Észak-Magyarország, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-05 / 285. szám

mrass VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mmm MM Veszteséire Illetve? (3. oldal) Gyerekcipitäl a lakásig (3. oldal) Banki Pisla (4. oldal) Ifjúsági parlament az egyetemen {5. oldat) 1919 -1944 -1984 XL. évfolyam, 285. sióm Ára: 1,40 Ft Szerda, 1984. december 5. na AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Sziris Mátyás Prágába alázott Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével ked­den pártküldöttség utazott /Prágába, hogy részt vegyen a kommunista és munkás­pártok közös elméleti folyó­irata, a Béke és Szocializ­mus által rendezett tanács­kozáson. illést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt ; Központi A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1984. december 4- én Kádár Jánosnak, ,a Központi Bizott­ság első titkárának elnökletével ülést tartott. Bizetfsép A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kér­désekről, valamint az 1985. évi népgaz- dasági'terv és állami költségvetés irány­elveiről szóló előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. r Kiállítás nyílt a Herman Ottó Múzeumban Miskolc felszabadulásának tiszteletére MítiÉásgyiílések megyénk nagyüzemeiben Bftsfcoíc város felszabadu­lása negyvenéves évforduló­ját köszöntő ünnepségeink «órában minden bizonnyal nagy érdeklődést kiváltó wuinkásmozga Imi kiállít á s wyilt tegnap délután a mis­kolci Herman Ottó Múzeum Papszer utcai kiállítási épü­letében. A kiállítás 1919 — 1944 — 1984 címmel az utol­só hatvanöt esztendőnkről kíván átfogó képet adni. A kiállítás megnyitására megjelent nagyszámú érdek­lődőt nemcsak a hangulathoz illő zene fogadta, hanem magnetofonszalagra rögzí­tett „vezető” is hallatszott a várakozás perceiben, amely­ből több olyan adatot hall hatolt a közönség, amely a tartat anyagát hasznosan egé­szítette ki. A megjelenteket öt. Szabadfalvi József me­gyei múzeumigazgató kö­szöntötte; külön kiemelten üdvözölte Desider Zagibát, a Kassai városi Pártbizottság vezető titkárát és Rudolf Schustert, a Nemzeti Tanács Kassa városi Bizottságának elnökét, valamint .a megjelent helyi vezetőket, köztük dr. Korcos Lászlót. a városi pártbizottság titkárát és Ró­zsa Kálmánt, a városi ta­nács elnökét. Bevezetőjében szólt a városban és a me­gyében napjainkban látható, hasonló jellegű kiállítások­ról, majd köszöntötte és a kiállítás megnyitására fel­kérte Dudhp Józsefet, a vá­rosi pártbizottság első titká­rát. Dudla József bevezetés­ként arról szólt, hogy míg korábbi jubileumi alkalma­kon mindig a már leszürö- dött tapasztalatok dominál­nak, ezen a kiállításon az elmúlt 65 esztendő doku­mentatív erővel jelenik meg. a háromszáznál jóval több és ezernél több darabból ki­válogatott dokumentum így kínálja a látogatónak múl­tunk megismerését, a Kom­munisták Magyarországi Pártja megalakulását, a Ma­gyar Tanácsköztársaság ese­ményeit, s megmutatja azt is. hogy a negyedszázados ellenforradalmi korszak nem szegte a munkásosztály ked­vét. hanem a vele szembeni intézkedések csak, erősítették elszán tságát, tett rekészségét. A kiállításon látható doku­mentumok is bizonyítják, hogy a munkásság készülő­dött a harcra, felkészült győzelmére. Szólt a MÓKÁN szerepéről, kiemelve az el­lenállási- tevékenység mellett azt, hogy városunk volt. az egyetlen település, ahol ra­ját fegyveres szervezet , ve­hette-ál a karhatalmi mun­kát. Megemlékezett arról, hogy úrrá tudtunk lenni az 1950-os ellenforradalom zűr­zavarán is. Megállaoította. hogy a kiállítás jól tükrözi a kort és gondola'i ritmus­ban jól kapcsolódik az'öt év előtti jubileumi tárlathoz, jól segíti a történelmi tájé­kozódást. Végül megköszön­te a múzeum kollektívájá­nak munkáját. 'A kiállítás részletes be­írni tatására visszatérünk. A város felszabadulásárt követő első munkanap, de­cember 4. tiszteletére a mis­kolci December 4. Drótmü­vekben került sor kedden a település felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából megtartott munkásgyűlésre. A drótművek zászlódíszbe öltöztetett energiacsamoká- ban a forradalmi, rendőr- zászlóalj zenekarának patto­gó ritmusú zenéjére foglalta el helyét a gyár mintegy 4GU dolgozója és a meghí­vott vendegek. A munkásgyűlésen jelen volt dr. Kun László, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára. Dudla József, az MSZMP Miskolc városi Bi­zottságának első titkára, dr. Majoros László, a megyei tanács elnökhelyettese. Rózsa Kálmán. Miskolc város Ta­nácsának elnöke, Rudolf Rla- ho, a Kelet-szlovákiai Párt­bizottság titkára és Dezider Zugiba, a Kassai Pártbizott­ság vezető titkára. A munkásgyűlés előadói beszédét dr. Kovács László, a Miskolc városi Párlbizott- ság titkára tartotta, aki a 40 éve történt napok jelen­tőségét hangsúlyozta. Mini. mondotta; december 3-án Moszkvában 294 ágyúlövés adta hírül Magyarország egyik nagyobb munkásváro­sának felszabadítását. Mis­kolc, amely a 30-as évek ben rangsorban még a hatodik település volt az országban, ma nemcsak a szűkebb táj­egység, hanem az ország egyik igen jelentős ipari, gazdasági és szellemi köz­pontja is. A történelemből ismert, hogy a felszabadulás púpjaiban az ország romok­ban hevert. Az elmúlt 40 év alatt a romokon egy fejlett, nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező ipari ország jött hitre, es ez idő alatt évszá­zados elmaradottságot szá­moltunk fel. A város lakói, dolgozói sikerrel alakították át és korszerűsítették a múltból örökölt torz gazda­sági és települési szerkeze­tet. Az elmúlt 40 esztendő­ben Miskolc dinamikusan fejlődött, új lakótelepek léte­sültek és mind az ipar, mind a gazdaság, mind pe­dig a szellemi élet felzárkó­zott. a kor színvonalára. A város ma megfelel á ki­emelt felsőfokú szerepköré­nek és a további munkál­kodás a mai bonyolultabb korszakban is történelmi feladatokat ad az itt dolgo­zóknak. A December 4. Drót­művek kollektívájának pél­dája is azt igazolja, hogy okos és ésszerű vállalkozá­sokkal. jó munkával és ru­galmas alkalmazkodóképes­séggel meg lehet felelni a kor nagyobb követelményei­nek is. A továbbiakban arról szólt, hogy a XIII. kongresz- szusra olyan időben kerül sor. amikor nem szűkölkö­dünk a feladatokban, hiszen a gazdálkodás intenzív sza­kaszára való áttérés szemlé­letben. kezdeményezőkészség­ben, vállalkozókészségben és alkalmazkodásban is sok ten­nivalót ad valamennyiünk számára. Jól tudjuk, hogy az ország és a szocializmus to­vábbi építésében ma és a jövőben is hatalmas felada­tokat kell megoldani, és e munkához erőt ad. hogy a szocialista országok nagy családibban számíthatunk a testvéri, baráti országok tá­mogatására. Ezt követően Decider Za- pibn, a Kassai'Pártbizottság első titkára üdvözölte a munkásgyűlés résztvevőit és a város lakóit, majd a test­vérváros dolgozóinak képvi­seletében átadta a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság íFoly^atás a 2, oldalon) i A miskolci társadalmi munka újaDD eredmenye átadták a gyalogos felüljáró! Tegnap, kora délután tar­tották meg a Szentpéteri kapui lakótelepet és a Be­senyői utat összekötő gya­logos felüljáró átadási ün­nepségét. Az ünnepélyes eseményen Kovács Mihály, a Decem­ber 4. Drótmüvek pártbi­zottságának titkára, az épí­tési szervező és irányító ooératív bizottság vezetője adta át a létesítményt Ka- luczkai Istvánnénak, az MSZ'. jP Miskolc városi Bi­zottsága titkárának, a te­rület illetékes tanácstagjá­nak. Kalóczkai Istvánná méltatta a gyalogos felül­járó építésének jcieniósc- gét. Mint mondotta: a most átadott felüljáró széles kö­rű társadalmi összefogás eredményeként született. Építésében részt veitek a város nagyvállalatainak kol_ lektívái. és eredményesen dolgoztak a több mint 10 év óta óhajtott létesítmény megvalósításán. A gyalogos felüljáró a jövőben bizto­sítja a* gyors, biztonságos közlekedést. A felüljáró mintegy 10 millió forint értéket képvi­sel, amelyből H millió fo­rint a társadalmi munka értéke. 40 évesek vagyunk M a negyven esztendeje ko­rült először a felszaoo- dult Miskolc sokat szen­vedett, ám bizakodó lakóinak kezébe egy szerény kiállítású, mindössze egyetlen lapból át­ló újság, a Szabad Magyaror­szág, ,,A felszabadult magyar dolgozó társadalom napilapja, a MOKAN-komité hivatalos közlönye". Ez a mi születésrvo- p\jnk, ez a negyven év előtti december 5-e. (Lapunk 1948- tól jelenik meg Észak-Mogycrr- orszag néven.) Akik hajdan az első számot írták, terjesztették, nagyrészt már eltávoztak kö­zülünk, ám el a lap és él o szabad Mogyarország, amely­ért az újság síkraszállt, amely­ért küzdött nécjy évtized nem mindig sima, sokszor igencsak göröngyös részekkel nehezített utján. Negyven évvel ezelőtti el<m számunk vezércikkében olvas­ható többek között: ,,Most az­tán dolgoznunk kell es érde­mes is dolgoznunk." Igen, ez akkor a kor parancsa volt é* ma is annak kell tartanunk. Mt* is dolgoznunk kell mánkéit, holnapunkért, szocialista jö- -vönkért, s az eltelt negyven esztendő bebizonyította, hog* van értelme a munkánknak, érdemes dolgoznunk. Érdemes volt, ha voltak is közben ne­hézségeink, és érdemes lesz a jövőben is, rntit van tee«*- dónk, van feladatunk, s nem is kevés. Negyven éve kis pé^- dányszámban jelent meg lo­punk, nincsen adat, hányó« olvashatták: most elértük a százezres példányszámot, s biz­tosak lehetünk, lapunk egy-egy példányát nem egyetlen olva­só olvassa, böngészi végig. Százezrekhez szól ma lapunk tolmácsolásában a páit szava, a megváltozott arculatú Bor­sod-Abaúj-Zemplén megye megváltozott életű dolgozód­hoz, s újra csak azt mondhat­juk különböző megfogalmazó­sokban: dolgoznunk kell, mert érdemes is dolgoznunk. Krónikásai voltunk a negy­ven esztendőnek, részben ser­kentői, erjesztöi is e négy év­tized változásainak, meg ‘ ha munkánkban akadhattak is botlások, de mindenkor tiszta hittel vállaltuk és vállaljuk a negyven év előtti vezércikkbe« megfogalmazott feladatot: azért dolgoztunk, hogy „országunk a dolgozó nép békés és boldog Magyarországa, szabad dolgo­zók szabad hazája" legye«. Ezért dolgozunk továbbra is*

Next

/
Thumbnails
Contents