Észak-Magyarország, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-05 / 3. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 12 1985. január 5. szombat TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY Sok szerszám kis helyen Gépjárművezetés hidegben Az ipar világszerte arra törekszik, hogy megkönnyítse azok helyzetét, akik maguk is vállalkoznak néhány, a háztartásban és a ház körül szükséges munkára, szerelésre, javításra. Ehhez mindenekelőtt szerszámokra van szükség. Többnyire nincs rá lehetőség, hogy a barkácsoló ember saját műhelyt rendezzen be magának, vagy ha van is egy erre a célra alkalmas kis helyiség, ott sem lehet nagy mennyiségű szerszámot tárolni. Pedig a munkák különbözők, és ez azt jelenti, hogy többféle szerszámra van szükség, hiszen már régen elmúltak azok az idők, amikor egy kalapácscsal, egy harapófogóval és Ezek az érdékes robotok a szimferopoli kiállításon láthatók. A kiállításon bemutatott valamennyi szerkezetet a 'krími szakközépiskolások készítették. egy csavarhúzóval a feladatok legnagyobb részét meg lehetett oldani. Nyugat-'Németországban olyan kéziszerszám-készletet hoztak forgalomba, amely egy 480x290x95 mm-es műanyag táskából áll, s ebben 42 különböző szerszámot helyeztek el, mégpedig úgy, hogy mindegyiknek megvan a maga pontosan kijelölt helye. A klasszikus kézi szerszámok közül mindent megtalálni e táskában, de vannak benne az autószereléshez szükséges kulcsok, szerszámok is. Képünkön a kiváló anyagból készült szerszámokkal felszerelt mindentudó bar- kácstáskát láthatjuk. A távirányítható robotok járnak és kezüket mozgatják, de dallamokat is megszólaltatnak. Az egyik robot ■mellén elhelyezett képernyőn filmek láthatók. A hőmérséklet csökkenése, a téli klíma közvetlenül hat a gépjárművezetők teljesítő- képességére. Orvosi vizsgálatok bizonyították, hogy a huzamosabb hideg idő hatására csökken az agysejtek teljesítőképessége, , mivel mérséklődik az oxigén-anyagcsere folyamat. Márpedig a volán mögött vagy a motor- kerékpár nyergében ülő vezetőnek percenként átlagosan 40 döntést kell hoznia, és 30 cselekvést kell végrehajtania a közúti forgalomban. A hidegnek a gépjárművezetőkre gyakorolt hatásával kapcsolatos kísérletek eredményei a kutató orvosokat és pszichológusokat is meglepték. Kiderült ugyanis, hogy már a hőmérséklet viszonylag csekélyebb csökkenése is a látás élességének romlására és a látótér beszűkülésére vezethet. Ezenkívül megnyúlik a reakcióidő, vagyis annak az időnek a hossza, amely az úton felbukkanó akadály észlelése és a fékezés megkezdése között telik el. Tartósabb utazáskor Az Antarktisz jégkupolájának hatalmas fagyott tömbjeiben találtak kielégítő magyarázatot a szovjet tudósok a dél-afrikai és az ausztráliai forró sivatagok eredetével összefüggő vitás kérdésekre. A Vosztok nevű kontinentális mélységi fúrólyuk legaljáról felszínre hozott kis jégoszlop-mintában az itteni talajviszonyokhoz képest szokatlan portartalmat fedeztek föl. Ásványi összetétele megfelel a szomszédos szárazföldek egyes területeit borító homoksivatagokénak, kora pedig 18 ezer év. A kutatók feltételezik, hogy a port azok a félelmetes erejű orkánok sodorták az Antarktiszra, amelyek bolygónk éghajlatának globális átalakulása folyamán tomboltak. Abban az időszakban a levegő átlagos hőmérséklete 7—8 fokkal volt alacsonyabb a jelenleginél. Ennek azután az volt a következménye, hogy mindkét féltekének a magasabb szélességi fokai mentén glecs- cser-időszak köszöntött be, s ezzel párhuzamosan az addigi meleg övezetek kiszáradtak, sivatagok keletkeztek. Az időjárásnak és az éghajlatnak ezt a jégbe fagyasztott krónikáját azután lehetett évre szóló pontossággal megismerni, hogy leningrádi tudósok olyan termikus fúróberendezéseket készítettek, amelyek a jég mélyéből sértetlenül emelik ki a fúrómagot. Kiderült, hogy a jég vegyi összetétele — légbuborékok, légköri és világűrből származó por, a természet konzerválta SDÓrák. baktériumok — igen értékes információkat tartalmaz arról, hogy a történelem előtti időkben miként feilődtek az életfeltételek a Földön. Orvosexpedícíók Mozgó orvosi rendelőkkel felszerelt orvosexpedíciók járják Kirgizia nehezen megközelíthető hegyvidéki területeit. A belgyógyászokból, sebészekből, gyermek- és fogszakorvosokból, valamint szakdolgozóikból szerveződött egészségügyi brigádok nemcsak a heveny megbetegedésekben szenvedőknek nyújtanak gyors segítséget, hanem elvégzik az évenként kötelező szűrővizsgálatokat ' is. a szervezet hőháztartásában okozott változás az izmok vérellátásában is változásokat idéz elő. Ha a gépjárművezetőnek hirtelen fékeznie kell valamilyen oknál fogva, az izmok nem engedelmeskednek elég gyorsan, és ez a legrosszabb következményekkel járhat. Mit tehetünk e veszélyek leküzdésére? Az orvosok azt tanácsolják a motorvezetők- nek, hogy ősszel és télen, ha vezetnek, mindig védjék a fejüket és főleg a homlokukat a hidegtől. A kísérletek bebizonyították, hogy a homlokagyi rész erős lehűlése könnyen okoz kieséseket az észlelésben, a gondolkodásban. Azok az autóvezetők — és itt főleg a tehergépkocsi- és munkagépvezetőkre gondolunk —, akiknek a járműve nincs megfelelően fűtve, jól teszik, ha a hosszabb, téli utakra termoszban valamilyen forró italt — tejet, kávét, teát — visznek magukkal, hogy megfelelően fölmelegedhessenek. Ugyanezt a célt szolgálhatják az óránÁsztma ellen Elektro-akupunktúrával kezelik az asztmás betegeket a moszkvai fizikoterápiás intézetben. Az eredmények több mint biztatóak: minden 20 beteg közül 19 határozottan jobban érezte magát a kezeAmikor arról beszélnek, ■hogy a Bajkál—Amur vasútvonal az új építési módszerek kifejlesztésének és bevezetésének sajátos próbapályája volt, akkor mindenekelőtt az útvonalon felépített kis és közepes hidakra gondolnak. A hidakat az örök fagy bonyolult körülményei között kellett megépíteni, ahol a természet igen érzékeny az emberi beavatkozásra. Hagyományos alapok lerakása során a talaj felmelegszik és mocsarassá válik, télen ne- dig a befagyott talajvíz kitágul és a száztonnás pillé- rreket is pezsgősdugó köny- ■nyedséggel veti ki. Komoly gondot jelentett a fokozott földrengésveszély is. Ilyen körülmények között kellett megépíteni mintegy 2400 vasúti hidat. Az már ként-kétóránként tartott néhány perces pihenőszünetek is, amelyek alatt erőteljes szabadgyakorlatokkal felfrissíthetik a vérkeringésüket, így biztosítva az agy megfelelő oxigénellátását. A hidegre forduló idő gyakran okoz meglepetést a kocsifűtésnél. Gyakorta már a fűtés kapcsolóját sem sikerül nyitott helyzetbe állítani. Az ok: többnyire az, hogy a nyári hónapokban nem működtetett elzárószelep elrozsdásodott. Különösen akkor fordul ez elő, ha a hűtőközeg nem speciális hűtőfolyadék volt, hanem víz. A szelep általában nem javítható, tehát cserélni kell. Hasonló a helyzet a hibás termosztáttal is, amely ugyancsak okozhat fűtési elégtelenséget. Amennyiben alacsonyabb hűtőfolyadék-hőmérsékletnél nem zár le, a motor túlhűl, és ezzel csökken a fűtés hatásfoka is. Kiszerelt termosztát esetében sem lehet hatásos fűtésre számítani, eltekintve attól, hogy hiánya a motor élettartamát is befolyásolja. akupunktúra lés után. Az asztma tüneteit az esetek 75 százalékában enyhítették az új eljárással, sőt, néhány beutaltnál az ismételt kezeléssel teljes pvó- gyulást is elértek. az első pillanattól egyértelmű volt, hogy a BAM hídjainak építésénél a hagyományos módszerek nem alkalmazhatók. A világ gyakorlatában első ízben vállalkoztak az építők összeszerelt hidak és oszlopos szerkezetű pillérek alkalmazására. Ez feleslegessé tette a nehéz földmunkákat és gyakorlatilag teljes egészében megszűnt a monolit beton felhasználása is. Mi az alapvető újdonság az oszlopos szerkezetű pilléreken nyugvó kis és közepes hidak építésében? A pillér több vasbeton oszlopból álló, 80 centiméter átmérőjű konstrukció. Ezt engedik le az előre kifúrt, egy méter átmérőjű vájatokba. A 8—15 méteres fúrásmélységet a talaj minősége határozza meg Nincs szükség a sziklás réteg Meteorilriadó! Az űrhajózás számos veszedelme közül az egyik legismertebb a meteoritveszély. Ezért az űrhajók, űrállomások tervezésekor gondoskodni kell arról is, hogy a fedélzeten dolgozó legénység és a műszerek kellőképpen védve legyenek a meteoritok esetleges becsapódásától. Természetesen ugyanez vonatkozik a személyzet nélküli, ám csillagászati összegekért előállított berendezésekkel felszerelt űrobjektumokra is. A kozmikus térben még a legkisebb porszemcsék ia fantasztikus sebességgel ütköznek az űrobjektumoknak, s így képesek felsérteni borításukat. A Halley-üstökös- sel találkozó űrszonda tervezésénél különösen fontossá vált a borítás méretezése, mert amikor a szonda áthalad az üstökös csóváján, másodpercenként 60—80 kilométeres sebességgel száguldó porrészecskék ütköznek majd felületéhez. A probléma az, hogy kísérleti úton eddig csak olyan ütközésekről szereztek tapasztalatokat a tudósok, melyeknek a sebessége legfeljebb 20 kilométer volt másodpercenként. Az űrobjektumok tervezésénél azonban az volna a legcélszerűbb, ha ismerhetnék a másodpercenkénti 100 kilométeres ütközési sebesség hatását. Ekkora sebesség azonban kísérleti úton egyelőre nem tanulmányozható, tehát csakis az elméletre hagyatkozhatnak a szakemberek. elérésére, mivel az oszlop alsó részének kiképzése megbízható védelmet nyújt a kitüremkedéssel szemben. Több ilyen oszlopot felül lezáró- i lemez fog egybe. Betonozással rögzítik a konstrukciót. A híd méreteitől függően egy pillérben 4—6 oszlop lehet. Egy-egy furat kialakítása átlagosan 10—12 érát, egy négyoszlopos pillér felépítése 4—5 napot vesz igénybe. Feleslegessé vált az alapárkok kialakítása is. Az új módszer természetesen új típusú fúróberendezések, gépek és mechanizmusok kifejlesztését tette szükségessé. Ezzel a módszerrel épültek a BAM vonalán a kis (25 méteres) és a közepes (100 méteres) hidak — az útvonalon felépített hidak 95 százaléka. Robotok kézfogása „Élő” robotok Feltárul a jégben őrzött múlt A BAM hidjai TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY
