Észak-Magyarország, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-22 / 300. szám
1$S4. december 22., 57,0111 heg ÉSZAK-MAGYARQRSZÁG 3 Szocialista vívmányainkat megőrizzük és gyarapítjuk Losonczi Pál ünnepi beszéde Népén éve alakult meg Tisztelt Ünnepi Gyűlő«! Kedves Elvtársak, Honfitársaim! Nemzeti történelmünk nagy eseményére emlékezünk ma, december 21-én, távolodva tőle időben, immár negyvenedik évfordulóján, — de közeledve hozzá jelentőségének és tanulságainak mind pontosa b b fel ismerésében. Népünk minden évben tisztelettel hajt fejel a felszabadítók emléke elölt, és meg- indultan tekint vissza a felszabadulásra, a nemzeti felemelkedés e kiindulópontjára. Ezért vált április negyediké hazánk legnagyobb nemzeti ünnepévé. Történelmünket kutatva, róla elmélyülten gondolkodva azonban egyre világosabban kirajzolódik a négy évtizeddel ezelőtti események egész láncolata, teljesebb összefüggése. A felszabadulás ünnepnapjával együvé sorakoznak más jeles napok is: szeptember 23., a magyarországi felszabadító harcok kezdete; december 3., a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megszületése: december 21., az Ideiglenes Nemzetgyűlés alakuló ülése és az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejötte; február 13, a főváros felszabadulása. Negyven éve itt, ebben a teremben jött létre a demokratikus magyar államhatalom, itt alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amely arra volt hivatva, hogy érvényt szerezzen a magyar nép valóságos érdekeinek, kinyilvánítsa akaratát, leszámoljon a múlt terhes örökségével, és hitel tegyen a nemzet jövője mellett. A szovjet hadsereg, a szovjet nép teremtette meg számunkra azt a lehetőséget, hogy ' a magyar nép saját kezébe vehesse sorsát, és demokratikusan választón parlamentje nyilváníthassa lei az ország függetlenségét. A Vörös Hadsereg megteremtette a demokratikus átalakulás feltételeit. De nem végezhette el az átalakulással járó politikai feladatokat: er. a magyar nép haladó demokratikus, antifasiszta és forradalmi erőire várt. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása ékes bizonyítéka annak a ténynek, hogy a magyar népnek voltak ilyen erői. A több évszázados idegen elnyomás alatt is élt a magyar függetlenség eszméje. A nemzet tudata ápolta Bocskai, Rákóczi és Kossuth eszméit, őrizte emlékezetében azokat az időket, amikor a magyarság nem a reakció, hanem az európai haladás szövetségese volt. E történelmi hagyományok örökösei is jelen voltak a hazában. Az. országot ugyan rossz ügy mellé állította az önös érdekeit, szűklátókörűén hajszoló uralkodó osztály, de a haladás képviselői kezdettől szemben álltak ezzel a politikával. Szemben állt elsősorban a magyar munkásmozgalom, amely l!)Hl-ben kivívta a proletárhatalmat, s amelyet néni tudott megsemmisíteni a fehérterror és az ellenforradalmi diktatúra sem. A demokrácia mellett voksolt a magyar dolgozó parasztság, amelynek körében élénken éltek az agrárszocialista hagyományok, < amely örök perben állt földbirtokos ki- zsákmányolóival. A munkások és parasztok legjobbjai mellett baloldali értelmiségiek, haladó gondolkodású katonatisztek és egyház,! személyiségek vettek részt az antifasiszta ellenállásban, megőrizve a nemzet önbecsülését, tisztességét. Nem volt tehát előzmények nélkül való a Nemzetgyűlés hitvallása a nácizmussal való szakításról és a függetlenségről. Előzményeihez tartozott az illegalitásba szorult demokratikus pártoknak a kommunisták vezetésével harcoló szövetsége, a Magyar Froni: a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága. A Budai önkéntes Ezred harcait, a Petőfi partizán-brigád, a Nógrádi-csoport akcióit, a szovjet hadsereg soraiban küzdő magyar antifasiszták küzdelmeit, a kommunista akciócsoportok, a riiákcsoporlok, a partizánoszta- gok, a MOKAN-komilé harcait feljegyezte a történelem. Így jöhetett létre a felszabadult terűiden népünk igazi érdekeit és akaratát kifejezve, a Kommunista Párt programja nyomán a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, és hirdethette meg: „Lesz magyar úijászületés!” Az Ideiglenes Nemzetgyűlés összetételében is. tevékenységével is a nemzet ösz- szefogását testesítette meg. Részese volt a népi hatalomnak a munkásosztály képviseletében a Magyar Kommunista Párt. a Szociáldemokrata Párt és a szakszervezeti mozgalom, a nincstelen parasztság nevében a Nemzeti Parasztnárt, a kisbirtokosság és az értelmiség Független Kisgazdapártja, valamint a Polgári Demokrata Párt. Volt a képviselők között mérnök és vasesztergályos, nyomdász, es bankigazgató, ügyvéd és cukrász, főispán és téglagyári munkás. író. földműves. plébános és vezérezredes. Minden an- 'ifasiszta erő mandátumhoz, és szóhoz iu- tott. Első tetteként a Nemzetgyűlés Szózatot intézett a magyar néphez, majd megalakította az. Ideiglenes Nemzeti Kormányt, és felhatalmazta az ország ügyeinek vezetésére. Valóságosan nemzeti kormány volt ez, amely meghirdetett céljaiban, összetételében és inlez.kedéseiben is megfelelt az. ország érdekeinek. Legsürgősebb feladatának tekintette a fegyverszünet megkötését az antifasiszta hatalmakkal, a hadbalépést Németország ellen, az. új magyar hadsereg megszervezését, a közigazgatási tisztségek betöltéséi, a 'közigazgatás megtisztítását a fasiszták kiszolgálóitól. Hatályon kívül helyezett, minden nép- ellenes törvényt és rendeletet, feloszlatta a nyilas szervezeteket. A Kommunista Párt és a Parasztpárt kezdeményezésére történelmi jelentőséi rendeletet alkotott a kormány a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról. 1943. április negyedikén az. egész ország felszabadult. A magyar nép kiaknázta a felszabadulás nyújtotta történelmi esélyét. A kommunisták vezetésével munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal, maga mellé állítva a társadalom más rétegeit is, létrehozta a népi demokratikus Magyarországot, amelynek dolgozó népe a munkáshatalom kivívását kővetően elindult a szocialista fejlődés útján. A kezdeti eredményeket azonban súlyos hibák, .tévedések árnyékolták be, amelyek tragikus konfliktusokhoz vezettek. Az, ellenforradalom leverése utón i mogújhodott párt a helyes politikai irányvonal folytatása mellett tört lándzsát. Eredményeinket, azóta a párt és a nép közötti bizalomra, a politikával való széles körű egyetértésre, a demokráciára, nyílt és őszinte szó erejére támaszkodva értük el. • Az Ideiglene« Nemzetgyűlés volt történelmünkben az első olyan alkotmányos parlament, amelybe a ma negyven eve elhangzott szavak szerint „nagy néptömegek a legszélesebb demokratikus alapon küldték ki megbízottaikat’*. A szocialista államhatalomnak azóla is kiemelkedő tekintélyű legfelsőbb testületé, az országgyűlés, amely folytatója és örököse nagy elődje törvényhozó munkásságának. Dolgozunk azon, hogy a tanácsok érdemben dönthessenek a területükön élő közösség ügyeiben, a demokráciát erősíti új választójogi törvényünk, s döntés született arról is, hogy a munkáskollektíváknak, közösségeknek legyen nagyobb és érdemibb beleszólásuk a közös ügyek intézésébe, a vezetők megválasztásába, a gazdálkodás ellenőrzésébe. Negyven esztendő nagy eredményeit értékelve és fontos tanulságait kamatoztatva. a magyar társadalom a nemzeti bizalom jegyében készül a Magyar Szocialista Munkáspárt közelgő XIII. kongresz- szusára, új feladatok vállalására. A kongresszustól az ország népe a további feladatok meghatározását várja, mert tudja, hogy csak jobb munkával teremthet kedvezőbb feltételeket, szilárdabb gazdasági alapokat életéhez. A Központi Bizottság kongresszust irányelveinek tanúsága szerint is jelentős feladatok állnak előttünk, amelyeket jól el kell végeznünk ahhoz, hogy szocialista vívmányainkat ne csak megőrizzük, de gyara- pitsuk is. Gyorsítanunk kell gazdaságunk fejlődését. Folytatnunk kell a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítését.- Tovább kell tökéletesítenünk a szocialista demokráciát. Mérsékelnünk kell a még meglevő, indokolatlan társadalmi különbségeket, Le kell küzdenünk a társadalmi rendszerünktől idegen jelenségeket. Ügy is fogalmazhatjuk Összefoglalóan: tovább kell fejlesztenünk szocialista viszonyainkat. Eire kötelez bennünket az a szilárd meggyőződésünk, hogy a szocializmus az emberiség nagy lehetősége a világ problémáinak megoldására. A lehetőséget valóra váltanunk nekünk kell. S erre kötelez. a világ dolgozóinak várakozása, amellyel a szocialista országokra tekintenek. Legjobb barátainkkal, testvéreinkkel, felszabadítóinkkal együtt ünnepeljük nemzeti történelmünk nagy eseményét. Tisztelettel köszöntjük a velünk levőket, akik az Ideiglenes Nemzetgyűlésben, a nemzeti bizottságokban, üzemi bizottságokban. az akkori közélet tisztségeiben dolgozva felsorakoztatták az ország cselekvő erőit az újjáépítésre. Kegyelettel őrizzük azok emlékét, akik a mai ünnepnapot rhár nem érhették meg. Nevükben is, helyettük is magasra tartjuk azt a zászlót, amelyet a szabadság és a szocializmus építésének első nemzedékei emeltek fel a vérből és a sárból. Hazánkban a niros-fehér-zöld és a vörös zászló elválaszthatatlanul együtt lobog. Pontosan kifejezik, hogy az. emberiség és nemzetünk legérlelmesebb. nagy távlatokat ígérő közös útján haladunk szocialista céljaink felé. (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően Bognár József akadémikus, az Ideiglenes Nemzetgyűlés volt tagja emelkedett szólásra. Egyebek között rámutatott: — Ilyen nagy történelmi fordulatot a külső események kedvező alakulása önmagában nem válthat ki, ilyen váratlannak tűnő pozitív fordulat megalapozása csak nemzedékek műve lehet; szabadságharcos ősöké, 1348 —49 és 1918—1919-es elődeinké. akiknek eszméi és törekvései — a túlerőtől elszenvedett vereségek után is —, tovább izzottak a magyar nép lelkében és mindennapi tőreik vései ben. Tovább éltek e törekvések a külső segítséggel hatalomra jutott ellenforradalmi rendszer időszakában is, midőn egvre érettebbé váló, egyre értelmesebben radikalizáló- dó és egymással a háború időszakában a kapcsolatot megtaláló politikai mozgalmak a Márciusi fronttól, a külön bűző népfron t.szervezési kísérleteken át eljutottak s nemzeti ellenállásig. Az Ideiglenes Nemzetgyű- >és tagjai mögött különböző élei pályák és eltérő politikai felfogások álltak, de mind- «rmyiunkat áthatotta az az önbizalom és lelkesedés, hogy a magyar nép újabb lehelőseget kapott a régebben megkísérelt törekvések beteljesítésére óm történelműnk újabb fejezeteinek megkezdésére. Ennek az önbizalomnak és lelkesedéinek azonban egyesülnie kell a hozzáértéssé! és « szakszer-őséggel is, mert ellenkező esetben a forradalmi átalakulás elszakadhat a valóságos viszonyoktól, ami az. erőszak öncélú alkalmazására vezethet. Ma, +0 esztendő távlatából tudjuk, hogy a népek vágyainak beteljesíté- nére torelv vő forradalmi mozgalmak sikere az energiák transzformációján múlik. A forradalmi mozgalmak ugyani* mérhetetlenül nagy erőket és energiákat szabadítanak fel, de a végső eredmény azon múlik, hogy miképpen vihetők át ezen új energiák a gazdaság és a társadalom békés építésébe. Ma, 40 esztendő tapasztalatainak birtokában jól tudjuk, hogy a feladatok nehezebbek és bonyolultabbak, az időszükséglet nagyobb és a világfejlödéshez való viszonyunk komplikáltabb, mint azt a kezdeti lelkesedés időszakában gondoltuk. 1944—1945 nemcsak új kezdet egy nemzet sok évszázados történelmében, hanem olyan alap is. amelyre jövőnket is biztosan építhetjük. hiszen a fejlődés céljai és eszközei egy gyorsan változó világban szüntelen átalakulásban vannak; ezért az előrehaladás a kisebb és a tágabb közösségek össze- foiTottságán, morálján, kollektív tudásán és innovációs képességén múlik. Ilyen értelemben 1944—45 és az Ideiglenes Nemzetgyűlés tevékenységében légi ti mi zá lódó nagy fordulat nemcsak soi-s- formálo történelmi esemény, hanem mai és holnapi fejlődésünk és cselekvési rendszerünk eleven Összetevője is, es az is marad. Kolozsvári Ijtjos, * n»z-afias Népfront Hajdú-Bi- har megyei elnöke hozzászólásában aláhúzta: — Nagy elismeréssel gondolunk a felszabadulás utáni népi-nemzett szervezetek, testületek forradalmi erejű, de ugyanakkor szakszerű, nagy politikai érzékről, demokratizmusról tanúskodó munkájára. A legnagyobb tiszteletadás és megbecsülés szavaival emlékezünk tagjaikra, szeretetted köszöntjük * ma velünk együtt ünneplő hajdani résztvevőket. Nagy tanulsággal szolgál * ma számára az országépítő hőskorszak népi mozgalma, amely a lakosság széles rétegeit közvetlenül vonta be az országos és a helyi ügyek intézésébe, a politikai közéletbe. Az elmúlt négy évtized — a „sok bal-y szerencse közt és oly sok vi- ' szály” ellenére — folytatója a demokrácia és a fejlett szocializmus építésében 40 éve Debrecenben megvetett alapoknak: a párt vezető szerepe érvényesítésének és a népi-nemzeti egység níp- frontpolitikájának. Ez. voiles ez ma is sikereink záloga, az ettől való eltérés volt hibáink, kudarcaink okozója,' Ez egyik legfontosabb tanulsága legújabbkori történelmünknek, valamint történelem formáló mai gyakorlatunknak. Szót kért Koósnr Törlik Erzsébet, a KISZ Hajdú-Öi- har megyei Bizottságának él- ső titkára is. — A múH. az eddig elvégzett feladat mind- annyiunkat, minket fiatalokat is kötelez. — mondotta. — Az. önök újat és jobbad akarása nem veszett, et, nem veszhet el számunkra, az önök meggyőződése bennünk tovább él. Népünk történelmi akarata, egész országúul* érdeke, s egyben szodál tt jelenünk es jövőnk nagy vállalkozása, hogy élőbbé* lépjünk a munkában, az er* kutasban, az anyagi és s*s>- lemi javak gyarapitásába-A, ar emberi kapcsolatok *ri- xílésében, a szabadság tans-- jenek gazdagításában. — Mi. fiatalok, oocfefceS együtt hisszük, hogy tadttsits egyértelmű, felelős, a saoess»-- lista haladas ügyet ssolgákí programot kidolgozni, e *ai megvalósítom. Képesek vagyunk annak a íórteoeihn* igazságnak srr .igaaoil ásásig; hogy csak a szocializmus adhat: választ és eredmény*»! megoldást minden -rátör, tűr- vad almi gondra er prob tóméra. Mindent megteszüraii azért hogy szocialista érdekeink valódi természete tapasztal a ti igazságként ivódjon mindannyiunk életébe, mi tisztelettel nézünk önökre és tetteikre, életül luk szop es követenő példa számi áréra. A megemlékezés s Safaat hangjaival ért véget. Az ünnepséget követően m országgyűlés, * Mirnsrtert»- nécs és a Hazafias Nép/rowl Országos Tanácsa az Arany Bika Szállóban fogadás* adott a résztvevők tisztei®' téré. A vendégek különronaln a kora délutáni órákban visz- szaindult Budapestre. illem Borsodnádasdoo és Domain (Tofyfcrtás az 1. oldalról) kifejlődött * mai Borsodná- dasdi Lemezgyár. A szabadságunk kezdetére emlékezünk ma itt, Borsodnádasdon is. Első szavunk, amit elmondhatunk, a hála szava a szovjet; nép, a Vörös Hadsereg hős katonáinak. A felszabadulás óta eltelt négy évtized alatt Borsodnádasdon is felgyorsult az élet és a lehetőséggel összhangban épült szépült, gyarapodott a nagy- özség. A gyár nemcsak a vas, hanem az itt dolgozó emberek átalakítója is volt. Itt, a gyár iránt is hűséget bizonyítva munkásdinasztiák alakultak ki. A százhúsz éves gj’ár egyáltalán nem lépett aggas tyá n korba, hanem egyre inkább fiatalodik Ahogy szoktuk mondani: korszerűsödik és izmosodik. Ifjonti erővel lát neki a frw*i és * holnapi foladatok- imák: Amt «* ifjúnak m erejével és lelkesedésével, aki magába ötvözi * múlt minden haladó hagyományát és « ma igényeit, a jövő ígéreteit. Az ünnepi beszéd után Béres László, a gyár igazgatója, a Borsodnádasdi Lemezgyár kitüntetését — az idén glapították — adta át Gyárfás János nyugalmazott igazgatónak. Véss Gézének, a pártbizottság nyugalmazott titkárának. Kormos Lászlónak, az szb nyugalmazott titkárának. Neu- h öt fér Ernőnek, a gyár nyugalmazott főmérnökének, hl. Czvack Imre. nyugalmazott főosztályvezetőnek. Pataki József hengerésznek. yn- rccha László villanyszerelőnek, Molnár Miklósnénak, a m u nk a erö-ga zd á 1 kod ási os x- tály vezetőjének. Rúzst nsrky Pálnak, a meó vezetőjének és Boda Jánosnak, az edénv- üzein vezetőjének. Az ünnepség az Internacionáléval <*i récét. A szovjet és a román felszabadító csapatok igen nehéz terepen 1944. december 24-én szabadították fel Do- maházát. A Domaháza—Kissikátor közös Községi Tanács december 21-én bórakor ünnepi tanácsülést tartott a helyi művelődési otthonban. Ünnepi beszédei Elek Menyhért iskolaigazgató. a párt vezetőség tagja tartott. Ezután az általános iskola tanulói adtak ünnepi műsort. Ideérkezett Özdró) a bolyki főúti általános iskolából a szabadság lángja, amelyet a Hajdú-Bíhar megyei úttörők hoztak át a Tiszán a tiszakeszi úttörőknek. A BM Határőrség miskolci kerületének domaházi Örsén délelőtt tartottak ünnepségei abból az alkalomból. hogv az őrs nyolcadszor vette át a Kiváló alegy* ség címet. O « I az Irieiglenes NeiiizelgvOiés
