet rendelkező forgalmi szolgálattevő irányi, tásával naponta több mint 200 vonat indul ki, illetve érke­zik a miskolci Tiszai pályaudvarra. A szobányi helyiség # állandó telefoncsör- géstöl hangos, a kö­zépen elhelyezett dobogón asztal, rajta megannyi te­lefon, melyek szünet nél­kül „üzemelnek”. Kezelő­jük, Csontos Erzsébet ren­delkező forgalmi szolgálat- tevő jegyzi a bejelentkezé­seket, s azonnal intézke­dik az egyes szerelvények további sorsáról. A fen­tebb történteknek a Tiszai pályaudvar rendelkezököz- pontjában, az úgynevezett dominóban lehettünk szem - és fültanúi. Innen irányítják az állo­más és a rendező pályaud­var teljes forgalmát. A fiatal rendelkezőt két mun­katársa segíti, akik egy ha­talmas irányitópult előtt ülve, szinte maguk előtt látják a kintről ugyancsak kuszának látszó vágány­rengeteget. A sűrűn villo­gó jelzőlámpák minden egyes szerelvény tartózko­dási helyét pontosan fel­tüntetik, nyomon követhe­tő mozgásuk. — Huszonnégy óra alatt a Tiszai pályaudvarra ér­kező, és az onnan tovább­induló vonatok száma meg­közelíti a kétszázat — mondja Csontos Erzsébet, miközben már a követke­ző szerelvény vezetőjének bejelentkezését hallgatja. — Ezenkívül mi „továbbít­juk” azt a közel 60 teher- vonatot, melyeket a ren­dező pályaudvaron fogad­nak, s a mi feladatunk a napi 30—10 átmenő teher­vonat irányítása a pálya­udvar területén. — Mit takar tulajdon­képpen a dominó elneve­zés? — A dominó kifejezés annyit jelent, hogy a pá­lyaudvar területén fellel­hető 55 vágányutas bizto­sítóberendezés úgymond dominószerűen egymáshoz illeszkedő relé- és jelfogó sorokból áll. A húsz éve üzemelő bonyolult szerke­zet ebben az épületben, az alsó két szintet foglalja el, s a beérkező jeleket az előttünk látható irányító- pult segítségével értékel­jük és továbbítjuk a vál­tókhoz és a forgalmi jel­zőlámpákhoz — összegzi munkájuk lényegét Csontos Erzsébet. A múcsonyi Üj Élet £ Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetben harminc éven aluliak va­lamennyi ágazatban — te­hát áz álla tte ny és ztésbe n éppúgy, mint a szállítás­nál, avagy a forgácsoló­üzemben — megtalálhatók. Számuk megközelíti a ki­lencvenet. Amikor sorsuk felől ér­deklődtünk, a következőket tudtuk meg: Gyakorta elpiondják, ke­vés annak a kölcsönnek az összege, amelyből az épít­kezni vágyókat támogat­ják ; hogy a gépek egy ré­sze korszerűsítésre, cserére érett; hogy alacsony a KISZ-tagság száma; s hogy gyengén működik az őket összefogó szövetség. Az új munkahelyek lét­rehozásával, a termelés szerkezetének változásával együttjárt az is, hogy ma már zárt térségben javít­hatják a nagygépeket, hogy kényelmes körülmények között dolgozhatnak a for­gácsolórészleg szakembe­rei. Az átlagtermés és a tejtermelés növekedésének eredménye, hogy a terme­lőszövetkezet vagyona 103 millióról 118 millió forint­ra nőtt. Hasonlóan emel­kedett, — 47 700-ról 53 000 forintra — az egy dolgo­zóra jutó átlagos kereset összege. A fiatalok bíráló szavait nem csupán meghallgatják, hanem segíteni is igyekez­nek a szövetkezet vezetői; lakásbérleti szerződések­kel biztosítanak téesz-Jaká- sokat a Szuhakálló—Win- tertelep környékén, továb­bá a központban és az üzemegységhez közel, az állattenyésztésben foglal­koztatottak részére. Meg­emelte a vezetőség a há­zassági, szülési és egyéb rendkívüli segélyek össze­gét. Tavaly megoldották — a sokakat érintő — köz­ponti étkeztetést, kihordá- sos módszerrel. A múcsonyi szövetkezet- oen 1985. január elsejétől bevezetett új gazdasági sza­bályozók nehezebb helyzet elé állították a dolgozókat. Mivel elért eredményeik­hez hasonlót szeretnének produkálni a jövőben is. minden dolgozó — köztük a fiatalok — ötletgazdag, alkotó munkájára, nélkü­lözhetetlen szükség van. írták: Monos Márta— Csákó Gyula Ágoston Imre, a termelősiövetkeret outosierciöjcjovitás kőiben Orvosolt észrevételek Múcsonyban .... • • . .......• . ...

Next

/
Thumbnails
Contents