Észak-Magyarország, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-04 / 2. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLl. évfolyam, 2. sióm Ára: 1,80 Ft Péntek, 1985. január 4. Kádár János fogadta Viktor Kulikovol kát és Anatolij Gribkov had­seregtábornokot, az Egyesí­tett Fegyveres Erők törzsfő­nökét. Megbeszélést folytat­tak a Varsói Szerződés tag­államai Politikai Tanácsko­zó Testületé soron következő ülésének előkészületeiről. A szívélyes, elvtársi légkörű ta­lálkozón jelen volt Oláh Ist­ván vezérezredes, honvédel­mi miniszter. A találkozót megelőzően a délelőtt folyamán tanácsko­zást tartottak a Honvédelmi Minisztériumban, ahol a ma­gyar tárgyaló küldöttséget Oláh István vezérezredes ve­Az építőipar a nagy felhasználója az úgynevezett bordázott betonacélnak, amit a Decem­ber 4. Drótmüvek gyárt. A bordázott betonacél a vasbeton szilárdságát, teherbírását, és élettartamát növeli. Fotó: Laczó József t Kádár János, az MSZMP KB első titkára csütörtökön fogadta Vik­tor Kulikovot. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön, a délutáni órákban a Központi Bizott­ság székházában fogadta Vik­tor Kulikovot, a Szovjetunió marsallját, a Varsói Szerző­dés tagállamai Egyesített Fegyveres Erői főparancsno­zette. A tárgyalás során vé­leményt cseréltek az egyesí­tett fegyveres erők előtt álló időszerű feladatokról. A Viktor Kulikov marsall vezette katonai küldöttség csütörtök este elutazott ha­zánkból. Megkezdődtek a metszések Vastagai hólataróra várnak a vetések Kuba kéri adósságai fizetésének átütemezéséi Kuba 1985-ben is kényte­len lesz lejáró adósságainak átütemezését kérni, de a ka- rib-tengeri szigetország egyi­ke azon kevés fejlődő álla­moknak, amelyek valóban képesek adósságaik visszafi­zetésére — állapította meg kommentárjában a Prensa Latina kubai hírügynökség. Az elkövetkező években a kubai gazdaság egyik legfon­tosabb feladata az lesz, hogy növelje a tőkés exportot, és emellett maradéktalanul ele­get tegyen a szocialista or­szágokkal szemben vállalt kötelezettségeinek. Kuba egyik legfontosabb export­cikke a cukor, az ország ve­zetése szerint a cukoripar­nak évi 500 millió dollár be­vételt kell biztosítania. A cukor mellett fontos kiviteli cikk a nikkel és a dohány ás. Az export bővítésében egyre fontosabb szerepet ját­szik a halászat, a citrusfé­lék termelése és a turizmus. A szigetország gazdasága 1984- ben 7,4 százalékos nö­vekedést ért el. Az 1985-ös terv 3,5—4 százalékos növe­kedéssel számol. Ugyanak­kor tavaly az import növe­kedése meghaladta az ország valódi lehetőségeit, túlzottan magas volt a fogyasztás az energiahordozókból, és indo­kolatlan volt a termelőesz­közök behozatalának aránya is. Ezt figyelembe véve, az 1985- ös terv nagyon szigorú takarékossági programot ír elő. A belső fogyasztásban sem várható emelkedés, a célkitűzés az, hogy a jelen­legi fogyasztási színvonalát biztosítani lehessen. Fabius nyilatkozata Laurent Fabius miniszter- elnök kijelentette, hogy a francia kormány gazdaság- politikája 1985-ben sem fog megváltozni, s továbbra is ragaszkodik a szigor politiká­jának folytatásához. A miniszterelnök a televí­zióban nyilatkozott, miután előzőleg tanácskozást folyta­tott minisztereivel a kor­mánypolitika fő irányvona­lairól. Hangsúlyozta, hogy a kormány gazdaságpolitikáját nem választástaktikai szem­pontok fogják irányítani (márciusban járási választá­sok lesznek, 1986 tavaszán pedig újra választják a Nem­zetgyűlést). Fabius határo­zottan elutasította azt a szo­cialista párton belül is han­goztatott gondolatot, hogy a küszöbönálló választásokra való tekintettel lazítani kell a szigor politikájának gyep­lőjén. Szoftver áruház Budapesten A Skála Budapest Nagyáruház második emeletén a közelmúltban nyílt meg az ország első szoftver áruháza. A Commodore 64 mintájú személyi szómitógépre elkészített programokat a gazdálkodó szervek kitűnően hasznosíthatják a közlekedésszervezésben és az anyagnyilván­tartásban. Korost László novenyter- í.itszicsi j'Cugazatvezetö, Her. nádnémeti, „Hernádvölgye” Termelőszövetkezet: — Az őszi munkákat, mélyforga­tást időben el tudtuk végez­ni. A közel kétezer hektár őszi búzát optimális időben, október hónapban vetettük el. A növények megerősödve, fejletten mentek a télbe. A határban leesett 10—15 cen­timéteres hó azonban csak arra elég, hogy megvédje a növényeinket a kifagyástól. Sajnos földjeink csapadék­hiányosak, ennek pótlására vastagabb hótakaróra lenne szükség. Időszakos mun­kánk? Jelenleg a szarvas­marhatelepek mellett épült istállótrágya-kezelő telepről szállítjuk a határba a trá­gyát, ahol a táblaszélen a kiszórásig „szarvasokban” tároljuk. Hozzákezdtünk az erő- és munkagépek téli nagyjavításához is... Az elmúlt napokban Gelej határában a hőmérő higany­szála mínusz 8 Celsius-fokot mutatott. Befagytak a halas­tavak, viszont a kelleténél kevesebb hó esett. Demeter József, a „Dél­borsodi” Halászati Termelő­imig kint a csípős hidegben már elkezdődött a következő ter­més alapozó munkája; a metszés, bent a pincében az elhúzódó borfejtések miatt csak most kóstolhatjuk, milyen is lesz a tavalyi bor? szövetkezet elnöke: — A négyszázötven nektár őszi búzánkra nem nagy, csupán 6—8 centiméteres hó esett. Ez sajnos az átteleléshez ke­vés. Jelenleg kint a földe­ken kihasználva az idő- és 9 hóadta lehetőségeket, fejtrá- gyázás folyik... Az össze­sen háromszázhúsz hektáros halastórendszer teleltető ta­vaiban az őszi lehalászás után még maradt áruhal. De itt van a kétnyaras tenyészanya- gunk is. Miután a tavakat vastag jég fedi, most a lé­kelés folyik, hogy a szüksé­ges oxigént biztosítani tud­juk a bentlevő halaknak.., A napokban történik a ju­hászati ágazatunkban az (Folytatás a 3. oldalon) Fehérbe öltözött a város, s hótakaró fedi a földeket. S bár az új év szüntelen hószállingózással köszöntött ránk, arról érdeklődtünk néhány termelőszövetkezetben, időben és megfelelő mennyiségben érkezett-e a várva várt hó, s nem hátráltatja-e például a gyümölcsösökben folyó mun­kákat? Ülést tartott a megyei környezet­és természetvédelmi bizottság Valamennyiünket érintő té­mákat tűzött napirendre a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Környezet- és Termé­szetvédelmi Bizottság tegna­pi ülésén, amelyen — egye­bek között — szó esett a zaj­védelmi hatósági munka ed­digi tapasztalatairól, illetve a megyei földhivatal földvé­delmi tevékenységéről. Az ülés résztvevői előző­leg kézhez kapták a zajvé­delmi hatósági tevékenység­ről szóló írásos beszámolót, amelyet az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hi­vatal Észak-magyarországi Felügyelősége készített. A zajvédelem, mint hatósági tevékenység, 1984. január 1-től, az ide vonatkozó mi­nisztertanácsi rendelet ha­tálybalépésétől kezdődően in­dult meg. A rendelet a kör­nyezeti zajhatásokra vonat­kozik, s nem foglalkozik a munkahelyek belső zajvédel­mével. Ez egyebek között azt is jelenti, hogy a rende­zési tervekben, tanácsrende­letekben lehetőség nyílt a zajvédelmi szempontból fo­kozottan védett területek, úgynevezett csendes övezetek kijelölésére. A meglévő lé­tesítmények esetében a zaj­védelmi követélmények első­sorban azt jelentik, hogy a veszélyes mértékű zajt foko­zatosan, tervszerűen csök­kenteni kell, betartva a kör­nyezetvédelmi hatóság által megállapított zajkibocsátási határértéket. A legfontosabb cél, hogy a most épülő új üzemi létesítmények, utak, vasútvonalak esetében — mar kivétel nélkül — érvé­nyesüljenek a zajvédelmi előírások. Ellenkező esetben zajbírság megállapítására ke­rülhet sor. A bírság összege bizony tetemes —pár százezer forintnál kezdődik, de akár több milliót is kihúzhat a vállalat zsebéből — adott esetben többet, mint amibe (Folytatás a 2. oldalon) gaBEHBUDaMMMHaaMBHBBHinHKMaHNRMMHMMHB&BBnMBaMBMBaBH ini—mm minin«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents