Észak-Magyarország, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-24 / 302. szám

1984. december 24., hétfő

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9

„Karácsony este

meggyulladlak

; „A Kis-közben volt a szov- | jet városparancsnokság ...”

A háború az udvar# ra érkezett. Az istenmezei ház mellett robbant az akna. A szov- ; jetek egy közelben tüzelő náci ágyút vettek célba ... a második lövés elnémította a fasiszta gyilokot. Az utcán tömött sorokban húztak nyugat felé a Wehr- ! macht egységei, az utat német tábori csendőrség és itt-ott felbukkanó SS-le- * gények biztosították. A Kertvárosba már nem lehe- ■ tett visszamenni, aki kibújt ; a házból, géppisztollyal parancsolták vissza.

1944. december 19-én ’ Özdon, a mai Marx Károly utcában húzódott a frontvonal.

Az akkor 44 éves Znak ' Károly éppen barátjától, a i közelben lakó Parizek Fe- renctől, az ózdi fúvósok i karmesterétől ereszkedett hazafelé a domboldalon. A pergőtűz elöl a pincébe bújt. Családtagjaival együtt i várt... várt... majd 20- án reggel, a nyomasztó csöndben kimerészkedett i az udvarra . . . kikiváncsis- kodott az utcára és akkor ! meglátott három szovjet katonát, akik jöttek lefelé a hegyről. A Fehérpatak ! felé menő útról harcko- : esik, teherautók dübörgése hallatszott. A szovjet Vörös Hadsereg bevonult ; Özdra.

A századdal egyidős férfi, mint az alig néhány órája történt dolgokat, úgy idézi fel a negyven évvel ezelőtti történetet... történelmet .... de szavai a távolabbi múltból is pontosan körvonalazott emlékképeket rajzolnak. 1920- ban indult el a Szepesség- ből, ahol édesapja mellett az alsószalánki bányában dolgozott. A Rima-Murányi Vasércbánya korom- pai központja előtt részt vett egy tüntetésben, ahol a csendőrök belelőttek a tömegbe. A bányászok közül egy holtan rogyott ösz- sze, többen megsebesültek és Znak Károly hiába kilincselt ezek után munkáért a közeli Iglón, Lőcsén, Poprádon ... sehol sem fogadták fel... merthogy megbízhatatlannak minősítették. Egyik éjszaka aztán átvergődött Szentkirály alatt a Sajón és másnap már édesanyja testvéreinél kopogtatott Ózdon.

— A háborúig villany- szerelőként dolgoztam a gyárban. Ahogy megindult a németek támadása a Szovjetunió ellen, Özdon is elkezdték kialakítani a bunkereket, óvóhelyeket. Hajnaltól éjszakáig dolgoztunk, kiépítettük a föld alatti helyiségek áram- szolgáltató .endszerét és telefonhálózatát. 1944 nyarán pedig a németek parancsára le kellett szerelni egy sor gépet, berendezést. A gyárigazgató, ha jól emlékszem, a vezetékneve Dunszt volt..., szóval a gyárigazgató többször leitatta a náci tiszteket, talán ennek is köszönhető,

a lámpák...’’

hogy nem teljes berendezéseket raboltak el, hanem j csak egy-egy fontos gép- j elemet...

November elején teljesen leállt az ózdi gyár... a városban maradt emberek itt-ott kerestek maguknak menedéket. Az egyik ilyen bunkerbe Znak Károly nyitott be. amikor még Ózd túloldalán a Drótostetőn ugattak a német légágyúk

.............Hogy kerülsz

i

de. Károly?” — kérdezték az óvóhelyre szorult asszonyok. Tőle tudták meg, hogy Ózdon már a szovjet parancsnokság az úr.

— 21-én már a gyárban voltunk. Halotti csönd fogadott. A szovjet gyárparancsnok kiadta az ukázt: „Villanyt!” A tosi gépháznál volt egy háromfázisú generátor ... most Bolykon az iparitanuló-is- kola udvarán áll... ezt hoztuk rendbe, megindítottuk a turbinát, a kazánból jött a gőz ... karácsony este meggyulladtak a lámpák a gyárban ... megindulhatott néhány berendezés.

1945 elején, a tavasz és I nyár fordulóján egymás j után kerültek haza azok a férfiak, akiket a németek elhajtottak magukkal. Az egyik kohász a vasúti sínek mellett felfedezett egy kiváló állapotban lévő egyenirányítót.

— Szóltunk a parancsnokságnak. Azonnal teherautót adtak, behoztuk a berendezést a finomhengerműbe. Csak be kellett szerelni és kábeleket, rácsatlakoztatni. A hengerészek négy napig drukkoltak nekünk. hogy sikerüljön be- j indítani a sort. A kernen- i ce tűz alatt állt, melegedett a cágli ... mi meg újra és újra próbáltuk beindítani a sort... egyszer csak megállt a kapcsolótábla jelzője... fütlyentet- tem egyet, a hengerészek között kialakult ujjmuta- tással üzentem a. sor végére... indulhatott a termelés.

Nem akadt olyan üzeme, berendezése a gyárnak, ahol ne lelt volna szükség Károly bácsi tudására, munkájára. Ott volt az ab- 1 roncssor indításánál, termelésbe állította a közép-( hengermű Scloemann so-; rát, kilométer hosszúságú kábelrendszereket cserélt ki. darukat szerelt, működésbe hozta a durvahengermű blökksorának áram- ; fejlesztőjét. Majd 1948-ban az üzemfenntartási osztály- ; ra került, ahol a nagyjaví- ' tások. karbantartások megtervezése volt a feladata. 1960-ban vonult nyugdíjba... Azóta leginkább a rajztábla mellett, a festőállvány előtt tölti idejét...

— Még 1927-ben bekerültem az olvasóegyletbe, ahol húsz éven át mozigépész is voltam. Ben Húr... Orgona virágzás. .. Tarzan ... egymás után jöttek a híres filmek, én. meg minden vasárnap a mozigép mögött álltam a sötét szobácskábán ... Később alakult egy képzőművészeti szakkör... majd 1949-ben Kunt Ernő festőművész komolyan a kezébe vette az amatőr művészek tanítását. Azóta festek. rajzolok, rézkarcokat készítek... ez tart fiatalon ...

Egyik kiállításának katalógusában a következőket [ írta önmagáról: „Ha jobban megnézzük a vonalat, melyet krétával, szénnel.; vagv ceruzával húzunk a pam'rra. látjuk, hogy menynyi mindent lehet kifejezni vele...”

— Szerettem mindig, ha

szép. pontos, amit megcsinálok ... — tette hozzá)

mintegy összegezve is n századdal együtt született életét. Szenilrei Lőrinc

Váci Mihály:

Mindenütt otthon

Otthontalan csavargó vagyok cn?

Hiszen

minden vidékén otthon érzi magát szívóm.

Minden hatni fölött a régi kék oz ég,

S, a rozsban mindenütt lefognám kedvesem szemét.

Öiházikok előtt, akárhol is, Apóm tiszteleg;

s ha sorompók közt suhanunk, megint gyerek leszek.

Es minden állomáson és mindig megétkezem.

szinte löszödnek mindenütt, ahol lámpa int nekem.

A városok hatalmas hangszerek, húrjaikon

botladozva emlekeim dallamait újra tudom;

harangszavuk nagy pálmaága fólem hajol,

s egy ismeios pád mindenütt (elém int a fák alól.

Én nem tudom, mór sokszor (elek, vétkezem.

hát nincs Anyám, szerelmem és barátom énnekem?

Hagy én bárkit, bárhol es bolondul szeretek,

s e földön itt idegent sosem lelek.

Ha mar kezet fogott cs hallgat vetem,

vagy elkapja az utca-mély fölött fuldokló tekintetem,

mái üldögélnék órákig panasza tornya alatt.

amíg fölöttem szive harongütései ingónak.

darabja a Kelet felől című vers (1961). Történelmi és költői ars poetica ez a mű: a magyar nép évezredes ki- semmizettségének és a győztes forradalomnak a képe a 'népből származó költő elkötelezettségének tudatával társul. A vers pontosan kifejezi keletkezése korát is: a sok gond után konszolidálódó magyar társadalom képe a társadalmi háttér. Váci Mihály azonban mindig együtt tudott haladni a kor változásaival. A hatvanas évek végére egyértelművé vált. hogy a szocializmus építésében újabb szakasz kezdődik, másfajta gondokkal, ellentmondásokkal. Eme korváltás felismerésének reprezentatív verse a Valami nincs sehol.

A korábbi vers történelemszemlélete egyívűbb: a társadalom folyamatos előrehaladását tételezi fel. A Valami nincs sehol történelemszemlélete tükrözi a társadalom változó állapotát, s már benne van az a tudás, hogy a történelem menete nem egyívű, hibákkal. zsákutcákkal ter- helt. A gondolatmenet soksok ismétléssel nyomatékosított kulcsszavai: valami hiányzik — újra kell kezdeni mindent. A vers nem egy pillanatnyi élethelyzet,

December 25-én lenne 60 éves Váci Mihály. Már 60 éves lenne? Még csak most ler.ne 60 éves? Látszólag egymásnak ellentmondó kérdések tolulnak fel azokban, akik már olvasóként élték végig a hatvanas éveket, s benne a költő tüneményesen gyors beérkezését, majd 1970 tavaszán tragikus hirtelenségü korai halálát. Érett férfi korában távozott közülünk, s most már mindörökre így marad meg emlékezetünkben: tevékeny, feladatokat halmozó, a munkát, az elvé- geznivalót soha léire nem söprő közéleti emberként. Szinte érezzük még, hogy köztünk van, tegnapelőtt mintha még láttuk, hallottuk volna. De érezzük, tudjuk egyre inkább azt is, hogy arra a tegnapelőttre ma már szinte történelmi távolságból tekintünk visz- szalelé: a nyolcvanas évek derekán a hatvanas évek múltunk részévé vált.

De Váci nevét felidézve nemcsak egy rokonszenves, elkötelezett magatartás, nemcsak a hatvanas évek légköre jut eszünkbe, hanem versek, verssorok tucatja is. Ezek a versek — Váci Mihály költészetének legjobbjai: nem hullottak át az idő könyörtelenül dolgozó rostáján. Hagyományt követő és hagyományt teremtő költészet Váci Mihályé. Lírája leginkább azt az örökséget folytatta, amelynek a huszadik században Illyés Gyula a legnagyobb mestere. A származás, az. élmények rokonsága is összekötötte őket. s Illyés volt az. aki a pályán elindította a nála jelentkező költőt, akit meg-megújuló tüdőbetegsége is gátolt a korai pályakezdésben (első kötete csak 1955-ben jelent meg).

Váci Mihály lírája is tár- gyias-leíró jellegű. Gyakori nála az epikus részletezés. Uralkodó hangneme az elégikus és a patetikus. Sorsa, betegsége, lelki alkata is vonzotta az elégi- kussághoz. a csak azért is kivívott sikerek pedig a pátoszhoz. Sorsában nemcsak önmagát, hanem osztályának egészét szemlélte. Az egész dolgozó nép fel- emelkedését, napfényre jutását tartotta fontosnak, s az erről szóló híradást erősítette saját példájával is. Tárgyiassága tehát egyúttal nagymértékben személyes is. Bár szemérmes költő, aki érezhetően gátakat tör át. amikor önmagáról beszél. fontosnak tartja, hogy mégis elmondjon mindent.

Váci Mihály költészetének első állandó antológiahanem egy egész élet számvetése. Az ilyenfajta summázó számvetések vagy ; igazolják az életet (ilyen például Benjámin László Vérző zászlók alatt című verse), vagy elutasítják, el- hibázottnak tartják (mint József Attila több kései műve). Váci Mihály versében azonban nem any- nyira az egyéni lét, mint i inkább a történelmi helyzet teszi fel kiélezetten a kérdést. Nem egyes emberek, hanem egy egész társadalom számvetéséről van szó. méghozzá egy építő társadaloméról.

A vers első fele hatalmas felsorolás: a meg nem valósult eszmény kibontása. A fordulóponton fel- idéződik a történelmi embert hajtó küldetéshit, s mellé társul az előbbi tudás: az eszmény nem va- j lésül t meg. E felismerés i után többfelé lehet elin- dúlni. Váci Mihály nem azt mondja, hogy a küldetésiéit, az „ígéret” hamis, hanötp hogy a van nem ««mos a céllal, s ezért kellene „újra kezdeni mindent e világon”. Nem külső kívánalom ez. hanem az emberi történelmi útján továbblépésre késztető belső parancs. Olyan „hitelés”, amely emberré teszi az embert.

A főváros hangversenyéletének egyik jelentős színhelye a budavári Mátyás-templom, amelynek orgonáját ez év tavaszára újították fel, s az idei Tavaszi fesztiválon már több koncerten is megszólalt az újjávarázsolt hangszer.

A Mátyás-templom mai orgonája méreteit tekintve nem nagyobb a korábbinál. A hangszer ma is, mint korábban, 85 regiszteres, hangereje azonban jelentősen megnőtt, mivel közel hétezer (pontosan: 6860) sípja gyakorlatilag a legkedvezőbb akusztikai térbe került. Az átépítésnél a legfőbb cél az volt, hogy minél nagyobb mértékben megmentsék az előző orgona romantikus alapjátékait, s a hangszert alkalmassá tegyék elsősorban a templomi, másrészt a legmesszebbmenő koncertigények kielégítésére.

A hétmillió-kétszázezer forintos költséggel felújított orgonán tavasz óta igen sok hazai és külföldi művész játszott, s mindegyikük a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott róla. A közönség is megelégedéssel hallgatja az új hangszert, hiszen az elmúlt nyáron jóval több orgonahangversenyt rendeztek a Mátyás-templomban, mint bármikor korábban, s ezek mindegyikén zsúfolásig megtelt a budavári műemlék templom. Az orgonamuzsikát kedvelők tehát láthatóan hamar felismerték: ma mór nemcsak a szép környezetért, hanem Budapest egyik legkiválóbb orgonájának meghallgatásáért is érdemes ellátogatni a Mátyás-templomba.

A Mátyás-templom orgonája.