Észak-Magyarország, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-08 / 288. szám

I9H december xaembat ESZU-MAGYAIOtSZAO 3 SzéomezólüzÉ Brigádmozgalom, vagy vgmk? Vannak, akik úgy teszik fef a kérdést: brigádmo*- galom vagy gazdasági munkaközösség. Melyik óit kö­zelebb az emberekhez? Az kétségtelen, hogy a vál­lalati gazdasági munkaközösségek szép jövedelemmel kecsegtetnek, de hát ez véleményem szerint kézen­fekvő. Mert aki munkaidőn túl, szabad idejét felál­dozva végez bármilyen hasznos munkát, azt értelem­szerűen nagyobb bér, illetve jövedelem illeti meg. Hallottam, hogy nem ritkák a 70—80 forintos, vogy még ennél is magasabb órabérek. Szerintem az lenne a baj, ha nem így lenne, hiszen a pluszmunkát, a többletteljesítményt meg kell fizetni. Kór, hogy ennek az elvnek csupán a legutóbbi időktől igyekszünk ér­vényt szerezni. A kongresszusi irányelvekről Kollektiv vita és dialógus Azt .szoktuk mondám, hogy a szocialista demokrácia él­tető ereje, mintája, forrósa a pártdemokracia. Biztosa« vonnak, akik szerint ec a té­tel a gyakorlatban sokszor formális vonásokkal és el­lentmondásokkal érvényesül, de oz bizonyára sokak vé­leménye, hogy oz ötéven­ként megtartott pártkong­resszusok irányelveinek vitá­ja olyon tartalmas gondolat­cseréket jelent, amelyek fel­pezsdítik nemcsak a kom­munisták, hanem a pártoa- krvühek életét is. A hagyo­mányos gyakorlat, a has*- nosnok bizonyult módszer olopjá« nemrégiben nyilvá­nosságra hozott irányelveket mar sokon olvasták. Újra és újra előveszik, mérlegeWk a fogalmak, a mondotok só­lyát. tarkóimat. Csoportok­ban és egyénileg sok he­lyen családi körben beezét- aetnek, vitatkoznak ónról: hogyan vázolja o dokvme« tűm az elkövetkezendő 9t év fejlődésének perspektíváit. Mindazok, akik ar inóny elvekről beszélgetnek, egy kicsit e politikát is csináf- jók. hiszen a sok-sok véle­mény npio milyen mádon el- jat oda, ehal összegez* e véleményeket, e vitákba« kv- okrkult óllospo utakat. Beő- sorbon a kamnwnietátc **- tatkoznak. de nemcsak ők. hanem mindazok, oidk ma- gtfkénak érzik a szocioBzmim jelenét, jövőjét és minden eddig elért értékünket. Von mrt megőriznünk - emleget­jük a párt ma is érvényes megállapítását — és ez a kongresszus konstruktív programjának kidolgozását segítő viták egyik alapgon­dolata. A kongresszusi irányelve­ket demokratikus. Ha úgy tetszik, pártszerű vitákon be­széljük meg. A vitának több­féle formája lehetséges: ez a mostani bizonyára viseli majd mindazokat a jegyeket, amelyek nyilvánvalóvá teszik, hogy olyan dialógusról van szó, amelyben felszínre ke­rülnek különböző, sokszor egymással ellentétes néze­tek. De a legfontosabb jel­lemzője az, hogy kollektív célú vita. Ez a vita alapve­tően és általában arra szol­gál, hogy a kisebb-naqyobb csoportokban egyetértés jöj­jön létre egy meghatározott kérdésben. Nyilvánvaló, hoqv a fel­színre került sokféle véle­ményt meqvizsaálják az ille­tékes pártszervek, de bizo­nyára sok olyan vélemény is lesz, amelyet éppen Irreális vatta miatt nem lehet majd figyelembe venni. Az irány­elvek sorra veszik a nemzet­közi helyzet, tórsodolmi és politikai viszonyaink, az ideo­lógiai és kulturális élet, va­lamint a párt belső életé­nek fontosabb kérdéséit, az elmúlt évek fejlődésének fontosabb jellemzőit: a jövő céljait és feladatott. A dia­lektikus logika rendje ural­kodik a fejezetek mondától között, nem lehet egyik kér­dést a másiktól elválasztva vizsgálni. Például az élet­színvonal-politikával foglal­kozó fejezet valamelyik sze­rényebbnek tűnő megállopt- tósa helyett nem lehet egy másik — erőteljesebb fejlő­dést szorgalmazó — /óvási er­töt tenni ormok, alá tudja, hogy a gazdasági kérdések­kel foglalkozó részben otyam helyzetkép va« felvázolva, omelyben csők nagy erőfe­szítésekkel teljesíthető hat­odotok erffnok. A kongresemd hum; né« at vétója nem ■ pád beásó ügye. e kommunisták m elírd minden olya« ember « mondhatja véleményét, aha oz alapvető kérdésekbe« egyetértve, oJkotó «sódon nkor »észt venni a jövő fov- molosdbon. Annak a ««ke­ményére is szükség wm ad „csők" egyetért. Késze« err«i is le ledet emty e«««t«®« és mrfyen mértékbae oeone sutnak a ^IkitüzéseJriceL A vltóboe felszínre kediViek m ette«tető« vóiemonyek w. de a étok módja és a» anya nem tesz nfycm ■ élték«. oe*e*T rovonw e prnbté—ék tisztázását. Meng HelytáHómt intelem. amely Platómnak egyik párbeszédes művében, a Protag őrá sz bo« ötvös ható: „Folytassátok a felvetett kér­désekre vonatkozó vitát! De vigyázzátok. nem veszeke­désről van szó; vitát egyem is kölcsönös jóindulattal bo­rátok szoktak egymámcé folytáén, e veszekedés p^»—-I- t. J.l . . 1 . T - - ­o*g o .-o* oorga, om onm különböztek, vagy eUenségd egymásnak." De ha túl távolinak tiwék ez idézett plotóni mű, h*- votkozhatunk orra is, hogy Lenin mindig gondos kü­lönbséget tett ellenfelei kö­zött aszerint, hogy azok a munkásosztály ellenségei, vagy lehetséges szövetségesei közül kerültek ki. És meg­különböztette o kíméletlen kritikát az elvárási bírálat­tól. Tehát nemcsak kollektív vitáról, hanem dialógusról is szó von, amikor a kongresz- szusi irányelvekről cseréljük ki gondolatainkat. Nemcsak a csoportvélemények, hanem az egyéni vélemények for­málódásáról is: ennek pedig legfőbb módszere a meg­győzés. A mostani párbeszé­dek, viták a januári vezető­ségválasztó taggyűléseken folytatódnak, amelyek fontos állomásai lesznek a kong­resszuson kialakuló végleges dokumentumnak, amely ha­tározattá emelve, kijelöli az elkövetkező időszak útját. Ezeken a napokon és ké­sőbb is olvon proaram meg­fogalmazására törekszünk, amelyet bátran képviselhet minden kommunista és min­den jóindulatú, hazája jobb iövájéért cselekedni kész em­ber. Petra József Érdekeltségi rendszerünk egyik fogyatékossága volt hosszú időn át, hogy nem serkentett kellően a jobb munkára, a nagyobb telje­sítmények elérésére. Meg­engedtük ugyanis, hogy a középszerűt, az átlagos ma­gatartást is elismerjék, pe­dig tudtuk: az effajta gya­korlat fékezőleg hat a kez­deményezésekre. Az évek során temérdek bírálat hangzott el azzal kap­csolatban, hogy a munka­verseny irányításába, szer­vezésébe és értékelésébe túlzottan nagy beleszólásuk volt a különböző központi szerveknek, annak ellenére, hogy a verseny tulajdonkép­pen munkahelyi mozgalom. Nem csoda hát, hogy » munkaverseny magán visel­te a mozgalom formális é« bürokratikus vonásait. Végül is rájöttünk, hogy ■— figyelembe véve a meg­változott gazdasági körülmé­nyeket és a munkaverseny eddig kihasználatlan lehető­ségeit — szükség van a mozgalom tartalmának, irá­nyításának fejlesztésére, hogy * munkaverseny gyakorlatá­nak igazodnia kell a mai társadalmi, gazdasági m tu­dati viszonyokhoz. Az utóbbi időben wen» egy helyen megkérdőjelezték a venscnymozgalom életképes­ségét. Egymás mellé állítot­ták a brigádokat és a vál­lalati gazdasági munkakö- tösségeket. Azt nem vitat­juk, hogy * brigádmozgalono Veszített vonzerejéből, hogy nem is olyan régen a válla­lati célok és a munkahelyi kezdeményezések összhang­ját a belső mechanizmus korszerűtlensége akadályoz­ta, hogy a verseny nagyon sok üzemben, vállalatnál nem terebélyesedett munka­helyi mozgalommá, hogy az érdekeltségi rendszer ismert gondjai mindinkább jelent­keztek a munkaverseny el­ismerésénél. Ahol viszont a párt-; állami, szakszervezeti és KISZ-szervezetek felelős­séggel viseltettek, illetve ma is felelősséget éreznek a mozgalom iránt, nemcsak kérik, de bátorítják is a dol­gozókat kezdeményezőkész­ségük fokozottabb kibonta­tavaszán újabb közművesí­tés! akció indul, és családi házak, sorházak és tömbla­kások felépülésével még leg­alább 3000 ember telepszik ■ le a községünkben, teher­mentesítve ezáltal Miskol­cot. — Mennyiben javult most Malyi község úthálózata? — Még csak a kezdetén vagyunk. Ennek a jelenleg mintegy 3000 lakosú telepü­lésnek körülbelül 20 kilomé­ternyi útja van, s ebből há­rom kilométer pormentes. A nyáron például — ettől a bi­zonyos Rákóczi úttól függet­lenül — a 3-as útnak a tó felöli oldalán is zúzalékkö­vet raktunk le, mellyel ko­rábbi állapotához képest so­kat iavult. Szerencsénk volt, mert a vasút is segített alap­anyaggal. — Ha viszont még 460 család idetelepül, egyre több fesz a dolga a tanácsnak ... koztatására, ahol a verseny­ben való részvétel az ered­ményekkel arányosan egy­ben nagyobb erkölcsi ét anyagi megbecsülést jelent, s a munkahely ügyeibe tör­ténő nagyobb beleszólással jár, ott a mozgalom életké­pes, ott a mozgalomnak jö­vője van. És itt elérkeztünk a mun­kaverseny szabályozásának lényegéhez. Tömören ágy fogalmazhatnánk, hogy a Minisztertanács, a SZOT és a KISZ KB múlt évi együt­tes határozata helyére tette a munkamozgalmat, rendkí­vül sokat lendített a mue- kaverseny kissé megrekedt szekerén. A központi ren­delkezés értelmében ugyanis a jövőben nagyobb önállósá­got kell biztosítani a mun­kahelyi kollektíváknak, ve­zetőknek a munkaverseny szervezeti, működési és ér­dekeltségi rendszerének he­lyi kialakításában. Másrész­ről, a vállalati monkavee- seny-szabályzatok kidolgozá­sával megfelelő kereteket te­remtettek ahhoz, hogy a verseny szervesen beépüljön a vállalat gazdasági es tár­sadalmi életébe, hogy a* ed­diginél jobban segítse • gaz­daságfejlesztési, társadalom­politikai célok megvalósító- sát. A nmnkamozgalimk tar­talmi megújulása tehát meg­kezdődött. Sok helyütt felis­merték: ahhoz, hogy a szo­cialista brigádmozgalom ma­gasabb színvonalon, az ed­diginél jobban betöltő enne szerepét a munkához éa a társadalomhoz fűződő szocia­lista viszony formálásában, olyan értékrendet kell a brigádokon belül kialakíta­ni, amely a kollektívák ne­velő erejével ösztönöz a pon­tos, megbízható munkavég­zésre, a szakma becsületé­nek ápolására, az új, a ha­tékonyabb megoldások kere­sésére. Terjed egy otyum ájsveré kezdeményezés is, hogy egyes vállalatoknál bizonyos bérezési és fegyelmi hatás­köröket a szűkebb munka­helyi kollektívák gyakorol­nak. Tudunk olyan kísérlet­ről is, hogy a szűkebb kö­zösség dönti el, kit vesz fel — Volt. van és lesz Is. Az idén nyáron — állítólag majd ..tíz év óta először — falugyűlést rendeztünk, ahol a jegyzőkönyv zsúfolásig megtelt kérésekkel. Mert van ennek a községnek or­vosi rendelője, fogorvosa, postája, új iskolája stb., de valóban nincs, és égető hi­ány az óvoda, bölcsőde, pa­tika, és kriminálisán rossza kereskedelmi ellátása. Gon­doljon bele. három boltunk van, de ezek az üzletek sző­kék, alapterületük kicsi, nincs raktáruk, hűtőkapaci­tásuk a nullával egyenlő, és hiányzik az iparcikk és ru­házati jellegű bolt is. Cso­da-e, hogy annyian szóltak hozzá a falugyűlésen ez ügy­ben, főleg a tej- és kenyér- ellátás hiányosságaira apel­lálva ... — Mit tehet a tanács? — Keressük a megoldást. Csak Önerőből, vágy külső az adott amnkaheiyre, vagy mely dolgozókat javasol to­vábbtanulásra. A munkamozgalmak tar­talmi megújulásara jó példa, amikor a gazdasági vezetés ajánlást tesz a brigádoknak, hogy milyen többletfeladat elvégzésére vállalkozhatnak. Amikor pedig létrejön kö­zöttük a megegyezés, kijelö­lik a határidőket, s előre meghatározzák azt a pénz­összeget, amelyet a vállait munka teljesítése után a bri­gádok azonnal megkapnak, s a brigádtagok egymás kö­zött szétosztanak. Ilyen rend­szerben dolgozik a BHG Hír­adástechnikai Vállalat bri­gádjainak zöme és hasonló új kezdeményezés van elter­jedőben megyénk több üte­mében i*. Vannak man ka helyek, ■bői ax úgynevezett „minő­ségi körök” létrehozása je­lenti ac új szint, tartalmat a mozgalomban. Ilyen mi­nőségi körök alakultak pél­dául a Videotonnál, ahol az importanyagok hazaiakkal vaáó helyettesítésével, az újí­tások hasznosításavaf, a *e- lejt csökkentésével az idén csaknem százmillió forintot takarítottak meg. Oj módszernek tekintbtó- jttk a Bábolnai Mezőgazda- sági Kombinátban történt kezdeményezést is. Ennek lényege, hogy a brigádok szerződési, köthetnek arra, hogy maguk értékesítik a megtermelt ara egy részét. Az ily módon elért többlet- bevételből bizonyos százalék * brigádokat illeti meg. A Szerszámipari Művekben, ahol nagyszámé diplomás szakember, főként fiatal pá­lyakezdő dolgozik, alkotó* kört szerveztek. A körbe pá­lyázat útján lehet bekerülni, ugyanakkor a kezdeménye­zőkészséggel megáldott mű­szakiak díjazására az idén az R-alapból másfél millió forintot különítettek el. Az alkotói körben tevékenyke­dő szakemberek havonta 2 ezer forint plusz jövedelem­re tesznek szert, s ez igen jó hatással ran munkájuk­ra. Tlsazakanyarodra a brt- gádmozgalom é* a gazdasá­gi munkaközösségek viszo­nyához. Bizonyos, hogy a jö­vőben, a gazdaságirányítás továbbfejlesztésével, az egy­séges vállalati érdekeltségi alap megteremtésével létre­jönnek a feltételek arra, hogy az eddiginél jobban, következetesebben érvénye­sítsék a munkahelyeken a teljesítménnyel arányos er­kölcsi és anyagi elismerést. Rt. feltétlenül kedvez majd a munkamozgalmaknak, hi­szen a brigádok kiemelkedő munkáját az eddiginél job­ban lehet majd honorálni. Inra« I a.jo« segítséggel a fejlesztés nem megy. Próbálkozni, kapcso­latokat teremteni kell. Ezt tettük most is. A közelmúlt­ban járt nálunk a Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat néhány embere, akikkel már megkezdtük a tárgyalást egy három- vagy négyszáz négyzetméteres ABC-áruház közös építésére a Fő utcán. Mondjuk a he­tedik ötéves tervben ... — És addig? — Átmeneti megoldások után is nézünk. Mert a friss tej és kenyér hiánya sem­milyen ígéretekkel nem pó­tolható. Szívesen adnánk ki engedélyt például ezek, va­lamint zöldség- és gyümölcs- félék árusítására. Ha lenne rá vállalkozó, mert ebben a faluban számtalan újonnan felépült nagy ház áll kihasz­nálatlanul. Egyelőre más megoldásunk nincs, mert a Leninvárosi Sütőipari Válla­lat képtelen jobb időpontok­ban szállítani. — Végül is ezt az egy évet, mint tanácselnök, mi­lyen eredménnyel zárja? Egy év atett • fethasettó­lási helyeken több mint M százalékkal növelte a kiter­melést, mintegy 50 millió forintos megtakarítást tett lehetővé és minimálisra csökkentette a balesetve­szélyt a szénomlasztáshoz kifejlesztett új típusú lazító es jövesztő berendezés, amely egyúttal minimálisra csök­kentette a balesetveszélyt is A Gépipari Technológiai In­tézet és a Mecseki Szénbá­nyák közös szabadalmú szén jövesztő je tavalyi, Béta bányai üzembe helyezése óta, a hazai feketeszén-termelés több mint tíz százalékát ad­ja. Az eddigi kedvező ta­pasztalatok alapján másutt is tervezik alkalmazását és külföldről is érdeklődnek iránta. Az úgynevezett szénonv­lasztásos fejtés — amikor is a tfejtési munkahely feletti rétegből nyerik a szenet — egyik legfontosabb feltétele a széntelep megfelelő fella­zítása, ezt követi a szén fo­lyamatos omlasztása, jövesz- tése. Az eddigi technológi­áknál a széntelepben elhe­lyezett robbanóanyagot al­kalmazták, vagy magasnyo­mású sűrített levegőt hasz­náltak, oly módon azonban, hogy az — a robbantáshoz hasonlóan — viszonylag kis hatókörben, csak pontszerű lazítást tett lehetővé. Az új eljárással 10—12 méter mélységben a szénfalba csö­vet vezetnek, amelynek se­gítségével egyszerre több helyen is fellazíthatják a széntömböt. Olyan, egy-két- méteres egysegekből össze­szerelhető csövet alkalmaz­nak ugyanis, amelynek nem­csak egyetlen pontjából, ha­nem valamennyi egységéből képesek magasnyomású, sű­rített levegőt préselni a szénfalba, é* ezzel a saé* omlása a korábbinál na­gyobb területen indul meg. A felmérések szerint ax áj berendezés alkalmazásával az adott munkahelyen több mint háromezer tonnával nőtt műszakonként a fejtési teljesitmeny, emellett javult a kitermelt szén minősége is. Pontos szempont, hogy a tó- ritett levegős robbantás lé­nyegesen biztonságosabb, mint a hagyományos nob- banőeszközök alkalmazása. A berendezés hazai anyagok­ból. viszonylag kis költség­gel állítható elő, alkalmazás után kiszerelhető és újból felhasználható. A világviszonylatban egye­dülálló megoldásra eddig Belgiumban, Franciaország­ban, Angliában és Japánban jelentettek be és adtak sza­badalmat. Külföldi alkalma­zásáról több ország — így a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia — bányavál­lalataival folynak tárgyalá­sok. — Még semmilyennel. Sokkal több a feladat, mint gondoltam. Mert a buszjá­rat beindítása, néhány kilo­méteres járda elkészülte, vagy az iskolai mozi, és a jövő év első negyedében be­fejeződő 100 személyes óvo­da átadása még sem engem, sem a helyi lakosokat nem tölti el nyugalommal. Né­hány éven belül alaposan megszaporodik ennek a köz­ségnek a lélekszáma, s az új lakók már városi igénnyel és mércével mérnek ... Ar­ról sem szabad megfeled­keznünk, hogy üdülőkörzet vagyunk. Rendbe kell ten­nünk a térvilágítást, (a Mó­ra Ferenc utcán), a járdákat, és az idegenforgalmi alapból a tóparton vízöblítéses W. C.-ket szeretnénk. A parko­ló is bővítésre szorul, a tó­parti sétány pedig meghosz- szabbításra. Mindehhez per­sze szükséges a közmegegye­zés, a lakosság támogatása és hozzájárulása. Mert anél­kül nem megy. Itt — mint akár másutt is — bármit mozdulunk a jövőben, az kö­zős érdek lesz. Keresztény fiabriclla Pénteken Gyulán, az Er­kel Ferenc Művelődési Köz­pontban két és fél hónapos számítástechnikai tanfolyam kezdődött, amelynek hallga­tói a város vállalatainak vezetői. Az igazgatóknak, főmérnököknek és főkönyve­lőknek szervezett tanfolyam szakmai irányítója az esz­tergomi Ipari Vezetőképző Intézet. Az előadások nyo­mán a vállalati vezetők meg­ismerik a személyi számító­gépeket — alapelveiket, faj­táikat — a foglalkozásokon pedig némi gyakorlati ta­pasztalatot is szerezhetnek a gépek működéséről. előre vezet A számítástechnikáról-vezetőknek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents