Észak-Magyarország, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-19 / 15. szám
1985. január 19., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 11 IJ IÉ1 r íi r irm hr az 1 ESUKMEHIMSZIG H lEl IV EG ft szabadidő-magazinja Hóban, fagyban A tél viszontagságai elleni védelemnek elterjedt és jól ismert módja a kocsik takaróval való borítása. Ennek azonban van néhány buktatója is. A műanyag borítók télen megmerevednek, nehezen hajthatók össze. Ezért inkább vászontakarót alkalmazzunk, és készítsünk hozzá nagyméretű, műanyaggal bélelt szatyrot. A nedvesen leszedett takarót a szatyorba gyömöszölhetjük, A másik hiba, hogy a műanyag rátapad a kocsi fémfelületére, főként a tetőre. Ezért előnyös, hogyha a rendszeresen műanyag takaróval borítandó kocsi tetejére tető- csomagtartót (esetleg csak egyszerű síléctartó rudakat) szerelünk, úgy alatta levegő marad, kevésbé rongálódik a lakkozás, a fényezés. Télen különösen fontos a hátra néző ablak hótól-jég- től való óvása. Ha nem az egész kocsit borítjuk takaróval, az ablakra szabott, pontosan illeszkedő plexi-, vagy celluloidlap is tisztán tartja az üveget. Sátorvászonból olyan „kucsma” is készíthető a kocsira, amelyik valamennyi üveget védi és könnyen le-, felszerelhető. További előnye, hogy jóval kisebb a helyszükséglete, mint a nagy ponyváé. Ha ezt alkalmazzuk a kocsink védelmére, ugyancsak előnyös a tető- csomagtartó felszerelése. A legfontosabb, előre néző üvegre pedig az éjszakai parkoláshoz még nem havas időben is érdemes „szemellenzőt” készíteni. Megvédi az üveget a városokban állandóan hulló koromtól, az álló autó mellett elhaladó járművek felverte latyaktól. (A sátorvászonból készíthető, az első szélvédő méreténél alig valamivel nagyobb borítást gumiszalagok és horgok segítségével a kilincshez, illetve a karosszérialemezek alsó peremezett éléhez lehet rögzíteni.) A páraképződés a hűvösebb és fagyos időben elkerülhetetlen. Ellene való ■ védekezésként sokféle szer van forgalomban. Azokat tiszta ronggyal, vékonyan vigyük fel a páramentesítendő felületre. A kocsik ablakainak befagyása ellen magunk is készíthetünk egy keveréket. (50 sűlyrész etilénglikolt [fagyállót] összekeverünk 50 súlyrész vízzel, vagy 70 súlyrész glicerint 30 súlyrész vízzel.) Az elegybe mártsunk egy tiszta rongyot, és azzal az ablakokat — mielőtt magára hagynánk a kocsit — kívülről töröljük át. Másnap, illetve a kocsi használatbavétele előtt, a látási viszonyok biztosítása érdekében ismét jól töröljük ót az üvegfelületet. Az etiléngli- kol, illetve a glicerin nem engedi az ablakra hulló havat megtapadni, s ezzel megakadályozza az üveg eljegesedését. Gondoljunk arra, hogy a fényszórókat, az irányjelző lámpákat, a külső tükröket is üveg, illetve műanyag borítja, amely éppúgy ki van téve a jegesedésnek. A szaküzletekben vásárolt fagymentesítő keverékekből tehát ezekre is juttassunk egy keveset. Ha felkészületlenül ért bennünket a fagy vagy a nagy havazás, az az egyszerű megoldás is megvédi szélvédő üvegeinket a vastag lefagyástól, ha egyszerűen újságpapírt terítünk rájuk. A mostanihoz hasonló hideg telek a mérsékelt égövben meglehetős ritkasággal fordulnak elő. Mérnek ugyan mínusz tíz lók alatti hőmérsékleteket minden télen, ám a mínusz húsz, huszonöt fokos zimankó, kiváltképpen, ha az heteken át tart, már megviseli az embed. A kemény hideget „megérzik" a járművek is. A hajnali, reggeli órákban gyakran halljuk, mint kínlódnak, „köszörülnek" ablakaink alatt az akkumulátod fárasztó-gyengítő önindítók, míg végre megtörik a motorban dermedt olajat. Az utak mentén itt-ott járműveket húzóinak be, sűrűn cseng a telelőn az Autóklub indítószolgálatánál. Télen csak kifogástalon akkumulátorral szabad közlekedni, különben nem számíthatunk a biztonságos indulásra. Az elindulás előtt jó, ha átvizsgáljuk a gumikat, hogy legalább szemre meggyőződjünk róla, nem kevés-e egyikben-másikban a levegőnyomás. Ilyenkor a lapos, leeresztett gumi nagyobb veszélyt jelent, mint nyáron, hiszen fékezéskor a nehezebb tapadási viszonyok mellett megnő a valószínűsége a kicsúszásnak.. Menet közben óvakodjunk a hidelen gázadásoktól és lehető, leg kerüljük a hidelen fékezéseket. Ezéd tadsunk a szokásosnál nagyobb féktávolságot. Aki hosszabb utat tervez, helyesen jár el, ha indulás előtt érdeklődik az utak állapota felől. Miskolcon a 87-201-es telefonon adnak gyors, pontos felvilágosítást a borsodi utakról. Ráfagy a mosóvíz Ilyenkor, télidőben nagyon sok piszkos autót látni az utakon. A feLcsapódott sár odafagy a karosszériára, egykönnyen bizony nem távolítható el. Az autósok közül sokan úgy vélekednek, elég, ha a szélvédőn kilát a vezető, a többi nem számít. Aki így gondolkodik, nem számol azzal, hogy az oldalsó, a hátsó üvegek tisztaságának híján nagyon megnövekszik a veszély. Az átsorolásoknál, fékezéseknél elengedhetetlenül fontos, hogy lássuk a többi közlekedőt, a mögöttünk, mellettünk haladókat. Igaz, hogy ilyen tartós hidegek idején nehéz a járművek mosása, mert a karosszériára fagy a mosóvíz. A szakemberek szerint az sem jó, ha az alaposan lehűlt, fényes felületeket forró vízzel tisztítjuk. Mi hát a megoldás, hogy a téli hónapokban is tiszta kocsival közlekedhessünk ? Mindenesetre csak melegebb hőmérsékletű vízzel kezdjünk munkához, és ahol a felületet megtisztítottuk, lehetőleg nyomban töröljük szárazra a karosszériát. A legpraktikusasbb persze, ha kocsinkat szervizbe visszük és ott optimális körülmények között tisztára mosatjuk. Mosás után ne feledkezzünk meg a fékpróbáról, és csak azt követően indul-- junk útnak! Megelőzhető a szétfagyás A sebességmérő Milyen a jó Függetlenül a kocsi használatától, a fék állapotától, még a leállított autóban is nedvességet vesz fel a fékfolyadék. Fizikai törvényszerűség, hogy ez a nedvesség teljesen elvegyül a fékfolyadékban. Ha tiszta víz kerül a fékrendszerbe, akkor fennáll annak a veszélye, hogy télen szétfagy a fék, nyáron pedig a fékfolyadék forráspontja nagyon alacsony lesz. Ha menet közben bekövetkezik ez a hőmérséklet-csökkenés, fékezés esetében veszélyes helyzet alakul ki. Ebben az esetben nyomáskülönbség lép fel, és a hidraulikus fékrendszer hatástalan lesz. Sok megmagyarázhatatlan baleset oka a fékfolyadék elfáradása. Sokszor a modem fékrendszer és a hozzátartozó autókarosszéria nem alkot műszaki egységet, ami a fékpofák melegedéséhez vezet, aminek a következménye a fékfolyadék túlterhelése. Ez azt jelenti, hogy gyakrabban kellene a fékfolyadékot cserélni. Legtöbb autósnak fogalma sincs erről, és így rossz helyen takarékoskodik: nevezetesen, a fékfolyadék cseréjével. Az osztrák Castrol cég 800 autót vizsgált meg. A megvizsgált gépkocsik igen magas százalékánál a fékfolyadék már nem volt üzembiztos. Ezek között egyéves autók is voltak. Ez is bizonyíték arra, hogy a fékfolyadék állapota nem függ az autó korától, a lefutott kilométertől, hanem nagyban befolyásolja a környezet nedvességtartalma. A vizsgálat is bizonyítja, hogy a íékfolyadékot rendszeresen, átlagosan évente egyszer kell cserélni! Manapság már majdnem mindegyik autógyártó az üzemeltetési előírásokban meghatározott időközönkénti fék- folyadékcserét javasol. De még a rendszeresen végrehajtott fékfolyadékcsere sem adhat teljes biztonságot, mivel ;a környezetnek, a levegő nedvességtartalmának igen fékfolyadék? nggy szerepe van a fékfolyadék minőségi romlásában. A Castrol kifejlesztett egy fékfolyadék- vizsgáló berendezést. Ez egy pontos és a kezelés szempontjából egyszerű műszer, amely pillanatok alatt megmutatja a fékíölyadék állapotát. A folyadék minőségét pontosan megméri a kor. szerű műszer. A gépjárművek egyik legfontosabb műszere a kilométer-számlálóval egybeépített sebességmérp. Mivel a hajtómű és a műszer, elhelyezésük miatt, közvetlenül nem kapcsolhatók össze, az összeköttetést hajlékony hüvelybe (csőbe) bújtatott hajtótengely, a spirál biztosítja. A sebességmérő működésekor a motor áttétel művétől a spirál forgómozgást közvetít a műszerhez. A kisebb működési hibákat legtöbbször a spirál okozza, amit magunk is megjavíthatunk. Ha „lusta” a sebességmérő és visszatérve nem a nullán áll meg a mutatója, feltehetően zsír került bele, ki kell tisztítani. Ha ingadozik a mutató, lehetséges, hogy elkopott az egész szerkezet. Ha sem a sebességmérő, sem a kilométer-számláló nem működik, bizonyosan a spirálban kereshető a hiba. Ha viszont az egyik működik, a másik nem. a hibás szerkezetet kell átvizsgálni. Ha a spirál excentrikusán helyezkedik el a hüvelyben, valószínű, hogy a végéhez közel megcsavarodott, megtört, esetleg szorul. Rendszerint ez okozza a mutató ingadozó mozgását. A hiba megszüntetésének legbiztosabb módja a spirálcsere. A spirál akként ellenőrizhető, hogy sima lapra fektetve tenyérrel végighenger- getjük. Ha mindkét, a hüvelyből kiálló vége simán „fut”, jó. Ha a végek excentrikusán mozognak, emelkednek, hibás a spirál. Hazánkban még ritkaság a nagy teherautó vagy kamion volánjánál ülő női vezető. Több országban azonban ez sem feltűnő a forgalomban. Egy londoni biztosítótársaságnak az a véleménye, hogy a nőket kisebb összegért lehet biztosítani, mint a férfiakat, mert veszélytelenebből vezetnek. A volánnál ülő nő — akit gyakran kinevetnek és bírálnak —, eszerint egyáltalán nem tűnik olyan ügyetlennek, mint általában hiszik. A statisztikák is megerősítik ezt. Az NSZK-ban például az autót vezető nőknek évente csupán 1,6 százaléka okoz balesetet. Az állandóan volánnál ülő férfiaknak viszont 4,8 százaléka. Hogyan lehetséges akkor, hogy a közlekedés női résztvevői újra és újra feltűnnek aggodalmaskodó ügyetlenségük miatt, és nemegyszer akadályozzák is a forgalmat? Nyilván van valami oka a férfi autóvezetők sóhajának: „Persze, nő vezeti!” Nem sok remény van arra, hogy ez a helyzet gyorsan megváltozzon. Hacsak a férfiak meg nem változnak, és nem lesznek türelmesebbek. Ha gyakrabban át nem engedik a volánt feleségüknek. A nők sok olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyeket gépjárművezetéskor hasznosíthatnak és ez tudományosan is megmagyarázható. Szeretik például az olyan feladatokat, amelyekben a kézi tevékenység egyhangú munkája automatikussá válik. A gépjárművezetés is ilyen gépiesen végzett tevékenységek mozgássorozataiból áll. A nők kiválóan alkalmasak az ilyen mozgássorozatok lebonyolítására, már csak nagyobb kézügyességüknél fogva is. Kézmozgásaik pontosság és gyorsaság szempontjából jobbak a férfiakénál, mert ujjaik hosszabbak, de hüvelykujjuk rövidebb. Haj- lásnál segíti őket a rcjvi- debb comb és a hosszabb törzs, könyöküket is jobban át tudják hajlítani, tehát a kör irányú mozgásokat — amilyen a kormánykerék forgatása is — jobban el tudják végezni, mint a férfiak. Nem volna teljes képünk a nők vezetési magatartásáról, ha nem válaszolnánk arra a kérdésre: miben előzik meg a férfiak a női vezetőket? Tény, hogy a nők lassabban sajátítják el a vezetéstechnikai és műszaki ügyességet, és ebben nem is jutnak el olyan fokra, mint a férfiak. Az sem vitatható, hogy a vezetési munkával kapcsolatos fizikai erőkifejtésben a nők nem versenyezhetnek a férfiakkal. Milyenek tehát a hők a volánnál? Ha latolgatjuk autóvezetési erényeiket és hátrányaikat, meg kell állapítanunk, hogy megállják a helyüket. Kétlépcsős jogosítvány Okkal, ok nélkül gyakran emlegetik napjainkban autósok és nem autósok, hogy közlekedési tapasztalataik alapján úgy tűnik egyik-másik jogosítvány gyakorlati értéke közön igen nagy a különbség. Mások meg a tanulóvezetők kötelező vezetési óraszámát tartják igen kevésnek, szerintük túlságosan nagy a bizonytalanság, amivel a kezdő autós nekivág az önálló vezetésnek. Mindezeket figyelembe véve elképzelhető, hogy a járatú vezetési alkalmasság feltételeit a jogosítvány kiadását a jövőben új alapokra helyezik. A „végzős” tanulók — az egyik változat szerint —- nem kapnának nyomban .jogosítványt, csak bizonyos idő eltelte, vagy jó pár ezer kilométer megtétele után. Balesetmentes kilométerre gondolunk — természetesen. Az oldalt összeállította: Nagy József
