Észak-Magyarország, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-04 / 284. szám

1984. december 4., kedd i ÉSZAK-MAüYARORSZAG 5 Ötezer ember, ha egyet gondol Társadalmi munkások Tokajban Utak, vízvezeték, vágóhíd és egyebek f Lakóitól nagymértékben függ egy-egv település arcu­lata. Jóllehet, a fejlődés üte­mét alapvetően meghatároz­zák a helyi tanácsok pénz­ügyi lehetőségei, de a gyara­podás felgyorsítható, ha olyan emberek lakják a községet, akik saját ügyüknek tekin­tik lakókörnyezetük szépíté­sét, gazdagítását. Tokajban — például — ilyen embe­rek élnek. .. Milliókban mérhető — csaknem 13 millió forint ér­téket képvisel — a nagyköz­ség üzemeinek dolgozói és e lakoss-' i által végzett tár­sadalmi munka eddig az idén. Más évekhez hasonlóan, ez év elején is meghirdette a társadalmi munkára vonat­kozó közös akcióprogramját a tanács és a HNF nagy­községi bizottsága. Éves szin­ten körülbelül 5,5 millió fo­rint értékű társadalmi mun­kával számoltak úgy, hogy ehhez egymillió forint anyag­értéket saját, azaz helyi erő­ből biztosítanak. Ma a ta­nácson a társadalmi munka­terv 202,7 százalékos telje­sítéséről beszélnek, és ez még csak részadat! Az év hátra­lévő időszakában ugyanis várható még körülbelül két­millió forint értékű társa­dalmi munka elvégzése. Konkrét munkálatokról van szó: a vágóhíd ' bővítésében és az ivóvízvezeték építésé­ben is részt vesz a lakos­ság, a munkálatokhoz szük­séges gépeket pedig az üze­mek kölcsönzik. A nagyköz­ség társadalmi munkásairól készített listán első helyen szerepel az ÉVIZIG szak­mérnöksége és szocialista bri­gádjai. A Vas- és Fémipari Szövetkezet, a Vízművek to­kaji üzemvezetősége, a költ­ségvetési üzem, az iskolák és a sportegyesület, vala­mint a Töltés, a Terebes, a Budai Nagy Antal, a Tán­csics, a Néphadsereg, az Ady Endre, a November 7. és a Bodrogkeresztúri út, illetve a Bodnár és a Táncsics köz lakói ugyancsak sok társa­dalmi munkát végeztek. Tokajban társadalmi ösz- szefogással épült meg az idén 1730 méter hosszúságú úthá­lózat és 1250 méter hosszú aszfaltburkolatú járda. és az év végéig 783 méterrel bővül az ivóvízhálózat. A vállalatok szocialista brigád­jai segítettek az egészség- ügyi és az oktatási intézmé­nyek csinosításában, a kül­területi hegyi utak karban­tartásában, a parkosításban és a teniszpálya kialakításá­ban. Tihanyi Józsefné, a nagy­községi tanács vb-titkára a számszerű adatokat kiegészí­tette azokkal a tapasztala­tokkal, amelyeket a tanács­tagok, illetve a tanács dol­gozói szereztek, amikor egy- egy feladat megoldásához a lakosság segítségét kérték. Személyesen keresték fel a családokat, és a látogn*'rok során bebizonyosodott, i. ;.y nem szükséges különösebb rá­beszélés, agitáció akkor, ha értelmes, az egyén és a kö­zösség érdekeit egyaránt szol­gáló feladatok elvégzéséről van szó. A vágóhíd bővítése például a lakosság jobb áru­ellátását szolgálja majd. A tanács üzemelteti a vágóhi­dat. ahol időnként kényszer­ből vágnak sertést, de jel­lemzőbb az áfész tevékeny­sége. mert a lakosság részé­re itt végzik el rendszeresen a sertésvágást, -feldolgozást. A bővítésre, korszerűsítésre azért van szükség, mert a KÖJÁL nem tartja megfele­lőnek erre a célra a jelen­legi körülményeket. Á ter­A Miskolci Postaigazgató­ság központjában tegnap hivatali esküt tettek a mis­kolci 1. sz. Szakközépisko­la postaforgalmi tagozatán tanuló fiatalok. Az esküté­telen két osztály tanulói, összesen hetvenhárom fővel vettek részt. Azok. akik az elsőéves tanulmányaikat si­keresen befejezték, és mun­vek szerint jövőre elkészül — hárommillió forintos költ­séggel — az űj zsírsütő- és a szalonna feldolgozó üzem. A beruházást a tanács és az áfész közösen finanszírozza, de társadalmi összefogás nél­kül, mert a rendelkezésre álló pénz kevés, aligha be­szélhetnénk most a korsze­rűsített vágóhíd jövő évi át­adásáról. Ugyanez persze, más létesítményekre is ér­vényes. A vízvezeték és az úthá­lózat bővítése kerülne, való­színűleg az első helyre, ha készítenének egy kívánság- listát arról, hogy mit tarta­nak elsőrendű feladatnak la­kóhelyükön a tokaji embe­rek. És erről a listáról min­den bizonnyal nem hiányoz­na az a tornaterem sem, ami pillanatnyilag nincs. A har­madik helyre pedig megint csak az utak kerülnének, mert a már meglévő utak­kal is sok a baj. Elhaszná­lódtak, jobban oda kellene figyelni a karbantartásra. Folytatni kell továbbá a parkosítást, és fel kell épí­teni végre a művelődési há­za t­A sort biztosan tudnák folytatni a tokaji emberek, akik már eddig is számos bizonyítékát adták az önzet­len segítségnyújtásnak, és akikre továbbra is számíta­nak a nagyközség arculatá­nak alakításában. D. H. kájuk során már hivatali, illetve államtitkok birtoká­ba is juthatnak. A posta- forgalmi tagozaton egyéb­ként négyesztendős a kép­zés, s ez idő alatt a tanulók középiskolai érettségi bizo­nyítványt szerezhetnek, il­letve szert tehetnek a kö­zépfokú postaforgalmi vég­zettségre. Postás fiatalok eskütétele fi cukorfogyasztás változásai A cukor világpiaci ára 0 napjainkban kevesebb, mint egytizede az 1974- es tonnánkénti 1300 dol­láros árcsúcsnak. A cukor árcsökkenésének az oka, hogy a bőséges kínálattal szem­ben a fogyasztás' mérséklő­dött. A fejlettebb országok­ban az utóbbi években stag­nál a fogyasztás, itt a né­pességnövekedés alacsony rá­tája mellett a magasabb élet­színvonallal járó egészsé­ges táplálkozási szokások is ebbe az irányba hatnak. (Egy lakosra évi kb. 40—50 kilo­grammos fogyasztás jut.) A fogyasztás stagnálása az ipa­ri országokban annak is a következménye, hogy egyre gyorsabban terjed a nagy fruktóztartalmú kukoricaszi­rup és a mesterséges édesí­tőszerek fogyasztása (1983- ban például kb. 5 millió ton­na nyerscukornak megfelelő egyéb édesítőszert használ­tak fel az USA-ban és Ja­pánban. amikor a világter­melés cukorból 9G millió ton­na volt). A fejlődő országok fogyasztását az alacsony árak ösztönzik, csak a fizetési gon­doktól mentes fejlődő orszá­Múzeumokban búvárkod­va, a régi mesterműveket tanulmányozva, összegyűjtöt­te, s újra alkalmazza a régi csákvári motívumokat a Du­nántúl hajdan legnagyobb „gölönésérfalujának”, Csák- várnak egyetlen, ma is al­kotó ifjú fazekasmestere Gruberné, Győry Ilona. Az ősi mesterség folytatója há­rom éve költözött a Fejér megyei nagyközség hosszabb ideig gazdátlanul álló faze­kasházába, s azóta több száz ősi motívumokkal ékes tálat, korsót, dísztárgyat, cserép használati eszközt formált, gok növelték felhasználásu­kat. Noha az élelmiszer-ellátás alapja hazánkban a gabona- termesztés és az erre épü­lő állattenyésztés, és az is igaz, hogy a cukorrépát, a gabonához viszonyítva, lé­nyegesen kisebb területen termesztik — jelentőségét mégsem szabad lebecsülni. A cukor világpiaci árának ro­hamos csökkenése, majd emelkedése, s újabb csökke­nése után megszületett a ha­tározat, hogy a hazai szük­séglet fedezésére itthon kell megtermelni a cukorrépát, attól függetlenül, hogy mi­ként alakul a világpiacon a cukor ára. A hazai szakemberek sze­rint a termelés és feldolgo­zás technológiájában van még annyi tartalék, amely kihasználásával ellensúlyozni lehet a kedvezőtlen árhatá­sokat. Ennek egyik eszköze a mind nagyobb fokú gépe­sítés. Képünkön: emberi kéz érintése nélkül történik a répa le- és felrakodása, az üzembe való elszállítása. égetett. A hagyományos né­pi tárgyak mellett megpró­bálkozott modern lakásokba illő dísztárgyak készítésé­vel is. Csákváron egyébként fsi hagyományai vannak a fa­zekasságnak. A feljegyzések szerint már a XV. században készítettek a faluban agyag­edényeket, de a mesterség fénykorában, a XIX. század­ban, 200 portán korongol- ták, égették a helyi agyag­bánya „kincséből” a jó mi­nőségű „bajtati földből” ké­szült tálakat, korsókat, étel­hordó edényeket. Lakást, tie kinek? I destova harmadik esz­tendeje, hogy 1X? mn- vá ros ban módosítot­ták a lakáselosztás alapját képező pontrendszert. Az azóta eltelt időszak válto­zásai, a lakásgazdálkodás­ban bekövetkezett módosu­lások, az igénylők számá­nak csökkenése, a három­szoros térítési díj ellené­ben leadott lakások nagy száma, a célcsoportos la­kásépítés leállása tette in­dokolttá Leninvárosban, hogy az 1982-ben megálla­pított szabályokat ismét módosítsák a tanács szak­emberei. A pontrendszer módosítá­sának alapvető célja az, hogy fokozottabban támo­gassa a Leninvárosban la­kó. illetve dolgozó lakás­igénylőket. Lényegesen több pontot kapnak a korábbinál azok az igénylők, akik folyama­tos. állandó bejelentett la­kosai a városnak. Emelked­nek a kiskorú gyermekek után járó pontszámok, s az ezáltal szerezhető pontszá­mok ezentúl nem lesznek maximálva. Fokozottan támogatja majd az új pontrendszer a fizi­kai dolgozókat, a nyugdí­jasokat, valamint azokat, akik öt évet meghaladó le- ninvárosi munkaviszonnyal rendelkeznek. Az egy főre jutó átlagjövedelem tekin­tetében megváltoznak a ka­tegóriába tárok, fgy az al­só határ ezer forintról ezer­ötszáz forintra emelkedik. A korábbinál jobban tá­mogatja az új pontrend­szer mindazokat, akik, bár tanácsi' bérlakásra jogosul­tak, ám helyette vállalják a nagyobb anyagi megter­heléssel járó OTP-lakás megvásárlását. Emelkednek a pontszámok, amelyek az igénylő és családja jelen­legi lakásviszonyaiért jár­nak, támogatja az új pont- rendszer az albérletben, il­letve a munkásszálláson la­kókat is. Eltörli az új rendszer azokat a szankciókat, ame­lyek korábban mindazokkal az igénylőkkel szemben ér­vényben voltak, akik fele­résznél kevesebb lakás­résztulajdonnal rendelkez­tek, mert az ilyen csekély tulajdon nem teszi indo­kolttá az igénylő hátrányos helyzetbe hozását. Változik a pontrendszer az egyéb ingatlanok, kertek, gyümölcsösök birtoklása esetén is. a sok szempont közül többek között a te­rület méreteit is figyelem­be veszik ezentúl az elosz­tással foglalkozó bizottság tagjai. (csendes) ■ ■ Ősi mesterség ben nem beszélt újságíróval, s bevallja, nincs valami jó véleménnyel róluk. Közöltem vele, nem az ő múltjában akarok vájkálni — a közúti Hernád-hid megmaradásának történetéről szeretnék vala­mit hallani tőle. Nagynehe- zen kötélnek állt. „Isten ne­ki! Már annyi szerencsét­lenséget átvészeltem, talán ezt is — kibírom!” Tartózkodása hamar fel­engedett. Látszott rajta, szí­vesen hall a „falujáról”, ahol a „boldogabb" békeévekben — mégiscsak volt valaki — az állami közigazgatás első embere. Elsoroltam, mit tudtam meg a hídnál történtekről. — Én se elvenni, se hoz- zátoldani nem tudok — fe­lelte — Az a férfi — Fazekas Bertalan — úgy látta, vala­mi tisztes, talán zászlós vagy hadapród őrmester lehetett, a kabátja ujján fényes csík volt — 'arra lőtt rá a né­met, de nem egészen biztos benne, hogy eltalálta, mert akkor ő már szaladt vissza a pincébe. — Várjon csak! — figyelt fel az exfőjegyzö. — Egy­szer, vagy két éve annak, bementem egy borkóstolóba itt, Miskolcon. Hozzám tola­kodik egy alak. Úgy meg­örült nekem, mint vak tyúk a talált szemnek. Hidasné­meti vasutas volt. Én nem­igen örültem neki. Már jócs­kán volt a gyomrában, és olyan fennhangon, lármásan beszélt, kezdtek felénk for­golódni. És csak a háborús élményeit tálalta. No, szóval, az az ember mondta, hogy ott Hidasnémetiben a szíve akart megszakadni, mert a bajtársai leráncigálták (ked­venc hadapród őrmestere lá­báról a birgerli csizmát. Bárgyún vetettem közbe: — Nyilván halott volt. Vendéglátóm gúnyosan el­húzta a száját, majd így folytatta. — Ö tudta az én nevem, én az övét már elfelejtet­tem. Mióta felhívott, állan­dóan ennek az alaknak a nevén gondolkoztam, de nem jut eszembe. Hát most mit csináljak?! Mivel már — úgy-ahogy — összemelegedtünk, megkoc­káztattam a kérdést: — B-listázták? Elkomorult. — Igen, elcsaplak. Betaní­tott íestő-mázoló szakmun­kás lettem. Ha csak nem tö­röm ki a nyakam, leesve a létráról, innen megyek nyug­díjba. — Emlékszik arra a táb­lára, amit az ismeretlen megmentőnek emeltek? — Idézzem a szövegét? — elmosolyodott. — Én fogal­maztam. — Honnan tudták, hogy a híd ismeretlen meg­mentő je meghalt a hídért? — Akkoriban még ezt be­szélték. Én a háború idején hol lettem volna? A fron­ton, szintén hadapród őr­mesterként. Megint nevetett. Hirtelen felállt. A „foga­dásnak" vége. — Menjen el Albert Jó­zsihoz. örülni fog magának, és ő többet tud mondani a tábláról is. Írja fel a címét. S már az idős férfi ágyá­nál ülök, aki könyökére tá­maszkodva hallgat, mit mon­dott róla egykori — „beosz­tottja”. a főjegyző úr. — Nem hazudott — je­lentette ki határozottan. — Hatalom volt a kezemben, és úgy igyekeztem vele élni, hogy a szegénység körében növekedjen a kommunista párt tekintélye. Nem tudom, talán nem is így áll a hely­zet. Olyan összevisszaság, széthúzás volt abban a falu­ban. Ették egymást az em­berek, rendet kellett terem­teni. Éreztem, ha ebben a me­derben maradunk, „nyomo­zásom” belefullad Hidasné­meti felszabaduláskor! tör­ténelmébe. A tárgyra kell térnem: — Józsi bácsi kezdemé­nyezte az emléktáblát? — Hát persze, ki más? Csak egy „gyüttmentnek", Albert Józsinak juthatott eszébe, hogy a hidasnéme­tiek hálával tartoznak an­nak az ismeretlen magyar katonának — megmentette nekik a hidat, volt min át­járni, megművelni földjeiket. — Felnyögött, gerincébe be­lenyilallt a fájás. — Talán annak a táblának vagyok a nyomorékja. — Hirtelen az éjjeliszekrényére mutatott. — Látja azt a márványla­pot? A másik fele ... mit gondol, hol a másik fele? Törje csak a fejét! — Tegnap láttam már — feleltem szinte egykedvűen. — Mióta maguk felavatták, talán tegnap törülgette le emberkéz. Fsídslsm A szülési fájdalomcsillapí­tás korszerű módszereit is­merteti az Országos Anesz- teziológiai és Intenzív Te­rápiás Intézet, valamint az Országos Szülészeti és Nő­gyógyászati Intézet most köz­zétett módszertani levele. Az altatás és a fájdalomcsillapí­tás. főleg a helyi érzéstele­nítés módszereit, jelentős mértékben fejlesztették az utóbbi években. Számos ilyen eljárást használnak a szülési fájdalmak csillapítására is vilá gszerte. M agya ro rs zá gon is egyre több szülő nő kéri az orvosokat: Segítsék elő, hogy fájdalom nélkül hoz­zák a világra gyermekeiket. Ezért szükséges felhívni a szakemberek figyelmét: csak azokat az eljárásokat alkal­mazhatják, amelvek végre­hajtásához adottak a telté­telek a szülészeteken, és nem veszélyeztetik az anyát, s maczatát. Az egyik ajánlott módszer az úgynevezett pszichopro- filaxis: a terhesség idején sajátos légzési technika és toiata gyakorlásával felké­szítik az anyát a szülésre, ugyanakkor megismertetik vele a szülés folyamatát. En­nek hatását gyógyszerrel is fokozhatják azoknál, akiknek a szervezetére ez nem káros. Elektromos fájdalomcsillapí­tás is lehetséges ott. ahol rendelkeznek megfelelő ké­szülékekkel, szakemberrel. Hipnózissal színién csökkent­hető a szülési fájdalom. A hipnózis iránt fogékony szü­lő nőket a terhesség ideién pszichoprofilaxisban és hip­nózis terápiában, a szülés idején pedig mélyebb hipnó­zisban részesíthetik. A regionális — helyi — érzéstelenítés, a fájdalom­csillapítás másik módja. Elő­nye, hogy az anya ébren ve­het részt a szülésben. Az ér­zéstelenítést viszont csak speciális képzettségű szak­emberek végezhetik, ha ren­delkeznek a szükséges felté­telekkel. Ezt az el’árást al­kalmazzák akkor is. ha az anya vaev a magzata védel­me érdekében beavatkozás szükséges, 'réldául koraszülés, császármetszés esetén.

Next

/
Thumbnails
Contents