Észak-Magyarország, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-12 / 291. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1984. december 12., szerda in iilülszlerelaölí saitólájékeztatéja F (Folytatás az 1. oldalról) jövő esztendő döntő fontos­ságú lehet a nemzetközi helyzet alakulása szempont­jából. Finnország és Magyar- ország mindent elkövet, hogy a világpolitikában, az államok közötti kapcsola­tokban kedvező fordulat történjék. A kétoldalú kapcsolatokat jónak minősítve kiemelte a gazdasági együttműködés té­makörét. Mint hangoztatta: az elmúlt tíz esztendőben, mióta a két ország szapad- kereskedelmi megállapodást kötött, a kétoldalú kereske­delmi forgalorp a háromszo­rosára növekedett. Elégedet­tek lehetünk tehát az ered­ményekkel — mondotta —, ám a forgalom szerkezetének alakításában még számos le­hetőség rejlik. Űj területe­ket és új együttműködési formákat szükséges keresni — hangoztatta, s utalt ar­ra, hogy ennek már most vannak biztató jelei: épD e napokban született megálla­podás finn és magyar vál­lalat között egy szálloda fel­építéséről Magyarországon, s a beruházásra közös vállala­tot is létrehoznak majd. Más vállalatok is keresik az együttműködés úi formáit, mint ahogyan elhangzott ez a Videoton székesfehérvári gyárában tett látogatás al­kalmával is. A mostani tár­gyalások várhatóan új len­dületet adnak a kétoldali! karcolatok további fejlődé­sének. A rokoni kapcsolatokon olaDuló, hagyományosan jó kulturális együttműködésről szólva a kormányfő kiemel­te: e téren igen kiterjedt, széles körű, sajátos formák alakultak ki az elmúlt év­tizedek során. Rendszeressé váltak mindkét országban a barátsági hetek, amelyekre népes delegációk utaznak Finnországba, illetve Ma­gyarországra. E „népi diplo­máciának” jelentősége van. s közvetlen hatást gyakorol egymás jobb megismerésére, a kultúra terjesztésére. Je­Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta Szung Ping államtanácsost, a Kí­nai Népköztársaság Állami Tervbizottságának elnökét. A megbeszélésen részt vett Fa­luvégi Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke. Jelen volt Ma Lie, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete is. * Szung Ping budapesti tar­tózkodása során találkozott Konzultációval egybekö­tött elméleti konferenciát tartottak tegnap délután az MSZMP Borsod-Abaúj­Zemplén megyei Bizottság lentós a két nép közötti ba­rátság ápolásában a testvér- városi kapcsolat is — mon­dotta. Este kulturális műsoron vettek részt a finn vendégek. Lázár György miniszterel­nök és felesége társaságában megtekintették a Magvar Néphadsereg Központi Mű­vészegyüttesének műsorát az együttes székházában. Marjai Józseffel, a Minisz­tertanács elnökhelyettesével, Kapolyi László ipari minisz­terrel, Váncsa Jenő mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, és Török István külkereskedelmi államtitkár­ral. A kínai Állami Tervbi­zottság elnöke látogatást tett az Ikarus székesfehérvári üzemében, a Gagarin Hőerő­műben és a lajoskomáromi Győzelem Mgtsz-ben. Szung Ping és kísérete elutazott Budapestről. Oktatási Igazgatóságán. Az eseményen Ábel László ve­zérőrnagy időszerű katona- politikai kérdésekről tartott előadást a megjelenteknek. Lezár György fogadta Szung Pingel Előadás, konzultáció ffalinapolitikai kérdésekről A láiyászszakszervezet elnökségének ülése Beszámoló taggyűlésen üzem lovoiesri A Chinoin miskolci tele­pén az elmúlt egy-két év­ben ugyancsak zajlott az élet, hiszen az üzem 93 dol­gozója a termékváltás és a fejlődési távlatok miatti bi­zonytalanság állapotában volt, amely csak napjaink­ban oldódik fel. Minderről beszélt a telep 21 kommu­nistájának beszámoló tag­gyűlésén Szobonya Pál alap­szervi titkár. Természetesen náluk iá, mint sok más he­lyen a miből élünk? — kér­dései álltak a beszámoló kö­zéppontjában. Régebben nö­vényvédő szert gyártottak, ma Sajóbábonnyal kooperál­va egy ott gyártott gyógy­szer-alapanyagot dolgoznak fel. A taggyűlésen közölték: az anyavállalat Chinoin megvette a miskolci krip- tongyár megszüntetett egy­ségét és egy korszerű, sok miskolci nőnek munkaalkal­mat teremtő üzemet hoz lét­re. A törzsgyár és vidéki üze­mei is sok nehézséggel küz­döttek az elmúlt években, hiszen a külpiaci és egyéb nehézségek naponta éreztet­ték hatásukat. De nemcsak az anyavállalat, hanem a vi­déki, egységeik, így a diós­győri üzem dolgozói is bi­zonyították: képesek, készek a gyors váltásra, adott eset­ben a termékszerkezet vál­tására. A beszámoló taggyű­lések előtti elbeszélgetések is igazolták, hogy az üzem kommunistái tulajdonosként gondolkodva törődnek az üzem jelenével, jövőjével. A párttitkár beszámolójából az is kiderült, hogy a politikai munka sokféle eszközével: beszámoltatással, fokozottabb pártellenőrzéssel, de ha kell, a naponkénti személyes agi- tációval segítik a gazdasági feladatok végrehajtását. Nem egyoldalú prakticista, opera­tív szemlélet ez, hanem mindannyiuk jól felfogott, közös érdekében végzett po­litizálás, ha úgy tetszik, a gazdaság pártirányítása a maguk kis közösségében. A beszámoló vázolta az agitációs és propagandamun­ka eredményeit és kijelölte a tennivalókat is. A párt­oktatás alapvetően jól megy, jó néhányan tanulnak mar­xista középiskolán, esti egyetemen. Persze, az ideo­lógiai munka eredményessé­ge nemcsak ezen mérhető. De erre is gondolva, össze­gezték, számba vették azt is: hányán olvasnak különféle politikai folyóiratokat, újsá­gokat, de számvetés igényé­vel szóltak a szakmai tan­folyamokról, az állami ok­tatásban résztvevőkről. Azért is, mert tudják, hogy min­den művelődő ember nem­csak a maga, hanem a szű­kösebb és tágabb közösség érdekében is tanul. Tagfelvételi munkájuk la jónak mondható: az elmúlt években alkalmas emberek­kel erősödött a párt. De az is elhangzott a beszámoló­ban, hogy szakítani kell az esetenként érzékelhető ..ne szólj szám, nem fáj fejem” szemlélettel. Ez azt is jelen­ti. hogy csökkent a párt politikája melletti kiállás. Ezt erősíteni kell. De a párt­fegyelmet is. noha nincse­nek nagy gondjaik, de egy ilyen kis közösségben az apró vétségek is jobban „reflektorfénybe” kerülnek. A beszámolót követő hoz­zászólások a közösséget érin­tő legfontosabb kérdésekről szóltak. A telep vezetője a termelést, a gazdálkodást befolyásoló tényezőkről, a fejlődés holnapi változásai­ról és távolabbi perspektívái­ról beszélt. A KISZ-titkár a vállalati KlSZ-alapszerveze- tet fenyegető elöregedésről szólt. Egy másik hozzászóló a továbbképző tanfolyamot, a szerzett végzettség jelen­legi elismertetésének módját vitatta. A Chinoin pártbi­zottságának képviselője a miskolci telep, a perecesi üzemrész és a most megvá­sárolt volt kriptongyárba te­lepítendő egység fejlődéséről beszélt. Azt is elmondta, hogy a Chinoinnál az elmúlt időszakban — jelentős fluk­tuáció után —, mostanában stabilizálódott a létszám, de nemcsak a miskolci telepen, hanem más egységekben is érzékelhetőek azok a válto­zások. amelyek a biztató jö­vőt igazolják a dolgozóknak. Petra József (Folytatás az 1. oldalról) százalékkal bővül. A lakos­ság villamosenergia-fogyasz- tása is több, mint 1 milli­árd kilowattórával halad­ja meg a tervezettet, s szén­igénye is növekedett. A testület megállapította: a szénbányászok nagy erő­feszítéseket tettek, hogy a súlyos létszámhiány és több bánya természeti, geológiai nehézségek miatt keletkezett lemaradást pótolják és az év végéig 25—25,1 millió tonna szenet adjanak az or­szágnak. Ebből 1,2—1,3 mil­lió tonna a szabadnapi pót­műszakokon végzett munka eredménye, ami a teljes ter­melésnek körülbelül 5 szá­zaléka. • A szakszervezet szükségesnek tartja, hogy a műszaki fejlesztés meggyor­sításával, és az évek óta tartó létszámcsökkenés meg­állításával a bányászok sza­badnapi pótműszakjainak száma is csökkenjen. A szénhidrogén-bányászok a hazai kőolajból az év vé­géig várhatóan az előirány­zottnak megfelelően kétmil­lió tonnát adnak az ország­nak. Földgázból 6,96 milli­árd köbmétert hoznak fel­színre, ami 160 millió köb­méterrel több ugyan a vál­lalati terveknél, de valami­vel elmarad a 7 milliárdtól, amellyel a népgazdaság szá­molt. A jövő évi tervek a földgáztermelés bővítését irányozzák elő, s ezért fon­tos feladat a tervezett fej­lesztések gyors megvalósítá­sa. Jövőre áll munkába az endrődi földgázmező, s fon­tos beruházás fejeződik be Üllésen és Sarkadkeresztú- ron is. A testület áttekintette a bányászok munkakörülmé­nyeinek alakulását is. Meg­állapította, hogy a bizton­ságos munka feltételeit ja­vító intézkedések alapján ez év első 11 hónapjában, a múlt év azonos időszakához viszonyítva csökkent a bal­esetek száma, a könnyebb és súlyosabb sérüléseké, va­lamint a halálos kimenete- lűeké egyaránt. Szükséges­nek tartja azonban, hogy az üzemek a további műszaki fejlesztéssel párhuzamosan a jövőben is megkülönbözte­tett figyelmet fordítsanak a balesetek megelőzésére, a munka biztonságának növe­lésére. Mivel Ulti szalad idejét a szovjet ifjúság? A megkérdezett moszkvai fiatalok 53 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nincs elegendő szabad ideje, 44,9 százalék szerint éppen elég a rendelkezésre álló sza­bad idő, 2,1 százalék vi­szont fölöslegesen soknak tartja szabad idejét —de­rül ki a Komszomol-főis- kola szociológiai munka- csoportja által elvégzett felmérés adataiból. A munkacsoport veze­tője szerint a szabad idő hiánya jórészt annak tud­ható be, hogy a szovjet fi­atalok nem tudják megfe­lelően beosztani a rendel­kezésükre álló időt. A tu­dományos kutatás azt bi­zonyította, hogy a városok­ban heti 25—35. a falvak­ban 15—20 óra szabad ide­jük van a fiataloknak. A dolgozó fiatalok évi sza­badidő-kerete a városokban 1700 óra — ez csaknem az éves munkaidővel azo­nos — a falun élők és dol­gozók egyelőre 1050 óra szabad idővel kell beérjék évente. A kétezredik évig heti két órával nő a sza­bad idő mennyisége. Bizonyos mértékben igaz az is, hogy nincs minden fiatalnak lehetősége arra, hogy az általa kívánt mó­don töltse a rendelkezésé­re álló időt. A felmérésből kiderült, hogy a megkérde­zettek 21,6 százaléka sze­retne megtanulni zongoráz­ni, 33.5 százaléka táncolni, 21 százaléka rajzolni, 16,4 százaléka varrni. A legtöbb azonban magukon a fiata­lokon múlik. Ugyancsak a felmérés bizonyítja, hogy a fiatal munkások 17,2 szá­zaléka nem jár színházba, 20.3 százaléka nem láto­gatja a múzeumokat, 32.6 százaléka pedig a sport- rendezvényektől marad tá­vol. Az APN által ismerte­tett adatok szerint a Szov­jetunióban jelenleg 360 ezer öntevékeny tudomá­nyos-műszaki szakkör mű­ködik. Az amatőr színtár­sulatok száma 62 ezer, a zenei, tánccsoportok és kó­rusok száma 150 ezer, a fo­tózás-filmezés barátait, a képzőművészetek iránt ér­deklődőket 25 ezer stúdió, szakkör várja. 10 ezer le- mezklub és diszkó műkö­dik az országban. A Szov­jetunióban 138,6 ezer klub, kultúrház, kultúrpalota, 133 ezer 500 könyvtár, 151,3 ezer mozi és 1526 múzeum található. Tény azonban, hogy ezek mesz- sze nincsenek mind kihasz­nálva. A felmérés bebizonyí­totta, hogy a fiatalok 3-r-4- szer annyi időt fordítanak a kultúra passzív fogyasz­tására, mint kulturális ér­tékek létrehozására. A fel­mérés során figyelmet for­dítottak arra is, hogy az ifjúsági szervezet nem tesz meg mindent a szabad idő kulturált, hasznos eltölté­sének segítése érdekében. A Komszomol jelenleg nagy figyelmet fordít erre a kérdésre. A szociológu­sok feladata ebben az, hogy értékes, tudományo­san megalanozott. javasla­tokkal, tanácsokkal segít­se az ifjúsági szervezetet. A Miskolci városi Pártbizottság napirendjén: A város és kornyékének ieslneveiési és sportmozgalma Tegnap Dudla Józsefnek, a Miskolc városi Pártbizottság első titkárának elnökletével, ülést tartott a városi pártbi­zottság. Kalóczkai lstvánné- nak, a pártbizottság titká­rának előterjesztésében a testület megvitatta a város és környéke testneveléséről és sportmozgalmáról szóló jelentést A városi pártbi­zottság titkára hangoztatta, hogy az elmúlt években a tömegsportot fellendülés jel­lemezte. Nőtt a versenyek és résztvevők száma, lakótelepi sportegyesületek alakultak, és némi javulás tapasztalha­tó a turizmus területén. A kibontakozást nehezíti, hogy a városban kevés az olyan lehetőség, ahol kulturált kö­rülmények között lehetne sportolni. Az avasi lakótele­pen például alig épültek sportlétesítmények. Igaz vi­szont az is, hogy a megle­vőket sem használják ki megfelelően, és nem tudták megoldani a tornatermek hétvégi nyitvatartását sem. A legellentmondásosabb a fejlődés a versenysport te­rületén. Több egyesület eredményessége ugyanis nem áll arányban a ráfordítások­kal. Tény az is, hogy töb­ben nem rendelkeznek meg­felelő anyagi bázissal. A sportolás tárgyi feltételei az elmúlt években növekedtek, de a létesítmények száma a lakosság lélekszámához mérten, még mindig kevés. A vitában elmondták, hogy az anyagi támogatás nevelése, és arányos elosz­tása érdekében, más szom­szédos megye mintájára, jó lenne városi koordinációs bizottságot létrehozni. A jö­vő év második felében pedig sportaktívát szervezni, amely már nemcsak pénzügyi, ha­nem szakmai kérdésekben is meghatározná a gyakorlati tennivalókat. A városi pártbizottság ezt követően, dr. Kovács LmszIó titkár előterjesztésében ja­vaslatot fogadott el az alsó és középfokú oktatási intéz­ményekben folyó erkölcsi­világnézeti nevelés feladatai­ról, majd Dudla József első titkár ismertette az MSZMP Központi Bizottságának de­cember 4-i ülésén elhangzot­takat. KÜLÖNLEGES KARÁCSONYI AJÁNDÉKOT SZERETNE VÁSÁROLNI? /portéka] KERESSE FEL A ------------------------------------- LAKBERENDEZÉSI KISÁRUHÁZATi \ Fenyőb útorok, kárpitozott garnitúrák és hozzáillő — függönyök, — szőnyegek, — ágyneműk és egyéb lakástextíliák, — kerámiák, üveg-porcelán-termékek, — valamint lámpák GAZDAG ÁRUVÁLASZTÉKÁVAL VÁRJA VÁSÁRLÓIT A PORTÉKA LAKBERENDEZÉSI KISÁRUHÁZ. CÍM: DEBRECEN, BELOIANNISZ TÉR 2. Nyitvatartási hétfő: szünnap, kedd—péntek: 9—18 óráig, szombat: 9—12.30 óráig. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents